1. Mit kell tennünk, hogy túlélhessük Jehova napját?

 MIRE utal a „Jehova napja” kifejezés? Egy olyan időszakra, amikor Jehova megbünteti az ellenségeit, és megszabadítja a népét. Már a múltban is volt rá példa, hogy ítéletet hajtott végre (Ézs 13:1, 6; Ez 13:5; Sof 1:8). A mi időnkben pedig „Jehova napja” a hamis vallás elpusztításával fog kezdődni, és Armageddon háborújában csúcsosodik ki. Ahhoz, hogy túléljük majd ezt a „napot”, már most fel kell készülnünk. Sőt, Jézus rávilágított, hogy nem elég pusztán készülődnünk a nagy nyomorúságra, hanem mindig készen kell állnunk rá (Máté 24:21; Luk 12:40).

2. Miért hasznos megvizsgálni a tesszalonikaiaknak írt első levelet?

² Pál apostol a tesszalonikaiaknak írt első levelében számos hasonlattal élt, hogy segítsen a hittársainak készen állni Jehova napjára. Tudta, hogy az isteni ítélet nem rögtön akkor jön el (2Tessz 2:1–3). Mégis arra ösztönözte a testvéreit, hogy éljenek úgy, mintha bármelyik pillanatban elérkezhetne. Jó, ha mi is megfogadjuk Pál ösztönzését. Lássuk, hogyan kaphatunk választ a leveléből a következő három kérdésre: Hogyan jön el Jehova napja? Kik nem fogják túlélni? És hogyan készülhetünk fel, hogy életben maradhassunk?

3. Miért mondhatjuk, hogy Jehova napja úgy jön el, mint a tolvaj éjjel? (Lásd a képet is.)

³ „Mint a tolvaj éjjel” (1Tessz 5:2). Ez az első hasonlat abból a háromból, mely érzékelteti, hogyan jön el Jehova napja. A tolvajok általában gyorsan ténykednek, és az éj leple alatt törnek be az emberekhez, amikor nem számítanak rájuk.  Jehova napja is hirtelen fog eljönni, a legtöbb ember számára teljesen váratlanul. Még az igaz keresztényeket is meglepheti, milyen gyorsan bontakoznak ki az események. De számukra Jehova napja nem a pusztulást fogja jelenteni.

4. Milyen értelemben hasonlít Jehova napja a szülési fájdalmakhoz?

⁴ Mint a terhes asszony szülési fájdalmai (1Tessz 5:3). Egy kismama nem tudja pontosan, hogy mikor fog vajúdni, de afelől semmi kétsége sincs, hogy ez el fog kezdődni. Arra is számít, hogy a vajúdás hirtelen fog elindulni, sok fájdalommal jár, és nem lehet megállítani. Ehhez hasonlóan nem tudjuk a napot és az órát, amikor Jehova napja elkezdődik. Azt viszont tudjuk, hogy közeleg, és hogy a gonoszok nem kerülhetik el az ítéletet, mely hirtelen fog lecsapni rájuk.

5. Miben hasonlít Jehova napja a hajnalhoz?

⁵ Mint a hajnal. Pál harmadik hasonlata ismét az éjjel tevékenykedő tolvajról szól. De ezúttal nézőpontot vált, és Jehova napját nem a tolvajhoz, hanem a hajnalhoz hasonlítja (1Tessz 5:4). Amikor egy betörő belemerül abba, amit csinál, előfordulhat, hogy elveszíti az időérzékét, és ahogy hajnalodik, a napfény első sugarai leleplezik őt. Ugyanígy, a nagy nyomorúság le fogja leplezni azokat, akik a tolvajokhoz hasonlóan sötétségben vannak, vagyis kitartanak azokban a tevékenységekben, amelyeket Isten elítél. De mi, akik szeretnénk készen állni Jehova napjára, törekszünk rá, hogy csak olyasmit tegyünk, ami jó, igazságos és összhangban van az igazsággal (Ef 5:8–12). Pál a folytatásban két szóképpel érzékelteti, hogy kik nem fogják túlélni Jehova napját.

