1. Az 1Péter 3:8-cal összhangban miért szeretünk olyanokkal lenni, akik törődnek az érzéseinkkel?

SZERETÜNK olyanok társaságában lenni, akik törődnek velünk. Megpróbálják a helyünkbe képzelni magukat, azaz megérteni a gondolatainkat és az érzéseinket. Észreveszik, hogy mire van szükségünk, és felajánlják a segítségüket, időnként még azelőtt, hogy kérnénk azt tőlük. Nagyra becsüljük az együttérző * embereket. (Olvassátok fel: 1Péter 3:8.)

2. Miért kell a legtöbbünknek dolgozni azért, hogy együttérzők legyünk?

² Keresztényekként szeretnénk együttérzően bánni másokkal. De ez nem megy erőfeszítés nélkül. Miért? Többek között azért, mert nem vagyunk tökéletesek (Róma 3:23). Harcolnunk kell az ellen a velünk született hajlam ellen, hogy főként magunkra gondoljunk. Ezenkívül néhányaknak a neveltetésük vagy a korábban átélt tapasztalataik nehezítik meg, hogy együttérzők legyenek. És az is hatással lehet ránk, ahogyan a környezetünkben élők viselkednek. Az utolsó napokban sokan nem törődnek mások érzéseivel, hanem inkább önmagukat szeretik (2Tim 3:1, 2). Hogyan küzdhetjük le ezeket az akadályokat?

3. a) Hogyan lehetünk együttérzőbbek? b) Miről szól ez a cikk?

³ Segíthet együttérzőbbnek lennünk, ha követjük Jehova Isten és a Fia, Jézus Krisztus példáját. Jehova a szeretet Istene, és ő mutatja a legjobb példát a másokkal  való törődésben (1Ján 4:8). Jézus pedig tökéletesen utánozta az Atyját (Ján 14:9). Amikor a földön élt, a példájával megmutatta, hogyan lehet együttérző egy ember. Ebben a cikkben először is megvizsgáljuk, miként törődött Jehova és Jézus mások érzéseivel. Aztán arról is szó lesz, hogy hogyan követhetjük a példájukat.

4. Hogyan derül ki az Ézsaiás 63:7–9-ből, hogy Jehova törődik a szolgái érzéseivel?

⁴ A Bibliából kiderül, hogy Jehova törődik a szolgái érzéseivel. Például Isten Szava ezt mondja arról, hogy hogyan érzett Jehova, amikor az ókori izraeliták próbákon mentek keresztül: „minden gyötrelmükben gyötrelmet élt át”. (Olvassátok fel: Ézsaiás 63:7–9.) Később Jehova Zakariás prófétán keresztül elmondta, hogy amikor rosszul bánnak a népével, az neki is fáj. Így szólt a szolgáihoz: „Aki titeket bánt, az a szemem fényét bántja” (Zak 2:8). Milyen jól érzékeltette azt, hogy szívből törődik a népével!

5. Mondj példát arra, hogyan segített Jehova a szolgáinak, amikor azok szenvedtek.

⁵ Jehova nemcsak sajnálja a szolgáit, amikor azok szenvednek, hanem segít is nekik. Például amikor az izraeliták rabszolgasorban sínylődtek Egyiptomban, Jehova átérezte a fájdalmukat, és meg akarta őket szabadítani. Ezt mondta Mózesnek: „Láttam, hogy milyen nyomorúságot él át a népem. . ., és meghallottam a. . . kiáltásukat. Jól tudom, milyen fájdalmakat szenvednek el. Lemegyek, hogy kiszabadítsam őket az egyiptomiak kezéből” (2Móz 3:7, 8). Mivel Jehova szánalmat érzett a népe iránt, kiszabadította őket a fogságból. A következő évszázadok során az ígéret földjén az izraelitákat többször is megtámadták az ellenségeik. Hogyan reagált Jehova? „Megszánta őket, hallva, hogy sóhajtoznak azok miatt, akik elnyomják őket, és kegyetlenül bánnak velük.” Az együttérzés pedig arra indította Jehovát, hogy segítsen a népén. Bírákat adott nekik, hogy kiszabadítsa őket az ellenségeik kezéből (Bír 2:16, 18).

6. Mondj egy példát arra, amikor Jehova figyelembe vette az érzéseit egy olyan szolgájának, aki helytelenül gondolkodott.

