1–2. Mit ismert fel egy testvér, és hogyan próbált változtatni?

ROBERT tizenévesen megkeresztelkedett, de nem vette igazán komolyan az igazságot. Ezt meséli: „Nem tettem semmi rosszat, de csak rutinból végeztem a keresztényi tevékenységeket. Szellemileg erősnek tűntem: ott voltam minden összejövetelen, és évente többször is vállaltam kisegítőúttörő-szolgálatot. De valami hiányzott.”

² Robert csak azután ismerte fel, hogy mi a gond, miután megnősült. A feleségével időnként olyat játszottak, hogy bibliai kérdéseket tettek fel egymásnak. A felesége erős szellemiségű testvérnő lévén mindenre tudta a választ, Robert viszont folyton zavarba jött. Ezt mondja: „Mintha semmit sem tudtam volna. Megfogalmazódott bennem, hogy ha szellemi vezetést szeretnék nyújtani a feleségemnek, tennem kell valamit.” Hogyan próbált javítani a helyzeten? Így emlékszik vissza: „Tanulmányoztam, tanulmányoztam, és még többet tanulmányoztam. Szép lassan kezdtek összeállni a részletek. Megértettem, amit a Bibliában olvastam, és ami még fontosabb, szoros kapcsolatom lett Jehovával.”

3. a) Mit tanulhatunk Robert történetéből? b) Milyen kérdéseket vizsgálunk meg?

³ Ebből a történetből fontos tanulságokat vonhatunk le. Attól, hogy ismerjük valamennyire a Bibliát, és eljárunk az  összejövetelekre, még nem feltétlenül leszünk szellemi emberek. Az is lehet, hogy tettünk már némi előrehaladást, de ha alaposabban átgondoljuk a helyzetünket, rájövünk, hogy még tudnánk erősíteni a szellemiségünket (Fil 3:16). Ebben fog segíteni ez a cikk, amely három fő kérdés köré épül: 1. Hogyan állapíthatjuk meg, hogy mennyire vagyunk erősek szellemileg? 2. Hogyan erősíthetjük a szellemiségünket? 3. Hogyan segíthet a jó szellemiség a mindennapokban?

4. Kikre vonatkozik az Efézus 4:23, 24-ben olvasható tanács?

⁴ Amikor elkezdtük Isten szolgálatát, sok mindenen változtattunk. De a keresztelkedésünkkel nem ért véget ez a folyamat. Azt a tanácsot kapjuk, hogy újuljunk meg az elménket mozgató erőben (Ef 4:23, 24). A „meg kell. . . újulnotok” kifejezés görög megfelelője egy állandó folyamatra utal. Ez azt jelenti, hogy folyton meg kell újítanunk a ránk jellemző gondolkodást. Mivel egyikőnk sem tökéletes, mindannyiunknak folyamatosan változnunk kell. Még azoknak is fontos ügyelniük a szellemiségükre, akik régóta szolgálják Jehovát (Fil 3:12, 13).

5. Milyen kérdések segíthetnek felmérni, hogy mennyire vagyunk erősek szellemileg?

⁵ Ha szeretnénk erősíteni, illetve megőrizni a szellemiségünket, őszintén el kell gondolkodnunk a következő kérdéseken, akár idősek vagyunk, akár fiatalok: „Észreveszek magamon olyan változásokat, amelyek azt jelzik, hogy szellemi emberré kezdek válni? Az egyéniségem egyre jobban hasonlít Krisztuséhoz? Mit árul el a szellemiségemről az, ahogyan az összejöveteleken gondolkodom és viselkedem? Mi derül ki a vágyaimról a beszélgetéseimből? Mi a helyzet a tanulmányozási szokásaimmal és az öltözködésemmel? Hogyan fogadom a tanácsot? Mit teszek, ha kísértés ér? Túlléptem már az alapkövetelményeken, és haladok a keresztényi érettség felé?” (Ef 4:13). A válaszaink rengeteget elmondanak arról, hogy milyen a szellemiségünk.

