1. Mit tárnak fel a bibliai próféciák?

VAJON mit tartogat a közeljövő Jehova népe számára? Nem kell találgatnunk. A bibliai próféciák betekintést engednek azokba a főbb eseményekbe, amelyek érinteni fognak minket. Az egyik ilyen próféciából, mely a Dániel könyve 11. fejezetében van feljegyezve, megtudhatjuk, hogy mit fog tenni némelyik nagyhatalom. Ez a jövendölés bemutatja két szemben álló erő, az északi és a déli király küzdelmét. A prófécia nagy része már beteljesedett, ezért biztosak lehetünk benne, hogy a többi része is be fog.

2. Az 1Mózes 3:15, valamint a Jelenések 11:7 és 12:17 fényében mit tartsunk észben, amikor Dániel próféciáját vizsgáljuk?

² Ahhoz, hogy megértsük a Dániel 11. fejezetében lévő próféciát, fontos észben tartanunk, hogy kizárólag olyan uralkodókról és kormányzatokról szól, amelyek közvetlenül hatással voltak vagy vannak Isten népének a tevékenységére. De ha Isten szolgái a világ lakosságához képest kevesen vannak, akkor miért válnak ezeknek a kormányzatoknak a célpontjává? Azért, mert Sátánnak és a rendszerének az a legfőbb célja, hogy legyőzzék azokat, akik Jehovát és Jézust szolgálják. (Olvassátok fel: 1Mózes 3:15; Jelenések 11:7; 12:17.) Ezenkívül Dániel próféciájának összhangban kell lennie más bibliai jövendölésekkel. Igazából csak úgy érthetjük helyesen ezt a próféciát, ha összevetjük a Szentírás más részeivel.

3. Miről tanulunk ebben és a következő cikkben?

 ³ Az előbb említett szempontokat figyelembe véve most megvizsgáljuk a Dániel 11:25–39-et. Látni fogjuk, hogy ki töltötte be az északi és a déli király szerepét 1870 és 1991 között, és hogy miért kell kiigazítanunk azt, ahogy eddig értettük a prófécia egy részét. A következő cikkben a Dániel 11:40–12:1-et vesszük nagyító alá, és tisztázzuk, hogy mit tár fel ez a rész arról az időszakról, amely az 1990-es évektől Armageddon háborújáig tart. A két cikk tanulmányozása során érdemes felhasználni a „Szemben álló királyok a vég idején” című részt is. Mindenekelőtt nézzük, hogyan azonosíthatjuk a próféciában szereplő két királyt!

4. Milyen három szempont alapján tudjuk azonosítani az északi és a déli királyt?

⁴ Az „északi király” és a „déli király” elnevezés először olyan politikai hatalmakra vonatkozott, amelyek Izrael földjétől északra és délre helyezkedtek el. Honnan tudjuk ezt? Figyeljük meg, mit mondott az angyal Dánielnek, amikor átadta az üzenetet: „Azért jöttem, hogy segítsek neked megérteni, mi fog történni a népeddel” (Dán 10:14). I. sz. 33 pünkösdjéig a szó szerinti Izrael volt Isten népe. Jehova azonban egyértelművé tette, hogy attól kezdve Jézus hűséges tanítványait tekinti a népének. Ezért a Dániel 11. fejezetében feljegyzett prófécia nagy része nem az izraelitákat, hanem Krisztus követőit érinti (Csel 2:1–4; Róma 9:6–8; Gal 6:15, 16). És az idők folyamán az is változott, hogy ki az északi és ki a déli király. De bizonyos dolgok mindegyikükre jellemzőek voltak. Először is, ezek a királyok vagy olyan területen uralkodtak, ahol sokan éltek Isten népéből, vagy üldözték Isten népét. Másodszor, azzal, ahogyan Isten népével bántak, kimutatták, hogy gyűlölik az igaz Istent, Jehovát. És harmadszor, a két király versengett egymással a hatalomért.

5. Volt-e északi és déli király a második század és a 19. század második fele között? Fejtsd ki!

⁵ Valamikor az i. sz. második században az igaz keresztény gyülekezetet kezdték ellepni a hamis keresztények, akik pogány hitnézeteket tanítottak, és elrejtették Isten Szavának igazságát. Attól kezdve a 19. század végéig Isten szolgáinak nem volt szervezett csoportja a földön. Elburjánzott a hamis kereszténység gyomja, és emiatt nagyon nehéz volt azonosítani az igaz keresztényeket (Máté 13:36–43). Miért fontos ezt tudnunk? Mert arra következtethetünk belőle, hogy az északi és a déli királyról szóló leírás nem vonatkozhat olyan uralkodókra, illetve királyságokra, amelyek a második század és a 19. század második fele között voltak hatalmon. Ebben az időben ugyanis Istennek nem volt szervezett népe, amelyet megtámadhattak volna. * Viszont logikus, hogy a 19. század végén újra meg kellett jelennie az északi és a déli királynak. Vajon miért?