 ⁶ Jehova akkor is törődik a szolgái érzéseivel, ha azok helytelenül gondolkodnak. Figyeljük meg például Jónás esetét. Isten elküldte őt mint prófétát, hogy átadjon egy ítéletüzenetet Ninive lakóinak. Amikor a niniveiek megbánták a bűneiket, Isten úgy döntött, hogy mégsem pusztítja el őket. Jónás ennek egyáltalán nem örült, sőt, „nagyon dühös lett”, amiért nem teljesedett be a prófécia, amelyet hirdetett. De Jehova türelmes volt Jónással, és segített neki helyreigazítani a gondolkodását (Jón 3:10–4:11). Jónás tanult a történtekből, és később Jehova felhasználta, hogy leírassa vele ezt a beszámolót a mi javunkra (Róma 15:4). *

7. Miről biztosít minket az, ahogyan Jehova a régen élt szolgáival bánt?

⁷ Az, ahogyan Jehova a népével bánt, arról biztosít minket, hogy ő együttérez a szolgáival. Mindegyikünkről tudja, hogy milyen szenvedésen megyünk keresztül. Jehova „igazán jól [ismeri] az ember szívét” (2Krón 6:30). Megérti a legbensőbb gondolatainkat, érzéseinket, és a korlátainkat is. „Nem fogja engedni, hogy olyan kísértés érjen [minket], amit már nem [tudunk] elviselni” (1Kor 10:13). Milyen megnyugtató ezt tudni!

8–10. Mi minden járulhatott hozzá ahhoz, hogy Jézus együttérző volt?

⁸ Jézus, amikor a földön járt, őszintén törődött másokkal. Ehhez sok minden hozzájárult, de most nézzünk meg csak három okot. Először is, ahogyan azt már korábban említettük, Jézus tökéletesen visszatükrözte égi Atyja tulajdonságait. Jehovához hasonlóan ő is szerette az embereket. Mindennek örült, aminek a megteremtésében közreműködött, de „különösen az embereket [szerette]” (Péld 8:31). Ez a szeretet arra indította Jézust, hogy törődjön mások érzéseivel.

⁹ Másodszor, Jehovához hasonlóan Jézus is tudott olvasni mások szívében. Belelátott az emberek indítékaiba és érzéseibe (Máté 9:4; Ján 13:10, 11). Amikor felismerte, hogy a körülötte lévők el vannak keseredve, megvigasztalta őket, mivel törődött velük (Ézs 61:1, 2; Luk 4:17–21).

¹⁰ Harmadszor, Jézus maga is átélt olyan nehézségeket, amilyenekkel az emberek küzdöttek. Például nyilvánvalóan szegény családban nőtt fel. A nevelőapjával, Józseffel dolgozott együtt, így megtanulta, milyen a kemény fizikai munka (Máté 13:55; Márk 6:3). Úgy tűnik, hogy József meghalt, még mielőtt Jézus elkezdte a szolgálatát. Ezért Jézus azt a fájdalmat is átélhette, amelyet egy szeretett hozzátartozó elvesztése okoz. És azt is tudta, hogy milyen egy olyan családban élni, ahol nem mindenki van egy hiten (Ján 7:5). Az ilyen tapasztalatok segíthettek neki, hogy megértse az átlagemberek problémáit és érzéseit.

11. Mikor volt különösen szembetűnő, hogy Jézus törődött az emberekkel? Fejtsd ki. (Lásd a képet a címlapon.)

¹¹ Akkor volt különösen szembetűnő Jézus együttérzése, amikor csodákat tett. Nem pusztán kötelességtudatból  segített az embereknek, hanem mert „szánalmat érzett” a szenvedők iránt (Máté 20:29–34; Márk 1:40–42). Például képzeljük el Jézus érzéseit, amikor egy siket férfit úgy gyógyított meg, hogy kivitte őt a tömegből, vagy amikor feltámasztotta egy özvegyasszony egyetlen fiát (Márk 7:32–35; Luk 7:12–15). Jézus átérezte ezeknek az embereknek a helyzetét, és szeretett volna segíteni nekik.

12. Hogyan látszik a János 11:32–35-ből, hogy Jézus együttérzett Mártával és Máriával?

¹² Jézus együttérzett Mártával és Máriával. Amikor látta, mennyire lesújtottak a testvérük, Lázár halála miatt, „könnyekre fakadt”. (Olvassátok fel: János 11:32–35.) Nem azért sírt, mert elveszítette egy jó barátját, hiszen tudta, hogy fel fogja támasztani. Inkább arról volt szó, hogy átérezte a szeretett barátai fájdalmát, és meghatódott.