6. Milyen értelemben alszik ma a legtöbb ember? (1Tesszalonika 5:6, 7)

⁶ „Akik alszanak”. (Olvassátok fel: 1Tesszalonika 5:6, 7.) Pál alvó emberekhez hasonlítja azokat, akik nem fogják túlélni Jehova napját. Aki alszik, nem érzékeli a környezetét és az idő múlását. Nem veszi észre, ha történik valami jelentős, és ezért nem is tud rá reagálni. A mai világban a legtöbb ember jelképes értelemben mélyen alszik (Róma 11:8). Nem vesz tudomást róla, hogy az utolsó napokban élünk, és hogy közeledik a nagy nyomorúság. Vannak köztük olyanok, akiket egy-egy jelentős esemény egy időre felráz, és érdeklődni kezdenek az üzenetünk iránt. De aztán könnyen visszaalszanak, és újra közönyösek lesznek. És olyanok is vannak, akik hisznek egy jövőbeli isteni ítéletben, de úgy gondolják, hogy még nagyon messze van (2Pét 3:3, 4). Mi azonban felismertük, hogy napról napra egyre komolyabban kell vennünk azt a bibliai ösztönzést, hogy legyünk éberek.

7. Mi a hasonlóság a részegek és a gonoszok között?

⁷ „Akik lerészegednek”. Pál részeg emberekhez hasonlítja azokat, akiknek szembe kell nézniük Isten ítéletével. Egy ittas embernek lelassul a reakcióideje, ezért ostobán viselkedik, és nem tud jól dönteni. Ehhez hasonlóan a gonoszok nem reagálnak Isten figyelmeztetésére, és ezért olyan életutat választanak, amely a pusztulásba visz. A Biblia arra figyelmezteti a keresztényeket, hogy legyenek meggondoltak és józanok (1Tessz 5:6). Egy bibliatudós szerint az, aki józan, „megfontoltan és higgadtan gondolkodik, helyesen mérlegeli a dolgokat, és így jó döntéseket tud hozni”. Miért olyan fontos, hogy higgadtak és megfontoltak legyünk? Azért, mert nem akarunk belefolyni ennek a világnak a politikai és társadalmi ügyeibe. Ahogy közeledik Jehova napja, egyre nagyobb nyomás lehet rajtunk, hogy állást foglaljunk ezekben az ügyekben. De nem kell félnünk attól, hogy képesek leszünk-e helytállni. Jehova a szent szellemével segít nekünk nyugodtnak és meggondoltnak maradni, hogy így jó döntéseket tudjunk hozni (Luk 12:11, 12).

8. Az 1Tesszalonika 5:8 szerint hogyan maradhatunk éberek és meggondoltak? (Lásd a képet is.)

⁸ Vegyük fel a mellvértet és a sisakot! Pál olyan katonákhoz hasonlítja a keresztényeket, akik éberek, és fel vannak vértezve a csatára. (Olvassátok fel: 1Tesszalonika 5:8.) Háború idején egy katonának minden pillanatban készen kell állnia a harcra. Nekünk is állandóan készen kell állnunk Jehova napjára, és ehhez szükségünk van a hit és a szeretet mellvértjére, valamint a reménység sisakjára. Ezek sokat segítenek abban, hogy éberek és meggondoltak tudjunk maradni.

