1. Milyen felelősséget ruház Jehova a szülőkre?

AMIKOR Jehova megteremtette az első házaspárt, beléjük ültette a gyermekek utáni vágyat. A Biblia méltán jelenti ki: „a gyermekek Jehovától kapott örökség” (Zsolt 127:3). Mit jelent ez? Képzeld el, hogy egy jó barátod rád bíz egy nagyobb összeget, hogy vigyázz rá. Hogyan reagálnál? Valószínűleg megtisztelőnek éreznéd a bizalmát. De talán aggódnál is amiatt, hogy hogyan fogsz vigyázni a pénzre. Jehova, a legjobb barátunk olyasmit bíz a szülőkre, ami sokkal értékesebb a pénznél: a gyermekeik boldogságát.

2. Milyen kérdésekről lesz szó?

² Kinek kell eldöntenie, hogy egy házaspár vállaljon-e gyermeket, illetve azt, hogy ha vállalnak, mikor tegyék? Mit tehetnek a szülők, hogy a gyermekeiknek boldog életük legyen? Vizsgáljunk meg néhány alapelvet Isten Szavából, amelyek segíthetnek a házaspároknak bölcs döntéseket hozni.

3. a) Kinek kell döntést hoznia a gyermekvállalás felől? b) Mely bibliai alapelveket tartsák észben a barátok és a rokonok?

³ Bizonyos kultúrákban elvárják a friss házasoktól, hogy mihamarabb szülessen gyermekük. Még az is lehet, hogy a családjuk és mások nyomást gyakorolnak rájuk. Jethro, egy ázsiai testvér ezt mondja: „A gyülekezetben néhányan, akik családosak, arra sürgetik a gyermektelen házaspárokat, hogy ők is vállaljanak gyermeket.” Jeffrey, egy másik ázsiai testvér ezt figyelte meg: „Vannak, akik azt mondják a gyermektelen  házaspároknak, hogy időskorukban nem lesz, aki gondoskodjon róluk.” Azonban minden házaspárnak magának kell eldöntenie, hogy vállal-e gyermeket. Ez az ő döntésük, és az ő felelősségük (Gal 6:5, lábj.). Érthető módon a barátok és a családtagok szeretnék, hogy az újdonsült házaspár boldog legyen. De mindenkinek fontos felismernie, hogy a gyermekvállalás kérdésében a párnak kell döntenie (1Tessz 4:11).

4–5. Milyen két fontos témát kell megbeszélnie egy párnak, és mikor érdemes ezt megtenniük? Fejtsd ki!

⁴ Ha egy házaspár úgy dönt, hogy vállal gyermeket, két fontos kérdést kell átgondolnia: Mikor szeretnék, hogy gyermekük szülessen? És hány gyermeket szeretnének? Lássuk, hogy mikor lenne jó beszélniük erről, és miért olyan fontosak ezek a kérdések.

⁵ A legtöbb esetben egy pár jól teszi, ha már a házasságkötés előtt beszélgetnek a gyermekvállalásról. Hogy miért? Mert fontos, hogy ebben a kérdésben közös állásponton legyenek. Azt is érdemes mérlegelniük, hogy készen állnak-e a felelősségvállalásra. Néhány házaspár úgy dönt, hogy legalább egy vagy két évet várnak az esküvőjük után, mielőtt szülőkké válnának, mivel tudják, hogy a gyermekre sok időt és erőt kell fordítani. Azért tervezik így, hogy legyen idejük megszokni a közös életet, és közelebb kerülni egymáshoz (Ef 5:33).

6. Mire indít néhány házaspárt az, hogy nehéz időkben élünk?

⁶ Más keresztény párok úgy döntenek, hogy Noé három fiának és azok feleségeinek példáját követik. Ennek a három házaspárnak nem születtek gyermekeik közvetlenül azután, hogy összekötötték az életüket (1Móz 6:18; 9:18, 19; 10:1; 2Pét 2:5). Jézus a mi időnket Noé napjaihoz hasonlította, és kétség sem fér hozzá, hogy „nehezen elviselhető, válságos” időkben élünk (Máté 24:37; 2Tim 3:1). Ezek a tények néhány házaspárt arra indítanak, hogy egyelőre ne vállaljanak gyermeket, azért, hogy több időt tudjanak szentelni a keresztényi szolgálatra.

