1. Milyen reménységet ad nekünk Jehova?

 JEHOVA egy csodálatos reménységgel ajándékozza meg a hűséges szolgáit. Vannak, akik abban reménykednek, hogy az égben élhetnek majd halhatatlan szellemekként (1Kor 15:50, 53). A legtöbben pedig abban reménykedünk, hogy a földi paradicsomban élhetünk örökké boldogan és egészségesen (Jel 21:3, 4). Bármelyik csoportba tartozzunk is, a reménységünk nagyon értékes számunkra.

2. Miért mondhatjuk, hogy a reménységünknek szilárd alapja van?

² A Bibliában a „remény” szót így lehetne meghatározni: várakozás arra, hogy valami jó dolog bekövetkezzen. Tudjuk, hogy a reménységünk biztos, mivel Jehovától van (Róma 15:13). Ő mindig megtartja a szavát (4Móz 23:19). Ezenkívül őszintén vágyik rá, hogy megvalósítsa az ígéreteit, és a hatalma is megvan ehhez. Ezért a reménységünk nem puszta ábrándozás, hanem szilárd alapja van.

3. Miről lesz szó ebben a cikkben? (Zsoltárok 27:14)

³ Jehova azért adja nekünk a reménységet, mert nagyon szeret minket. Azt szeretné, hogy bízzunk az ígéreteiben, mivel tudja, hogy ez segít bátran szembenézni a próbákkal és örömmel kitartani. (Olvassátok fel: Zsoltárok 27:14.) Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogyan véd meg minket a reménységünk mint egy horgony, illetve mint egy sisak. Arról is szó lesz, hogy hogyan tudjuk erősíteni magunkban a reménységet.

4. Miért hasonlíthatjuk a reménységünket egy horgonyhoz? (Héberek 6:19)

⁴ Pál a hébereknek írt levelében a reménységünket egy horgonyhoz hasonlította. (Olvassátok fel: Héberek 6:19.) Tapasztalt tengeri utazóként tudta, hogy a horgony fontos része a hajónak, mivel nem engedi, hogy elsodródjon. Például az egyik hajóútja során hatalmas vihar kerekedett, és látta, hogy a tengerészek horgonyokat dobnak a vízbe, hogy rögzítsék a hajót, nehogy zátonyra fusson (Csel 27:29, 39–41). A reménységünk minket is megóv attól, hogy elsodródjunk Jehovától a viharos próbáink közepette. Segít, hogy nyugodtak maradjunk, és arra összpontosítsunk, hogy a dolgok hamarosan jobbra fordulnak. Ez különösen megnyugtató, ha arra gondolunk, hogy Jézus figyelmeztetett rá, hogy üldözésre kell számítanunk (Ján 15:20). Ha sokat elmélkedünk a reménységünkön, akkor ki tudunk tartani a keresztényi életúton.

5. Hogyan segített Jézusnak a remény, hogy szembe tudjon nézni a halállal?

⁵ Jézusnak a reménysége segített abban, hogy bátran szembenézzen a rá váró kínhalállal. Péter apostol i. sz. 33 pünkösdjén idézett egy próféciát, hogy rámutasson, milyen szilárd meggyőződése volt Jézusnak: „benned bízom, mert nem hagysz engem a sírban, és azt sem engeded, hogy hűséges szolgád teste bomlásnak induljon. ...nagy örömmel fogsz eltölteni engem színed előtt” (Csel 2:25–28; Zsolt 16:8–11). Ezek a szavak jól kifejezik, hogy Jézus mennyire biztos volt benne, hogy az Atyja fel fogja őt támasztani. Előre tekintett arra, hogy milyen nagy öröm lesz, amikor újra együtt lehetnek majd az égben (Héb 12:2, 3).

6. Mit mondott egy testvér a reményről?

⁶ A reménység már számos testvérünknek segített kitartani. Az egyikük Leonard Chinn, aki Angliában élt. Az első világháború alatt börtönbe került, mivel nem csatlakozott a hadsereghez. Két hónapot magánzárkában töltött, aztán kényszermunkát kellett végeznie. Később ezt írta: „Annak hatására, amin keresztülmentem, felismertem, milyen nagy szükségünk van a reménységre ahhoz, hogy ki tudjunk tartani. Ott van előttünk Jézusnak, az apostoloknak és a prófétáknak a példája, illetve a Biblia nagyszerű ígéretei. Mindezek megerősítik a reménységünket, és segítenek, hogy szilárdak tudjunk maradni.” Igen, a reménység tényleg horgony volt Leonard számára, és nekünk is az lehet.

