1–2. a) Hogyan képesek a keresztény fiatalok legyőzni a gonosz szellemi erőket? (Lásd a képet a cikk elején.) b) Miről fogunk beszélni?

PÁL apostol a keresztények életét olyan katonákéhoz hasonlította, akik közelharcban vesznek részt. A mi harcunk természetesen nem szó szerinti, de az ellenségeink nagyon is valóságosak. Sátán és a démonok óriási tapasztalatot szereztek már a küzdelemben. Elsőre úgy tűnhet, hogy nem sok esélyünk van velük szemben, különösen a köztünk lévő fiataloknak. Lehetséges egyáltalán, hogy legyőzzék ezeket az emberfeletti, gonosz szellemi erőket? Bizony, lehetséges, és le is győzik őket. Hogyan? Úgy, hogy Jehova erejére támaszkodnak. Ezenkívül felkészülnek a harcra azáltal, hogy felveszik „az Istentől való teljes fegyverzetet”. (Olvassátok fel: Efézus 6:10–12.)

² Amikor Pál leírta ezt a szemléltetést, a római katonák, vagyis legionáriusok fegyverzetére gondolhatott (Csel 28:16). Nézzük meg közelebbről, hogy miért olyan találó ez a párhuzam. Közben pedig figyeljük meg, mit mondanak a  fiatalok arról, hogy miért nem könnyű felvenni a fegyverzet különböző darabjait, de miért éri meg mégis viselni őket.

3–4. Miben hasonlít a Biblia igazsága a római katonák övéhez?

³ (Olvassátok fel: Efézus 6:14.) A római katonák öve fémlapokból készült, így megvédte a derekukat. Az öv tartotta a nehéz mellvért súlyát is, valamint felcsatolhatták rá a kardjukat és a tőrjüket. Ha egy katona szorosan megkötötte az övét, magabiztosan indulhatott az ütközetbe.

⁴ Ehhez hasonlóan az Isten Szavából megismert igazság megvéd bennünket a hamis tanítások okozta sérülésektől (Ján 8:31, 32; 1Ján 4:1). És minél jobban szeretjük az igazságot, annál könnyebb viselnünk a „mellvértünket”, azaz Isten igazságos alapelvei szerint élnünk (Zsolt 111:7, 8; 1Ján 5:3). Továbbá ha tisztán értjük Isten Szavának a tanításait, magabiztosan meg tudjuk védeni őket mások előtt (1Pét 3:15).

5. Miért mondjunk mindig igazat?

⁵ Ha a bibliai igazságot jelképesen szólva szorosan a derekunkra kötjük, akkor összhangban fogunk élni vele, és mindig igazat mondunk. Miért óvakodjunk attól, hogy hazudjunk? Azért, mert a hazugság Sátán egyik leghatékonyabb fegyvere. Annak is kárt okoz, aki mondja, és annak is, aki elhiszi (Ján 8:44). Ezért hát amennyire tőlünk, gyarló emberektől telik, kerüljük a hazugságot (Ef 4:25). Ez nem minden helyzetben könnyű. A 18 éves Abigail ezt mondja: „Néha úgy tűnhet, hogy nem éri meg igazat mondani, főleg ha egy hazugság kihúzna a csávából.” Akkor miért törekszik rá mégis, hogy mindig igazat mondjon? „Így tiszta a lelkiismeretem Jehova előtt – jelenti ki. – És a szüleim meg a barátaim tudják, hogy megbízhatnak bennem.” Victoria, aki 23 éves, így fogalmaz: „Ha elmondod az igazat, és kiállsz a hitedért, talán piszkálni fognak. De hatalmas előnyei vannak: nő az önbizalmad, közelebb érzed magad Jehovához, és kivívod azoknak a tiszteletét, akik szeretnek.” Nem kérdés, hogy mindig érdemes viselnünk az igazság övét a derekunkon.

6–7. Miért hasonlíthatjuk az igazságosságot egy mellvérthez?

⁶ Az első században a római katonák által viselt mellvért egyik típusa egymást átfedő, vízszintesen elhelyezkedő vaslemezekből készült. Igazodott a törzs alakjához, és bőrszíjakkal volt összekötve. A katona vállrészét szintén bőrszíjakkal egybefogott vaslemezek borították. A mellvért némileg korlátozta a viselőjét a mozgásban, és rendszeresen ellenőrizni kellett, hogy a lemezek a helyükön vannak-e. De megakadályozta, hogy egy kard vagy nyílvessző befúródjon a katona szívébe vagy más létfontosságú szervébe.

⁷ Milyen jól szemlélteti a mellvért azt, ahogyan Jehova igazságos követelményei megóvják a jelképes szívünket! (Péld 4:23). Egy katona nem cserélné le a vas mellvértjét egy silányabb anyagból valóra, és mi sem szeretnénk Jehova erkölcsi mércéjét a sajátunkra cserélni. Egyszerűen annyira hibás az ítélőképességünk, hogy nem tud megfelelő védelmet nyújtani (Péld 3:5, 6). Ezért rendszeresen ellenőrizzük, hogy a Jehovától kapott „mellvért” a helyén van-e, hogy megóvja a szívünket.

