Salamon templomának előcsarnoka a szenthely bejárata volt. A Szentírás – Új világ fordítás 2023 előtt megjelent kiadásaiban ez állt: „Az előcsarnok ugyanúgy 20 könyök széles volt, mint a ház, a magassága pedig 120” (2Krón 3:4). Más fordítások szintén azt írják, hogy az előcsarnok „120 könyök” magas volt, ami azt jelentené, hogy ez egy 53 méter magas torony volt.

Ugyanakkor az Új világ fordítás 2023-as nyomtatásában azt olvashatjuk Salamon templomának előcsarnokáról, hogy „a magassága... 20 könyök”, azaz körülbelül 9 méter. a Nézzük meg, mi volt a változtatás oka.

Az 1Királyok 6:3 nem említi az előcsarnok magasságát. Ebben a versben az író, Jeremiás az előcsarnok szélességéről és hosszúságáról beszél, a magasságát viszont nem említi meg. Az ezt követő fejezetben részletekbe menően ír a templom jellegzetességeiről, például az öntött tengerről, a tíz szállítókocsiról és az előcsarnok előtt álló két rézoszlopról (1Kir 7:15–37). Ha az előcsarnok valóban egy több mint 50 méter magas torony volt – sokkal magasabb, mint a templom többi része –, akkor vajon Jeremiás miért nem említette meg a magasságát? Érdekes, hogy több száz évvel később zsidó történetírók szintén azt állították, hogy az előcsarnok nem volt magasabb a templom többi részénél.

Az előcsarnok falainak vastagsága alapján a tudósok nehezen tartják elképzelhetőnek, hogy az előcsarnok 120 könyök magas volt. Az ókorban a téglából és kőből épült, rendkívül magas építmények – például az egyiptomi templomkapuk – felfelé keskenyedtek, és nagyon széles alapjuk volt. De Salamon temploma más volt. A tudósok úgy vélik, hogy a falai nem lehettek vastagabbak 6 könyöknél, vagyis 2,7 méternél. Theodor Busink építészettörténész erre a következtetésre jutott: „A [templom bejáratának] falvastagságából kiindulva az előcsarnok nem lehetett 120 könyök [magas]”.

Előfordulhat, hogy a 2Krónikák 3:4 szövegébe másolási hiba került. Bár egyes ókori kéziratokban ebben a versben az szerepel, hogy „120”, más megbízható szövegek, például az V. századból származó Codex Alexandrinus és a VI. századból származó Codex Ambrosianus itt azt írja, hogy „20 könyök”. Mi lehetett az oka annak, hogy egy másoló tévesen azt írta, hogy „120”? A héberben a „száz” és a „könyök” szavak nagyon hasonlítanak egymásra. Ezért előfordulhatott, hogy egy másoló a „könyök” helyett véletlenül azt írta, hogy „száz”.

Bár szeretnénk megérteni a Salamon templomával kapcsolatos részleteket, és pontosan ábrázolni az épületet, elsősorban arra összpontosítunk, amire ez a templom előremutatott, vagyis a nagy jelképes templomra. Nagyon hálásak vagyunk Jehovának, hogy minden szolgájának lehetőséget ad rá, hogy a nagy jelképes templománál imádja őt! (Héb 9:11–14; Jel 3:12; 7:9–17).