ISTVÁNT hetvenegy ellenséges férfi veszi körül. Ők Izrael legfelsőbb bíróságának, a szanhedrinnek a tagjai, és a nemzet legtekintélyesebb emberei közé számítanak. Kajafás főpap hívta össze őket, aki néhány hónappal korábban is elnökölt a bíróságon, amikor halálra ítélték Jézust (Máté 26:57, 59; Csel 6:8–12). Miután több hamis tanút is meghallgatnak, egy érdekes dologra lesznek figyelmesek: István „arca olyan, mint egy angyal arca” (Csel 6:13–15).

Hogyan tudott István nyugodt maradni egy ilyen félelmetes helyzetben? Mielőtt a szanhedrin elé hurcolták, teljesen belemerült a rá bízott feladat ellátásába, amiben egy hatalmas erő, Isten szelleme támogatta (Csel 6:3–7). A kihallgatása során ugyanez a szellem működött rajta mint vigasztaló, és segített neki bizonyos gondolatok felidézésében (Ján 14:16, lábj.). A Cselekedetek könyve 7. fejezete beszámol róla, hogy miközben István bátran elmondta a védőbeszédét, a szent szellem legalább 20 részletet juttatott eszébe a Héber iratokból (Ján 14:26). István hitét az is megerősítette, hogy látomásban láthatta Jézust Isten jobbján állni (Csel 7:54–56, 59, 60).

Eljöhet a nap, amikor minket is fenyegetni és üldözni fognak (Ján 15:20). Ha rendszeresen táplálkozunk Isten Szavával, és buzgón végezzük a szolgálatot, azzal engedjük, hogy Jehova szelleme működjön rajtunk. Így nekünk is lesz erőnk elviselni az ellenállást, és közben megőrizni a belső békénket (1Pét 4:12–14).