6. Mikortól volt újra szervezett népe Istennek? Fejtsd ki!

 ⁶ Isten népe 1870-ben kezdett csoporttá szerveződni. Abban az évben Charles T. Russell és a társai egy bibliatanulmányozó osztályt alakítottak. Russell testvér és a társai szolgáltak a megjövendölt követként, aki „[előkészítette] az utat” a messiási királyság létrejötte előtt (Mal 3:1). Istennek újra volt szervezett népe! Volt akkor olyan világhatalom, amely jelentősen befolyásolta Isten szolgáinak a tevékenységét? Lássuk!

7. Ki volt a déli király 1917-ig?

⁷ 1870-re Nagy-Britannia lett a leghatalmasabb birodalom a földön, a legerősebb hadsereggel. Ezt a birodalmat egy kis szarv jelképezte, amely legyőzött három másik szarvat, Franciaországot, Spanyolországot és Hollandiát (Dán 7:7, 8). Az első világháborúig, és a háború alatt is jó ideig (1917-ig) Nagy-Britannia töltötte be a déli király szerepét. Ugyanebben az időszakban az Amerikai Egyesült Államok a legnagyobb gazdasági hatalommá nőtte ki magát, és kezdett szorosan együttműködni Nagy-Britanniával.

8. Ki tölti be a déli király szerepét az utolsó napokban?

⁸ Az első világháború alatt az Egyesült Államok és Nagy-Britannia egy igen erős katonai szövetséget hozott létre. Nagy-Britannia és a korábbi gyarmata ekkor vált az angol–amerikai világhatalommá. Ahogy Dániel megjövendölte, ez a király „rendkívül nagy és hatalmas  [hadsereget]” gyűjtött össze (Dán 11:25). Az utolsó napokban mindvégig az angol–amerikai szövetség tölti be a déli király szerepét. * De vajon ki lett az északi király?

9. Mikor jelent meg újra az északi király, és hogyan teljesedett be a Dániel 11:25?

⁹ 1871-ben, az azt követő évben, hogy Russell és a társai megalakították a bibliatanulmányozó csoportjukat, újra megjelent a színen az északi király. Abban az évben Otto von Bismarck közreműködésével létrejött a Német Birodalom. I. Vilmos porosz király lett a császára, ő pedig kinevezte Bismarckot kancellárnak. * A következő néhány évtizedben Németország gyarmatokat szerzett Afrikában és a Csendes-óceán térségében, és igyekezett Nagy-Britannia fölé kerekedni. (Olvassátok fel: Dániel 11:25.) A Német Birodalom hatalmas hadsereget hozott létre, és a világ második legnagyobb hajóhadával büszkélkedhetett. Ezeket be is vetette az ellenségeivel szemben az első világháborúban.

10. Hogyan teljesedett be a Dániel 11:25b, 26?

¹⁰ Dániel azt is megjövendölte, hogy mi történik majd a Német Birodalommal és a hadseregével. A prófécia szerint az északi király „nem áll meg”. Vajon miért nem? „Mert terveket szőnek ellene. Azok okozzák összeomlását, akik ínyencfalatjait eszik” (Dán 11:25b, 26a). Dániel idejében többek között a király szolgálatában álló hivatalnokok ettek „a királynak készített ínyencfalatokból” (Dán 1:5). Kikre utal a próféciában ez a kifejezés? A Német Birodalom magas rangú tisztviselőire – köztük a császár tábornokaira és katonai tanácsadóira is –, akik hozzájárultak a monarchia összeomlásához. * A prófécia nemcsak a birodalom bukását jövendölte meg, hanem a déli királlyal folytatott háború kimenetelét is. Az északi királyról kijelentette: „Haderejét elsöprik, és sokan elesnek” (Dán 11:26b). Az első világháborúban valóban elsöpörték a német hadsereget, és rengetegen elestek. Ez volt az emberi történelem addigi legtöbb áldozatot követelő háborúja.

11. Mit tett az északi és a déli király?

¹¹ A Dániel 11:27, 28 azt írja az első világháborút megelőző időről, hogy az északi és a déli király „egy asztalnál ülve hazudnak egymásnak”. Az északi királyról továbbá kijelenti, hogy nagy vagyont halmoz fel. És csakugyan ez történt. Németország és Nagy-Britannia azt bizonygatta egymásnak, hogy békét akarnak, de amikor 1914-ben kitört a háború, kiderült, hogy hazudtak. Ami a másik részletet illeti, az 1914 előtti évtizedekben Németország a világ második leggazdagabb országa lett. Aztán a Dániel 11:29, 30a beteljesedéseként Németország háborút viselt a déli király ellen, de vereséget szenvedett.