7. Hogyan segíthet a házaspároknak a Lukács 14:28, 29-ben és a Példabeszédek 21:5-ben lévő alapelv?

⁷ Amikor a házaspárok döntéseket hoznak a gyermekvállalás kérdésében, bölcsen teszik, ha kiszámítják a költségeket.  (Olvassátok fel: Lukács 14:28, 29.) A tapasztalt szülők tudják, hogy a gyermeknevelés bizony pénzbe, időbe és energiába kerül. Ezért fontos, hogy egy házaspár átgondoljon ilyen és hasonló kérdéseket: „Mindkettőnknek dolgoznunk kell majd, hogy fedezzük a családunk alapvető szükségleteivel járó kiadásokat? Ugyanazt értjük alapvető szükségleteken? Ha mindketten dolgozni fogunk, ki vigyáz a gyerekekre? Ki lesz hatással a gondolkodásukra és a viselkedésükre?” Ha a házaspárok higgadtan megbeszélik ezeket a kérdéseket, azzal azt bizonyítják, hogy megszívlelik a Példabeszédek 21:5 szavait. (Olvassátok fel!)

8. Milyen nehézségekre kell felkészülniük a házaspároknak, és mit tesz egy törődő férj?

⁸ Egy gyermek mindkét szülőtől sok időt és figyelmet igényel. Ezért ha egy családban több gyermek is van, és a kicsik születése közt nem sok idő telik el, a szülőknek nehézséget jelenthet, hogy mindegyik gyermeknek megadják a szükséges odafigyelést. Néhány családban, ahol több pici gyerek is volt, a szülők beismerték, hogy nagyon leterheltnek érezték magukat. Egy ilyen anyuka talán fizikailag és érzelmileg is kimerül. Ez arra is hatással lehet, hogy képes-e rendszeresen tanulmányozni, imádkozni és prédikálni. Hasonló nehézséget jelenthet az is, hogy hasznot tudjon meríteni a gyülekezeti összejövetelekből. Természetesen egy szerető férj mindent megtesz, hogy támogassa a feleségét a gyermekek körüli teendők ellátásában, a gyülekezetben és otthon is. Például segít a házimunkák elvégzésében. Komolyan igyekszik a hetenkénti családi imádatot mindenki számára hasznossá tenni. És a családjával együtt rendszeresen részt vesz a szántóföldi szolgálatban.

9–10. Mi az, amit létfontosságú megtenniük a szülőknek?

⁹ Mit tehetnek a szülők, hogy megszerettessék a gyermekeikkel Jehovát? És hogyan védhetik meg őket az erkölcsi veszélyektől? Lássunk néhány gyakorlatias javaslatot!

¹⁰ Imádkozz Jehova segítségéért! Figyeld meg Sámson szüleinek, Manoahnak és a feleségének a példáját. Amikor Manoah megtudta, hogy fiuk fog születni, esedezett Jehovához, hogy adjon nekik útmutatást a gyermek felneveléséhez.

11. Hogyan követhetik a szülők Manoah példáját, amelyről a Bírák 13:8-ban olvashatunk?

¹¹ Nihad és Alma, akik Bosznia-Hercegovinában élnek, követték Manoah példáját.  Ezt mondják: „Manoahhoz hasonlóan őszintén kértük Jehovát, hogy tanítsa meg nekünk, hogyan legyünk jó szülők. És Jehova sokféle módon válaszolt az imánkra: a Szentírás, a kiadványok, az összejövetelek és a kongresszusok által.” (Olvassátok fel: Bírák 13:8.)

