1. Milyen érzéssel küzd Jehova néhány hűséges szolgája?

 „JEHOVA örömét leli népében” (Zsolt 149:4). Mennyire szép és megnyugtató ez a gondolat! De nem mindenki biztos abban, hogy ez személyesen rá is igaz. Lehet, hogy valami miatt annyira elcsüggednek, hogy így éreznek: „Nem hiszem, hogy Jehova örömét leli bennem. Aligha elégedett azzal, amit teszek.” Az igazság az, hogy már a bibliai időkben is voltak Jehovának olyan szolgái, akik ilyen érzésekkel küzdöttek (1Sám 1:6–10; Jób 29:2, 4; Zsolt 51:11).

2. Kikben leli örömét Jehova?

² A Biblia egyértelműen azt tanítja, hogy tökéletlen emberek is elnyerhetik Isten tetszését. Mit kell ehhez tenniük? Hinniük kell Jézus Krisztusban, és meg kell keresztelkedniük (Ján 3:16). Ezzel mások előtt is nyilvánvalóvá teszik, hogy megbánták a bűneiket, és megígérték Istennek, hogy az ő akaratáért élnek (Csel 2:38; 3:19). Amikor mi is megtettük ezeket a lépéseket, hogy jó kapcsolatba kerülhessünk Jehovával, azzal nagyon boldoggá tettük őt. Mivel látja, hogy őszintén igyekszünk az önátadásunknak megfelelően élni, elégedett velünk, sőt, a meghitt barátainak tart minket (Zsolt 25:14).

3. Miről lesz szó?

³ De akkor néhányan miért érzik időnként úgy, hogy Jehova nem elégedett velük? Hogyan fejezi ki Jehova, hogy örömét leli bennünk? És még milyen gondolatok segíthetnek meggyőzni magunkat arról, hogy Jehova igenis elfogad minket?

AMIÉRT NÉHÁNYAN KÉTELKEDNEK

4–5. Mire emlékeztessük magunkat, ha az értéktelenség érzésével küzdünk?

⁴ Sokan közülünk már gyerekkoruk óta küzdenek azzal,  hogy nincs önbecsülésük (Zsolt 88:15). Adrián ezt mondja: „Mindig is értéktelennek éreztem magam. Az egyik legkorábbi emlékem az, hogy imádkozom a családomért, hogy bejuthassanak az új világba, de közben biztos voltam benne, hogy nem érdemlem meg, hogy én is ott legyek.” Egy másik testvér, Tony, aki nem keresztény családban nőtt fel, ezt mondja: „A szüleim sosem mondták, hogy szeretnek, vagy hogy büszkék rám. Mindig azt éreztették velem, hogy nem vagyok elég jó.”

⁵ Ha olykor az értéktelenség érzésével küzdünk, emlékeztessük magunkat arra, hogy Jehova személyes figyelmet fordított ránk, hogy magához vonzzon minket (Ján 6:44). Ő jól ismeri a szívünket, és még azt a jót is látja bennünk, amit mi nem látunk saját magunkban (1Sám 16:7; 2Krón 6:30). Ezért ha ő azt mondja nekünk, hogy értékesek vagyunk, higgyünk neki (1Ján 3:19, 20).

6. Milyen érzései voltak Pál apostolnak a múltbeli bűnei miatt?

⁶ Vannak köztünk olyanok, akiknek még mindig bűntudatuk van amiatt, amit az igazság megismerése előtt tettek (1Pét 4:3). Mások – bár régóta hűségesen szolgálják Jehovát – a bűnös vágyaik miatt éreznek lelkiismeret-furdalást. Téged is vádol a szíved? Ha igen, vigaszt meríthetsz abból, hogy mások is küzdenek ilyen érzésekkel. Egy ókori példa Pál apostol. Amikor belegondolt, hogy mennyire gyarló ember, nyomorultnak érezte magát (Róma 7:24). Ekkor már megbánta a bűneit és megkeresztelkedett, mégis úgy beszélt magáról, hogy ő „a legkisebb... az apostolok között”, és minden bűnös közül ő „a legbűnösebb” (1Kor 15:9; 1Tim 1:15).

