1–2. A Zsoltárok 25:14 szerint mit kell tennünk, ha Jehova meghitt barátai szeretnénk lenni?

 SZERINTED mi kell ahhoz, hogy két ember között szoros barátság legyen? Biztosan eszedbe jut a szeretet és a kölcsönös támogatás. De arra valószínűleg nem gondolnál, hogy egy jó barátságban bizonyos fajta félelemnek is helye van. Viszont a témaadó versünk rámutat, hogy akik Jehova meghitt barátai szeretnének lenni, azoknak félniük, más szavakkal mélységesen tisztelniük kell őt. (Olvassátok fel: Zsoltárok 25:14.)

² Bármennyi ideje szolgáljuk is Jehovát, fontos, hogy jellemezzen minket az istenfélelem. De felmerül a kérdés, hogy mit jelent az istenfélelem. Hogyan erősíthetjük magunkban ezt az érzést? És mit tanulhatunk Abdiás, Jójada főpap és Joás király példájából?

3. Miért lehet védelem, ha félünk?

³ Ha úgy érezzük, hogy bajba kerülhetünk, általában félünk. És ez jó is, hiszen különféle helyzetekben segíthet jó döntést hoznunk. Például, nem fogunk a szakadék szélén sétálni, mivel félünk attól, hogy leeshetünk. Vagy ha valamilyen veszélyt érzékelünk, talán elfutunk. És ha van egy kedves barátunk, nem fogunk durván beszélni vele, vagy csúnyán viselkedni, mert félünk, hogy tönkremegy a kapcsolatunk.

4. Mit akar Sátán, hogyan érezzünk Jehova iránt?

 ⁴ Sátán azt akarja, hogy rettegjünk Jehovától, és úgy gondoljunk rá, mint aki bosszúálló, haragos Isten, akinek nem lehet a kedvére tenni (Jób 4:18, 19). Azt akarja, hogy betegesen féljünk Jehovától, és emiatt felhagyjunk a szolgálatával. Ne sétáljunk bele Sátán csapdájába! Inkább tiszteljük mélységesen Jehovát, és attól féljünk, hogy megbántjuk őt.

5. Mit jelent az istenfélelem?

⁵ Az istenfélelem azt jelenti, hogy szeretjük Jehovát, és semmi olyat nem akarunk tenni, amivel ártanánk a vele ápolt kapcsolatunknak. Jézusban is volt istenfélelem, de ez egyáltalán nem azt jelentette, hogy betegesen rettegett Jehovától (Ézs 11:2, 3; Héb 5:7). Épp ellenkezőleg, szívből szerette az Atyját, és mindenben engedelmeskedett neki (Ján 14:21, 31). Hozzá hasonlóan mi is mélységesen tiszteljük Jehovát, mivel tudjuk, hogy ő egy szerető, bölcs, igazságos és hatalmas Isten. Abban is biztosak vagyunk, hogy nagyon szeret minket, és hatással van rá a viselkedésünk. Örömet tudunk neki szerezni, de meg is bánthatjuk őt (Zsolt 78:41; Péld 27:11).

6. Mi az egyik módja annak, hogy megtanuljuk tisztelni Jehovát? (Zsoltárok 34:11)

⁶ Senki sem születik úgy, hogy mélységesen tiszteli Jehovát. Ezt mindannyiunknak meg kell tanulnunk. (Olvassátok fel: Zsoltárok 34:11.) Ebben például az segít, ha megfigyeljük a teremtett világot. Minél jobban felismerjük „az alkotott dolgokból”, hogy mennyire bölcs, hatalmas és szeretetteljes Jehova, annál nagyobb tiszteletet és szeretetet fogunk iránta érezni (Róma 1:20). Egy testvérnő, Adrienne ezt mondta: „Teljesen lenyűgöz a természet! Látom benne Jehova bölcsességét, és ez meggyőz arról, hogy ő tudja, mi a legjobb nekem.” Mivel gyakran elmélkedett ezen, elhatározta: „Semmi olyat nem akarok tenni, ami falat emelne Jehova és közém, hiszen neki köszönhetem az életem.” Tudnál te is szakítani egy kis időt ezen a héten arra, hogy elgondolkodj Jehova egyik alkotásán? Ha így teszel, biztosan jobban fogod szeretni és tisztelni őt (Zsolt 111:2, 3).