9. Hogyan véd meg minket a hitünk?

⁹ Ahogy a mellvért megvédte a katona szívét, úgy a hit és a szeretet is megvédi a jelképes szívünket. Ezek segítenek kitartóan szolgálnunk Jehovát, és követnünk Jézust. Ha erős a hitünk, biztosak leszünk benne, hogy Jehova megjutalmaz minket, amiért teljes szívünkkel keressük őt (Héb 11:6). A hit abban is segít, hogy hűségesen támogassuk a vezetőnket, Jézust, még a nehéz időkben is. Hogyan erősíthetjük a hitünket? Például úgy, ha megvizsgáljuk olyan testvéreink történetét, akik az üldözés vagy az anyagi gondok ellenére is feddhetetlenek maradtak. Azoknak a  példája pedig, akik egyszerűsítettek az életükön, hogy többet tudjanak tenni Jehováért, arra ösztönözhet minket, hogy óvakodjunk az anyagias gondolkodástól. b

10. Hogyan segít az Isten és az embertársaink iránti szeretet kitartani a prédikálásban?

¹⁰ Szeretetre is nagy szükségünk van ahhoz, hogy éberek és meggondoltak tudjunk maradni (Máté 22:37–39). Az Isten iránti szeretet segít kitartanunk a prédikálásban, még ha a szolgálat miatt bajba is kerülhetünk (2Tim 1:7, 8). És mivel szeretjük az embereket – még azokat is, akik nincsenek velünk egy hiten –, kitartóan munkáljuk a területünket. Még telefonon és levélben is tanúskodunk. Nem adjuk fel a reményt, hogy az emberek megváltozhatnak, és jó útra térhetnek (Ez 18:27, 28).

11. Miért létfontosságú szeretnünk a testvéreinket? (1Tesszalonika 5:11)

¹¹ A testvéreinket is nagyon szeretjük, és ezt úgy tudjuk kifejezni, hogy állandóan bátorítjuk és építjük őket. (Olvassátok fel: 1Tesszalonika 5:11.) Olyanok vagyunk, mint a katonák, akik egymás oldalán harcolnak, és erősítik egymást. De bizony a harc hevében előfordulhat, hogy az egyik katona véletlenül megsebesíti a bajtársát, azonban soha nem tenne ilyesmit szándékosan. Mi sem bántanánk meg egymást soha tudatosan, és nem fizetünk sérelemmel a sérelemért (1Tessz 5:13, 15). Azzal is kifejezhetjük a szeretetünket, ha tiszteljük azokat, akik irányítást nyújtanak a gyülekezetben (1Tessz 5:12). Amikor Pál megírta az első levelét a tesszalonikaiaknak, az ottani gyülekezet még egyéves sem volt, ezért a kinevezett férfiak tapasztalatlanok voltak, és biztosan követtek el hibákat. Ennek ellenére megérdemelték a tiszteletet. Ahogy közeledik a nagy nyomorúság, fontos, hogy mi is egyre jobban megtanuljunk bízni a gyülekezetünk felvigyázóiban. Teljesen rájuk leszünk utalva, ha esetleg megszakad a kapcsolat a főhivatallal vagy a Bétellel. Ezért már most tanuljuk meg tisztelni és  szeretni őket. Bármi történjék is, maradjunk meggondoltak, és ne a hibáikra összpontosítsunk, hanem arra a tényre, hogy Jehova irányítja őket Krisztus által.

12. Hogyan védi meg az elménket a reménység?

¹² Miként a sisak védte egy katona fejét, úgy a megmentés reménysége is megvédi a mi elménket. Segít tisztában lennünk vele, hogy minden, amit ez a világ kínál, teljesen értéktelen (Flp 3:8). A reménységünk képessé tesz minket arra, hogy nyugodtak és megfontoltak maradjunk. Ezt tapasztalta Wallace és Laurinda is, akik Afrikában szolgálnak. Három hét leforgása alatt elveszítették Laurinda anyukáját és Wallace apukáját, de a Covid19-járvány miatt nem tudtak hazautazni a családjukhoz. Wallace ezt mondja: „A feltámadás reménysége sok erőt ad. Amikor a szüleinkre gondolok, nem azt látom magam előtt, hogy milyen állapotban voltak a haláluk előtt, hanem hogy milyenek lesznek a feltámadásuk után. Ez a gondolat megnyugtat, amikor rám tör a szomorúság.”