8. Miért éri meg ragaszkodni Jehova erkölcsi mércéjéhez?

 ⁸ Előfordul, hogy megterhelőnek és korlátozónak érzed Jehova igazságos követelményeit? A 21 éves Daniel ezt mondja: „A tanárok és az osztálytársaim kigúnyoltak, mert a Biblia szerint élek. Egy időben ez teljesen elvette az önbizalmamat, és nagyon magam alatt voltam.” Mi segített neki? „Később megértettem, hogy miért jó engedelmeskedni Jehovának. Néhány »barátom« drogozni kezdett, mások otthagyták az iskolát. Az életük katasztrofálisan alakult. Jehova megvéd minket ettől.” Madison 15 éves, és beismeri: „Igazi küzdelem, hogy megfeleljek Jehova elvárásainak, és ne tartsak a többiekkel olyasmiben, ami szerintük menő vagy jó móka.” De van valami, ami erőt ad neki. Ezt mondja: „Emlékeztetni szoktam magam, hogy Jehova nevét viselem, és hogy a kísértésekkel igazából Sátán lövöldöz rám. Büszke vagyok magamra, amikor sikerül megnyernem egy csatát.”

9–11. a) Milyen jelképes sarut hordanak a keresztények? b) Mi segíthet, hogy magabiztosabban tudjunk beszélni a jó hírről?

⁹ (Olvassátok fel: Efézus 6:15.) Egy római katona nem állt készen a harcra, amíg nem vette fel a saruját. Ez a szandálhoz hasonló lábbeli több réteg bőrből készült, és jól tartotta a lábat. Úgy volt kialakítva, hogy egyszerre legyen tartós és kényelmes.

¹⁰ A római katonákat a harcba vitte a sarujuk, nekünk, keresztényeknek viszont abban segít a jelképes lábbelink, hogy egy békés üzenetet vigyünk el másoknak (Ézs 52:7; Róma 10:15). De persze így is bátorságra van szükségünk ahhoz, hogy beszéljünk a hitünkről, ha alkalom adódik rá. A 20 éves Bo bevallja: „Féltem tanúskodni az osztálytársaimnak. Zavarban voltam előttük. Utólag nem is értem, hogy miért. Most már szívesen tanúskodom más fiataloknak.”

¹¹ Sok fiatal azt tapasztalta, hogy könnyebb hirdetnie a jó hírt, ha jól felkészül. Hogyan csinálják? „Mindig vannak kiadványok az iskolatáskámban – meséli a 16 éves Julia –, és odafigyelek, amikor az osztálytársaim elmondják a véleményüket valamiről, vagy azt, hogy miben hisznek. Így át tudom gondolni, hogyan segíthetnék nekik. Ha felkészülök, olyasmit tudok szóba hozni, ami érinti az életüket.” Makenzie 23 éves, és ezt mondja: „Ha kedves vagy, és meghallgatod a többieket, megtudhatod, hogy mi foglalkoztatja őket. Az összes fiataloknak szóló anyagot el szoktam olvasni. Aztán mutatok valamit az osztálytársaimnak a Bibliából vagy a jw.org-ról, ami segíthet nekik.” Ezekből a megjegyzésekből is látszik, hogy minél jobban felkészülsz a tanúskodásra, annál szorosabban kötöd a lábadra a jelképes sarudat.

12–13. Milyen „égő nyilakkal” támad Sátán?

¹² (Olvassátok el: Efézus 6:16.) A római legionáriusok pajzsa négyszögletes volt, és válltól térdig eltakarhatták vele magukat. Megvédte őket a fegyverek ütéseitől és a nyílzáportól.

¹³ Sátán „égő nyilai” között lehetnek a Jehovát érintő hazugságok, például az, hogy ő nem törődik veled, és hogy nem tart szeretetre méltónak. A 19 éves Ida az értéktelenség érzésével küzd. Így beszél erről: „Gyakran érzem úgy, hogy Jehova nincs közel hozzám, és nem akar a barátom lenni.” Hogyan veri  vissza ezt a támadást? Ezt mondja: „Az összejöveteleket nagyon hiterősítőnek tartom. Régebben csak ültem a helyemen, és nem szóltam hozzá, mert azt hittem, senki sem kíváncsi a gondolataimra. Most viszont már felkészülök, és igyekszem kétszer-háromszor hozzászólni. Nem könnyű, de ha sikerül, sokkal jobban érzem magam. A testvérek és a testvérnők is sokszor bátorítanak. Az összejövetel végén mindig biztos vagyok benne, hogy Jehova szeret.”