7. Hogyan segít az ima, hogy még jobban tudjuk tisztelni Jehovát?

⁷ Úgy is mélyülhet bennünk a tisztelet Isten iránt, ha rendszeresen imádkozunk hozzá. Minél többet imádkozunk, annál valóságosabb lesz számunkra Jehova. Amikor erőt kérünk tőle egy próba elviseléséhez, az emlékeztet minket arra, hogy roppant nagy az ereje. Amikor köszönetet mondunk neki azért, hogy elküldte értünk a Fiát, tudatosul bennünk, hogy mennyire szeret minket. És ha segítséget kérünk tőle egy nehézség megoldásához, megerősödik bennünk, hogy mennyire bölcs. Az ilyen imák hatására jobban fogjuk tisztelni Atyánkat, és még eltökéltebbek leszünk, hogy nem akarunk semmi olyat tenni, ami eltávolítana minket tőle.

8. Mit tehetünk még, hogy mélységesen tiszteljük Jehovát?

⁸ A Biblia tanulmányozása által is erősíthetjük az Isten iránti tiszteletünket. Akár jó, akár rossz példáról olvasunk, gondolkodjunk el, hogy mit tanulhatunk az adott személy történetéből. A következőkben megvizsgálunk három példát; először két hűséges férfiét: Abdiásét, aki Aháb király  háznépe fölé volt kinevezve, és Jójada főpapét. Majd egy júdai király, Joás példáját nézzük meg, aki eleinte hűséges volt, de később elhagyta Jehovát.

9. Milyen ember volt Abdiás amiatt, hogy mélységesen tisztelte Jehovát? (1Királyok 18:3, 12)

⁹ Amikor a Bibliában megjelenik Abdiás b, ezt a jellemzést találjuk róla: „Abdiás... mélységesen tisztelte Jehovát.” (Olvassátok fel: 1Királyok 18:3, 12.) Milyen emberré tette őt az istenfélelem? Egyrészt becsületes és megbízható volt. Ezt a király is tudta, ezért nevezte ki a háznépe fölé. (Vesd össze: Nehémiás 7:2.) Emellett rendkívül bátor volt, és erre bizony nagyon nagy szüksége is volt, hiszen a gonosz Aháb király uralma idején élt, aki „azt tette, amit Jehova rossznak tart, és gonoszabb volt mindazoknál [a királyoknál], akik előtte voltak” (1Kir 16:30). És ha ez még nem lett volna elég, ott volt Aháb Baál-imádó felesége, Jezabel is. Ez az asszony annyira gyűlölte Jehovát, hogy el akarta törölni az északi királyságban az igaz imádatot. Még odáig is elment, hogy Isten sok prófétáját megölette (1Kir 18:4). Mindebből jól látszik, hogy Abdiás igencsak vészterhes időben élt.

10. Miből látszott, hogy Abdiás nagyon bátor volt?

¹⁰ Miben nyilvánult meg Abdiás rendkívüli bátorsága? Amikor Jezabel mindent megtett, hogy kiirtsa Jehova prófétáit, Abdiás elrejtett közülük „100-at, egy-egy barlangban 50-et”, és ellátta őket kenyérrel és vízzel (1Kir 18:13, 14). Tudta, hogy ezzel az életét kockáztatja. Valószínűleg félt, és nem akart meghalni. De a saját életénél is jobban szerette Jehovát és az ő szolgáit.