7. Hogyan erősítik meg a próbák a reménységünket? (Róma 5:3–5; Jakab 1:12)

⁷ Amikor a próbákban tapasztaljuk Jehova támogatását, és így képesek vagyunk kitartani, megerősödik bennünk az az érzés, hogy kedvesek vagyunk a szemében. (Olvassátok fel: Róma 5:3–5; Jakab 1:12.) Ennek köszönhetően pedig még szilárdabbá válik a reménységünk ahhoz képest, mint amikor megismertük az igazságot. Bár Sátánnak folyamatosan az a célja, hogy elcsüggesszen minket, biztosak lehetünk benne, hogy Jehova segítségével minden egyes próbában helyt tudunk állni.

8. Miért hasonlíthatjuk a reménységünket egy sisakhoz? (1Tesszalonika 5:8)

⁸ Pál apostol egy sisakhoz is hasonlította a reménységet. (Olvassátok fel: 1Tesszalonika 5:8.) Az ókorban a katonák sisakot viseltek, hogy védjék a fejüket a csatában.  Mi egy jelképes harcban veszünk részt, és Sátán folyamatosan támad bennünket: kísértésekkel és téves elképzelésekkel próbál félrevezetni. De ahogy a sisak megvédte a katona fejét, úgy a mi reménységünk is meg tudja védeni a gondolkodásunkat, és így ki tudunk tartani Jehova mellett.

9. Hová vezet az, ha valakinek nincsen reménye?

⁹ Ha reménykedünk az örök életben, az segít, hogy bölcsen éljük az életünket. Viszont ha engedjük, hogy elhalványuljon a reménységünk, és testi módon kezdünk gondolkodni, akkor szem elől téveszthetjük a célt, vagyis az örök életet. Ez történt néhány korintuszi kereszténnyel is. Ők már nem hittek Jehova egyik legfontosabb ígéretében, a feltámadásban (1Kor 15:12). Pál rámutatott, hogy emiatt csak a mának éltek (1Kor 15:32). Napjainkban is sok ember gondolkodik így. Mivel nem hisznek Jehova ígéreteiben, a mostani életből próbálják kihozni a legtöbbet. Mi viszont szilárdan bízunk abban, hogy Jehova egy szebb jövőt tartogat nekünk. Ez a reménység – mint egy sisak – megvéd minket attól, hogy önző módon gondolkodjunk, és önkényeztető életet éljünk, ami eltávolítana minket Jehovától (1Kor 15:33, 34).

10. Hogyan véd meg minket a reménységünk a romboló gondolatoktól?

¹⁰ A reménység sisakja attól a romboló gondolattól is megvéd bennünket, hogy úgysem tudunk megfelelni Jehovának. Néhányan így gondolkodnak: „Én biztos nem fogok örökké élni, egyszerűen nem vagyok méltó rá. Képtelen vagyok megfelelni Jehova elvárásainak.” Idézzük fel, hogy Jób egyik hamis barátja, Elifáz nagyon hasonló dolgokat mondott: „Mi a halandó ember, hogy tiszta lehetne...?” Ezt állította Jehováról: „ő a szentjeiben sem hisz, és még az ég sem tiszta a szemében” (Jób 15:14, 15). Ezek valójában aljas hazugságok, amelyek Sátántól származnak. Az a célja velük, hogy elhalványítsa bennünk a reménységet. Ezért űzzük el az ilyen romboló gondolatokat, és összpontosítsunk Jehova ígéreteire! Ő tényleg azt szeretné, ha örökké élnénk, és segít is abban, hogy elérjük ezt a célt (1Tim 2:3, 4).

11. Miért kell türelmesnek lennünk?

¹¹ Időnként előfordulhat, hogy a reménységünk már nem olyan valóságos számunkra. Például lehet, hogy türelmetlenné válunk, miközben várunk Jehovára. De ne felejtsük el, hogy Jehova az örökkévalóság Istene, ezért ő máshogy viszonyul az időhöz, mint mi (2Pét 3:8, 9). Biztos, hogy meg fogja valósítani a szándékát, méghozzá a lehető legjobb módon, de talán később, mint amikor mi szeretnénk. Mi segíthet, hogy megerősítsük a reménységünket, és türelmesen várjunk Jehovára? (Jak 5:7, 8).

12. A Héberek 11:1, 6 szerint hogyan függ össze a reménység a hittel?

¹² Ahhoz, hogy a reménységünk valóságos legyen számunkra, létfontosságú, hogy közel érezzük magunkat Jehovához, hiszen tőle származik az örök élet ígérete. A Bibliából egyértelműen kiderül, hogy a reménységünk közvetlenül összefügg az abba vetett hittel, hogy Jehova létezik, és hogy „megjutalmazza azokat, akik igazán keresik őt”. (Olvassátok fel: Héberek 11:1, 6.) Tehát minél valóságosabb számunkra Jehova, annál szilárdabban fogunk bízni abban is, hogy ő állja a szavát. Ezért most vizsgáljunk meg néhány javaslatot, amely segít, hogy még közelebb kerüljünk az Atyánkhoz, és így még inkább élő legyen számunkra a reménységünk.