6. Mire lehet még szükség a szellemi állapotunk felméréséhez?

⁶ Néha segítségre lehet szükségünk ahhoz, hogy megvizsgáljuk a szellemiségünket. Pál apostol rámutatott, hogy egy testi ember nem képes felismerni, hogy Istennek nem tetszik az, amit tesz. Egy szellemi ember viszont megérti Isten gondolkodását, és azzal is tisztában van, hogy a testi emberek helytelen úton járnak (1Kor 2:14–16; 3:1–3). A vének, akik már elsajátították Krisztus gondolkodásmódját, hamar észreveszik, ha valakinél a testi gondolkodás jelei mutatkoznak. Megfogadjuk a tanácsukat, ha ilyesmire figyelmeztetnek? Ha igen, azzal azt bizonyítjuk, hogy szeretnénk fejlődni szellemileg (Préd 7:5, 9).

7. Mi mutatja, hogy a Biblia ismerete nem elég ahhoz, hogy valaki szellemi gondolkodásúvá váljon?

⁷ A Biblia ismerete önmagában nem elég ahhoz, hogy valaki szellemi gondolkodásúvá váljon. Az ókorban Salamon király nagyon sokat tudott Jehováról. A bölcs mondásai később a Bibliába is bekerültek. Ennek ellenére Salamon nem maradt hű Jehovához (1Kir 4:29, 30; 11:4–6). Akkor hát mire van szükség a bibliai ismereten kívül? Arra, hogy fejlődjünk szellemileg (Kol 2:6, 7). Hogyan tehetjük ezt meg?

8–9. a) Mi segíthet szilárd hitet kifejleszteni? b) Mi a célunk a tanulmányozással és az elmélkedéssel? (Lásd a képet a cikk elején.)

⁸ Pál arra ösztönözte az első századi keresztényeket, hogy törekedjenek érettségre  (Héb 6:1). Mi hogyan fogadhatjuk meg a tanácsát? Például úgy, hogy áttanulmányozzuk a „Tartsátok meg magatokat Isten szeretetében” című könyvet. Ez segíteni fog megértenünk, hogyan alkalmazhatjuk a bibliai alapelveket az életünkben. Ha ezzel a könyvvel már végeztünk, tanulmányozhatnánk más kiadványokat is, amelyek hozzájárulnak a hitünk megszilárdításához (Kol 1:23). Az is fontos, hogy imával kísérve átgondoljuk, hogyan ültethetnénk át a tanultakat a gyakorlatba.

⁹ Ne felejtsük el, hogy a tanulmányozással és az elmélkedéssel az a célunk, hogy kialakuljon bennünk a vágy, hogy Jehova kedvében járjunk, és betartsuk a törvényeit (Zsolt 40:8; 119:97). Emellett igyekszünk hátat fordítani mindennek, ami akadályozná a szellemi fejlődésünket (Tit 2:11, 12).

10. Hogyan erősíthetik a szellemiségüket a fiatalok?

¹⁰ Ha fiatal vagy, vannak határozott szellemi céljaid? Egy Bételben szolgáló testvér a körzetkongresszusokon el szokott beszélgetni a keresztelkedésre jelentkezőkkel programkezdés előtt. Sokan közülük még fiatalok. A testvér meg szokta kérdezni tőlük, hogy milyen szellemi céljaik vannak. Jó néhányan már eltervezték, hogy mit fognak megvalósítani, például el akarják kezdeni a teljes idejű szolgálatot, vagy olyan helyre szeretnének költözni, ahol nagyobb szükség van hírnökökre. De némelyik fiatal bizonytalankodik, amikor meghallja a kérdést. Ők valószínűleg még nem érzik fontosnak, hogy legyenek egyértelmű szellemi céljaik. Kérdezd meg magadtól: „Csak azért veszek részt a keresztényi tevékenységekben, mert a szüleim ezt várják tőlem? Törekszem rá, hogy személyes kapcsolatom legyen Istennel?” Persze nem csak a fiataloknak hasznos, ha szellemi célokat tűznek ki. Jehova minden szolgája erősítheti ezáltal a szellemiségét (Préd 12:1, 13).