12. Milyen példát mutatott József és Mária a gyermekeinek?

¹² Taníts a példáddal! A gyermekedre a szavaid is hatással vannak, de a tetteid még inkább. Biztosak lehetünk benne, hogy József és Mária kitűnő példát állított a gyermekei elé, így Jézus elé is. József keményen dolgozott, hogy gondoskodjon a családjáról, és arra ösztönözte őket, hogy értékeljék az imádathoz kapcsolódó dolgokat (5Móz 4:9, 10). Bár a törvény nem követelte meg a családfőktől, hogy „évről évre” elvigyék magukkal a családjukat Jeruzsálembe a pászka ünnepére, József mégis megtette (Luk 2:41, 42). Lehet, hogy akkoriban más édesapák egy ilyen családi utazásról azt gondolták, hogy túl sok kényelmetlenséggel jár, nagyon időigényes és költséges. De József nyilván meg akarta tanítani a gyermekeinek, hogy hozzá hasonlóan ők is értékeljék a szellemi kincseket. Máriáról is elmondhatjuk, hogy jól ismerte az Írásokat. A szavaival és a tetteivel biztosan arra ösztönözte a gyermekeit, hogy megszeressék Isten Szavát.

13. Hogyan követte József és Mária példáját egy házaspár?

¹³ Nihad és Alma, akiket korábban már említettünk, törekedtek rá, hogy kövessék József és Mária példáját. Ez segített nekik, hogy megszerettessék Istent a fiukkal. Ezt mondják: „Igyekeztünk az egész életünkkel bebizonyítani a fiunknak, hogy Jehova alapelvei szerint élni a legjobb.” Nihad hozzáteszi: „Legyél olyan ember, amilyennek a gyermekedet is szeretnéd látni.”

14. Miért kell tudniuk a szülőknek, hogy kikkel barátkoznak a gyermekeik?

¹⁴ Segíts a gyermekednek jó társaságot választani! Az anyának és az apának is tisztában kell lennie vele, hogy a gyermekeik kikkel töltik a szabadidejüket, és mit csinálnak. Ehhez az is hozzátartozik, hogy tudják, kikkel tartanak kapcsolatot a közösségi oldalakon és a mobiltelefonjukon. Az ilyen társaság is hatással lehet a gyermekek gondolkodására és viselkedésére (1Kor 15:33).

15. Mit tanulhatnak a szülők Jessie-től?

¹⁵ Mit tehetnek a szülők, ha nem értenek a számítógéphez vagy a mobil eszközökhöz? Jessie, egy Fülöp-szigeteki apa ezt mondja: „Nem igazán ismerjük az elektronikus eszközöket. De ez nem tartott vissza minket attól, hogy felhívjuk a gyermekeink figyelmét a lehetséges veszélyekre.” Jessie nem tiltotta meg a gyermekeinek, hogy legyenek ilyen eszközeik, csak azért, mert ő nem ért hozzájuk. Arra ösztönözte őket, hogy használják nyelvtanulásra, az összejövetelekre való felkészülésre és a napi bibliaolvasásra. A szülők kiegyensúlyozott tanácsokat találhatnak az internetes üzenetküldésről és fényképmegosztásról a jw.org^® weboldal „Tizenévesek” című részében. Te megbeszélted már ezeket a gyermekeiddel? Vagy megnézhetnétek együtt a Nem tudsz meglenni kütyük nélkül? és a Használd okosan a közösségi oldalakat című videókat. * Az ilyen anyagok értékes segítséget adhatnak ahhoz,  hogy megtanítsd a gyermekeidnek bölcsen használni az elektronikus eszközöket (Péld 13:20).

16. Mit tesz sok szülő, és milyen eredménnyel?

¹⁶ Sok szülő lehetőséget biztosít a gyermekeinek arra, hogy együtt legyenek buzgó keresztényekkel. Például N’Déni és Bomine, akik Elefántcsontparton élnek, gyakran elszállásolták a körzetfelvigyázót. N’Déni ezt meséli: „Ez nagyon jó hatással volt a fiunkra. Elkezdte az úttörőzést, és most körzetfelvigyázó-helyettesként szolgál.” Te is tudnál ilyen jó társaságról gondoskodni a gyermekeid számára?

17–18. Mikor kezdjék a szülők tanítani a gyermekeiket?

