1. Mit foglal magában a megbánás?

 AMIKOR valami rosszat teszünk, létfontosságú a megbánás. A Biblia szerint ez azt jelenti, hogy sajnáljuk, amit tettünk, felhagyunk a helytelen viselkedéssel, és elhatározzuk, hogy többé nem teszünk ilyet. (Lásd a szójegyzékben a „Megbánás” címszót.)

2. Miért kell megértenünk, hogy mit jelent a megbánás? (Nehémiás 8:9–11)

² Mindannyiunknak meg kell értenie, hogy mit jelent a megbánás. Miért? Azért, mert mindannyian bűnösök vagyunk, és mindennap vétkezünk. Ádám és Éva leszármazottaiként bűnt és halált örököltünk (Róma 3:23; 5:12). Ez alól egyikünk sem kivétel. Még azoknak is, akiknek nagyon erős volt a hite, küzdeniük kellett a bűnös hajlamaik ellen, mint például Pál apostolnak (Róma 7:21–24) Vajon folyton ostorozni kellene magunkat a bűneink miatt? Nem, hiszen Jehova irgalmas, és ő azt szeretné, hogy boldogok legyünk. Figyeljük meg, hogy mi történt a zsidókkal Nehémiás napjaiban. (Olvassátok fel: Nehémiás 8:9–11.) Jehova nem akarta, hogy keseregjenek a bűneik miatt, hanem azt akarta, hogy örömmel imádják őt. Jehova tudja, hogy ha megbánjuk a bűneinket, akkor boldogok leszünk. Ezért szeretné, hogy minél többet megtudjunk a megbánásról. Ha megbánjuk a bűneinket, akkor biztosak lehetünk benne, hogy Jehova könyörületes lesz, és megbocsát nekünk.

3. Mit fogunk megvizsgálni ebben a cikkben?

³ Ebben a cikkben jobban körbejárjuk a megbánás témakörét. Három dologról lesz szó. Először is látni fogjuk,  hogy mit tanított Jehova Izraelnek a megbánásról, és mi mit tanulhatunk ebből. Aztán szó lesz arról, hogy Jehova hogyan segített a bűnösöknek, hogy megbánják, amit tettek. Végül pedig azt is megbeszéljük, hogy Jézus követői mit tanultak a megbánásról.

MIT TANÍTOTT JEHOVA IZRAELNEK A MEGBÁNÁSRÓL?

4. Mit tanított Jehova a megbánásról az izraelitáknak?

⁴ Amikor Jehova nemzetté szervezte az izraelitákat, szövetséget, vagyis hivatalos megegyezést kötött velük. Ezt mondta a törvényéről: „Ez a parancs, melyet parancsolok ma neked, nem túl nehéz, és nem is elérhetetlen” (5Móz 30:11, 16). Ha megtartották a törvényét, ő megvédte és megáldotta őket. Viszont ha fellázadtak ellene, például azáltal, hogy hamis isteneket imádtak, akkor ő megvonta tőlük az áldását, és el kellett szenvedniük a tetteik következményeit. De még ekkor is volt lehetőség arra, hogy újra elnyerjék Isten tetszését. Visszatérhettek Jehova Istenhez, és hallgathattak rá (5Móz 30:1–3, 17–20). Más szavakkal megbánhatták a bűneiket. Ha így tettek, újra jó kapcsolatban lehettek Jehovával, és ő ismét megáldotta őket.

5. Miből látszik, hogy Jehova nem mondott le a népéről? (2Királyok 17:13, 14)

⁵ Jehova választott népe folyton fellázadt ellene. A bálványimádás mellett sok borzalmas dolgot tettek, és ennek szenvedés lett a következménye. De Jehova nem mondott le a makacs népéről. Újra és újra elküldte hozzájuk a prófétáit, és arra ösztönözte őket, hogy bánják meg a bűneiket, és térjenek vissza hozzá. (Olvassátok fel: 2Királyok 17:13, 14.)

6. Hogyan tanította meg Jehova a prófétái által a népének, hogy mennyire fontos a megbánás? (Lásd a képet is.)

⁶ Jehova a prófétái által figyelmeztette és helyreigazította a népét. Például Jeremiás által ezt üzente nekik: „Térj vissza,  ó, elpártolt Izrael!... Nem tekintek rátok haraggal, mert én hűséges vagyok... Nem neheztelek örökké. Csak ismerd el vétkedet, mert... Jehova ellen lázadtál fel” (Jer 3:12, 13). Jóel által erre kérte őket: „térjetek vissza hozzám teljes szívetekkel” (Jóel 2:12, 13). Ézsaiáson keresztül a következőket mondta: „legyetek tiszták! Nem akarom többé látni, hogy gonoszul cselekedtek, ne tegyetek többé rosszat!” (Ézs 1:16–19). Ezékiel által pedig ezt kérdezte: „Hát örömet találok-e a gonosznak halálában?... Nemde inkább azt szeretném, hogy megtérjen és éljen?” „Nem lelem örömömet senkinek a halálában sem... Térjetek hát meg, és éljetek!” (Ez 18:23, 32). Jehova nagyon örül, amikor azt látja, hogy valaki megbánja a bűneit, mert ő azt szeretné, hogy éljen, méghozzá örökké. De Jehova nem csak tétlenül vár, és nem csak azután ajánlja fel a segítségét, hogy a bűnös emberek megváltoztak. Nézzünk erre néhány további példát!

