1–2. Mit kell tennünk a keresztelkedésünk után is, és miért?

 MILYEN gyakran szoktál takarítani? Mielőtt beköltöztél az otthonodba, valószínűleg alaposan kitakarítottad. De mi történik, ha egy idő után már nem szánsz erre időt? Csakhamar mindent belep a por és a kosz. Ezért ahhoz, hogy az otthonod tetszetős maradjon, rendszeresen ki kell takarítanod.

² Hasonló a helyzet a gondolkodásunkkal és az egyéniségünkkel is. Mielőtt megkeresztelkedtünk, keményen dolgoztunk azon, hogy megtisztítsuk magunkat „mindattól, ami beszennyezi a testet és a gondolkodást” (2Kor 7:1). De Pál apostol felhívta rá a figyelmet, hogy továbbra is meg kell újítanunk a gondolkodásunkat (Ef 4:23). Miért van erre szükség? Azért, mert a világ könnyen újra beszennyezhet minket. Úgy tudjuk elkerülni ezt és Jehovának tetszően élni, hogyha rendszeresen megvizsgáljuk a gondolkodásunkat, az egyéniségünket és a vágyainkat.

3. Mit jelent megújítani a gondolkodásmódunkat? (Róma 12:2)

³ Mit foglal magában az, hogy megújítjuk a gondolkodásmódunkat? (Olvassátok fel: Róma 12:2.) A „megújítja a gondolkodásmódját” kifejezést az eredeti görög szöveg alapján úgy is vissza lehet adni, hogy „felújítja az elméjét”. Ez azt jelenti, hogy nem elegendő csupán „kidekorálnunk”  az életünket néhány jótettel. Meg kell vizsgálnunk, hogy milyenek is vagyunk valójában, és meg kell tennünk a szükséges változtatásokat, hogy az életünk minél inkább összhangban legyen Jehova elvárásaival. És ez nem egy egyszeri dolog, hanem folyamatos erőfeszítést kíván meg.

4. Mit tehetünk, hogy ne ez a világrendszer formálja a gondolkodásunkat?

⁴ Miután tökéletessé válunk, nem jelent majd küzdelmet mindig azt tennünk, ami helyes. Addig viszont keményen kell dolgoznunk azon, hogy Jehovának tetszően éljünk. Abból, ahogyan Pál a Róma 12:2-ben fogalmazott, kiderül, hogy szoros kapcsolat van a gondolkodásmódunk megújítása és Isten akaratának az érzékelése között. Ha nem szeretnénk, hogy észrevétlenül ez a világ formálja a gondolkodásunkat, tudatosan tennünk kell ellene. Először is meg kell vizsgálnunk, hogy a céljaink és a döntéseink összhangban vannak-e Isten akaratával.

5. Milyen kérdésekkel vizsgálhatjuk meg, hogy hogyan gondolkodunk Jehova napjáról? (Lásd a képet.)

⁵ Jehova például azt szeretné, hogy tartsuk élénken elménkben a napjának jelenlétét (2Pét 3:12). Ezért kérdezzük meg magunktól: „Az életmódom azt tükrözi, hogy tisztában vagyok vele, mennyire közel van ennek a világrendszernek a vége? A továbbtanulással és a munkával kapcsolatos döntéseim azt mutatják, hogy Jehova szolgálata a legfontosabb az életemben? Hiszek abban, hogy Jehova képes gondoskodni rólam és a családomról, vagy folyton az anyagiak miatt aggódom?” Biztosak lehetünk benne, hogy nagyon boldoggá tesszük Jehovát, ha igyekszünk az akaratával összhangban élni (Máté 6:25–27, 33; Flp 4:12, 13).

