37. TANULMÁNYOZÁSI CIKK
118. ÉNEK „Segíts, hogy erősebb legyen a hitünk!”
Egy kitartásra ösztönző levél
„Mindvégig olyan szilárd marad a bizalmunk, mint kezdetben volt” (HÉB 3:14)
TÉMA
A hébereknek írt levélben található tanácsok nekünk is segíteni fognak, hogy hűségesen kitartsunk, míg véget nem ér ez a világ.
1–2. a) Milyen volt a Júdeában élő keresztények helyzete, amikor Pál apostol megírta nekik a levelét? b) Miért volt időszerű ez a levél?
A JÚDEÁBAN és Jeruzsálemben élő keresztényeknek Jézus halála után sok problémával kellett megküzdeniük. Nem sokkal azután, hogy létrejött a keresztény gyülekezet, heves üldözés indult ellenük (Csel 8:1). Majd körülbelül 20 évvel később nélkülözniük kellett, valószínűleg amiatt, hogy nem sokkal korábban éhínség sújtotta azt a vidéket (Csel 11:27–30). Ezután egy viszonylag békésebb időszak következett a héber keresztények számára. Ez idő tájt, körülbelül 61-ben írta meg Pál a nekik szóló ihletett levelét. És pont ezekre a gondolatokra volt szükségük, hogy felkészüljenek az előttük álló időszakra.
2 A hébereknek írt levél azért volt nagyon időszerű, mert a békés időszak már nem tartott sokáig. Közeledett a zsidó rendszer pusztulása, melyről Jézus jövendölt. Pál tanácsai pedig segítettek a keresztényeknek, hogy ki tudjanak tartani ebben a nyomorúságos időszakban (Luk 21:20). Természetesen sem Pál, sem a Júdeában élő keresztények nem tudták pontosan, hogy mikor következik be ez a pusztulás. De fel tudták használni a hátralevő időt arra, hogy felkészüljenek rá, mégpedig úgy, hogy erősítették a hitüket, és fejlődtek a kitartásban (Héb 10:25; 12:1, 2).
3. Miért hasznos számunkra is a hébereknek írt levél?
3 Mi egy sokkal nagyobb nyomorúság előtt állunk, mint annak idején a héber keresztények (Máté 24:21; Jel 16:14, 16). Ezért vizsgáljuk meg, mit tanulhatunk azokból a tanácsokból, melyeket Jehova nekik adott.
„TÖREKEDJÜNK ÉRETTSÉGRE”
4. Mi jelentett nehézséget a zsidó származású keresztényeknek? (Lásd a képet is.)
4 A zsidó származású keresztényeknek komoly változtatásokat kellett tenniük. Korábban a zsidók voltak Jehova választott népe. A Jehovát képviselő királyok Jeruzsálemből uralkodtak, és a templom volt a tiszta imádat központja. A zsidók ragaszkodtak a mózesi törvényhez és a vallási vezetők által hozott szabályokhoz. Ezek meghatározták többek között azt, hogy mit ehettek, hogyan bánhattak a nem zsidókkal, és előírták a körülmetélkedést. De Jézus halála után a mózesi törvény el lett törölve, és Jehova már nem várta el, hogy áldozatokat mutassanak be a templomnál. Ez jelentős változás volt a zsidó származású keresztényeknek (Héb 10:1, 4, 10). Ahogy az Péter apostol esetéből is látszik, néhány változást még az érett keresztényeknek is nehéz volt elfogadniuk (Csel 10:9–14; Gal 2:11–14). Ezenfelül az új hitnézeteik miatt még üldözték is őket a zsidó vallási vezetők.
A keresztényeknek ragaszkodniuk kellett az igazsághoz, és el kellett utasítaniuk a zsidó vallási vezetők hamis érveléseit (Lásd a 4. és 5. bekezdést.)
5. Milyen nyomás nehezedett a keresztényekre?
5 A héber keresztényekre két oldalról is nyomás nehezedett. Egyrészt a zsidó vallási vezetők hitehagyottnak tartották őket. Másrészt a keresztény gyülekezetben néhányan azt hangoztatták, hogy továbbra is be kell tartani a mózesi törvény bizonyos előírásait. Valószínűleg az volt a céljuk ezzel, hogy elkerüljék az üldözést (Gal 6:12). Mi segített a keresztényeknek hűségesnek maradni Jehovához?
