Dicsérd az örökkévalóság Királyát!
Dicsérd az örökkévalóság Királyát!
„Az Úr király mindenha és mindörökké” (ZSOLTÁROK 10:16).
1. Milyen kérdések merülnek fel az örökkévalósággal kapcsolatban?
ÖRÖKKÉVALÓSÁG — szerinted mit jelent? Mit gondolsz, az idő tényleg a végtelenségig folytatódhat? Nos, afelől nincs kétség, hogy az idő a végtelenbe nyúlik vissza. Miért ne folytatódhatna a jövőben is? Valóban, hisz a Biblia Károli Gáspár fordítása úgy utal Istenre, mint aki áldott „öröktől fogva mindörökké” (Zsoltárok 41:14). Mit jelent ez a kifejezés? Talán segít a megértésében, ha egy hasonló dolgot vizsgálunk meg — a teret.
2., 3. a) Milyen térrel kapcsolatos gondolatok segítenek megérteni az örökkévalóságot? b) Miért akarjuk az örökkévalóság Királyát imádni?
2 Meddig terjed a tér? Van egyáltalán határa? Még négyszáz évvel ezelőtt is azt gondolták, hogy Földünk a világegyetem központja. Majd Galilei megépítette a távcsövet, amely sokszorosan felnagyított képet adott az égről. Galilei ekkor jóval több csillagot láthatott, és meg tudta mutatni, hogy a Föld más bolygókkal együtt a Nap körül kering. A Tejút többé nem nézett ki tejszerűnek. Kiderült, hogy hozzávetőlegesen százmilliárd csillagot tartalmazó galaxis. Egy egész életen át sem tudnánk megszámolni ilyen sok létező csillagot. A csillagászok később galaxisok további milliárdjait fedezték fel. Ezek a végtelenbe nyúlnak ki a térben, már amennyire a legerősebb távcsövekkel meg lehet figyelni. Úgy tűnik, a térnek nincs határa. Ugyanez igaz az örökkévalóságra is — nincs határa.
3 Az örökkévalóság gondolata úgy tűnik, meghaladja korlátozott képességű emberi agyunk értelmét. Van azonban Valaki, aki teljesen érti. Ő meg tudja számolni, igen, még meg is tudja nevezni a több milliárd galaxis határtalan, több billiárd csillagját! Ez a Valaki ezt mondja: „Emeljétek föl a magasba szemeiteket, és lássátok meg, ki teremté azokat? Ő, a ki kihozza seregöket szám szerint, mindnyáját nevén szólítja; nagy hatalma és erőssége miatt egyetlen híjok sincsen. Hát nem tudod-é és nem hallottad-é, hogy örökkévaló Isten az Úr, a ki teremté a föld határait? nem fárad és nem lankad el; végére mehetetlen bölcsesége!” (Ésaiás 40:26, 28). Mily csodálatos Isten! Bizony ő az az Isten, akit mi imádni akarunk!
„Király mindenha”
4. a) Hogyan fejezte ki Dávid az örökkévalóság Királya iránt érzett nagyraértékelését? b) Milyen következtetést vont le a történelem egyik legnagyobb tudósa a világegyetem keletkezésével kapcsolatban?
4 A Zsoltárok 10:16-ban Dávid ezt mondja a Teremtő Istenről: „Az Úr király mindenha és mindörökké.” A Zsoltárok 29:10-ben megismétli: „trónol az Úr, mint király, mindörökké.” Igen, Jehova az örökkévalóság Királya! Dávid ezenkívül arról tesz bizonyságot, hogy ez a fenséges Király mindannak Tervezője és Alkotója, amit az űrben láthatunk, ezt mondva a Zsoltárok 19:2-ben: „Az egek beszélik Isten dicsőségét, és kezeinek munkáját hirdeti az égboltozat.” Mintegy 2700 évvel később a híres tudós, Sir Isaac Newton a következőket írva azt fejezte ki, hogy egyetért Dáviddal: „A napok, bolygók és üstökösök e legnagyszerűbb rendszere csakis egy felvilágosult és hatalmas lény elhatározásából és felsőbbségéből eredhetett.”
5. Mit írt Ésaiás és Pál a bölcsesség Forrásáról?
5 Mennyire alázatossá kell hogy tegyen minket annak a tudata, hogy a Szuverén Úr, Jehova, akit még a tágas ’ég, és az egeknek egei sem foghatnak be’, örökkévalóságban él! (1Királyok 8:27). Jehova, akit az Ésaiás 45:18 úgy ír le, mint „a ki az egeket teremté . . ., a ki alkotá a földet és teremté azt”, ő a bölcsesség Forrása, mely sokkal mélyebb, mint amit a halandó ember agya fel tud fogni. Jehova azt mondta, amint azt az 1Korinthus 1:19 kiemeli: „Elvesztem a bölcseknek bölcseségét és az értelmeseknek értelmét elvetem.” Pál apostol ehhez még hozzáfűzte a 20. versben: „Hol a bölcs? hol az írástudó? hol e világnak vitázója? Nemde nem bolondsággá tette-é Isten e világnak bölcseségét?” Igen, Pál ezt folytatva a 3. fejezet 19. versében a következőket mondja: „e világ bölcsesége bolondság az Isten előtt.”
