1–2. Az 1Timóteusz 6:20 szerint mire ösztönözte Pál Timóteuszt?

NEM ritka, hogy bizonyos értékeinket másokra bízzuk. Például lehet, hogy betesszük a pénzünket a bankba, arra számítva, hogy ott biztonságban lesz, nem fog elveszni, és nem lopják el. Szóval át tudjuk érezni, hogy mit jelent valakire rábízni olyasmit, amit értékesnek tartunk.

² (Olvassátok fel: 1Timóteusz 6:20.) Pál apostol arra emlékeztette Timóteuszt, hogy egy nagyon értékes dolgot kapott: pontos ismeretet Isten szándékáról. Jehova ezenkívül azzal a megtisztelő feladattal bízta meg Timóteuszt, hogy végezze „az evangéliumhirdető munkáját” (2Tim 4:2, 5). Pál arra ösztönözte őt, hogy ügyeljen arra, amit rábíztak. Mi is kaptunk értékes kincseket Jehovától. Mik ezek? És miért kell vigyáznunk rájuk?

3–4. Miért olyan értékes a Biblia igazsága?

³ Jehova kedvesen lehetővé tette, hogy pontosan megismerjük azt a kincset érő igazságot, amely a Szavában, a Bibliában található. Ez az ismeret azért olyan értékes, mert magában foglalja, hogy hogyan lehetünk jó kapcsolatban Jehovával, és hogy mi az igazi boldogság titka. Ha elfogadjuk a Biblia tanításait, és azok szerint élünk, nem leszünk hamis tanítások és erkölcstelen szokások rabjai (1Kor 6:9–11).

⁴ Azért is olyan értékes az igazság, mert Jehova csak az alázatos embereknek tárja fel azt, „akik helyesen [viszonyulnak] az örök élethez” (Csel 13:48). Az ilyen személyek elfogadják, hogy Jehova a hű és értelmes rabszolga által tanítja őket (Máté 11:25; 24:45). Magunktól nem ismerhetjük meg az igazságot, amelynek az értéke semmihez sem fogható (Péld 3:13, 15).

5. Mit bízott még ránk Jehova?

 ⁵ Jehova továbbá azt a megtisztelő feladatot adta nekünk, hogy tanítsuk meg másoknak az igazságot róla és a szándékáról (Máté 24:14). Az üzenetünk felbecsülhetetlenül értékes, mert akik figyelnek rá, csatlakozhatnak Jehova családjához, és örök életben reménykedhetnek (1Tim 4:16). Akár sokat tudunk tenni a szolgálatban, akár keveset, a napjainkban folyó legfontosabb munkát támogathatjuk (1Tim 2:3, 4). Micsoda kiváltság Isten munkatársainak lenni! (1Kor 3:9).

6. Mi történt néhány kereszténnyel, akik nem voltak elég éberek?

⁶ Timóteusz kortársai közül néhányan nem értékelték azt a kiváltságot, hogy Isten munkatársai lehetnek. Mivel Démász ezt a világrendszert szerette, lemondott arról a lehetőségről, hogy Pállal szolgáljon (2Tim 4:10). Figélusz és Hermogenész feltehetően azért hagytak fel a szolgálattal, mert féltek, hogy őket is üldözni fogják, mint Pált (2Tim 1:15). Himéneusz, Alexander és Filétusz hitehagyottak lettek, és hátat fordítottak az igazságnak (1Tim 1:19, 20; 2Tim 2:16–18). Ők valamikor mindannyian erősek voltak a hitben, de szem elől tévesztették, hogy mi az, ami igazán értékes.

7. Milyen módszerei vannak Sátánnak?

⁷ Hogyan próbálja meg Sátán elérni, hogy lemondjunk a Jehovától kapott kincseinkről? Többféle módszert is bevet. A szórakoztatóipar és a média által olyan gondolkodást és viselkedést népszerűsít, amelyet ha átveszünk, eltávolodhatunk az igazságtól. Igyekszik megfélemlíteni minket, hogy mások véleménye vagy az üldözés miatt felhagyjunk a prédikálással. És megpróbál rávenni bennünket, hogy figyeljünk oda a hitehagyottak tanítására, „amit tévesen »ismeretnek« neveznek”, és adjuk fel a hitünket (1Tim 6:20, 21).