7. Miben lehetünk biztosak?

⁷ Égi Atyánk megígérte, hogy megbocsát nekünk, ha megbánjuk a bűneinket (Zsolt 86:5). Bízz benne, hogy állja a szavát! Ha őszintén sajnálod, amit tettél, ne kételkedj abban, hogy megbocsátott neked (Kol 2:13).

8–9. Mi segíthet, ha úgy érezzük, hogy nem tudunk megfelelni Jehovának?

⁸ Szívből vágyunk rá, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk Jehova szolgálatában. De vannak, akik úgy érzik, hogy sosem elég, amit tesznek. Például Amanda ezt mondja: „Hajlamos vagyok azt gondolni, hogy ha a legjobbat akarom adni Jehovának, akkor mindig többet és többet kell tennem. Ezért gyakran olyasmit várok el magamtól, amire nem vagyok képes. És amikor nem sikerül megfelelnem ezeknek az elvárásoknak, úgy érzem, hogy Jehova legalább olyan csalódott, mint én.”

⁹ Mi segíthet leküzdeni azt az érzést, hogy nem tudunk megfelelni Jehovának? Gondoljunk arra, hogy ő nem egy szigorú, észszerűtlen Isten. Nem vár el tőlünk többet, mint amire képesek vagyunk. Ha megtesszük, ami tőlünk telik – bármennyi legyen is az –, azt ő nagyon értékeli. Megnyugtató lehet az is, ha elgondolkodsz olyan bibliai szereplők példáján, akik teljes szívükből szolgálták Jehovát, mégis eltérő volt, hogy mikor mennyit tudtak adni neki. Például Pál apostol sok éven át több ezer kilométert utazott, rengeteget prédikált, és gyülekezeteket alapított. De aztán változtak a körülményei, és ezek nagyban korlátozták őt. Vajon Jehova emiatt elégedetlen volt vele? Egyáltalán nem! Továbbra is megáldotta (Csel 28:30, 31). Tehát bármilyenek  is a körülményeink, Jehovának elsősorban nem az számít, hogy mennyit tudunk tenni, hanem az, amit a szívünkben lát. Most pedig beszéljünk arról, hogy hogyan érezteti velünk Jehova, hogy örömét leli bennünk.

HOGYAN ÉREZTETI JEHOVA, HOGY ELÉGEDETT VELÜNK?

10. Hogyan hallhatjuk azt, ahogy Jehova a szeretetéről biztosít minket? (János 16:27)

¹⁰ A Biblián keresztül. Jehova fontosnak tartja, hogy éreztesse a szolgáival azt, hogy értékesek a szemében. A Biblia szerint Jehova kétszer is nyíltan elmondta Jézusnak, hogy szereti és örömét leli benne (Máté 3:17; 17:5). Neked is jólesne hasonló megerősítést hallani Jehovától? Bár szó szerint nem hallhatjuk őt, a Biblia lapjain keresztül mégis szól hozzánk. Például az evangéliumokban többször is olvashatunk arról, hogy Jézus kifejezte a hűséges tanítványainak, hogy a hibáik ellenére szereti őket (Ján 15:9, 15). A szavait vegyük úgy, mintha maga Jehova mondaná nekünk őket. (Olvassátok fel: János 16:27.) Elvégre Jézus mindig pontosan azt tette, amit az Atyja is tett volna.

11. Miért ne gondoljuk, hogy Jehova elfordult tőlünk, ha nehézségeket élünk át? (Jakab 1:12)

¹¹ Azáltal, hogy gondoskodik rólunk. Jehova örömmel segít nekünk, például megadja, amire szükségünk van fizikailag. De van, hogy megengedi, hogy nehéz időket éljünk át, mint ahogyan az az igazságos Jób esetében is volt (Jób 1:8–11). Ennek viszont nem az az oka, hogy már nem leli örömét bennünk. Ilyenkor bizonyíthatjuk az önzetlen szeretetünket, és azt, hogy bízunk benne. (Olvassátok fel: Jakab 1:12.) És miközben próbákat élünk át, tapasztalhatjuk, hogy erőt ad a kitartáshoz, és gyöngéden törődik velünk.