6. Mit kell tennünk folyamatosan?

 ⁶ Szánjunk rendszeresen időt arra, hogy megvizsgáljuk a gondolkodásunkat, majd pedig változtassunk rajta, ha kell. Pál apostol is erre buzdította a korintusziakat a következő szavakkal: „Állandóan vizsgáljátok meg, hogy ragaszkodtok-e a hithez, és győződjetek meg arról, hogy milyenek vagytok” (2Kor 13:5). Az, hogy ragaszkodunk a hithez, többet jelent annál, mint hogy időről időre részt veszünk az összejöveteleken, és elmegyünk a szolgálatba. Hatással kell lennie a gondolkodásunkra, a vágyainkra, és az indítékainkra is. Tehát folyamatosan meg kell újítanunk a gondolkodásunkat azáltal, hogy olvassuk Isten Szavát, megtanulunk úgy gondolkodni, ahogy ő, és aztán változtatunk azon, amin kell, hogy a kedvében járjunk (1Kor 2:14–16).

7. Az Efézus 4:31, 32 szerint mit kell tennünk, és miért lehet ez nehéz?

⁷ (Olvassátok fel: Efézus 4:31, 32.) A gondolkodásunk megújítása mellett arra is szükség van, hogy felvegyük „az új egyéniséget” (Ef 4:24). Ez erőfeszítést kíván meg tőlünk. Lehet, hogy keményen kell dolgoznunk azon, hogy megszabaduljunk a negatív tulajdonságainktól, mint amilyen a rosszindulatú keserűség, a harag vagy az indulat. Ráadásul előfordulhat, hogy egy-egy ilyen jellemvonás mélyen belénk ivódott. A Biblia például beszél arról, hogy van olyan, aki „hajlamos dühbe gurulni” (Péld 29:22). Ezért valószínűleg a keresztelkedésünk után is folyamatos erőfeszítést igényel, hogy uralkodni tudjunk a rossz hajlamainkon, ahogy azt a következő példa is mutatja.

8–9. Hogyan látszik Stephen esetéből, hogy folyamatosan küzdenünk kell, nehogy visszatérjen a régi egyéniségünk?

⁸ Egy testvérünk, Stephen nagyon könnyen dühbe gurult. Ezt meséli: „még jóval a keresztelkedésem után is küzdenem kellett, hogy kordában tartsam az indulataimat. Egyszer például, amikor házról házra prédikáltunk, észrevettem, amint egy tolvaj kilopja a rádiót az autómból. A nyomába eredtem. Ahogy a közelébe értem, eldobta a rádiót, és eliszkolt. Amikor elmondtam a többieknek, hogyan szereztem vissza a rádiót, egy vén megkérdezte tőlem: »Mondd csak, Stephen, mi lett volna, ha utoléred?« Ez a kérdés elgondolkodtatott, és arra ösztönzött, hogy még békésebb legyek.” b

⁹ Stephen esetéből jól látszik, hogy egy negatív jellemvonás még olyankor is előtörhet belőlünk, amikor már azt hisszük, hogy uralkodni tudunk rajta. Ilyenkor könnyen elcsüggedhetünk, de ne gondoljuk, hogy rossz keresztények vagyunk. Még Pál apostol is elismerte: „Amikor azt akarom tenni, ami helyes, a rossz van bennem” (Róma 7:21–23). Tehát minden tökéletlen kereszténynek küzdenie kell, hogy ne jelenjenek meg újra a negatív jellemvonásai, mint ahogy a por és a kosz a lakásban. Hogyan tudjuk ezektől tisztán tartani magunkat?

10. Hogyan küzdhetünk a negatív tulajdonságaink ellen? (1János 5:14, 15)

¹⁰ Ha nehezen tudunk megszabadulni egy negatív tulajdonságunktól, imádkozzunk Jehovához, és bízzunk benne, hogy ő segít nekünk. (Olvassátok fel: 1János 5:14, 15.) Igaz, nem számíthatunk arra,  hogy csoda útján megszabadít minket ettől a jellemvonástól, viszont erőt ad ahhoz, hogy továbbra is uralkodni tudjunk rajta (1Pét 5:10). Miután imádkoztunk, fontos, hogy az imáinkkal összhangban is cselekedjünk, és ne tápláljuk a helytelen hajlamainkat. Például, ne nézzünk olyan filmeket és tévéműsorokat, illetve ne olvassunk olyan történeteket, melyek pozitív színben tüntetnek fel rossz tulajdonságokat. Ezenkívül ne időzzünk helytelen gondolatokon (Flp 4:8; Kol 3:2).