13. Mit kell tennünk, hogy kaphassunk szent szellemet?

¹³ Ne oltsuk ki a szellem tüzét! (1Tessz 5:19). Pál a szent szellemet bennünk lobogó tűznek nevezi. Ha működik rajtunk Jehova szelleme, akkor izzunk a vágytól, hogy azt tegyük, ami jó, és lelkesen végezzük Jehova munkáját (Róma 12:11). Hogyan kaphatunk szent szellemet? Imádkozzunk érte, tanulmányozzuk Isten ihletett Szavát, és működjünk együtt a szellem által irányított szervezetével. Ha így teszünk, meg tudjuk teremni a szellem gyümölcsét (Gal 5:22, 23).

14. Mire kell vigyáznunk, ha folyamatosan szeretnénk kapni szent szellemet? (Lásd a képet is.)

¹⁴ Jehova csak azoknak ad a szent szelleméből, akiknek tiszták a gondolataik és a tetteik. Ezért miután kaptunk Jehova szelleméből, vigyáznunk kell, nehogy kioltsuk „a szellem tüzét”. Ha tisztátalan gondolatokon időznénk, és ezek szerint cselekednénk, Jehova megvonná tőlünk a szellemét (1Tessz 4:7, 8). Az is fontos, hogy ne  vessük meg a próféciákat (1Tessz 5:20). Ebben a versben a próféciák kifejezés Istentől származó üzenetekre utal, melyeket a szelleme által közvetít, és közéjük tartoznak azok is, amelyek Jehova közelgő napjával kapcsolatosak. Nem gondolkodunk úgy Armageddonról, hogy még nagyon messze van, és nem is a mi időnkben jön el. Inkább élénken elménkben tartjuk, mintha bármelyik pillanatban itt lehetne. Ezt azzal bizonyíthatjuk, ha tiszta a viselkedésünk, és mindennap odaadóan szolgáljuk Istent (2Pét 3:11, 12).

15. Mit tehetünk, hogy ne tévesszenek meg minket a hamis információk és a démoni propaganda? (1Tesszalonika 5:21)

¹⁵ A közeljövőben Isten ellenségei valamilyen módon a következőt hirdetik majd: „Béke és biztonság!” (1Tessz 5:3). Ez a démonoktól ihletett propaganda az egész földet bejárja majd, és a legtöbb ember el fogja hinni (Jel 16:13, 14). Mi azonban nem esünk majd áldozatul, ha megfogadjuk Pál apostol ösztönzését, és meggyőződünk mindenről. (Olvassátok fel: 1Tesszalonika 5:21.) Azt a görög kifejezést, melyet itt „meggyőződik”-nek fordítottak, arra is használták, amikor leellenőrizték egy nemesfém valódiságát. Ugyanilyen gondossággal kell megvizsgálnunk, hogy amit hallunk vagy olvasunk, igaz-e. Ez fontos volt az első században a tesszalonikaiaknak, de még fontosabb nekünk, ahogy egyre közelebb érünk a nagy nyomorúsághoz. Ne legyünk naivak, és ne higgyünk el mindent, amit hallunk! Inkább használjuk a gondolkodóképességünket, és minden információt vessünk össze azzal, amit a Biblia és Jehova szervezete mond. Ha így teszünk, nem fogunk belesétálni a démonok csapdájába (Péld 14:15; 1Tim 4:1).

16. Milyen biztos reménységünk van, és mire ösztönöz ez minket?

¹⁶ Isten népe mint csoport biztosan túl fogja élni a nagy nyomorúságot. De hogy mi egyénileg megéljük-e Jehova napját, nem tudhatjuk, hiszen még a holnapi nap felől sem lehetünk biztosak (Jak 4:14). De ha hűségesek maradunk, Jehova örök élettel fog megjutalmazni minket. A felkentek Krisztussal lehetnek majd az égben, a más juhok pedig a földi paradicsomban élhetnek örökké. Mindannyian összpontosítsunk a reménységünkre, és mindig álljunk készen Jehova napjára!