11. a) Mit kell tennünk, ha szeretnénk fejlődni szellemileg? b) Kinek a példáját követhetjük?

¹¹ Miután felismertük, hogy min kell még javítanunk, dolgozzunk rajta, hogy így előre tudjunk haladni. Élet-halál kérdése, hogy szellemi emberekké válunk-e (Róma 8:6–8). A szellemi érettség azonban nem azt jelenti, hogy valaki tökéletes lesz. Jehova szelleme segít, hogy fejlődjünk, de nekünk is meg kell tennünk a magunk részét. John Barr, aki a vezetőtestület tagja volt, évekkel ezelőtt ezt mondta a Lukács 13:24-gyel kapcsolatban: „Sokan azért vallanak kudarcot, mert nem dolgoznak elég szorgalmasan azon, hogy megerősödjenek.” Vegyünk példát Jákobról, aki egészen addig tusakodott egy angyallal, amíg az meg nem áldotta (1Móz 32:26–28). Bár a tanulmányozás élvezetes lehet, ne várjuk el, hogy a Biblia olyan szórakoztató legyen, mint egy regény. Meg kell dolgoznunk érte, hogy megtaláljuk benne azokat a szellemi kincseket, amelyek a hasznunkra válnak.

12–13. a) Mi segíthet, hogy megszívleljük a Róma 15:5 szavait? b) Hogyan meríthetünk hasznot Péter apostol példájából, és a tanácsából? c) Mit tehetsz a szellemiséged megerősítéséért? (Lásd a „ Hogyan fejlődhetsz?” című részt.)

¹² Miközben a szellemiségünk ápolásán fáradozunk, a szent szellem erőt ad ahhoz, hogy formáljuk a gondolkodásunkat, így az egyre inkább tükrözni fogja Krisztus gondolkodását (Róma 15:5). A szellem abban is segít, hogy megszabaduljunk a testies vágyaktól, és Istennek tetsző tulajdonságokat mutassunk fel (Gal 5:16, 22, 23). Ha felismerjük, hogy a kelleténél jobban lekötnek minket az anyagi dolgok vagy az élvezetek, ne keseredjünk el. Folyton kérjük Jehovát, hogy adjon a szelleméből,  és ő segíteni fog, hogy újra helyes legyen a fontossági sorrendünk (Luk 11:13). Gondoljunk Péter apostolra. Vele többször is előfordult, hogy nem szellemi ember módjára reagált egy-egy helyzetben (Máté 16:22, 23; Luk 22:34, 54–62; Gal 2:11–14). Mégsem adta fel. Jehova segítségével fokozatosan elsajátította Krisztus gondolkodásmódját. Ez nekünk is sikerülhet.

¹³ Később Péter felsorolt néhány tulajdonságot, melyekben fejlődhetünk. (Olvassátok fel: 2Péter 1:5–8.) Ha „minden komoly igyekezet ráfordításával” azon vagyunk, hogy önuralmat, kitartást és testvéri szeretetet fejlesszünk ki, az hozzájárul, hogy fejlődjünk mint szellemi emberek. Mindennap megkérdezhetnénk magunktól, hogy min tudnánk dolgozni aznap a szellemi fejlődésünk érdekében.

14. Milyen hatással lesz az életünkre a szellemi gondolkodás?

¹⁴ Ha Krisztushoz hasonlóan gondolkodunk, az hatással van a beszédünkre, a mindennapi döntéseinkre, és arra is, ahogyan a munkahelyen vagy az iskolában viselkedünk. A döntéseink azt tükrözik, hogy igyekszünk Krisztus példáját követni. Mivel szellemi gondolkodásúak vagyunk, nem szeretnénk, ha bármi tönkretenné az égi Atyánkhoz fűződő kapcsolatunkat. Amikor kísértésekkel találjuk szembe magunkat, a krisztusi gondolkodásmód arra indít, hogy elutasítsuk őket. A döntések előtt pedig feltesszük magunknak a következő kérdéseket: „Milyen bibliai alapelvek segíthetnek? Mit tenne Krisztus a helyemben? Milyen döntés tetszene Jehovának?” Fontos, hogy megtanuljunk így gondolkodni. Ezért nézzünk most néhány lehetséges helyzetet, és egy-egy bibliai alapelvet, amely segíthet bölcsen dönteni.