14. Mit tanulhatunk Ida történetéből?

¹⁴ Ida történetéből valami fontosat tanulhatunk. Egy szó szerinti pajzsnak a méretei nem változnak, a hitünk pajzsa azonban összezsugorodhat vagy nagyobbá válhat. Ez csak rajtunk múlik (Máté 14:31; 2Tessz 1:3). Ezért olyan fontos, hogy erősítsük a hitünket.

15–16. Mi a hasonlóság a reménység és egy sisak között?

¹⁵ (Olvassátok el: Efézus 6:17.) A római gyalogosok sisakjának az volt a szerepe, hogy elhárítsa a fejre, nyakra és arcra mért ütéseket. Némelyik sisakon fogantyú is volt, hogy kézben is lehessen hordani.

¹⁶ Ahogy a sisak megvédte a katona agyát, úgy a megmentés reménysége is megóvja az elménket, vagyis a gondolkodóképességünket (Péld 3:21; 1Tessz 5:8). A reménység segít, hogy Isten ígéreteire összpontosítsunk, és helyes  megvilágításban lássuk a nehézségeinket (Zsolt 27:1, 14; Csel 24:15). De ez a „sisak” csak akkor hatékony, ha nem kézben tartjuk, hanem a fejünkön.

17–18. a) Hogyan próbál rávenni minket Sátán, hogy levegyük a „sisakunkat”? b) Mivel bizonyíthatjuk, hogy Sátán nem tudott becsapni minket?

¹⁷ Hogyan tudna rávenni minket Sátán, hogy levegyük a „sisakunkat”? Gondoljunk arra, hogy mivel próbálkozott Jézusnál. Biztosan tudta, hogy Jézus fog uralkodni az emberiség felett, de csak a Jehova által meghatározott időben. Előtte pedig szenvedés és halál várt rá. Sátán azzal kecsegtette Jézust, hogy hamarabb is beteljesülhet a reménysége. Felajánlotta, hogy ha imádja őt, minden az övé lehet, mégpedig azonnal (Luk 4:5–7). Sátán azzal is tisztában van, hogy Jehova fizikai áldásokat fog árasztani ránk az új világban. De addig még várnunk kell, és időközben nehézségekkel is meg kell küzdenünk. Sátán csábító lehetőségeket kínál, hogy már most jólétben éljünk. Azt akarja, hogy anyagiassá váljunk, és mindent akarjunk, méghozzá most rögtön. Az a célja, hogy a második helyre tegyük a királyságot az életünkben (Máté 6:31–33).

¹⁸ Számos keresztény fiatalhoz hasonlóan a 20 éves Kiana sem hagyja, hogy Sátán megtévessze. „Tudom, hogy Isten királysága az egyetlen reményünk arra, hogy minden gondunk megoldódjon” – jelenti ki. Milyen hatással van ez a szilárd meggyőződés a gondolkodására és a tetteire? Ezt mondja: „A reménységem segít, hogy ne világias célokra törekedjek. Nem akarok hasznot húzni a képességeimből, vagy feljebb jutni a ranglétrán. Inkább szellemi célokba fektetem az időmet és az energiámat.”

19–20. Hogyan fejlődhetünk Isten Szavának a használatában?

¹⁹ Pál idejében a római gyalogosok egy körülbelül 50 centiméter hosszú kardot használtak a közelharcban. Egyebek közt azért voltak annyira sikeresek, mert nap mint nap gyakoroltak a fegyverükkel.

²⁰ Pál egy Jehovától kapott kardhoz hasonlítja Isten Szavát. Meg kell tanulnunk ügyesen használni ezt a „kardot”, amikor megvédjük a hitnézeteinket, vagy amikor változtatnunk kell a saját gondolkodásunkon (2Kor 10:4, 5; 2Tim 2:15). Hogyan fejlődhetünk ebben? Sebastian, aki 21 éves, ad egy ötletet: „Bibliaolvasás közben minden fejezetből kiírok egy verset. A kedvenc verseimből csinálok egy listát. Ez segít ráhangolódnom Jehova gondolkodására.” Daniel, akit már idéztünk, ezt mondja: „Amikor olvasom a Bibliát, kiválasztok olyan verseket, amelyek hasznosak lehetnek a szolgálatban. Azt tapasztaltam, hogy az emberek szívesen beszélgetnek velem, ha látják, mennyire lelkesedem a Bibliáért, és mindent megteszek, hogy segítsek nekik.”

21. Miért nem kell rettegnünk Sátántól és a démonoktól?

²¹ A cikkben idézett fiatalok szavai jól mutatják, hogy nincs okunk rettegni Sátántól és a démonoktól. Bár félelmetesek, nem legyőzhetetlenek. És nem is halhatatlanok! Nemsokára, Krisztus ezeréves uralma alatt teljes tétlenségre lesznek kényszerítve, utána pedig el lesznek pusztítva (Jel 20:1–3, 7–10). Ismerjük az ellenségünket, a taktikáit és a szándékát. Jehova segítségével szilárdan állhatunk vele szemben!