13. Hogyan közeledhetünk Istenhez?

 ¹³ Imádkozzunk Jehovához, és olvassuk a Szavát! Bár Istent nem láthatjuk, közel kerülhetünk hozzá. Elmondhatjuk neki a gondolatainkat imában, és biztosak lehetünk benne, hogy ő meghallgat minket (Jer 29:11, 12). Mi pedig úgy hallgathatjuk meg őt, ha olvassuk a Szavát, a Bibliát, és elmélkedünk rajta. Amikor arról olvasunk, hogy Jehova hogyan törődött a múltban élt hűséges szolgáival, az megerősíti a belé vetett bizalmunkat és a reménységünket. Valójában mindazt, ami a Bibliában van, „az oktatásunkra írták meg, hogy kitartásunk által és az Írásokból származó vigasztalás által reménységünk legyen” (Róma 15:4).

14. Miért jó, ha elmélkedünk azon, hogy mit tett Jehova a szolgáiért?

¹⁴ Elmélkedjünk olyan történeteken, amelyek bizonyítják, hogy Jehova mindig állja a szavát! Vegyük például Ábrahám és Sára esetét. Jehova utódot ígért nekik, pedig már idősek voltak ahhoz, hogy gyermekük szülessen (1Móz 18:10). Ábrahámról mégis azt olvassuk, hogy „hitt abban, hogy sok nemzet ősapjává lesz” (Róma 4:18). Bízott benne, hogy Jehova megvalósítja, amit ígért, még ha ez emberi nézőpontból elképzelhetetlennek tűnt is. És nem kellett csalódnia (Róma 4:19–21). Az ilyen bibliai történetek emlékeztetnek rá minket, hogy Jehova mindig állja a szavát, még akkor is, ha a mi nézőpontunkból reménytelennek tűnik a helyzet.

15. Miért fontos elmélkednünk azon, hogy mit tett eddig értünk Jehova?

¹⁵ Elmélkedjünk rajta, mi mindent tett már értünk Jehova! Megerősíti a hitünket, ha felidézzük, hogyan tapasztaltuk az életünk során, hogy Jehova állja a szavát. Például Jézus megígérte, hogy az Atyánk gondoskodni fog a szükségleteinkről (Máté  6:32, 33). Egy másik ígérete pedig az, hogy Jehova ad nekünk a szent szelleméből, ha kérjük őt (Luk 11:13). Biztos úgy érzed, hogy Jehova a te esetedben is megtartotta ezeket az ígéreteket. Emellett eszedbe juthat, hogy Jehova a szavához hűen megvigasztalt téged, megbocsátott neked, és folyamatosan ellát szellemi táplálékkal (Máté 6:14; 24:45; 2Kor 1:3). Ha felidézzük, hogyan tapasztaltuk már, hogy Jehova megtartja ezeket az ígéreteit, az megerősíti bennünk, hogy az örök életre vonatkozó reménységünket is valóra váltja majd.

16. Miért annyira értékes a reménységünk?

¹⁶ Az örök élet reménysége egy csodálatos ajándék Jehovától. Segít, hogy közelebb kerüljünk hozzá, és meggyőz minket arról, hogy valóban szeret bennünket. Már alig várjuk, hogy Atyánk valóra váltsa az ígéreteit, és biztosak vagyunk benne, hogy nem kell majd csalódnunk. De addig is sokféleképpen a javunkra válik, ha megőrizzük élőnek a reménységünket. Akárcsak egy horgony, segít szilárdan kitartanunk a próbák közepette, még akkor is, ha üldöznek minket, vagy akár halállal fenyegetnek. Ezenkívül egy sisakhoz hasonlóan megvédi a gondolkodásunkat a téves elképzelésektől, és segít a jó úton maradni.

17. Miért örülhetünk a reménységünknek?

¹⁷ Pál apostol erre ösztönözte a Rómában élő keresztényeket: „Örüljetek a reménységeteknek” (Róma 12:12). Ő maga is örömmel gondolt arra, hogy ha hűséges marad, örök életet kap majd az égben. És mi is örülhetünk a reménységünknek, hiszen tudjuk, hogy Jehova biztosan állja a szavát. Hasonlóan érzünk, mint a zsoltáríró, aki ezt mondta: „Boldog... aki Jehovában, az ő Istenében reménykedik, őbenne... aki mindig hűséges marad” (Zsolt 146:5, 6).