1–2. a) Különösen mikor szoktunk gondolni egy elhunyt hozzátartozónkra? b) Mit tett Jézus a halála előtti utolsó estén?

 HA ELVESZÍTETTÜK egy szeretett hozzátartozónkat, biztos, hogy még most is emlékszünk rá; nem számít, hogy mennyi idő telt el a halála óta. És a halálának az évfordulóján valószínűleg még többet gondolunk rá.

² Évről évre több millió hittársunkkal együtt szerte a világon megemlékezünk egy számunkra nagyon kedves személy haláláról, Jézus Krisztuséról (1Pét 1:8). Ő feláldozta az életét értünk, és így megváltott bennünket a bűntől és a haláltól (Máté 20:28). A földi életének utolsó estéjén egy különleges étkezés keretében parancsba adta a követőinek, hogy majd emlékezzenek meg a haláláról. Ezt mondta: „Ezentúl ezt tegyétek, hogy megemlékezzetek rólam” (Luk 22:19).

3. Miről lesz szó ebben a cikkben?

³ Abból a több millió emberből, aki évről évre részt vesz az emlékünnepen, a többség a földi örök életben reménykedik, és csak néhányaknak van égi reménysége. A következőkben meg fogjuk vizsgálni, hogy milyen okai vannak rá ennek a két csoportnak, hogy ott legyen az emlékünnepen, és arról is szó lesz, hogy hogyan válnak a javunkra ezek a megemlékezések. Először nézzük, hogy miért vesznek részt az emlékünnepen a felkentek.

4. Miért fogyasztanak az emlékünnepen a borból és a kenyérből a felkentek?

⁴ Az emlékünnepen a felkent keresztények évről évre fogyasztanak az emlékjegyekből. Nekik miért van ehhez  joguk? A válaszhoz nézzük meg, hogy mit tett Jézus a földi életének utolsó estéjén. A pászkavacsora után bevezetett egy szertartást, amelyet ma az Úr vacsorájaként ismerünk. Kenyeret és bort adott körbe a 11 hűséges apostolának, és azt mondta nekik, hogy fogyasszanak belőlük. Ekkor Jézus beszélt két szövetségről: az új szövetségről és a királyságszövetségről (Luk 22:19, 20, 28–30). * Ezek a szövetségek teszik lehetővé, hogy az apostolok, valamint hűséges keresztények egy csoportja király és pap lehessen az égben (Jel 5:10; 14:1). Tehát, csak azok fogyaszthatnak a borból és a kenyérből az emlékünnepen, akik részesei ezeknek a szövetségeknek, vagyis a felkentek maradéka *.

5. Mivel vannak tisztában a felkent keresztények a reménységüket illetően?

⁵ A felkentek azért is várják minden évben az emlékünnepet, mert ez egy jó alkalom arra, hogy elmélkedjenek a reménységükön. Már alig várják, hogy romolhatatlan és halhatatlan életet kapjanak az égben. Együtt szolgálhatnak majd Jézus Krisztussal és a 144 000-hez tartozó többi felkenttel. Ráadásul ott lesznek Jehova Isten közvetlen közelében! (1Kor 15:51–53; 1Ján 3:2). Őszinte örömmel tölti el őket, amikor ezen a csodálatos reménységen gondolkodnak (Tit 2:13). Persze azzal is tisztában vannak, hogy egészen a halálukig hűségesnek kell maradniuk ahhoz, hogy övék lehessen ez a jutalom (2Tim 4:7, 8). És mit mondhatunk a más juhokról, vagyis a földi reménységű keresztényekről? (Ján 10:16). Nekik milyen okaik vannak rá, hogy ott legyenek az emlékünnepen?

6. Miért vesznek részt a más juhok az emlékünnepen?

⁶ A más juhok megfigyelőként vesznek részt az emlékünnepen, és nem fogyasztanak az emlékjegyekből. Először 1938-ban kaptak ők is meghívást az emlékünnepre az Őrtorony lapjain keresztül. A folyóirat március 1-jei számában ez állt: „Teljesen helyénvaló, hogy [a más juhok is] jelen legyenek ezen az összejövetelen, és megfigyeljék az eseményt... Minden okuk megvan rá, hogy ez számukra is egy örömteli alkalom legyen.” A más juhokhoz tartozó keresztények boldogok, hogy részt vehetnek megfigyelőként az emlékünnepen, ahogy egy esküvőn is a vendégek örömmel nézik végig a szertartást.

