1. Miért szólunk hozzá az összejöveteleken?

 MI ÖSZTÖNÖZ minket arra, hogy részt vegyünk az összejöveteleken? Legfőképpen az, hogy dicsérni akarjuk Jehovát (Zsolt 26:12; 111:1). Másrészt bátorítani szeretnénk a testvéreinket ezekben a nehéz időkben (1Tessz 5:11). Ha hozzászólunk az összejöveteleken, mindkét célt megvalósíthatjuk.

2. Mikor van lehetőségünk hozzászólni az összejöveteleken?

² Minden héten többször is lehetőségünk nyílik hozzászólni a gyülekezeti összejöveteleken. A hétvégén az Őrtorony-tanulmányozás ad erre alkalmat. A hét közbeni összejöveteleken pedig megtehetjük ezt a gyöngyszemek Isten Szavából, a gyülekezeti bibliatanulmányozás és más, megbeszéléses programrészek során.

3. Mi okozhat nehézséget a hozzászólásokkal kapcsolatban, és hogyan segíthet a Héberek 10:24, 25?

³ Mindannyian szeretnénk dicsérni Jehovát, és bátorítani a testvéreinket az összejöveteleken. De előfordulhat, hogy nagyon izgulunk, és ezért nem merünk jelentkezni. Vagy az is lehet, hogy nem szólítanak fel annyiszor, ahányszor szeretnénk. Mi segíthet ilyen helyzetekben? Nézzük meg, mit tanácsolt Pál apostol a hébereknek írt levelében. Miközben felhívta a hittársai figyelmét arra, hogy rendszeresen járjanak az összejövetelekre, kiemelte, hogy ilyenkor a bátorítás legyen a céljuk. (Olvassátok fel: Héberek 10:24, 25.) Ha megértjük, hogy egy egyszerű hozzászólás is ösztönzőleg  hathat másokra, az segíthet, hogy legyen bátorságunk jelentkezni. És ha nem szólítanak fel bennünket annyiszor, ahányszor szeretnénk, akkor annak örülhetünk, hogy így mások is hozzá tudnak szólni (1Pét 3:8).

4. Mely három témáról lesz szó a cikkben?

⁴ Ebben a cikkben először arról lesz szó, hogy hogyan tudjuk bátorítani egymást egy kis gyülekezetben, ahol eleve kevesen vannak azok, akik hozzá tudnak szólni. Aztán megnézzük, hogyan tudjuk építeni egymást egy nagy gyülekezetben, ahol sokan szoktak hozzászólni. Végül pedig azt vizsgáljuk meg, hogy milyenek legyenek a hozzászólásaink, hogy igazán bátorítani tudjunk másokat.

5. Hogyan bátoríthatjuk egymást egy kis gyülekezetben vagy csoportban?

⁵ Egy kis gyülekezetben vagy csoportban kevesen vannak, akik hozzá tudnak szólni. Ezért előfordulhat, hogy a programot vezető testvérnek várnia kell, mire jelentkezik valaki. Ettől az összejövetel vontatottnak tűnhet, ami nem igazán bátorító. Mit tehetünk ilyen helyzetben? Jelentkezzünk minél gyakrabban! Ha lelkesek vagyunk, másokat is arra ösztönözhetünk, hogy többször szóljanak hozzá.

6–7. Mi segít, hogy kevésbé izgulj, ha hozzá akarsz szólni?

⁶ Mi a helyzet viszont akkor, ha félsz hozzászólni? Ne aggódj, ezzel nem vagy egyedül. De ha szeretnéd te is bátorítani a testvéreidet, a következő javaslatok segíthetnek, hogy kevésbé izgulj.

⁷ Az Őrtorony korábbi számai több jó tanácsot is tartalmaznak. b Az egyik például az, hogy készülj fel alaposan (Péld 21:5). Minél jobban ismered az anyagot, annál könnyebb lesz hozzászólnod. Egy másik javaslat, hogy rövid válasszal készülj (Péld 15:23; 17:27). Azért is jó, ha akár csak egy-két mondatban válaszolsz, mert azt a testvéreknek is könnyebb megérteniük, mint ha hosszasan kifejtenél több gondolatot. Ha a saját szavaiddal rövid válaszokat adsz, az igazából azt bizonyítja, hogy jól felkészültél, és világosan érted az anyagot.