11. Hogyan követik ma Jehova szolgái Abdiás példáját? (Lásd a képet is.)

¹¹ Sok Tanú olyan országban él, ahol a munkánk be van tiltva. Ezek a drága testvéreink megadják a hatóságoknak a nekik járó tiszteletet, de Abdiáshoz hasonlóan Jehovának is megadják, ami neki jár: a kizárólagos odaadást (Máté 22:21).  Ők inkább Istennek engedelmeskednek, semmint embereknek (Csel 5:29). Ezért bár óvatosak, folytatják a jó hír prédikálását, és tartanak összejöveteleket (Máté 10:16, 28). Emellett mindent megtesznek, hogy a hittársaik megkapják a szellemi táplálékot. Figyeljük meg Henri példáját, aki Afrikában él. Amikor az országában be volt tiltva a munkánk, vállalkozott rá, hogy elviszi a kiadványokat a hittársainak. Ezt írta: „Természetemből fakadóan félénk vagyok. Ezért tudom, hogy csak azért volt bátorságom elvégezni ezt a feladatot, mert mélységesen tisztelem Jehovát.” Te is ilyen bátran fogsz cselekedni, ha szükség lesz rá? Biztosan, ha mélységesen tiszteled Istent.

12. Hogyan bizonyította Jójada főpap és a felesége, hogy hűséges Jehovához?

¹² Jójada főpapot az istenfélelem arra indította, hogy hűséges legyen Jehovához, és támogassa az igaz imádatot. Nézzünk erre egy példát. Jezabel lánya, Atália a trónra tört. Az emberek féltek tőle, hiszen könyörtelen volt. Annyira eluralkodott rajta a hatalomvágy, hogy megpróbálta kiirtani a teljes királyi leszármazási vonalat, vagyis a saját unokáit mészároltatta le (2Krón 22:10, 11). Azonban az egyiküket, Joást, Jójada főpap felesége, Jehosabeát megmentette. Elrejtették a gyermeket, és a gondját viselték. Ezzel megvédték Dávid királyi leszármazási vonalát. Tehát, Jójada hűséges volt Jehovához, és nem engedte, hogy megbénítsa az Atáliától való félelem (Péld 29:25).

13. Hogyan mutatkozott meg Jójada hűsége, amikor Joás hétéves lett?

¹³ Amikor Joás hétéves lett, Jójada ismét bizonyította a Jehova iránti hűségét. Készített egy tervet, amely ha sikerül, Dávid jogos trónörököse, Joás lesz a király. Viszont ha a terve meghiúsul, szinte biztos, hogy meg kell halnia. Jehova sikerre vitte az ügyet. Jójada a katonai parancsnokok és a léviták támogatásával királlyá tette Joást, és megölette Atáliát (2Krón 23:1–5, 11, 12, 15; 24:1). Ezután „Jójada szövetséget kötött Jehova, a király és a nép között, hogy továbbra is Jehova népe lesznek” (2Kir 11:17). „Ezenkívül kapuőröket állított Jehova házának a kapuihoz, hogy senki se léphessen be, aki valamiért tisztátalan” (2Krón 23:19).

14. Milyen megtiszteltetésben részesítette Jehova Jójadát?

¹⁴ Jehova korábban kijelentette: „akik tisztelnek engem, azokat én is tisztelem” (1Sám 2:30). Ezzel összhangban megjutalmazta Jójadát. Például, megörökíttette a Bibliában a nagyszerű tetteit, hogy tanuljunk belőlük (Róma 15:4). Miután pedig meghalt, abban a különleges megtiszteltetésben részesült, hogy „Dávid városában a királyok mellé [temették el], mert jó dolgokat tett Izrael népéért, az igaz Istenért és Isten házáért” (2Krón 24:15, 16).

