1. Miért boldogok Jehova imádói? (Lásd a képet a cikk elején.)

JEHOVA TANÚI igazán boldog emberek. A gyülekezeti és társas összejöveteleiken, valamint a kongresszusaikon mindig jó a hangulat, hiszen mindenki vidáman beszélget és nevetgél. Mi teszi őket ilyen boldoggá? Elsősorban az, hogy ismerik a boldog Istent, Jehovát, őt szolgálják, és igyekeznek követni a példáját (Zsolt 16:11; 1Tim 1:11). Isten, a boldogság forrása azt szeretné, hogy boldogok legyünk, és számtalan okot ad nekünk erre (5Móz 12:7; Préd 3:12, 13).

2–3. a) Mi a boldogság? b) Mi nehezítheti meg, hogy boldogok legyünk?

² Te mennyire vagy boldog? A boldogságot a következőképpen határozhatnánk meg: „Egy viszonylag huzamosabb ideig tartó jó érzés – mely lehet megelégedettség, de akár igazi, átható életöröm is –, és az a természetes vágy kíséri, hogy ez az érzés megmaradjon.” A Bibliából kiderül, hogy csak azok lehetnek igazán boldogok, akiket Jehova megáld. De a mai világban nem könnyű boldognak lenni. Miért?

³ Sokakkal lesújtó dolgok történnek, például meghal egy szeretett hozzátartozójuk, kiközösítik egy családtagjukat,  véget ér a házasságuk, vagy elveszítik a munkájukat. Mások képtelenek békésen megbeszélni a dolgokat a családban, és ezért állandóak a veszekedések. Lehet, hogy valakit gúnyolnak a munkatársai vagy az osztálytársai, esetleg a hite miatt üldözést, vagy akár börtönbüntetést kell elszenvednie. Többeknek romlik az egészsége, krónikus betegséggel küzdenek vagy depressziósak. Jézus Krisztus, „a boldog és egyedüli uralkodó” szeretett vigaszt nyújtani az embereknek, és örömet szerezni nekik (1Tim 6:15; Máté 11:28–30). A hegyi beszédben több olyan tulajdonságot is kiemelt, amelyek segítenek boldognak lenni a nyomasztó próbáink ellenére, melyeket Sátán világában kell átvészelnünk.

4–5. Mit tehetünk, hogy boldogok legyünk, és azok is maradjunk?

⁴ Az első dolog, amit Jézus említett, különösen fontos. „Boldogok, akik tudják, hogy szükségük van Istenre, mivel övék az egek királysága” (Máté 5:3). Hogyan fejezhetjük ki, hogy tudatában vagyunk ennek a szükségletünknek? Úgy, ha tanulmányozzuk a Bibliát, engedelmeskedünk Istennek, és elsőbbséget biztosítunk az életünkben az ő imádatának. Ha ezeket tesszük, boldogabbak leszünk. Meg fog erősödni a hitünk abban, hogy Isten ígéretei hamarosan valóra válnak. És erőt önt belénk az a boldog remény, amelyet Isten Szavából ismerhetünk meg (Tit 2:13).

⁵ Létfontosságú szoros kapcsolatot kiépítenünk Jehovával ahhoz, hogy tartós boldogságra leljünk. Pál apostol ihletés alatt ezt írta: „Mindig örüljetek az Úr [Jehova] miatt! Még egyszer mondom: örüljetek!” (Flp 4:4). Ahhoz, hogy bensőséges kapcsolatot ápolhassunk Istennel, szükségünk van a tőle jövő bölcsességre. Isten Szava ezt mondja erről: „Boldog az az ember, aki megtalálja a bölcsességet, és az, aki tisztánlátásra tesz szert.” „A bölcsesség az élet fája azoknak, akik megragadják, és boldognak mondják azokat, akik ragaszkodnak hozzá” (Péld 3:13, 18).