8. Hogyan tekinti Jehova az erőfeszítéseinket?

⁸ De mi a helyzet, ha még mindig félsz attól, hogy többször is válaszolj, pedig már számos javaslatot kipróbáltál? Ne feledd, Jehova nagyra értékeli az erőfeszítéseidet (Luk 21:1–4). És ahhoz, hogy a tőled telhető legjobbat add neki, nem kell túl magasra tenned a mércét (Flp 4:5). Mérd fel észszerűen, hogy mire vagy képes, tűzz ki ezzel összhangban egy célt, és imádkozz, hogy nyugodt tudj maradni. Kezdetben az is jó cél lehet, hogy csupán egyszer hozzászólj.

9. Mi fordulhat elő egy nagy gyülekezetben?

⁹ Egy nagy gyülekezetnek is megvannak a maga kihívásai. Ha sokan szoktak jelentkezni, előfordulhat, hogy kevés lehetőséged van közreműködni. Figyeld meg, mi történt egy testvérnővel, Danielle-lel c. Ő alapvetően szeret hozzászólni, mivel ezt az imádat részének tekinti, bátorít vele másokat, és  neki is segít abban, hogy a tanultak még inkább megerősítsék a hitét. Viszont amikor átment egy nagyobb gyülekezetbe, kevesebbszer szólították fel. Előfordult, hogy az egész összejövetel alatt egyszer sem tudott hozzászólni. „Nagyon csalódott lettem – meséli. – Ilyenkor úgy éreztem, mintha megfosztottak volna egy kiváltságtól. És ha ez többször is megtörténik az emberrel, még az is felmerül benne, hogy direkt nem szólítják fel.”

10. Mit tehetsz, hogy többször tudj hozzászólni?

¹⁰ Te is voltál már úgy, mint Danielle? Ilyenkor azt érezheted, hogy egyszerűen belefáradtál a próbálkozásba, és jobb, ha csak hallgatod az összejövetelt. De ne add fel! Inkább próbáld ki a következő javaslatokat. Például, készülhetsz több hozzászólással is, így ha az összejövetel elején nem szólítanak fel, még később is tudsz jelentkezni. Emellett ha jól felkészülsz, át tudod látni, hogy egy-egy bekezdés hogyan kapcsolódik a fő témához, és így szinte bármikor tudsz mondani valami hasznosat. Kinézheted azokat a bekezdéseket is, amelyek kicsit bonyolultabbak (1Kor 2:10). Ilyenkor általában kevesebben jelentkeznek, ezért ez jó lehetőség, hogy hozzászólj. De mit tegyél, ha kipróbálod ezeket a javaslatokat, és még így sem szólítanak fel több összejövetel alkalmával sem? Szólhatnál a tanulmányozásvezetőnek az összejövetel elején, hogy melyik bekezdéshez szeretnél hozzászólni.

11. Mire ösztönöz a Filippi 2:4?

¹¹ (Olvassátok fel: Filippi 2:4.) Pál apostol Jehova ihletésére azt írta a keresztény társainak, hogy vegyék figyelembe egymás érdekeit. Hogyan alkalmazhatjuk ezt az összejövetelen? Tartsuk észben, hogy mások is szeretnének hozzászólni, éppúgy, mint mi.

12. Mit tehetünk, hogy bátorítóak legyenek az összejövetelek? (Lásd a képet is.)

 ¹² Nézzünk egy szemléltetést. Amikor együtt vagy a barátaiddal, nyilván nem szeretnéd uralni a beszélgetést. Tudod, hogy akkor fogják a többiek jól érezni magukat, ha ők is szóhoz jutnak. Ehhez hasonlóan az összejöveteleken az a cél, hogy a lehető legtöbben tudjanak hozzászólni. Szóval ha lehetőséget adunk a testvéreinknek, hogy ők is kifejezzék a hitüket, azzal rengeteget tehetünk azért, hogy az összejövetel tényleg bátorító legyen (1Kor 10:24). Nézzük, hogy ehhez konkrétan mire kell figyelnünk.

13. Mit tehetünk, hogy mások is hozzá tudjanak szólni?

¹³ Próbálj röviden fogalmazni! Így több idő jut arra, hogy mások is hozzászóljanak. Jó, ha a vének és más tapasztalt hírnökök példát mutatnak ebben. Aztán arra is fontos figyelned, hogy ne beszélj a bekezdésben szereplő összes fő gondolatról. Máskülönben, még ha tömören fogalmazol is, nem hagysz lehetőséget másoknak a hozzászólásra. Például ebben a bekezdésben két fő gondolat van: az egyik, hogy fogalmazz tömören, a másik pedig, hogy ne beszélj mindenről. Ha elsőként szólítanak fel ennél a bekezdésnél, kedves lenne tőled, ha csak az egyik gondolatról beszélnél.