7. Mit tanított Jehova a népének Hóseás és a felesége történetén keresztül?

⁷ Figyeljük meg, hogy mit tanított Jehova a népének egy megtörtént eset által. Hóseás próféta felesége, Gómer házasságtörést követett el, és elhagyta Hóseást más férfiakért. Vajon reménytelen eset volt? Jehova, aki belelát a szívekbe, ezt mondta Hóseásnak: „Menj el még egyszer, és szeresd azt az asszonyt, akit egy másik férfi szeret, és aki házasságtörést követ el; mint ahogyan Jehova is szereti Izrael népét, miközben ők más istenekhez fordulnak” (Hós 3:1; Péld 16:2). Érdekes, hogy Hóseás felesége ekkor még nem hagyott fel a bűnös életével, Jehova mégis azt mondta Hóseásnak, hogy bocsásson meg neki, és fogadja őt vissza. a Ehhez hasonlóan Jehova nem mondott le a makacs népéről. Bár súlyos bűnöket követtek el, továbbra is szerette őket, és igyekezett segíteni nekik, hogy megbánják a bűneiket és megváltozzanak. Ebből a példából láthatjuk, hogy Jehova, aki belelát a szívekbe, szeretne segíteni azoknak, akik súlyos bűnt követnek el, hogy megbánják azokat (Péld 17:3). Nézzük, hogyan teszi ezt.

HOGYAN SEGÍT JEHOVA A BŰNÖSÖKNEK, HOGY MEGBÁNJÁK A BŰNEIKET?

8. Hogyan segített Jehova Káinnak, hogy megbánja a bűnét? (1Mózes 4:3–7) (Lásd a képet is.)

⁸ Mindenki máshoz hasonlóan Káin is bűnös hajlamokat örökölt Ádámtól és Évától. Ezenkívül a Biblia azt mondja róla, hogy a „tettei gonoszak voltak” (1Ján 3:12). Talán ez lehetett az oka annak, amiért Jehova nem fogadta el Káint és az áldozatát. Ahelyett, hogy Káin változtatott volna a viselkedésén, „nagyon haragos és lehangolt lett”. Mit tett Jehova? Beszélt vele. (Olvassátok fel: 1Mózes 4:3–7.) Jehova kedvesen érvelt Káinnak, és elmondta neki, hogy ha a jót teszi, akkor megáldja. Arra is figyelmeztette, hogy mihez vezethet a haragja. Káin sajnos nem hallgatott Jehovára. Visszautasította a segítségét, és nem bánta meg a bűneit. Ezek után vajon Jehova nem akart többé segíteni senkinek? Egyáltalán nem erről van szó!

9. Mit tett Jehova azért, hogy Dávid megbánja a bűneit?

 ⁹ Jehova nagyon szerette Dávid királyt, sőt szíve szerint való férfinak tartotta (Csel 13:22). Azonban Dávid súlyos bűnöket is elkövetett, például házasságtörést és gyilkosságot. A mózesi törvény szerint meg kellett volna halnia (3Móz 20:10; 4Móz 35:31). De Jehova közbeavatkozott. b Elküldte hozzá a prófétáját, Nátánt pedig ekkor még Dávid semmi jelét sem mutatta a megbánásnak. Nátán egy szemléltetést használt, amely megérintette Dávid szívét. Miután Dávid felismerte, hogy mennyire megbántotta Jehovát, megbánta a bűnét (2Sám 12:1–14). Egy szívből jövő zsoltárt írt, amely jól tükrözi az érzéseit (Zsolt 51; zsoltárfelirat). Ez a zsoltár már számtalan bűnöst vigasztalt meg, és ösztönzött megbánásra. Milyen jó, hogy Jehova szeretettel segített Dávidnak, hogy megbánja a bűneit!

10. Benned milyen érzést kelt, hogy Jehova türelmes velünk és megbocsátó?

¹⁰ Jehova gyűlöli a bűn minden formáját (Zsolt 5:4, 5). De tudja, hogy bűnösök vagyunk, és mivel szeret minket, szeretne segíteni nekünk harcolni a bűn ellen. Mindig is próbált segíteni a bűnösöknek, még a legreménytelenebb eseteknek is, hogy megbánják a bűneiket, és közel kerüljenek hozzá. Milyen vigasztaló ezt tudni róla! Ha elmélkedünk Jehova türelmén és megbocsátásán, az arra indít, hogy hűségesek maradjunk hozzá, és ha bűnt követünk el, akkor minél előbb megbánjuk azt. Most pedig vizsgáljuk meg, hogy a keresztény gyülekezet milyen további dolgokat tanult a megbánásról.

MIT TANULTAK JÉZUS KÖVETŐI A MEGBÁNÁSRÓL?