15. Mit tanulhatunk Jójada történetéből? (Lásd a képet is.)

¹⁵ Jójada történetéből sokat tanulhatunk az istenfélelemről. A felvigyázók, ennek a hűséges főpapnak a példáját követve, éberen őrködnek Isten nyája fölött, vigyáznak rá (Csel 20:28). Az idősek azt tanulhatják, hogy ha mélységesen tisztelik Jehovát, és hűségesek maradnak hozzá, akkor Jehova nem mellőzi őket, hanem örömmel felhasználja. A fiatalok is értékes tanulságot vonhatnak le a történetből. Jehovát utánozva bánjanak  méltósággal és tisztelettel a hűséges idősekkel, különösen azokkal, akik már régóta szolgálják Jehovát (Péld 16:31). Végül pedig, mindannyian utánozhatjuk a parancsnokok és a léviták példáját. Az engedelmességünkkel mi is támogassuk azokat, akik vállalják a vezetést (Héb 13:17).

16. Miből látszik, hogy Joás gyenge jellemű volt?

¹⁶ Jójada nagyon jó hatással volt Joásra (2Kir 12:2). Ezért a király fiatalon örömet akart szerezni Jehovának. De miután Jójada meghalt, Joás engedte, hogy hitehagyott fejedelmek rossz irányba vigyék. Mi lett ennek a következménye? A király és a nép „a szent rudaknak meg a bálványoknak [kezdett] szolgálni” (2Krón 24:4, 17, 18). Bár ezzel nagyon megbántották Jehovát, ő „újra meg újra prófétákat küldött közéjük, hogy visszatérítsék őket hozzá..., de ők nem hallgattak rájuk”. Még Jójada fiára, Zakariásra sem hallgattak, aki nemcsak hogy Jehova prófétája és papja volt, hanem Joás unokatestvére is. Joás nagyon sokat köszönhetett ennek a családnak, de ő rendkívül hálátlan volt. Még odáig is elment, hogy megölette Zakariást (2Krón 22:11; 24:19–22).

17. Mi lett végül Joással?

¹⁷ A történtekből nyilvánvaló, hogy Joásból kiveszett az istenfélelem. Ennek pedig szomorú következményei lettek.  Jehova korábban kijelentette: „akik megvetnek, azokat én is megvetem” (1Sám 2:30). Egy maroknyi szír sereg legyőzte Joás igen nagy hadseregét, ő maga pedig súlyos sérüléseket szenvedett. Miután a szírek elvonultak, Joást a saját szolgái ölték meg, hogy bosszút álljanak Zakariásért. Ezt a gonosz királyt még arra sem tartották méltónak, hogy a királyok közé temessék (2Krón 24:23–25; lásd: magyarázó jegyzet a Máté 23:35-höz: „Barakiás fiának”).

18. A Jeremiás 17:7, 8 szerint mit kell tennünk, ha nem akarunk úgy járni, mint Joás?

¹⁸ Mit tanulhatunk Joás példájából? Ő olyan volt, mint egy satnya gyökérzetű fa, amely csak azért nem dől ki, mert ott van mellette egy karó. De amikor a karó, vagyis Jójada már nem volt, a hitehagyás szele kicsavarta a földből. Ez rávilágít arra, hogy nem támaszkodhatunk kizárólag a hittársainkra vagy a családtagjainkra, ha szeretnénk erősen állni az igazságban. Ha meg akarjuk őrizni az odaadásunkat és a mélységes tiszteletünket Jehova iránt, akkor rendszeresen kell tanulmányoznunk, elmélkednünk és imádkoznunk (olvassátok fel: Jeremiás 17:7, 8; Kol 2:6, 7).

19. Mit kér tőlünk Jehova?

¹⁹ Jehova igazán nem kér tőlünk sokat, csupán annyit, amit a Prédikátor 12:13-ban olvashatunk: „Mélységesen tiszteld [szó szerint: „féld”, lábj.] az igaz Istent, és tartsd meg a parancsait, mert ez az ember legfőbb kötelessége.” Ha így teszünk, Abdiáshoz és Jójadához hasonlóan szilárdak tudunk maradni a hitben, bármit hozzon is a jövő. Semmi sem tudja majd tönkretenni a Jehovához fűződő barátságunkat.