15–16. Hogyan segít a krisztusi gondolkodás a) a házastársunk megválasztásában, b) a társaság megválasztásában?

¹⁵ A házastárs megválasztása. A bibliai alapelv a 2Korintusz 6:14, 15-ben található. (Olvassátok fel!) Pál szavaiból világosan látszik, hogy nem lehet teljes összhang egy szellemi és egy testi ember között. Hogyan alkalmazható ez a házastárs megválasztására?

¹⁶ Társaság. Figyeljük meg az 1Korintusz 15:33-ban megfogalmazott alapelvet. (Olvassátok fel!) Egy istenfélő személy nem barátkozik olyanokkal, akik veszélyeztetnék a szellemiségét. Gondold át, hogyan tudod átültetni a gyakorlatba ezt az alapelvet. Például hogyan alkalmazhatod a közösségi oldalakkal kapcsolatban? Vagy mit kellene tenned, ha meghívnának, hogy idegenekkel játssz online játékokat?

17–19. Hogyan segít a szellemi gondolkodás a) tartózkodni a hasztalan tevékenységektől, b) megfelelő célokat kitűzni, c) rendezni a nézeteltéréseket?

¹⁷ Tevékenységek, melyek gátolják a szellemi fejlődést. Pál egy fontos dologra figyelmeztette  a keresztény hittársait. (Olvassátok fel: Héberek 6:1.) Miféle holt cselekedetektől kell tartózkodnunk? Olyan hasztalan tevékenységektől, amelyek nem segítik elő, hogy szellemileg erősödjünk. Ez az alapelv számos élethelyzetben útmutatóul szolgálhat. Például el tudjuk dönteni, hogy egy adott tevékenység hasznos-e, vagy sem, illetve elfogadjunk-e egy kecsegtető üzleti ajánlatot. Azt is tisztán látjuk, hogy miért ne csatlakozzunk egy olyan csoporthoz, amely javítani szeretne a világ helyzetén.

¹⁸ Szellemi célok. Jézus egyik tanácsa, melyet a hegyi beszédben adott, világosan meghatározza, hogy milyen célokra törekedjünk (Máté 6:33). Egy szellemi ember a királyságot teszi az első helyre az életében. Ennek az alapelvnek a fényében könnyebb eldönteni, hogy továbbtanuljunk-e, vagy hogy elfogadjunk-e egy bizonyos munkát.

¹⁹ Nézeteltérések. Hogyan segíthet nekünk a nézeteltérések rendezésében az, amit Pál a római gyülekezetnek tanácsolt? (Róma 12:18). Krisztus követőiként törekszünk rá, hogy „minden emberrel békében” legyünk. Mit teszünk, ha valakivel konfliktusunk támad? Nehezünkre esik engedni, vagy arról vagyunk ismertek, hogy békeszerzők vagyunk? (Jak 3:18).

20. Miért szeretnél előrehaladni szellemileg?

²⁰ Most csupán néhány példát vizsgáltunk meg arra, hogy a bibliai alapelveken elmélkedve hogyan hozhatunk olyan döntéseket, amelyek elvárhatók egy szellemi embertől. A szellemi gondolkodás boldogabbá teszi a mindennapjainkat. Robert, akiről a cikk elején szó volt, ezt mondja: „Miután élővé vált a kapcsolatom Jehovával, jobb férj és jobb apa lettem. Ez abban is segített, hogy boldog és elégedett legyek.” Mi is hasonló áldásokra számíthatunk, ha igyekszünk fejlődni szellemileg. Már most tartalmasabb lesz az életünk, később pedig élvezhetjük „a valódi életet” (1Tim 6:19).