6. Mire mutat a Prédikátor 3:11 az „örökkévalóságot” illetően?
6 Az égitestek a teremtés részei, amelyre Salamon király így utalt: „Mindent szépen csinált [Isten] az ő idejében, e világot [az örökkévalóságot, Újfordítású revideált Biblia] is adta az emberek elméjébe, csakhogy úgy, hogy az ember meg nem foghatja mindazt a dolgot, a mit az Isten cselekszik kezdettől fogva mindvégig” (Prédikátor 3:11). Valóban, az ember szívébe ültetett vágy az, hogy szeretné megtalálni az „örökkévalóság” jelentését. De meg tudja valamikor is szerezni ezt az ismeretet?
Csodálatos kilátás
7., 8. a) Milyen csodálatos kilátás van az emberiség előtt, és hogyan nyerhetjük el? b) Miért kellene örülnünk, hogy az isteni tanítás az örökkévalóságon át folytatódik?
7 Jézus Krisztus Jehovához intézett imájában ezt mondta: „Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és a kit elküldtél, a Jézus Krisztust” (János 17:3). Hogyan tehetünk szert ilyen ismeretre? Tanulmányoznunk kell Isten Szavát, a Szent Bibliát. Ily módon pontos ismeretet szerezhetünk Isten nagyszerű szándékairól, beleértve azt is, ahogyan a Fián keresztül gondoskodott a földi, örökké tartó paradicsomi életről. Ez lesz az „igazi élet” az 1Timótheus 6:19 (Úf) szerint. Ez megegyezik azzal, amit az Efézus 3:11 így ír le: „Amaz örök eleve-elvégezés [szándék, NW ] szerint, a melyet [Isten] megcselekedett a Krisztus Jézusban, a mi Urunkban.”
8 Igen, mi bűnös emberek isteni oktatás és Jézus váltságáldozatába vetett hit által elnyerhetjük az örök életet. Meddig tart ez az oktatás? Az örökkévalóságon át folytatódik, amint az emberiség fokozatos oktatásban részesül Teremtőnk bölcsességéből. Jehova bölcsessége határtalan. Pál apostol ezt felismerve így kiáltott fel: „Óh Isten gazdagságának, bölcseségének és tudományának mélysége! Mely igen kikutathatatlanok az ő ítéletei s kinyomozhatatlanok az ő útai!” (Róma 11:33). Igazán helyénvaló, hogy az 1Timótheus 1:17 „az örökkévaló királynak” nevezi Jehovát!
Jehova teremtői bölcsessége
9., 10. a) Milyen nagyszerű munkát végzett Jehova, amikor előkészítette a földet ajándékként az emberiségnek? b) Hogyan mutatkozik meg Jehova felülmúlhatatlan bölcsessége a teremtésműveiben? (Lásd a bekeretezett részt.)
9 Gondold csak át, mily ragyogó örökségről gondoskodott az örökkévalóság Királya nekünk, embereknek. A Zsoltárok 115:16 elmondja: „Az egek az Úrnak egei, de a földet az ember fiainak adta.” Nem gondolod, hogy ez egy csodálatos felelősség? Bizony az! Mennyire nagyra értékeljük, hogy Teremtőnk ily rendkívül előrelátón alakította a földet otthonunkká! (Zsoltárok 107:8).
10 Csodálatos fejlemények történtek a földön az 1Mózes 1. fejezetében feljegyzett hat teremtési „napon”, amikor is minden nap több ezer évet foglalt magában. Úgy volt, hogy Istennek e teremtésművei végül zöldellő pázsitszőnyegként, fenséges erdőkként, színes virágokként borítják be az egész földet. Egzotikus tengeri teremtmények sokaságától, gyönyörű szárnyas madarak, házi- és vadon élő állatok hatalmas seregétől nyüzsgő földdé válik, s ezeknek az állatoknak mindegyike a „nemök szerint” szaporodik. A férfi és a nő teremtésének a leírása után az 1Mózes 1:31 elmondja: „látá Isten, hogy minden a mit teremtett vala, ímé igen jó.” Mily gyönyörűséges környezet vette körül az első embereket! Mindezekben a teremtésművekben nem vesszük észre egy szerető Teremtő bölcsességét, előrelátását és törődését? (Ésaiás 45:11, 12, 18).
11. Hogyan magasztalta Salamon Jehova teremtői bölcsességét?
11 Egyike azoknak, akik csodálattal tekintettek az örökkévalóság Királyának bölcsességére, Salamon volt. Többször is felhívta a figyelmet a Teremtő bölcsességére (Példabeszédek 1:1, 2; 2:1, 6; 3:13–18). Salamon arról biztosít minket, hogy „a föld . . . mindörökké megmarad”. Nagyra értékelte a teremtés sokféle csodáját, köztük azt is, milyen szerepet játszanak az esőfelhők földünk felfrissítésében. Emiatt ezt írta: „Minden folyóvíz siet a tengerbe; mindazáltal a tenger mégis meg nem telik: akármicsoda helyre a folyóvizek siessenek, ugyanazon helyre térnek vissza” (Prédikátor 1:4, 7). Így történik, hogy miután az esők és a folyók felfrissítik a földet, ezek a vizek körforgásban az óceánokból visszakerülnek a felhőkbe. Milyen lenne a földünk, és hol lennénk mi e nélkül a tisztító vízkörforgás nélkül?
