ESZTER könyvének az egyik főszereplője egy zsidó férfi, Márdokeus. Ő száműzöttként a perzsa királyi udvarban dolgozott az i. e. V. század elején, Ahasvérus király napjaiban. (Ezt az uralkodót általában I. Xerxésszel azonosítják.) Márdokeus leleplezett egy király elleni merényletet, ezért a király nagy megtiszteltetésben részesítette a nép előtt. Később, miután kivégezték Hámánt, aki Márdokeus és a zsidók fő ellensége volt, a király a legfőbb miniszterévé tette Márdokeust. Így ő a pozíciójánál fogva ki tudott adni egy olyan rendeletet, amely megakadályozta, hogy kiirtsák a zsidókat a Perzsa Birodalomban (Eszt 1:1; 2:5, 21–23; 8:1, 2; 9:16).

A XX. század elején néhány történész azt állította, hogy Eszter könyve csak kitaláció, és hogy Márdokeus nem is létezett. De aztán 1941-ben a régészek olyan leletre bukkantak, amely alátámasztani látszik a Biblia Márdokeusról szóló beszámolóját.

Ez a lelet egy perzsa ékírásos szöveg, amely megemlít egy Marduka nevű férfit. Ő tisztviselő volt Susánban, valószínűleg könyvelő. Arthur Ungnad, a keleti történelem egyik szakértője azt írta akkoriban, hogy „ez az egyetlen Biblián kívüli utalás Márdokeusra”.

Ungnad kijelentése óta a tudósok még sok ezer másik perzsa ékírásos szöveget is lefordítottak. Köztük vannak a perszepoliszi kőtáblák, melyeket a városfal mentén, a kincstár romjai között találtak. Ezek a kőtáblák I. Xerxész idejéből származnak, és elámi nyelven íródtak. Számos olyan nevet megemlítenek, amelyek szerepelnek Eszter könyvében. a

Több perszepoliszi kőtábla szintén megemlíti Mardukát, aki királyi írnok volt a susáni palotában I. Xerxész idején. Az egyik kőtábla úgy beszél róla, mint fordítóról. Ez a leírás jól ráillik a bibliai Márdokeusra. Ő Ahasvérus király (I. Xerxész) szolgálatában állt, és tisztviselőként dolgozott. Azt is tudjuk róla, hogy legalább két nyelven beszélt. Általában a király kapujában ült, amely egy elegáns épületre utal a palota közelében, ahol a tisztviselők dolgoztak (Eszt 2:19, 21; 3:3).

Tehát feltűnő hasonlóságok vannak a kőtáblákon említett Marduka és a Bibliában szereplő Márdokeus között. Mindketten ugyanakkor és ugyanott éltek, és ugyanazon a helyen dolgoztak, tisztviselői beosztásban. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a régészeti leletek megerősítik az Eszter könyvében szereplő Márdokeus létezését.