12. Mit tanulhatsz Dmitrij történetéből?

¹² Figyeld meg egy Ázsiában élő testvér, Dmitrij történetét. Elvesztette a munkáját, és csak teltek a hónapok, de nem sikerült másikat találnia. Úgy döntött, hogy ezt a helyzetet arra használja fel, hogy többet prédikáljon, és így kifejezze, hogy bízik Jehovában. De sajnos továbbra sem talált munkát, sőt, idővel meg is betegedett. Az állapota olyan súlyos lett, hogy még az ágyból sem tudott kikelni. Ekkor úgy érezte, hogy nem tudja ellátni a  feladatát családfőként, és azon gondolkodott, hogy Jehova talán elfordult tőle. Ám egyik este a kislánya kinyomtatta neki az Ézsaiás 30:15-öt: „Erőtök abban mutatkozik meg, hogy nyugodtak maradtok, és bíztok bennem.” Odavitte a lapot az ágyához, és ezt mondta: „Apu, ha rossz kedved van, csak olvasd el ezt a bibliaverset!” Ez nagy hatással volt Dmitrijre. Felismerte, hogy Jehova valójában gondoskodik róluk, hiszen van mit enniük, van mit felvenniük, és van hol lakniuk. „Igazából csak arra volt szükség, hogy maradjak nyugodt, és továbbra is bízzak Jehovában” – mondta. Ha te is hasonló helyzetbe kerülsz, biztos lehetsz benne, hogy Jehova odafigyel rád, és segít kitartani.

13. Kiket és hogyan használ fel Jehova arra, hogy éreztesse velünk a szeretetét?

¹³ A testvéreink által. Jehova időnként a hittársainkat használja fel arra, hogy éreztesse velünk a szeretetét. Talán arra indítja őket, hogy vigasztaljanak meg bennünket pont akkor, amikor a leginkább szükségünk van rá. Ezt jól mutatja egy ázsiai testvérnő története. Vele sorozatosan rossz dolgok történtek. Elvesztette a munkáját, aztán lett egy komoly betegsége. Ha ez nem lett volna elég, a férje súlyos bűnt követett el, és ezért már nem szolgálhatott vénként. „Egyszerűen nem bírtam felfogni, hogy miért történik velem mindez – mondja a testvérnő. – Felmerült bennem, hogy valamivel talán magamra haragítottam Jehovát.” Ezért könyörgött Jehovához, hogy éreztesse vele, ha még mindig szereti. Hogyan reagált erre Jehova? „A kedves véneink meglátogattak, és biztosítottak Jehova szeretetéről” – folytatja a testvérnő. Valamivel később  újra konkrétan kérte Jehova segítségét. „Még aznap kaptam egy megható levelet a gyülekezetünkben néhány testvértől és testvérnőtől. Miközben olvastam a soraikat, teljesen biztos voltam benne, hogy ez Jehova válasza” – idézi fel a testvérnő. Ez a példa jól mutatja, hogy Jehova sokszor a hittársaink által érezteti velünk, hogy szeret bennünket (Zsolt 10:17).

14. Milyen további módon érezteti velünk Jehova a szeretetét?

¹⁴ Jehova azáltal is érezteti velünk a szeretetét, hogy a testvéreken keresztül tanácsot ad, ha szükséges. Például, az első században Pál apostolt arra indította, hogy leveleket küldjön a hittársainak. A 14 ihletett levelében szeretetteljes, de határozott tanácsok is voltak. Ez azt bizonyítja, hogy Jehova olyan, mint egy törődő édesapa, aki odafigyel a gyermekeire. Igen, ő megfegyelmezi azokat, akikben örömét leli (Péld 3:11, 12). Ha mi is Biblián alapuló tanácsot kapunk egy testvérünktől, ne gondoljuk, hogy Jehova elfordult tőlünk. Épp ellenkezőleg! Ez azt bizonyítja, hogy még mindig örömét leli bennünk (Héb 12:6). De még milyen dolgok mutatják, hogy Jehova elégedett velünk?