13. Miért jó tudnunk azt, hogy Jézus együttérző?

¹³ Sokat jelent nekünk az, hogy Jézus együttérzéséről tanulhatunk. Szeretjük őt azért, ahogyan az emberekkel bánt (1Pét 1:8). Jó érzés tudni, hogy már uralkodik Isten királyságának az élén, és hogy hamarosan minden szenvedést eltöröl. Mivel élt emberként is, ő van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy begyógyítsa az emberiség sebeit, amelyeket Sátán uralma okozott. Igen, nagy áldás, hogy olyan uralkodónk van, aki együtt tud érezni a gyengeségeinkkel (Héb 2:17, 18; 4:15, 16).

14. Mire érzünk ösztönzést az Efézus 5:1, 2-t olvasva?

¹⁴ Amikor Jehova és Jézus példáján gondolkodunk, arra érzünk késztetést, hogy mi is igyekezzünk még inkább együttérezni másokkal. (Olvassátok fel: Efézus 5:1, 2.) Persze mi nem látunk bele az emberek szívébe, de azért megpróbálhatjuk megérteni az érzéseiket és a szükségleteiket (2Kor 11:29). Nem akarunk olyanok lenni, mint ez az önző világ, hanem törekszünk rá, hogy ne csak a magunk érdekeit keressük, „hanem a másokéit is” (Flp 2:4).

15. Különösen kiknek kell együttérzőnek lenniük?

¹⁵ A véneknek különösen fontos együttérezniük másokkal. Tudják, hogy felelősséggel tartoznak a juhokért, akiket rájuk bíztak (Héb 13:17). Ahhoz, hogy segíteni tudjanak a hittársaiknak, megértőnek kell lenniük. Hogyan tudják ezt kimutatni a gyakorlatban?

16. Hogyan viselkedik egy együttérző vén, és miért fontos így tennie?

¹⁶ Egy megértő vén időt tölt a testvérekkel és a testvérnőkkel. Kérdéseket tesz fel nekik, és figyelmesen, türelemmel végighallgatja őket. Ez kiemelten fontos akkor, ha egy drága juhocska szeretné kiönteni a szívét, de nehezen találja a szavakat (Péld 20:5). A vének készségesen adnak másoknak az idejükből, és ezzel szorosabbra fűzik a bizalom, barátság és szeretet szálait a testvéreikkel (Csel 20:37).

17. Mit mondanak sokan arról, hogy mi a legértékesebb tulajdonsága egy vénnek? Mondj egy példát!

¹⁷ Sokan azt értékelik leginkább a gyülekezeti vénekben, ha törődnek mások érzéseivel. Miért? Adelaide ezt mondja: „Mivel tudom, hogy megértőek, könnyebben tudok beszélni velük. Abból is látom, hogy együttéreznek velem, ahogyan reagálnak, miközben elmondom az  érzéseimet.” Egy testvér hálával a szívében emlékszik vissza egy esetre: „Láttam, hogy könnyek gyűltek egy vén szemébe, miközben elmagyaráztam neki a helyzetemet. Ezt sosem fogom elfelejteni” (Róma 12:15).

18. Hogyan lehetünk együttérzők másokkal?

¹⁸ Természetesen nem csak a véneknek kell együttérzőnek lenniük. Hogyan mutathatod ki te is ezt a tulajdonságot? Próbáld megérteni, hogy min mennek keresztül a családtagjaid és a hittársaid. Érdeklődj a gyülekezetedben a tizenévesek, a betegek, az idősek iránt, és figyelj oda a gyászolókra. Kérdezd meg tőlük, hogy hogy vannak, és figyelmesen hallgasd meg őket. Fejezd ki, hogy mélyen átérzed a helyzetüket, és ajánld fel a segítségedet. Őszinte szeretetre vall, ha így teszünk (1Ján 3:18).

19. Miért kell rugalmasnak lennünk, amikor szeretnénk segíteni valakinek?

¹⁹ Amikor szeretnénk segíteni másoknak, fontos a rugalmasság. Miért? Mert az emberek különféleképpen élik meg a nehézségeiket. Vannak, akik szívesen beszélnek a gondjaikról, mások nem igazán. Ezért bármennyire is szeretnénk segíteni, vigyázzunk, hogy ne tegyünk fel túl bizalmas kérdéseket (1Tessz 4:11). Az is lehet, hogy amikor valaki megnyílik nekünk, nem tudunk vele őszintén egyetérteni. De ettől még el kell fogadnunk, hogy ő így érez. Legyünk gyorsak a hallásra, és lassúak a szólásra (Máté 7:1; Jak 1:19).

20. Miről fogunk tanulni a következő cikkben?

²⁰ Nemcsak a gyülekezetben szeretnénk együttérzően bánni másokkal, hanem a szolgálatban is. A következő cikk arról szól, hogy hogyan mutathatjuk ki ezt a szép tulajdonságot, amikor másokat tanítunk.