6. Mi kell még a tartós boldogsághoz?

⁶ Ám a tartós boldogsághoz nem elég pusztán olvasni Isten Szavát, hanem alkalmaznunk is kell a tanácsait. Jézus a következő szavakkal erősítette meg ezt az igazságot: „Most már tudjátok ezeket, de akkor lesztek boldogok, ha meg is teszitek” (Ján 13:17; olvassátok fel: Jakab 1:25). Ez a kulcsa annak, hogy kielégítsük a szellemi szükségletünket, és maradandó boldogságra leljünk. De hogyan lehetünk boldogok, mikor annyi rossz dolog vesz körül minket? Lássuk, mit mondott még Jézus a hegyi beszédben.

7. Miért boldogok, akik keseregnek?

⁷ „Boldogok, akik keseregnek, mivel meg fogják vigasztalni őket” (Máté 5:4). Talán nehéz elképzelni, hogyan lehet boldog valaki, miközben szomorkodik. Természetesen Jézus nem arra gondolt, hogy mindenki boldog, aki valami miatt kesereg. Még a gonosz emberek is siránkoznak a gyötrelmes gondok miatt, amelyek jellemzőek ezekben a „nehezen elviselhető, válságos” időkben (2Tim 3:1). De az önző kesergésük nem viszi közelebb őket Jehovához, és nem is lesznek boldogok tőle. Jézus tehát azokra gondolhatott, akik tudják, hogy szükségük  van Istenre, és amiatt keseregnek, hogy látják, milyen sok ember fordít hátat neki, és veszi semmibe az ő parancsait. Azt is felismerik, hogy ők maguk bűnösök, és látják, hogy mennyi szívfájdalmat okoz az emberi tökéletlenség. Jehova észreveszi az ilyen kesergő személyeket. Vigaszt nyújt nekik a Szava által, valamint boldogsággal és örök élettel áldja meg őket. (Olvassátok fel: Ezékiel 5:11; 9:4.)

8. Magyarázd el, hogyan tesz boldoggá a szelídség.

⁸ „Boldogok a szelídek, mivel örökölni fogják a földet” (Máté 5:5). Hogyan járul hozzá a boldogságunkhoz az, ha szelídek vagyunk? Sokaknak egészen megváltozott a jellemük, miután pontos ismeretet szereztek az igazságról. Korábban talán durvák, veszekedők és agresszívak voltak. De most, hogy felvették „az új egyéniséget”, magukra öltötték „a gyengéd könyörületességet, kedvességet, alázatot, szelídséget és türelmet” (Kol 3:9–12). Ennek hatására békésebb, szeretetteljesebb és boldogabb lett az életük. Ezenfelül Isten Szava azt ígéri nekik, hogy örökölni fogják a földet (Zsolt 37:8–10, 29).

9. a) Milyen értelemben öröklik a földet a szelídek? b) Miért lehetnek boldogok, akik „éheznek és szomjaznak az igazságosságra”?

⁹ Milyen értelemben öröklik a földet a szelídek? Jézus szellemmel felkent tanítványai úgy, hogy uralkodni fognak a föld felett mint királyok és papok (Jel 20:6). Több millióan pedig, akik nem kaptak égi elhívást, örökké élhetnek a földön tökéletesen, békében és boldogan. Ők és a felkentek azért is boldogok, mert „éheznek és szomjaznak az igazságosságra” (Máté 5:6). Az új világban teljesen elégedettek lesznek, akik most igazságosságra éheznek és szomjaznak (2Pét 3:13). Amikor Isten végre minden gonoszságot eltöröl, az igazságos emberek boldogságát soha többé nem fogja tönkretenni a törvénytelenség és az igazságtalanság (Zsolt 37:17).

10. Mit jelent irgalmasnak lenni?

¹⁰ „Boldogok az irgalmasok, mivel velük is irgalmasan fognak bánni” (Máté 5:7). Az irgalommal kapcsolatos héber ige azt jelenti, hogy „valaki sugárzik, valakit gyöngéd érzelem melegsége hat át. . .; valaki könyörületes”. Ehhez hasonlóan a görög ige is magában hordozza az együttérzés gondolatát. De az irgalom nem pusztán gyengéd érzéseket foglal magában. A Bibliában azt is lefedi, hogy valaki tevékenyen kimutatja a szánalmát azáltal, hogy irgalmasan cselekszik.