6. Mire ösztönözte Pál a hittársait? (Héberek 5:14–6:1)
6 Pál a hébereknek írt levelében arra ösztönözte a hittársait, hogy ismerjék meg alaposabban Isten Szavát. (Olvassátok fel: Héberek 5:14–6:1.) A Héber iratokból vett idézetekkel rámutatott, hogy a keresztény imádati forma sokkal kiválóbb, mint a zsidó. a Tisztában volt vele, hogy ha a hittársai jobban megismerik és megértik az igazságot, az védelmet jelent nekik, mert így könnyebben felismerik és elutasítják a hamis tanításokat.
7. A héber keresztényekhez hasonlóan milyen nehézséggel nézünk szembe?
7 A héber keresztényekhez hasonlóan mi is nap mint nap rengeteg olyan téves elképzeléssel és érveléssel találkozunk, amelyek ellentétben állnak Jehova tökéletes irányadó mértékeivel. Sokan például támadnak minket, amiért ragaszkodunk ahhoz, amit a Biblia a nemi erkölcsről ír. Emiatt intoleránsnak és kegyetlennek bélyegeznek minket. Az emberek értékrendje és szemléletmódja egyre inkább eltér Jehováétól (Péld 17:15). Ezért fontos, hogy eddzük az érzékelőképességünket, hogy így fel tudjuk ismerni, és el tudjuk utasítani ezeket a téves elképzeléseket. Ha ezt nem tennénk, könnyen elbátortalaníthatnának minket, és felhagyhatnánk Jehova szolgálatával (Héb 13:9).
8. Mi segít, hogy érettebb keresztények legyünk?
8 Jó, ha mi is megszívleljük Pál apostol tanácsát, és törekszünk az érettségre. Ehhez arra van szükség, hogy jobban megismerjük a Bibliát és Jehova gondolkodását. Erre az önátadásunk és a keresztelkedésünk után is folyamatosan törekednünk kell. Bármennyi ideje legyünk is az igazságban, fontos, hogy mindannyian rendszeresen olvassuk és tanulmányozzuk a Bibliát (Zsolt 1:2). Ez hozzájárul ahhoz, hogy erősödjön a hitünk. Pál apostol a hébereknek írt levelében többször is felhívta a figyelmet a hit fontosságára (Héb 11:1, 6).
LEGYÜNK „OLYANOK, AKIKNEK VAN HITÜK, ÉS ÉLETBEN MARADNAK”
9. Miért volt szükségük erős hitre a héber keresztényeknek?
9 A héber keresztényeknek erős hitre volt szükségük ahhoz, hogy túléljék a közelgő nyomorúságot (Héb 10:37–39). Jézus arra figyelmeztette a Júdeában élő követőit, hogy amikor látják, hogy Jeruzsálemet letáborozott seregek veszik körül, meneküljenek a hegyekbe. A tanácsa egyaránt vonatkozott azokra, akik Jeruzsálemben éltek, és azokra is, akik vidéken (Luk 21:20–24). Akkoriban az emberek egy ellenséges sereg támadásakor általában fallal körülvett városokba menekültek, mint amilyen Jeruzsálem is volt. Emiatt Jézus utasítása észszerűtlennek tűnhetett, ezért a keresztényeknek erős hitre volt szükségük, hogy engedelmeskedjenek.
10. Mire indította a keresztényeket az erős hit? (Héberek 13:17)
10 Továbbá a héber keresztényeknek bízniuk kellett azokban, akiket Jézus felhasznált a gyülekezet vezetésére. Ők valószínűleg konkrét utasításokat adtak nekik arra, hogy Jézus figyelmeztetésével összhangban mikor és hogyan meneküljenek el. (Olvassátok fel: Héberek 13:17.) Az „engedelmeskedik” igével fordított görög szó a Héberek 13:17-ben arra utal, hogy valaki azért engedelmeskedik, mert bízik abban, akitől az utasítást kapja, és nem pusztán azért, mert ezt várják el tőle. Tehát a héber keresztényeknek már a nyomorúság előtt meg kellett tanulniuk bízni a kinevezett személyekben. Ha már a békés időszakban megtanultak készségesen engedelmeskedni, akkor sokkal könnyebb volt így tenniük, amikor válságosra fordult a helyzet.
