A cikk kifejtette, hogy csupán egyetlen ügy van, amely minden értelmes teremtményt érint: az, hogy Jehova neve meg legyen szentelve. Ezzel szorosan összefügg két további kérdés: az, hogy vajon Jehova uralma-e a legjobb, és az, hogy az emberek feddhetetlenek maradnak-e.

Vajon miért Jehova neve és nevének a megszentelése a legfontosabb? Vizsgáljunk meg három okot.

1. Sátán megrágalmazta Jehova nevét, vagyis beszennyezte a hírnevét. Az Éden kertjében egy alattomos kérdéssel arra célzott, hogy Isten szűkmarkú, és észszerűtlen korlátokat szab az alattvalóinak. Majd pontosan az ellenkezőjét állította annak, amit Jehova mondott. Valójában hazugnak bélyegezte Istent, bemocskolva a nevét. Így Ördöggé, vagyis ’rágalmazóvá’ vált (Ján 8:44). Éva elhitte Sátán hazugságait, engedetlen lett, és fellázadt Isten uralma ellen (1Móz 3:1–6). Sátán a mai napig gyalázza Isten nevét. Szemenszedett hazugságokat terjeszt Jehováról. Akik elhiszik ezeket, könnyebben válnak engedetlenné Istennel szemben. Isten népe úgy tekinti Jehova szent nevének a rágalmazását, mint ami a létező legfelháborítóbb igazságtalanság. Igazából Isten nevének a gyalázása az alapvető oka annak, hogy ennyi szenvedés és gonoszság van a világban.

2. Az összes intelligens teremtmény javát szolgálja az, hogy Jehova igazolni fogja a nevét, vagyis megtisztítja minden gyalázattól. Jehovának ez mindennél fontosabb. Ezért mondta a következőt: „Meg fogom szentelni nagy nevemet” (Ez 36:23). Jézus pedig rámutatott, hogy mit a legfontosabb belefoglalnunk az imáinkba. Ezt mondta: „Legyen megszentelve a neved” (Máté 6:9). A Biblia sokszor hangsúlyozza, mennyire fontos dicsőíteni Jehova nevét. Néhány példa: „Adjátok meg Jehovának a nevét megillető dicsőséget” (1Krón 16:29; Zsolt 96:8). „Énekeljetek dicséreteket fenséges nevének!” (Zsolt 66:2). „Örökké dicsőítem nevedet” (Zsolt 86:12). Jézus egyszer a jeruzsálemi templomnál ezt mondta: „Atyám, dicsőítsd meg a nevedet!” Erre maga Jehova így válaszolt neki az égből: „Megdicsőítettem, és újra meg fogom dicsőíteni” (Ján 12:28). a

3. Jehova neve, vagyis hírneve mindig is kapcsolatban lesz a szándékával. Miért mondhatjuk ezt? Nos, mi lesz az ezer évet követően, az utolsó próba után? Hogyan fognak érezni az emberek és az angyalok Jehova nevével kapcsolatban? Gondoljunk a két kérdésre, mely szorosan összefügg Jehova nevének a megszentelésével – vagyis  az emberek feddhetetlenségét és a Jehova uralmát érintő kérdésekre. Azoknak, akik a végső próbában hűségesek maradnak, nem kell többé bizonyítaniuk a feddhetetlenségüket. Tökéletesek lesznek, és minden tekintetben ki lesznek próbálva. Ekkor megkapják az örök élet ajándékát. És vajon a Jehova uralmát érintő kérdés továbbra is megválaszolásra vár majd? Nem, hiszen égen és földön mindenki elismeri majd, hogy Jehova jogosan uralkodik, és hogy az ő uralma a legjobb. De vajon még ekkor is Jehova neve lesz a legfontosabb?

Jehova neve ekkorra már meg lesz szentelve, megtisztul minden rágalomtól. De még ekkor is a neve lesz a legfontosabb minden értelmes teremtményének. Hogyhogy? Azt fogják tapasztalni, hogy Jehova továbbra is csodálatos dolgokat tesz. „Isten [lesz] minden mindenkinek”, miután Jézus alázatosan átadja neki az összes hatalmat (1Kor 15:28). Ezután pedig az emberek élvezni fogják „Isten gyermekeinek a dicsőséges szabadságát” (Róma 8:21). Ekkor fog megvalósulni Jehova szándéka: égen és földön mindenki egy egységes nagy családot fog alkotni (Ef 1:10).

Mindezek után milyen érzés fogja eltölteni Jehova nagy családját? Biztosan szívből arra fogunk vágyni, hogy folyamatosan dicsérjük Jehova csodálatos nevét. A zsoltáríró Dávid ihletés alatt ezt írta: „Dicsőség Jehova Istennek . . . Legyen dicsőítve az ő fenséges neve örökké” (Zsolt 72:18, 19). Egy örökkévalóságon át találunk majd új, ámulatba ejtő okokat, hogy így tegyünk.

Jehova neve az ő egész lényét, egyéniségét juttatja eszünkbe, de legfőképp a szeretetét (1Ján 4:8). Sosem fogjuk elfelejteni, mi mindent tett már eddig is a szeretetéből fakadóan: megteremtett minket; gondoskodott a váltságról; és bizonyította, hogy az ő uralma a legjobb. De ez még nem minden. A jövőben is azt fogjuk tapasztalni, hogy folyamatosan árasztja a szeretetét a teremtményeire. Örökké arra fogunk vágyni, hogy egyre közelebb kerüljünk hozzá, és hogy dicséretet zengjünk fenséges nevének (Zsolt 73:28).