11. Mit tanulhatunk az irgalom kimutatásáról Jézus szemléltetéséből?

¹¹ (Olvassátok fel: Lukács 10:30–37.) Az irgalmas szamáriairól szóló szemléltetés élénken bemutatja, hogy mit jelent irgalommal bánni másokkal. A szamáriai férfinak a szívében szánalom ébredt a szenvedő izraelita láttán, és ez arra indította, hogy segítsen neki. Jézus a szemléltetés végén ezt mondta: „Menj, és magad is tegyél ugyanúgy.” Ezért érdemes átgondolnunk a következőket: „Én vajon ugyanúgy teszek? Segítek másokon, mint az irgalmas szamáriai? Tudnék még többször irgalmat kimutatni, és kedves tettekkel enyhíteni mások szenvedésén? Például tudnék gyakorlati segítséget nyújtani az idősebb testvéreknek és testvérnőknek, az özvegyeknek, és azoknak a fiataloknak, akiknek a szülei nem szolgálják Jehovát? Kereshetném az alkalmakat, hogy vigasztalóan beszéljek a lehangoltakkal?” (1Tessz 5:14; Jak 1:27).

12. Hogyan járul hozzá az irgalom a boldogságunkhoz?

 ¹² Miért mondhatjuk, hogy az irgalom boldoggá tesz? Amikor irgalmasan bánunk másokkal, élvezhetjük az adakozásból fakadó örömet. Sőt, tudjuk, hogy Jehova elégedett velünk (Csel 20:35; olvassátok fel: Héberek 13:16). Dávid király így beszélt az olyan emberről, aki törődik másokkal: „Jehova védelmezi, és életben tartja. Boldognak mondják őt a földön” (Zsolt 41:1, 2). Továbbá ha az irgalom tettekre indít minket, akkor elnyerhetjük Jehova irgalmát, ami hozzájárulhat az örök boldogságunkhoz (Jak 2:13).

13–14. Miért boldogok a tiszta szívűek?

¹³ Jézus ezt mondta: „Boldogok a tiszta szívűek, mivel látni fogják az Istent” (Máté 5:8). Ahhoz, hogy tiszta maradjon a szívünk, meg kell őriznünk a gondolatainkat és a vágyainkat tisztának. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy Jehova elfogadja az imádatunkat (olvassátok fel: 2Korintusz 4:2; 1Tim 1:5).

¹⁴ Akiknek tiszta a szívük, azok jó kapcsolatban lehetnek Jehovával. Ő ezt mondja róluk: „Boldogok, akik megmossák köntösüket” (Jel 22:14). Mit jelent az, hogy „megmossák köntösüket”? A felkent keresztények esetében azt, hogy tiszták Jehova szemében, és az égben halhatatlanság és örök boldogság vár rájuk. A nagy sokaság tagjai szintén igazságosak lehetnek Isten szemében, aki a barátainak tartja őket. Már most megmossák a köntösüket, és megfehérítik „a bárány vérében” (Jel 7:9, 13, 14).

15–16. Hogyan „láthatják” Istent a tiszta szívűek?

¹⁵ De hogyan láthatják a tiszta szívűek Istent, mikor őt nem láthatja „ember úgy, hogy meg ne haljon”? (2Móz 33:20). A görög szó, melyet úgy fordítanak, hogy „lát”, magában foglalhatja a következő jelentést: ’az elméjével lát, érzékel, tud’. Akik jelképesen szólva a szívükkel látják Istent, azok igazán megismerték őt, és megszerették a tulajdonságait (Ef 1:18). Jézus tökéletesen visszatükrözte Isten személyiségét, ezért ezt mondhatta: „Aki engem látott, látta az Atyát is” (Ján 14:7–9).

¹⁶ Isten igaz imádói azon túl, hogy megismerik Isten tulajdonságait, úgy is „látják” őt, hogy megfigyelik, mi mindent tesz értük (Jób 42:5). A szívükkel továbbá azokra a csodálatos áldásokra összpontosítanak, amelyeket Isten azoknak tartogat, akik törekednek rá, hogy tiszták maradjanak, és hűségesen szolgálják őt. És persze a felkentek, amikor feltámadnak és megkapják az égi jutalmukat, szó szerint is látni fogják Jehovát (1Ján 3:2).