11–12. Hogyan tanította meg Jézus az embereknek, hogy az Atyja kész megbocsátani? (Lásd a képet.)

¹¹ Amikor az első században elérkezett az ideje, hogy megjelenjen a Messiás, Jehova Keresztelő János és Jézus Krisztus által felhívta az emberek figyelmét  arra, hogy mennyire fontos a megbánás (Máté 3:1, 2; 4:17).

¹² A szolgálata során Jézus megtanította az embereknek, hogy mennyire készségesen megbocsát az Atyja. Ez különösen jól látszik a tékozló fiúról szóló példázatból. A fiú úgy döntött, hogy elmegy otthonról, és bűnös életet él, de idővel észhez tért és hazament. Hogyan fogadta őt az apja? „Még távol volt, mikor az apja meglátta őt, és megszánta. Odafutott, a nyakába borult, és gyengéden megcsókolta.” A fiú csak azt kérte, hogy hadd lehessen egy szolga az apja házában. De az apa a fiának nevezte, és visszafogadta őt a családjába. Ezt mondta róla: „elveszett, és megkerült” (Luk 15:11–32). Mielőtt Jézus a földre jött, az égben számtalanszor látta, ahogyan az Atyja könyörületesen bánik azokkal, akik megbánják a bűneiket. Milyen szívmelengető és megnyugtató képet festett Jézus az irgalmas Atyjáról, Jehováról!

13–14. Mit tanult Péter a megbánásról, és mit tanított erről másoknak? (Lásd a képet is.)

¹³ Péter apostol sokat tanult Jézustól a megbocsátásról és a megbánásról. Sokszor hibázott, és Jézus készségesen meg is bocsátott neki. Például miután háromszor letagadta, hogy ismeri az Urát, a bűntudat miatt teljesen összetört (Máté 26:34, 35, 69–75). De miután Jézus feltámadt, megjelent Péternek, valószínűleg úgy, hogy más nem volt jelen (Luk 24:33, 34; 1Kor 15:3–5). Kétségtelen, hogy ekkor Jézus szeretettel megbocsátott neki, mert tudta, hogy Péter szívből megbánta, amit tett. (Lásd a Márk 16:7-et, valamint az „és Péternek” magyarázó jegyzetet.)

¹⁴ Péter első kézből tapasztalta, hogy mit jelent a megbánás és a megbocsátás,  így másokat is tanítani tudott erről. Nem sokkal pünkösd után egy nagy tömegnek tartott beszédet, és rámutatott, hogy ők megölték a Messiást, majd kedvesen erre ösztönözte őket: „Bánjátok hát meg bűneiteket, és térjetek meg, hogy bűneitek megbocsátást nyerjenek, és így Jehova felüdítsen titeket” (Csel 3:14, 15, 17, 19). Péter ezzel rávilágított, hogy a megbánáshoz hozzátartozik a megtérés is. Vagyis a bűnös változtat a helytelen gondolkodásmódján, felhagy a rossz cselekvésével, és onnantól kezdve azt teszi, ami tetszik Istennek. Azt is kiemelte, hogy így a bűneik megbocsátást nyernek, vagyis Jehova teljesen eltörli azokat. Évtizedekkel később Péter ezt írta: „Jehova... türelmes hozzátok, mert nem szeretné, hogy bárki is elpusztuljon, hanem azt szeretné, hogy mindenki megbánásra jusson” (2Pét 3:9). Milyen vigasztaló tudni, hogy ha megbánjuk a bűneinket – még ha súlyosak is azok –, akkor Jehova teljesen megbocsát nekünk!

15–16. a) Hogyan és mit tanult Pál a megbocsátásról? (1Timóteusz 1:12–15) b) Miről lesz szó a következő cikkben?

¹⁵ Kevés embernek volt olyan mértékű megbocsátásra és megbánásra szüksége, mint a tárzuszi Saulnak. Ő kegyetlenül üldözte a keresztényeket. A legtöbben valószínűleg reménytelen esetnek tartották, olyannak, aki soha nem fog megváltozni. De Jézus túllátott ezen. Ő és az Atyja látta Saul jó tulajdonságait. Jézus ezt mondta róla: „kiválasztottam őt” (Csel 9:15). Még csodát is tett, hogy segítsen Saulnak megbánni a bűneit (Csel 7:58–8:3; 9:1–9, 17–20). Miután Saul keresztény lett, és később Pál apostolként vált ismertté, gyakran kifejezte, mennyire hálás azért, hogy Jehova és Jézus kedves és könyörületes volt vele. (Olvassátok fel: 1Timóteusz 1:12–15.) Ezt tanította: „Isten... kedvesen megbánásra próbál vezetni téged” (Róma 2:4).

¹⁶ Mit tett Pál, amikor egy felháborító erkölcstelenségről hallott a korintuszi gyülekezetben? Az, ahogyan kezelte ezt a helyzetet, sokat tanít nekünk arról, hogy Jehova milyen szeretettel fegyelmez, és hogy milyen fontos a könyörület. A következő cikkben ezt az esetet fogjuk nagyító alá venni.