7. Miért merítenek hasznot a más juhok is az emlékünnepen elhangzó előadásból?

⁷ A más juhoknak is lehetőséget ad az emlékünnep arra, hogy elmélkedjenek a reménységükön. Az ott elhangzó bibliai előadás főként arról szól, hogy Jézus Krisztus és a 144 000 társuralkodója mit fog tenni a hűséges emberekért. Az ezeréves uralom alatt gondoskodni fognak arról, hogy az egész föld paradicsom legyen, és hogy az engedelmes emberek végül tökéletessé váljanak. Az ezzel kapcsolatos részleteket ecsetelik olyan bibliaversek, mint az  Ézsaiás 35:5, 6; 65:21–23 és a Jelenések 21:3, 4. Az emlékünnepi előadás segít a földi reménységű keresztényeknek elgondolkodni az ilyen bibliaverseken, és odaképzelni magukat az új világba. Ez megerősíti a reménységüket, és azt a vágyukat, hogy örökké Jehova Istent szeretnék szolgálni (Máté 24:13; Gal 6:9).

8. Milyen okuk van még a más juhoknak arra, hogy részt vegyenek az emlékünnepen?

⁸ Van egy további oka annak, hogy a más juhok részt vesznek az emlékünnepen. Így kimutathatják, hogy szeretik és támogatják a felkenteket. A Biblia több helyen is megjövendölte, hogy a földi és az égi reménységű keresztények között szoros kapcsolat lesz. Nézzünk most erre néhány példát.

9. A Zakariás 8:23 szerint mit éreznek a más juhok a felkentek iránt?

⁹ (Olvassátok fel: Zakariás 8:23.) Ez a prófécia egy megható képpel érzékelteti, hogy milyen érzéseik vannak a más juhokhoz tartozó keresztényeknek a felkent hittársaik iránt. A „zsidó férfi” egy csoportot szemléltet: a felkentek maradékát (Róma 2:28, 29). A „tíz ember” pedig, akik „mindenféle nyelvet beszélő nemzetekből” származnak, a földi reménységű keresztényeket jelképezik. Az, hogy ők megragadják a zsidó férfi ruháját, arra utal, hogy a más juhok ragaszkodnak a felkentekhez, és csatlakoznak hozzájuk az igaz imádatban. Ezt a ragaszkodást fejezik ki, amikor ők is ott vannak az emlékünnepen a felkentekkel.

10. Hogyan teljesítette be Jehova a két botról szóló próféciát? (Ezékiel 37:15–19, 24, 25)

¹⁰ (Olvassátok fel: Ezékiel 37:15–19, 24, 25.) A prófécia két botról beszél. Az egyik bot, mely „Júdáé”, a felkent keresztényeket szemlélteti, mivel Júda törzséből kerültek ki a Dávidtól származó királyok. „Efraim botja” pedig a földi reménységű keresztényeket jelképezi. * A prófécia szerint Jehova egyesíti ezt a két botot. Ennek eredményeként ez a két csoport teljes egységben szolgálja őt a királyuk, Jézus Krisztus uralma alatt. Ehhez a különleges egységhez az is hozzátartozik, hogy a felkentek és a más juhok nem külön-külön, hanem együtt tartják meg az emlékünnepet. Ők valóban „egy nyáj... egy pásztorral” (Ján 10:16).

11. Elsősorban hogyan fejezik ki a Jézus példázatában szereplő juhok, hogy támogatják Krisztus testvéreit? (Máté 25:31–36, 40)

¹¹ (Olvassátok fel: Máté 25:31–36, 40.) Ebben a példázatban a juhok azokat az igazságos személyeket jelképezik, akik a vég idején élnek, és földi reménységük van – vagyis a más juhok napjainkban élő tagjait. Ők hűségesen támogatják Krisztus felkent testvéreit. Ezt elsősorban azáltal teszik, hogy segítenek nekik a világméretű prédikáló- és tanítványképző munka elvégzésében (Máté 24:14; 28:19, 20).

12–13. Hogyan fejezik még ki a más juhok, hogy támogatják Krisztus felkent testvéreit?

¹² A más juhok úgy is kifejezik a támogatásukat Krisztus felkent testvérei iránt, hogy az emlékünnepet megelőző hetekben komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy minél több embert meghívjanak a megemlékezésre. (Lásd a „ Készülsz az emlékünnepre?” című részt.)  Ezenkívül a világ összes gyülekezetében megszervezik az emlékünnepet évről évre, annak ellenére, hogy a legtöbb helyen senki sem fogyaszt az emlékjegyekből. A földi reménységű keresztények nagyon boldogok, hogy így is kifejezhetik a ragaszkodásukat a felkent hittársaik iránt, hiszen tudják, hogy amit értük tesznek, azt Jézus úgy tekinti, mintha érte tennék (Máté 25:37–40).

¹³ Most nézzük, hogy az eddig megbeszélteken kívül milyen okaink vannak még rá, hogy részt vegyünk az emlékünnepen, függetlenül attól, hogy égi vagy földi reménységünk van.