11. Miért van szükségünk nekünk is erős hitre?
11 Nekünk is erős hitre van szükségünk, akárcsak a héber keresztényeknek. Napjainkban a legtöbb ember nem hisz abban, hogy ez a világ hamarosan el fog pusztulni, sőt gúnyolnak is minket amiatt, hogy mi hiszünk ebben (2Pét 3:3, 4). Bár a Bibliából sok mindent megtudhatunk arról, hogy mi fog történni a nagy nyomorúság alatt, nem ismerünk minden részletet. Ezért fontos, hogy bízzunk abban, hogy Jehova az általa meghatározott időben véget fog vetni ennek a világnak, és az idő alatt is gondoskodni fog rólunk (Hab 2:3).
12. Mire lesz szükségünk ahhoz, hogy túléljük a nagy nyomorúságot?
12 Emellett meg kell erősítenünk a bizalmunkat abban, hogy Jehova „a hű és értelmes rabszolga” által vezet bennünket (Máté 24:45). Valószínűleg mi is konkrét, életmentő útmutatásokat kapunk majd a nagy nyomorúság kitörésekor, akárcsak a héber keresztények az első században. Ezért fontos, hogy már most megtanuljunk bízni azoknak a vezetésében, akik Jehova szervezetének az élén állnak. Ha most fenntartással fogadjuk az útmutatásaikat, akkor hogy fogunk engedelmeskedni nekik a nagy nyomorúság idején?
13. Miért volt időszerű Pál tanácsa, melyről a Héberek 13:5-ben olvashatunk?
13 Miközben a héber keresztények várták a jelet, hogy mikor meneküljenek el, oda kellett figyelniük arra, hogy egyszerű maradjon az életük, és óvakodniuk kellett „a pénz szeretetétől”. (Olvassátok fel: Héberek 13:5.) Miért figyelmeztette őket erre Pál? Sokan közülük korábban megtapasztalták, hogy milyen éhezni vagy nélkülözni (Héb 10:32–34). Annak ellenére, hogy készek voltak sok mindent kiállni a jó hírért, néhányan valószínűleg az anyagiakban kezdtek bízni. De bármilyen gazdag volt is valaki, a vagyona nem tudta megmenteni őt Jeruzsálem pusztulásakor (Jak 5:3). Sőt azoknak, akik túlzottan kötődtek az anyagi javaikhoz, valószínűleg nehezebb volt hátrahagyniuk az otthonukat és a javaikat, és elmenekülniük.
14. Milyen hatással lesz az anyagiakkal kapcsolatos döntéseinkre, ha erős a hitünk?
14 Ha szilárdan bízunk abban, hogy ennek a világnak hamarosan vége lesz, az segít, hogy ne váljunk anyagiassá. Az emberek akkor az „ezüstjüket az utcákra dobják”, mivel felismerik, hogy „sem ezüstjük, sem aranyuk nem menti meg őket Jehova nagy haragjának napján” (Ez 7:19). Ezért ahelyett, hogy arra törekednénk, hogy meggazdagodjunk, igyekezzünk olyan döntéseket hozni, amelyeknek köszönhetően egyszerű, de kiegyensúlyozott életet tudunk élni. Például kerüljük a szükségtelen adósságot, vagy hogy túl sok mindent halmozzunk fel, és így minden időnket lekösse, hogy azokkal foglalkozunk. Arra is ügyelnünk kell, nehogy túlzottan kötődjünk ahhoz, amink van (Máté 6:19, 24). Ahogy közeledik ennek a világnak a vége, minden bizonnyal próba alá fog kerülni, hogy miben bízunk: Jehovában vagy az anyagiakban.
„KITARTÁSRA VAN SZÜKSÉGETEK”
15. Miért volt a héber keresztényeknek különösen nagy szükségük kitartásra?
15 A héber keresztényeknek kitartásra volt szükségük, mert Júdeában egyre nehezebbé vált a helyzet (Héb 10:36). Bár néhányan közülük már átéltek heves üldözést, a legtöbbjük egy viszonylag békés időszakban lett keresztény. Ezért Pál arra hívta fel a figyelmüket, hogy készüljenek fel a hevesebb üldözésre, és legyenek készek arra, hogy mindhalálig kitartsanak, akárcsak Jézus (Héb 12:4). A keresztény hit terjedése nagyon feldühítette a zsidókat, és egyre jobban meggyűlölték a keresztényeket. Csupán néhány évvel azelőtt, hogy Pál megírta a hébereknek szóló levelét, egy csőcselék támadt rá, miközben Jeruzsálemben prédikált. Több mint 40 zsidó átokkal kötelezte magát, azt mondva, hogy „se nem esznek, se nem isznak addig, míg meg nem ölik Pált” (Csel 22:22; 23:12–14). Bár a vallási fanatizmus egyre csak fokozódott, a héber keresztényeknek továbbra is össze kellett gyűlniük Jehova imádatára, hirdetniük kellett a jó hírt, és erősíteniük kellett a hitüket.