11. Mit tehetünk, hogy egyre inkább jellemző legyen ránk az új egyéniség?

¹¹ Nem elég levennünk a régi egyéniséget. Az is fontos, hogy felvegyük az újat. Egy jó módszer az, ha célul tűzzük ki, hogy miközben egyre jobban megismerjük Jehova tulajdonságait, igyekszünk elsajátítani azokat (Ef 5:1, 2). Például, ha egy bibliai történetben Jehova megbocsátásáról olvasol, megkérdezhetnéd magadtól: „Én kész vagyok megbocsátani másoknak?” Vagy ha arról olvasol, hogy Jehova milyen könyörületesen bánt a szegényekkel, akkor gondold át: „Én is így érzek azok iránt a hittársaim iránt, akik anyagilag nehéz helyzetbe kerültek? A tetteim is ezt bizonyítják?” Miközben azon dolgozol, hogy megújítsd a gondolkodásodat, és felvedd az új egyéniséget, légy türelmes önmagadhoz.

12. Hogyan tapasztalta Stephen, hogy a Bibliának nagy ereje van?

¹² Stephennek, akit korábban említettünk, idővel egyre jobban sikerült elsajátítania az új egyéniséget. Ezt mondja: „A keresztelkedésem után sokszor kerültem olyan helyzetbe, amit korábban erőszakkal oldottam volna meg. Megtanultam, hogy ha valaki kötekedik velem, hagyjam ott, vagy más módon próbáljam orvosolni a helyzetet. Már többen is megdicsértek, a feleségemet is beleértve, hogy ügyesen kezeltem egy-egy ilyen helyzetet. Néha még magamat is megleptem. De hogy ilyen sokat változtam, úgy érzem, nem az én érdemem, hanem annak a bizonyítéka, hogy a Biblia képes átformálni minket.”

13. Mi segít azt tennünk, ami helyes? (Galácia 5:16)

¹³ (Olvassátok fel: Galácia 5:16.) Jehova nagylelkűen ad nekünk a szent szelleméből, hogy segítsen azt tennünk, ami helyes. Amikor tanulmányozzuk a Szavát, engedjük, hogy hatással legyen ránk a szent szelleme. Akkor is megkapjuk a szellemét, amikor részt veszünk az összejöveteleken. Ilyenkor együtt lehetünk a testvéreinkkel, akik bátorítanak minket a példájukkal, hiszen hozzánk hasonlóan őszintén igyekeznek Jehovának tetszően élni (Héb 10:24, 25; 13:7). Ha pedig imában kérjük Jehovát, hogy segítsen leküzdeni valamelyik gyengeségünket, ő meg fog erősíteni minket a szent szellemével. Ha megtesszük ezeket a lépéseket, nem fognak egy csapásra eltűnni a helytelen vágyaink, de képesek leszünk uralkodni rajtuk. A Galácia 5:16 szerint akiket a szellem vezet, azok semmi olyat nem fognak tenni, „ami testi kívánságból fakad”.

14. Miért fontos állandóan erősítenünk magunkban a vágyat, hogy azt tegyük, ami helyes?

¹⁴ Ha már sikerült jó keresztényi szokásokat kialakítanunk, fontos, hogy ragaszkodjunk ezekhez, és folyton erősítsük magunkban a vágyat, hogy azt tegyük, ami helyes. Miért? Mert az egyik ellenségünk  éjjel-nappal ránk leselkedik. Ez pedig nem más, mint a kísértés. Előfordulhat, hogy még a keresztelkedésünk után is kísértést érzünk helytelen dolgokra. Ilyen lehet például a szerencsejáték, a túlzott alkoholfogyasztás vagy a pornográfia (Ef 5:3, 4). Egy fiatal testvérünk elismeri: „Nekem az jelenti az egyik legnagyobb küzdelmet, hogy a saját nememhez vonzódom. Korábban azt hittem, hogy ez csak egy időszak az életemben, de ezek az érzések újra meg újra feltörnek bennem.” Mi segíthet, ha egy helytelen vágy rendkívül erős benned?