MI BIZONYÍTJA MÉG, HOGY JEHOVA ELFOGAD MINKET?

15. Kiknek ad Jehova a szent szelleméből, és mit bizonyít ez?

¹⁵ Jehova azoknak ad a szent szelleméből, akikben örömét leli (Máté 12:18). Ezért érdemes átgondolnod: „Sikerül valamilyen mértékben kimutatnom a szellem gyümölcsének a vonásait? Például türelmesebb lettem másokkal azóta, hogy megismertem az igazságot?” Ha igen, az azt bizonyítja, hogy Jehova elégedett veled. És minél jobban sikerül megteremned a szellem gyümölcsét, annál biztosabb leszel ebben. (Lásd „ A szellem gyümölcse” című részt.)

16. Kikre bízza Jehova a jó hírt, és milyen érzés ez neked? (1Tesszalonika 2:4)

¹⁶ Akiket Jehova megbíz a jó hír hirdetésével, azokat alkalmasnak és méltónak találja erre. (Olvassátok fel: 1Tesszalonika 2:4.) Figyeld meg, hogyan győződött meg erről egy testvérnő, Jocelyn. Egyik nap nagyon rosszkedvűen kelt fel. Ezt meséli: „Úgy éreztem, aznap semmi értékeset  nem tudok adni Jehovának. De mivel úttörő voltam, és be volt tervezve a szolgálat, mondtam egy imát, és elindultam.” A szolgálatban találkozott egy kedves hölggyel, Maryvel, és el tudta vele kezdeni a bibliatanulmányozást. Néhány hónappal később Mary elmondta Jocelynnek, hogy pont segítségért imádkozott, amikor bekopogott hozzá. Jocelyn ezt mondja erről: „Olyan volt, mintha Jehova ezt mondaná: »Örömömet lelem benned.«” Természetesen nem számíthatunk mindig ilyen rendkívüli élményekre a szolgálatban. De az biztos, hogy nagyon boldoggá tesszük Jehovát, ha lelkesen hirdetjük a jó hírt.

17. Mit tanulhatsz Vicky példájából? (Zsoltárok 5:12)

¹⁷ Az, hogy Jehova megbocsát nekünk a váltságáldozat alapján, azt bizonyítja, hogy elfogad minket (1Tim 2:5, 6). De mit tegyél, ha te hiszel a váltságban és megkeresztelkedtél, mégsem tudod elhinni, hogy Jehova elégedett veled? Akkor jó arra gondolnod, hogy míg a szívedben nem bízhatsz meg mindig, Jehovában igen. Márpedig ő azt mondja, hogy aki hisz a váltságban, azt ő igazságosnak tartja és megáldja (olvassátok fel: Zsoltárok 5:12; Róma 3:26). Figyeld meg, milyen hatással volt egy testvérnőre, Vickyre, amikor egyszer mélyen elgondolkodott a váltságon. Ezt mondja: „Ráeszméltem, hogy Jehova már nagyon régóta türelmes velem... A viselkedésem viszont azt fejezte ki, mintha Jehova szeretete nem lenne elég nagy ahhoz, hogy engem is szeressen, és hogy a Fia váltságáldozata képtelen elfedezni a bűneimet.” Miután Vicky elgondolkodott azon, hogy milyen különleges a váltság, kezdte elhinni, hogy Jehova szereti őt. Ha te is elmélkedsz a váltságon, az megerősítheti benned, hogy Jehova elfogad és szeret téged.

18. Miben lehetünk biztosak, ha kitartóan szeretjük Jehovát?

¹⁸ Még ha próbáljuk is megfogadni ennek a cikknek a javaslatait, sajnos időnként elkeseredhetünk, és talán kételkedni kezdünk Jehova szeretetében. Ilyenkor gondoljunk arra, hogy Jehova örömét leli azokban, „akik nem szűnnek meg szeretni őt” (Jak 1:12). Továbbra is igyekezzünk közelebb húzódni égi Atyánkhoz! Vegyük észre a bizonyítékait annak, hogy elégedett velünk és szeret minket. És azt se felejtsük el, hogy ő „a valóságban nincs messze egyikünktől sem” (Csel 17:27).