16. Hogyan segíthet nekünk a hébereknek írt levél abban, hogy helyesen gondolkodjunk az üldözésről? (Héberek 12:7)
16 Mi segített a héber keresztényeknek kitartani az üldözés ellenére? Pál tudta, hogy mennyire fontos helyesen gondolkodniuk a próbákról. Ezért elmagyarázta nekik, hogy ha valamilyen próbát élnek át, azt Jehova fel tudja használni a képzésükre, például fejlődni tudnak a keresztényi tulajdonságokban. (Olvassátok fel: Héberek 12:7.) Ha a héber keresztények arra összpontosítottak, hogy milyen jó eredménye lesz a próbáknak, akkor könnyebb volt kitartaniuk (Héb 12:11).
17. Mit tanult meg Pál a próbái során?
17 Pál arra ösztönözte a hittársait, hogy legyenek bátrak, és tartsanak ki a próbák során. Jól ismerte a keresztények helyzetét. Mivel korábban ő maga is üldözte Jézus követőit, tudta, milyen nehézségeket élnek át. Később pedig, amikor keresztény lett, ő is sok próbán ment keresztül (2Kor 11:23–25). Így nagyon is tisztában volt vele, hogy mire van szükség a kitartáshoz. Ezért arra ösztönözte őket, hogy ne a saját erejükre támaszkodjanak, hanem Jehovában bízzanak. Neki is ez adott bátorságot, ezért meggyőződéssel mondhatta: „Jehova az én segítőm, nem félek” (Héb 13:6).
18. Mire számíthatunk mindannyian a jövőben, és hogyan lehetünk felkészültek?
18 Sok testvérünknek már most üldözést kell átélnie. De imádkozhatunk értük, vagy ha módunk van rá, gyakorlati segítséget is nyújthatunk nekik (Héb 10:33). Azonban a Biblia egyértelműen rámutat, hogy „mindazokat, akik Krisztus Jézus tanítványaként úgy szeretnének élni, hogy odaadóan szolgálják Istent, üldözni fogják” (2Tim 3:12). Ezért mindannyiunknak fel kell készülnünk az előttünk álló próbákra. Teljes mértékben bízzunk Jehovában, és abban, hogy bármilyen próbában segíteni tud nekünk kitartani. Abban is biztosak lehetünk, hogy a kellő időben enyhülést hoz az összes hűséges szolgájának (2Tessz 1:7, 8).
19. Hogyan tudunk felkészülni a nagy nyomorúságra? (Lásd a képet is.)
19 Pál levele kétségkívül segített a héber keresztényeknek felkészülni az előttük álló nyomorúságra. Arra ösztönözte őket, hogy igyekezzenek jobban megismerni és megérteni a Szentírást, mert így könnyebb lesz felismerniük és elutasítaniuk az olyan tanításokat, melyek alááshatnák a hitüket. Emellett arra buzdította őket, hogy erősítsék a hitüket, hogy így készségesen engedelmeskedni tudjanak a Jézustól és a gyülekezet élén álló személyektől kapott útmutatásoknak. Továbbá rámutatott, hogy könnyebb lesz kitartaniuk, ha arra gondolnak, hogy a próbák során Jehova képezni tudja őket. Ha mi is megfogadjuk ezeket az ihletett tanácsokat, akkor mindvégig hűségesen ki tudunk tartani (Héb 3:14).
Jehova megáldotta a hűséges keresztényeket a kitartásukért. Miután elmenekültek Júdeából, továbbra is összegyűltek Jehova imádatára. Mit tanulhatunk a példájukból? (Lásd a 19. bekezdést.)
126. ÉNEK Maradj éber, és légy erős a hitben!
a Csak a hébereknek írt levél 1. fejezetében Pál legalább hétszer idéz a Héber iratokból annak bizonyítására, hogy a keresztény imádati forma sokkal kiválóbb, mint a zsidó (Héb 1:5–13).