14. Hogyan fejezte ki Jehova és Jézus, hogy nagyon szeretnek minket?

¹⁴ Hálásak vagyunk Jehova és Jézus szeretetéért. Jehova Isten számtalan módon kifejezi, hogy mennyire szeret minket, de ezek közül a legfontosabb az, hogy feláldozta értünk a Fiát (Ján 3:16). És tudjuk, hogy Jézus is a szeretetét bizonyította azzal, hogy lemondott az életéről a mi érdekünkben (Ján 15:13). Soha nem leszünk képesek meghálálni nekik ezt a nagy áldozatot. De azzal, ahogyan élünk, kifejezhetjük az értékelésünket (Kol 3:15). Ezenkívül, amikor ott vagyunk az emlékünnepen, elmélkedhetünk Jehova és Jézus szeretetén, és kimutathatjuk, hogy mi is nagyon szeretjük őket.

15. Miért hálásak a felkentek és a más juhok a váltságáldozatért?

¹⁵ Szívből hálásak vagyunk a váltság ajándékáért (Máté 20:28). A felkent keresztények tudják, hogy a váltságnak köszönhetik a csodálatos reménységüket. A váltságáldozatba vetett hitük lehetővé teszi, hogy Jehova igazságosnak nyilvánítsa és örökbe fogadja őket (Róma 5:1; 8:15–17, 23). A más juhok is a váltságnak köszönhetik a reménységüket. Mivel hisznek Krisztus áldozatában, tiszták lehetnek Isten szemében, szent szolgálatot végezhetnek neki, és abban reménykedhetnek, hogy túlélik majd a nagy nyomorúságot (Jel 7:13–15). A felkentek és a más juhok is kifejezik a váltságért érzett hálájukat azzal, hogy minden évben ott vannak az emlékünnepen.

16. Milyen további oka van annak, hogy mindannyian részt veszünk az emlékünnepen?

¹⁶ Egy további ok, amiért részt veszünk az emlékünnepen, hogy szeretnénk engedelmeskedni Jézusnak. Ő a halála előtti utolsó estén, amikor bevezette az emlékünnepet, ezt mondta: „Ezentúl ezt tegyétek, hogy megemlékezzetek rólam” (1Kor 11:23, 24). Mindannyian szeretnénk eleget tenni ennek a parancsnak, függetlenül attól, hogy az égi vagy a földi örök életben reménykedünk.

17. Hogyan segít az emlékünnep közelebb kerülnünk Jehovához?

¹⁷ Közelebb kerülünk Jehovához (Jak 4:8). Ahogy már szó volt róla, az emlékünnep lehetőséget ad arra, hogy elmélkedjünk a csodálatos reménységünkön, amelyet Jehovától kaptunk, és elgondolkodjunk azon, hogy mennyire szeret minket (Jer 29:11; 1Ján 4:8–10). Ezért ezek az alkalmak segítenek abban, hogy még jobban megszeressük Jehovát, és szorosabbá váljon a vele ápolt barátságunk (Róma 8:38, 39).

18. Mire indít minket az, ha elmélkedünk Jézus példáján?

 ¹⁸ Még inkább vágyunk rá, hogy kövessük Jézus példáját (1Pét 2:21). Az emlékünnepet megelőző napokban azokat a bibliai beszámolókat olvassuk el, amelyek Jézus földi életének utolsó hetéről, a haláláról és a feltámadásáról szólnak. Az emlékünnepi előadás pedig segít elmélkednünk azon, hogy mennyire szeret minket Jézus (Ef 5:2; 1Ján 3:16). Annak hatására, hogy ebben az időszakban többet foglalkozunk Jézus önfeláldozó példájával, még inkább azt érezzük, hogy kötelesek vagyunk úgy élni, ahogy Jézus élt (1Ján 2:6).

19. Hogyan maradhatunk meg Isten szeretetében?

¹⁹ Megerősödik az elhatározásunk, hogy szeretnénk megmaradni Isten szeretetében (Júd 20, 21). Ha minden erőnkkel azon vagyunk, hogy megörvendeztessük Jehova szívét, engedelmeskedjünk neki, és megszenteljük a nevét, akkor ő mindig szeretni fog minket (Péld 27:11; Máté 6:9; 1Ján 5:3). Egy-egy emlékünnep után még eltökéltebbek vagyunk, hogy az életünk minden egyes napjával megmutatjuk Jehovának, hogy örökké a barátai szeretnénk lenni.

20. Milyen okaink vannak rá, hogy ott legyünk az emlékünnepen?

²⁰ Akár az égi, akár a földi örök életben reménykedünk, jó okaink vannak rá, hogy minden évben ott legyünk az emlékünnepen. Ilyenkor megemlékezünk egy számunkra nagyon fontos személy, Jézus Krisztus haláláról. És ami még lényegesebb, elmélkedhetünk azon, hogy mennyire szeret minket Jehova, hiszen a váltságáldozat a szeretetének a legnagyobb bizonyítéka. 2022-ben az emlékünnep április 15-én, pénteken lesz. Mivel nagyon szeretjük Jehovát és Jézust, mindent meg fogunk tenni, hogy idén is ott legyünk ezen a különleges alkalmon.