17. Miért fontos a béke a boldogsághoz?

¹⁷ Jézus így folytatta a hegyi beszédet: „Boldogok, akik békére törekednek” (Máté 5:9). Akik kezdeményezők abban, hogy békét teremtsenek, azoknak jó okuk van rá, hogy boldogok legyenek. Jakab tanítvány ezt írta: „az igazságosság gyümölcsét békés körülmények között vetik el azoknak, akik békére törekednek” (Jak 3:18). Hogyha a gyülekezetben vagy a családban feszültté válik valakivel a kapcsolatunk, könyöröghetünk Istenhez, hogy segítsen nekünk békére törekedni. Így Jehova támogatni fog minket a szent szellemével, hogy keresztényi tulajdonságokat tudjunk felmutatni, és ettől boldogabbak leszünk. Jézus kihangsúlyozta, hogy milyen fontos kezdeményezőnek lenni a béke helyreállításában: „Ha tehát ajándékodat az oltárhoz viszed, és ott eszedbe jut, hogy a testvérednek valami panasza van ellened, hagyd ott az ajándékodat az oltár előtt, és menj el. Előbb békülj ki a testvéreddel, és csak azután menj vissza felajánlani az ajándékodat” (Máté 5:23, 24).

18–19. Miért örülnek a keresztények akkor is, ha üldözik őket?

¹⁸ „Boldogok vagytok, amikor miattam gyaláznak és üldöznek benneteket, és hazug módon mindenféle gonoszságot mondanak rólatok.” Mit értett ezen Jézus? A folytatásból kiderül: „Örüljetek, és legyetek végtelenül boldogok, mivel nagy a ti jutalmatok az égben, hiszen így üldözték korábban a prófétákat is” (Máté 5:11, 12). Amikor az apostolokat megverték, és megtiltották nekik, hogy prédikáljanak, ők „elmentek a szanhedrin elől, ujjongva”. Természetesen nem a bántalmazást élvezték, hanem annak örültek, hogy „méltónak bizonyultak arra, hogy gyalázatot szenvedjenek Jézus nevéért” (Csel 5:41).

¹⁹ Jehova szolgái napjainkban is örömmel tartanak ki, amikor Jézus nevéért szenvednek, vagy amikor próbákkal néznek szembe. (Olvassátok fel: Jakab 1:2–4.) Az apostolokhoz hasonlóan mi sem élvezzük, ha szenvednünk kell. De ha feddhetetlenek maradunk a próbák során, Jehova bátorságot tud adni nekünk a kitartáshoz. Például Henryk Dornikot és a bátyját 1944 augusztusában koncentrációs táborba vitték. Az ellenségeik elismerték: „Lehetetlen meggyőzni őket arról, hogy bármit is tegyenek. A mártírságuk örömet jelent nekik.” Dornik testvér ezt mondta erről: „Bár nem vágytam rá, hogy mártír legyek, bátran és méltósággal szenvedni a Jehova iránti lojalitásomért valóban örömet szerzett.” Hozzáteszi: „a buzgó imák közelebb vittek Jehovához, és ő megbízható segítőnek bizonyult.”

20. Miért tesz boldoggá minket az, hogy a boldog Istent szolgáljuk?

²⁰ Hogyha „a boldog Isten” örömét leli bennünk, boldogok lehetünk a vallási üldözés, családi ellenségeskedés, betegség vagy idős kor dacára is (1Tim 1:11). Az is boldoggá tesz minket, hogy ismerjük Isten értékes ígéreteit, és tudjuk, hogy ő „nem hazudhat” (Tit 1:2). Amikor majd valóra válnak Jehova ígéretei, az annyira csodálatos lesz, hogy a jelenlegi nehézségek és próbák emlékei teljesen elhomályosulnak. A paradicsomban Jehova áldásai minden képzeletet felülmúlnak majd, és olyan boldogok leszünk, mint még soha azelőtt. Igen, örömmel fog eltölteni minket, hogy határtalan békében élhetünk (Zsolt 37:11).