¹⁷ Minél korábban kezdd el tanítani a gyermekeidet! (Péld 22:6). Gondolj Timóteuszra, aki egy ideig együtt utazott Pál apostollal. Timóteuszt már csecsemőkorától tanítgatta az édesanyja, Euniké és a nagyanyja, Loisz (2Tim 1:5; 3:15).

¹⁸ Egy másik elefántcsontparti házaspár, Jean-Claude és Peace mind a hat gyermekét sikeresen felnevelte úgy, hogy megszerették Jehovát, és az ő szolgálatát választották. Mi volt a módszerük? Követték Euniké és Loisz példáját. Ezt mondják: „Már nem sokkal a születésük után elkezdtük a gyermekeink elméjébe vésni Isten Szavát” (5Móz 6:6, 7).

19. Mit jelent a gyermekeid elméjébe vésni Isten Szavát?

¹⁹ Mit jelent a gyermekeid elméjébe vésni Jehova Szavát? Azt a bibliai kifejezést, hogy „valakinek az elméjébe vés”, úgy is vissza lehet adni, hogy „elismétel valakinek”. Ahhoz, hogy el tudd ismételni a Biblia tanításait a gyermekeidnek, rendszeresen időt kell töltened velük. Néha talán bosszantónak tűnhet, hogy valamit újra és újra el kell mondanod nekik. De megpróbálhatnád úgy nézni ezt a feladatot, mint ami lehetőséget ad arra, hogy megértesd a gyermekeiddel Isten útmutatását, és segíts nekik követni azt.

20. Fejtsd ki, hogyan alkalmazható a Zsoltárok 127:4 a gyermeknevelésre!

²⁰ Vedd figyelembe a gyermekeid egyéniségét! A 127. zsoltár nyilakhoz hasonlítja a gyermekeket. (Olvassátok fel: Zsoltárok 127:4.) Mint ahogyan a nyilak különböző  anyagból készülhetnek, és eltérő méretűek lehetnek, úgy a gyermekekre is igaz, hogy nincs két teljesen egyforma köztük. Ezért a szülőknek fel kell ismerniük, hogy melyik gyermeküknek milyen nevelésre van szüksége. Egy izraeli házaspárnak sikerült úgy felnevelnie a két gyermekét, hogy azok Jehova szolgálatát választották. Elmondják, hogy nekik mi vált be: „Mindkettőjükkel külön tanulmányoztuk a Bibliát.” Természetesen a családfőnek kell eldöntenie, hogy szükséges vagy lehetséges-e így tanulmányozni a gyermekekkel.

21. Milyen segítségre számíthatnak a szülők Jehovától?

²¹ A szülők időnként úgy érezhetik, hogy a gyermeknevelés túl nagy feladat nekik. De fontos észben tartaniuk, hogy a gyermekek Jehovától kapott ajándékok. Ő mindig kész segítséget nyújtani. Szívesen meghallgatja a szülők imáit. És válaszol is rájuk a Biblián és a kiadványainkon keresztül, valamint a gyülekezetben lévő más érett szülők példája és tanácsai által.

22. Mik a legfontosabb dolgok, amelyeket egy szülő adhat a gyermekeinek?

²² Azt szokták mondani, hogy a gyermeknevelés egy 20 éves program, de a szülők igazából mindig szülők maradnak. A legjobb, amit adhatnak a gyermekeiknek, az, hogy szeretik őket, időt töltenek velük, és a Biblia alapján nevelik őket. Persze minden fiatal másként fogadja a nevelést. De sok gyermek, akiket istenfélő szülők neveltek, úgy érez, mint Joanna Mae, egy ázsiai testvérnő: „Ha elgondolkodom azon, ahogyan a szüleim felneveltek, nagyon hálás vagyok a fegyelmezésért, és azért, hogy Jehova szeretetére tanítottak. Nemcsak az életemet köszönhetem nekik, hanem azt is, hogy van célja az életemnek” (Péld 23:24, 25). Több millió keresztény mondhatja el ugyanezt.