8. Mit tanultál Daniel történetéből?

⁸ Ha nem vigyázunk, szép lassan elsodródhatunk az igazságtól. Ezt bizonyítja Daniel * esete is, aki a videójátékok rabja lett. Így mesél erről: „Tízéves lehettem, amikor elkezdtem videójátékozni. Eleinte viszonylag ártalmatlan játékaim voltak, de aztán egyre jobban megtetszettek az erőszakos és spiritiszta játékok.”  Végül már ott tartott, hogy napi 15 órát töltött videójátékokkal. „Legbelül tudtam, hogy eltávolít Jehovától az, hogy ennyit játszom, ráadásul ilyen játékokkal. De meggyőztem magam arról, hogy rám nem vonatkoznak a bibliai alapelvek” – mondja Daniel. Bizony, az, ahogyan kikapcsolódunk, észrevétlenül oda vezethet, hogy már nem ragaszkodunk az igazsághoz. Így végül elveszíthetjük a Jehovától kapott értékes kincseinket.

9. Kihez hasonlította Pál Timóteuszt az 1Timóteusz 1:18, 19-ben?

⁹ (Olvassátok fel: 1Timóteusz 1:18, 19.) Pál egy katonához hasonlította Timóteuszt, és arra ösztönözte, hogy „[folytassa] a nemes harcot”. Természetesen nem fizikai, hanem szellemi harcról beszélt. Milyen szempontból hasonlítanak a keresztények a katonákhoz? És milyen tulajdonságokat kell kifejlesztenünk Krisztus katonáiként? Most öt pontban megvizsgáljuk, hogy mit tanulhatunk Pál szemléltetéséből. Ez segíteni fog, hogy ragaszkodjunk az igazsághoz.

10. Mi az Isten iránti odaadás, és miért fontos kifejlesztenünk?

¹⁰ Fejlesszünk ki Isten iránti odaadást! Egy jó katona lojális. Elszántan harcol, hogy megvédjen valakit, akit szeret, vagy valamit, amit értékesnek tart. Pál arra buzdította Timóteuszt, hogy odaadóan szolgálja Istent, azaz mélységesen tisztelje őt, és feltétel nélkül ragaszkodjon hozzá (1Tim 4:7). Minél erősebb az Isten iránti szeretetünk és odaadásunk, annál elszántabban fogunk ragaszkodni az igazsághoz (1Tim 4:8–10; 6:6).

11. Miért van szükségünk önfegyelemre?

¹¹ Legyen önfegyelmünk! Egy katonának önfegyelemre van szüksége, hogy edzett maradjon a harcra. Timóteusznak az segített, hogy erős maradjon a hite, hogy megfogadta Pál ihletett tanácsát, hogy meneküljön a helytelen kívánságoktól, törekedjen Istennek tetsző tulajdonságokra, és töltsön időt a hittársaival (2Tim 2:22). Ehhez önfegyelemre volt szüksége. Mi is csak önfegyelemmel nyerhetjük meg a testi vágyaink elleni harcot (Róma 7:21–25). Ahhoz is önfegyelem kell, hogy folyton dolgozzunk azon, hogy levegyük a régi egyéniséget, és felvegyük az újat (Ef 4:22, 24). És egy hosszú nap végén, amikor fáradtak vagyunk, talán erőt kell vennünk magunkon, hogy elmenjünk az összejövetelre (Héb 10:24, 25).

12. Mi segít, hogy ügyesebben tudjuk használni a Bibliát?

¹² Egy katonának rendszeresen gyakorolnia kell ahhoz, hogy ügyesen tudja használni a fegyvereit. Nekünk is meg kell tanulnunk hatásosan használni Isten Szavát (2Tim 2:15). Ebben sokat segítenek az összejöveteleink. De ha szeretnénk meggyőzni másokat arról, hogy milyen értékesek a Biblia tanításai, önállóan is rendszeresen tanulmányoznunk kell. Erősítenünk kell a hitünket Isten Szavával, amihez nem elég csupán olvasnunk azt. Elmélkedjünk és kutassunk a kiadványainkban, hogy helyesen értsük és alkalmazzuk az olvasottakat! (1Tim 4:13–15). Így képesek leszünk másokat is tanítani Isten Szavából. A tanítás nem csak abból áll, hogy felolvasunk belőle egy részt. Segíteni szeretnénk a beszélgetőpartnerünknek, hogy megértse  és magára alkalmazza, amit hall. Szóval, ha ragaszkodunk ahhoz a szokásunkhoz, hogy tanulmányozzuk a Bibliát, jobb tanítókká válhatunk (2Tim 3:16, 17).