12. Mit tett az északi és a déli király az első világháború idején?

¹² 1914-től kezdve nemcsak a két király egymás közötti konfliktusa éleződött ki, hanem Isten népét is egyre hevesebben támadták. Például az első világháború idején mind a német, mind a brit kormány üldözte Istennek azokat a szolgáit, akik nem fogtak fegyvert. Az amerikai kormány pedig börtönbe vetette azokat, akik a prédikálómunkát irányították, és ezzel beteljesedett a Jelenések 11:7–10-ben leírt prófécia.

13. Mit tett az északi király az 1930-as években és a második világháború idején?

¹³ Később, az 1930-as években, és főként a második világháború idején, az északi király kíméletlenül üldözte Isten népét. Amikor Németországban hatalomra jutott a náci párt, Hitler és a csatlósai betiltották Isten népének a munkáját. Közülük százakat megöltek, további ezreket pedig koncentrációs táborba zártak. Dániel megjövendölte ezeket az eseményeket. Az északi király „[megszentségtelenítette] a szentélyt”, és „[eltávolította] az állandó áldozatot”, hiszen nagymértékben korlátozta Isten szolgáit abban, hogy nyilvánosan dicsérjék Jehova nevét (Dán 11:30b, 31a). Hitler még meg is esküdött, hogy kiirtja Isten népét Németországban.

14. Ki lett az északi király a második világháború után? Fejtsd ki!

¹⁴ A második világháború után a Szovjetunió kommunista kormánya hatalmas területeket vont az uralma alá, amelyek egykor Németországhoz tartoztak. És akárcsak a náci rezsim, a Szovjetunió és a szövetségesei is ádázul üldözték mindazokat, akik az igaz Isten imádatát az állam iránti feltétlen engedelmesség elé helyezték. Ezért ők lettek az északi király.

15. Mit tett az északi király a második világháború után?

¹⁵ Nem sokkal a második világháború után az új északi király, a Szovjetunió a szövetségeseivel támadást indított Isten népe ellen. A Jelenések 12:15–17 jövendölésével összhangban ez a király betiltotta a prédikálómunkát, és Jehova népéből ezreket hurcolt száműzetésbe. Az északi király valójában az utolsó napokban végig kiárasztja az üldözés „folyóját”, mégsem sikerül megállítania Isten népének a munkáját. *

16. Hogyan teljesítette be a Szovjetunió a Dániel 11:37–39-et?

¹⁶ (Olvassátok fel: Dániel 11:37–39.) A próféciának megfelelően az északi király nem vette figyelembe „ősapáinak Istenét”. A Szovjetuniónak az volt a célja, hogy eltörölje a vallást, ezért igyekezett megtörni a történelmi egyházak hatalmát. Ennek érdekében a szovjet kormány már 1918-ban egy olyan rendeletet hozott, amely megalapozta, hogy az iskolákban az ateizmust tanítsák. És hogyan adott dicsőséget az északi király „az erődök istenének”? A Szovjetunió óriási összegeket költött a hadserege  fejlesztésére, és több ezer nukleáris fegyvert gyártott, hogy megszilárdítsa a hatalmát. Az északi és a déli király együttesen annyi fegyvert halmozott fel, hogy képesek lettek volna több milliárd embert kiirtani!

17. Mi a pusztító utálatosság?

¹⁷ Az északi király egy fontos törekvésben támogatta a déli királyt: „[felállították] a pusztító utálatosságot” (Dán 11:31). Ez nem más, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete.

18. Miért hívják az ENSZ-t pusztító utálatosságnak?

¹⁸ Az Egyesült Nemzetek Szervezetét azért hívják utálatosságnak, mert azt állítja, hogy meg tudja teremteni a világbékét, pedig erre csak Isten királysága képes. És azért nevezi a prófécia pusztítónak, mert az ENSZ kulcsszerepet fog játszani az összes hamis vallás elpusztításában. (Lásd a „Szemben álló királyok a vég idején” című részt.)

19–20. a) Miért fontos ismernünk ezeket a történelmi eseményeket? b) Milyen kérdésre kapunk választ a következő cikkben?

¹⁹ Azért fontos ismernünk ezeket a történelmi eseményeket, mert bizonyítják, hogy az 1870-es évektől az 1990-es évek elejéig beteljesedett Dániel északi és déli királyról szóló próféciájának egy része. Ezért hihetünk benne, hogy a prófécia többi része is valóra fog válni.

²⁰ A Szovjetunió 1991-ben felbomlott. Akkor ki tölti be az északi király szerepét napjainkban? A következő cikkből megtudjuk a választ.