14. Mi segít eldönteni, hogy milyen gyakran jelentkezzünk? (Lásd a képet is.)

¹⁴ Ahhoz is jó ítélőképességre van szükségünk, hogy eldöntsük, milyen gyakran jelentkezzünk. Ha túl sokszor jelentkezünk, a tanulmányozásvezető úgy érezheti, hogy muszáj többször is minket felszólítania. De közben lehet, hogy másoknak még egyáltalán nem volt lehetőségük hozzászólni. Ezzel végül elvehetnénk a kedvüket a jelentkezéstől (Préd 3:7).

15. a) Mit kerüljünk, ha nem szólítanak fel minket? b) Mit tehetnek a tanulmányozásvezetők, hogy minél többen hozzá tudjanak szólni? (Lásd a „ Tanácsok a tanulmányozásvezetőnek” című részt.)

¹⁵ Ha egy összejövetelen sokan szólnak  hozzá, lehet, hogy nekünk erre ritkábban van lehetőségünk. Még az is előfordulhat, hogy a tanulmányozásvezető egyáltalán nem tud minket felszólítani. Természetesen ez rossz érzés lehet, de ne sértődjünk meg, ne vegyük magunkra a dolgot (Préd 7:9).

16. Hogyan bátoríthatjuk azokat, akik hozzászólnak?

¹⁶ Ha nem tudsz olyan gyakran hozzászólni, mint ahogy szeretnél, akkor inkább összpontosíts arra, hogy mit mondanak a többiek a hozzászólásaikban. Így az összejövetel végén meg tudod őket dicsérni. Hidd el, az elismerő szavaid legalább annyira bátorítóak lesznek nekik, mint amit a hozzászólásodban mondtál volna (Péld 10:21).

17. a) Hogyan segíthetnek a szülők a gyerekeiknek hozzászólni? b) Mely négy lépés segíthet felkészülni a hozzászólásra? (Lásd a lábjegyzetet.)

¹⁷ Mire figyeljünk még, hogy bátorítani tudjuk egymást az összejöveteleken? Ha szülő vagy, segíts a gyermekednek, hogy a korához mérten ő is hozzá tudjon szólni (Máté 21:16). Időnként nagyon komoly témákról van szó, például házassági problémákról vagy más erkölcsi kérdésekről. De valószínűleg ilyenkor  is találsz egy-két bekezdést, amelyhez a gyermeked is hozzá tud szólni. Azt is elmagyarázhatod neki, hogy miért nem fogják mindig felszólítani. Ha ezt megérti, nem fogja csalódás érni (1Tim 6:18). d

18. Mit kerüljünk, amikor hozzászólunk? (Példabeszédek 27:2)

¹⁸ Ne feledjük, a hozzászólásainknak az a céljuk, hogy dicsőítsük Jehovát, és bátorítsuk a testvéreinket (Péld 25:11). Ezért a hozzászólásainkban ne beszéljünk túl sokat magunkról (olvassátok fel: Példabeszédek 27:2; 2Kor 10:18). Időnként nem baj, ha röviden elmesélünk valamit magunkkal kapcsolatban, de az a legjobb, ha a hozzászólásainkban Jehova, a Szava és a népe mint egész van a középpontban (Jel 4:11). Természetesen, ha a bekezdéshez tartozó kérdés személyes jellegű, helyénvaló, ha ilyen választ adunk. Erre látunk egy példát a következő bekezdésnél.

19. a) Miért jó, ha mindannyian figyelembe vesszük egymás érdekeit? (Róma 1:11, 12) b) Te miért örülsz annak, hogy az összejöveteleinken hozzá lehet szólni?

¹⁹ Igaz, nincsenek szigorú szabályok a hozzászólásokkal kapcsolatban, de mindannyian sokat tehetünk azért, hogy a közreműködésünk bátorító legyen másoknak. Lehet, hogy arra van szükség, hogy kicsit gyakrabban szóljunk hozzá. De az is lehet, hogy meg kell tanulnunk megelégedni azzal a néhány alkalommal, amikor sikerül hozzászólni, és örülni annak, hogy mások is élnek ezzel az értékes lehetőséggel. Ha figyelembe vesszük egymás érdekeit, akkor az összejövetelen kölcsönösen tudjuk bátorítani egymást. (Olvassátok fel: Róma 1:11, 12.)