15. Miért bátorító tudni, hogy mások is küzdenek helytelen vágyakkal? (Lásd a képet.)

¹⁵ Ha folyamatos küzdelmet jelent, hogy uralkodj egy helytelen vágyadon, gondolj arra, hogy nem vagy egyedül. A Biblia ezt írja: „Csak olyan kísértés ér benneteket, ami másokat is” (1Kor 10:13a). Az első századi korintuszi gyülekezetben voltak olyan férfiak és nők, akik korábban házasságtörők, homoszexuálisak vagy részegesek voltak (1Kor 6:9–11). Vajon a keresztelkedésük után már soha semmilyen helytelen vággyal nem kellett küzdeniük? Ez nem valószínű, hiszen attól még, hogy felkentek voltak, nem váltak tökéletessé. Miért lehet ez bátorító számodra? Azért, mert bármilyen kísértéssel küzdesz is, biztos lehetsz benne, hogy van olyan, aki már győzelmet aratott ilyen helyzetben. Te is képes vagy szilárdan állni az igazságban, „tudva, hogy [testvéreid] egész közössége hasonló szenvedésekkel néz szembe” (1Pét 5:9).

16. Milyen gondolkodást kerüljünk, és miért?

¹⁶ Ne gondold azt, hogy senki sem érti meg a helyzeted. Ha így tennél, könnyen úgy érezhetnéd, hogy reménytelen  eset vagy, és úgysem tudsz ellenállni a helytelen vágyaknak. A Biblia viszont ezt írja: „Isten hűséges, és nem fogja engedni, hogy olyan kísértés érjen titeket, amit már nem tudtok elviselni, hanem amikor kísértés ér titeket, a kivezető utat is elkészíti, hogy ki tudjatok tartani” (1Kor 10:13b). Igen, még ha nagyon erőteljes is benned egy helytelen vágy, hűséges tudsz maradni. Jehova segítségével képes leszel uralkodni rajta!

17. Mire van mindig lehetőségünk?

¹⁷ Ne feledd, amíg tökéletlen vagy, bármikor előfordulhat, hogy előjönnek a helytelen vágyaid. De ha kísértés ér, cselekedj határozottan, mint József, aki rögtön elfutott, amikor Potifár felesége megpróbálta elcsábítani (1Móz 39:12). Mindig dönthetsz úgy, hogy uralkodsz a helytelen vágyaidon.

18–19. Milyen kérdések segíthetnek állandóan megújítani a gondolkodásmódunkat?

¹⁸ Ebből a cikkből megtanultuk, hogy a gondolkodásmódunk megújítása azt jelenti, hogy a gondolkodásunkat és a tetteinket folyamatosan igyekszünk összhangba hozni Jehova akaratával. Időről időre gondoljuk át a következőket: „A döntéseim azt mutatják, hogy tisztában vagyok vele, hogy a vég idején élünk? Egyre jobban jellemez az új egyéniség? Engedem, hogy Jehova szelleme hatással legyen az életemre, hogy ellen tudjak állni a testi vágyaknak?”

¹⁹ Amikor elemezzük magunkat, ne várjunk tökéletességet. Inkább örüljünk annak, amiben sikerült fejlődnünk. És ha úgy látjuk, hogy valamin még változtatnunk kell, ne csüggedjünk el, hanem fogadjuk meg a Filippi 3:16 ösztönzését: „ahogyan már eddig is előrehaladást tettünk, úgy továbbra is haladjunk előre.” Biztosak lehetünk benne, hogy Jehova meg fogja áldani az erőfeszítéseinket, miközben igyekszünk állandóan megújítani a gondolkodásmódunkat.