13. A Héberek 5:14 szerint miért fontos a józan ítélőképesség?

¹³ Fejlesszük az ítélőképességünket! Egy katonának képesnek kell lennie arra, hogy észrevegye és elkerülje a veszélyt. Nekünk is meg kell tanulnunk felismerni a veszélyes helyzeteket, és aztán tennünk is kell érte, hogy elkerüljük a bajt (Péld 22:3; olvassátok fel: Héberek 5:14). Például fontos, hogy bölcsen válasszunk kikapcsolódást. A tévéműsorokban és a filmekben gyakran erkölcstelenül viselkednek a szereplők. Az ilyen viselkedés sérti Istent, és mindenképpen kárt okoz. Ezért nem fogunk olyan szórakozási formát választani, amely apránként meggyengíthetné az Isten iránti szeretetünket (Ef 5:5, 6).

14. Hogyan vált Daniel hasznára a jó ítélőképesség?

¹⁴ Daniel, akiről már beszéltünk, rájött, hogy nem helyes erőszakos és spiritiszta videójátékokkal játszani. A Watchtower Libraryben keresett olyan anyagokat, amelyek az ő problémájával foglalkoztak. Az olvasottak hatására leállt a kifogásolható játékokkal. Törölte magát az online játékokból, és megszakította a kapcsolatát a többi játékossal. Ezt mondja: „A videójátékozás helyett kimentem a szabadba, vagy csináltam valamit közösen a testvérekkel.” Daniel most úttörőként és vénként szolgál.

15. Miért olyan veszélyesek a valótlan történetek?

¹⁵ Timóteuszhoz hasonlóan azt is fel kell ismernünk, hogy milyen veszélyes a hitehagyottak által terjesztett hamis információ (1Tim 4:1, 7; 2Tim 2:16). Ők gyakran valótlan történeteket tesznek közzé testvérekről, vagy megpróbálják aláásni a szervezet iránti bizalmunkat. A félrevezető propagandájuk meggyengítheti a hitünket. Ne engedjük magunkat becsapni! A hitehagyottaknak „romlott a gondolkodásuk, és már nem értik az igazságot”. A céljuk csak az, hogy vitatkozzanak (1Tim 6:4, 5). Azt akarják, hogy elhiggyük a rágalmaikat,  és gyanakvóvá váljunk a testvéreinkkel szemben.

16. Mi terelhetné el a figyelmünket a szolgálatról?

¹⁶ Ne engedjük, hogy elterelődjön a figyelmünk! „Krisztus Jézus jó katonájaként” Timóteusznak a szolgálatra kellett összpontosítania, és nem foglalkozhatott túl sokat anyagi vagy más törekvésekkel (2Tim 2:3, 4). Mi se engedjünk az anyagi javak utáni vágyunknak! „A gazdagság megtévesztő hatalma” megfojthatja a Jehova iránti szeretetünket, a Szava iránti értékelésünket, és azt a vágyunkat, hogy megosszuk másokkal az igazságot (Máté 13:22). Éljünk továbbra is egyszerű életet, és állandóan tegyük első helyre az életünkben a királyságot! (Máté 6:22–25, 33).

17–18. Hogyan óvhatjuk meg a Jehovával ápolt barátságunkat?

¹⁷ Legyünk felkészültek, hogy rögtön cselekedni tudjunk! Egy katonának előre meg kell terveznie, hogy mit fog tenni egy veszélyes helyzetben. Ha szeretnénk megóvni azt, amit Jehova ránk bízott, gyorsan kell cselekednünk, amikor valamilyen veszély fenyeget. Ebben sokat segíthet, ha előre felkészülünk.

¹⁸ Ezt azzal szemléltethetnénk, hogy sok intézményben rendszeresen tartanak tűzriadópróbát, hogy tűz esetén mindenki a lehető leghamarabb el tudja hagyni az épületet. Ugyanígy, jól tesszük, ha előre átgondoljuk, hogy melyik „vészkijáraton” fogunk menekülni, ha internetezés vagy tévénézés közben váratlanul erkölcstelenséggel, nyíltan ábrázolt erőszakkal vagy hitehagyott anyaggal találjuk szembe magunkat. Ha felkészülünk a lehetséges veszélyekre, gyorsan tudunk cselekedni, hogy megóvjuk a Jehovához fűződő barátságunkat, és tiszták maradjunk a szemében (Zsolt 101:3; 1Tim 4:12).

19. Milyen jutalommal jár, ha megóvjuk a Jehovától kapott értékeinket?

¹⁹ Vigyáznunk kell azokra az értékekre, amelyeket Jehovától kaptunk: a bibliai ismeretünkre, és arra a kiváltságunkra, hogy másokkal is megoszthatjuk azt. Ha megbecsüljük ezeket a kincseinket, tiszta lesz a lelkiismeretünk, értelmes életet élhetünk, és örömet találhatunk abban, hogy tanítunk másokat Jehováról. Istenünk segíteni fog, hogy meg tudjuk óvni azt, amit ránk bízott (1Tim 6:12, 19).