12., 13. Hogyan mutathatjuk ki Isten teremtésműve iránt érzett értékelésünket?
12 A teremtés egyensúlya miatt érzett nagyraértékelésünknek tettel kell párosulnia, ahogyan Salamon király feljegyezte a Prédikátor befejező szavaiban: „A dolognak summája, mindezeket hallván, ez: az Istent féljed, és az ő parancsolatit megtartsad; mert ez az embernek fődolga! Mert minden cselekedetet az Isten ítéletre előhoz, minden titkos dologgal, akár jó, akár gonosz legyen az” (Prédikátor 12:15, 16). Félnünk kell, nehogy olyasmit tegyünk, ami nem tetszik Istennek. Törekedjünk inkább arra, hogy tiszteletteljes félelemmel engedelmeskedjünk neki.
13 Igen, vágyat kell éreznünk arra, hogy az örökkévalóság Királyát dicsőítsük csodálatos teremtési munkájáért! A Zsoltárok 104:24 kijelenti: „Mily számtalanok a te műveid, Uram! Mindazokat bölcsen alkottad meg, és betelt a föld a te gazdagságoddal.” Csatlakozzunk örömmel e zsoltár utolsó verséhez, mondjuk magunknak és másoknak is: „Áldjad én lelkem az Urat; dicsérjétek az Urat!”
Földi teremtésének koronája
14. Milyen területeken áll Isten emberi teremtménye messze az állatok felett?
14 Jehovának mindegyik teremtése mestermű. De a legkiválóbb földi teremtményei mi vagyunk, az emberek. Jehova a hatodik teremtési napjának csúcspontjaként alkotta meg Ádámot, majd Évát — ez a teremtés messze felette áll a halak, madarak és az emlősállatok teremtésének! Bár sokan ezek közül ösztönösen bölcsek, az ember az, aki értelmi képességgel, lelkiismerettel megáldott — amely által különbséget tud tenni a jó és a rossz között —, tervezni tud a jövőre, és veleszületett vágya van az imádatra. Hogyan lett mindez? Nem oktalan állatokból fejlődött ki az ember, hanem Isten teremtette a maga képmására. Épp ezért egyedül az ember képes visszatükrözni Teremtőnk tulajdonságait, aki kijelentette magáról: „Az Úr, az Úr, irgalmas és kegyelmes Isten, késedelmes a haragra, nagy irgalmasságú és igazságú” (2Mózes 34:6).
15. Miért kell alázattal dicsőítenünk Jehovát?
15 Dicsérjük Jehovát, és köszönjük meg neki rendkívüli módon megtervezett testünket. Véráramunk, mely létfontosságú az élethez, 60 másodpercenként átjárja a testet. Amint az 5Mózes 12:23 kijelenti: „a vér, az a lélek”, vagyis az életünk, amely értékes Isten szemében. Szilárd csontjaink, ruganyos izmaink, érzékenyen reagáló idegrendszerünk, s ráadásul olyan agyunk van, ami messze felette áll bármely állat agyának, és agyunknak olyan képességei vannak, amelyekkel egy felhőkarcoló nagyságú számítógép sem érhetne fel. Ez nem késztet téged alázatosságra? Arra kellene késztetnie (Példabeszédek 22:4). Vedd figyelembe azt is: tüdőnk, gégénk, nyelvünk, fogaink és a szánk úgy tudnak egymásra hatni, hogy emberi beszéd jön létre a több ezer beszélt nyelv bármelyikén. Dávid méltó éneket írt Jehovához, mely így szól: „Magasztallak, hogy csodálatosan megkülönböztettél. Csodálatosak a te cselekedeteid! és jól tudja ezt az én lelkem” (Zsoltárok 139:14). Csatlakozzunk Dávidhoz és dicsérjük hálatelten Jehovát, a mi csodálatos Tervezőnket és Istenünket!
16. Milyen melódiát komponált Jehova dicsőítésére egy híres zeneszerző, és milyen sürgető felhívásra válaszolhatunk?
16 Joseph Haydn XVIII. században készült egyik oratóriumának szövegkönyve Jehovát dicsőítve kijelenti: „Minden hang az Urat zengje! Köszönjétek meg néki minden művét! Nevének tiszteletére hangozzék versengve a dicsőítő ének! Az Úrnak dicsősége fennmaradjon örökkétig! Ámen.” Még gyönyörűbbek a zsoltáros gyakran ismételt ihletett szavai, mint amilyen a 107. zsoltárban négyszer is elhangzó felhívás: „Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért.” Csatlakozol e dicsérethez? Ezt kellene tenned, mivel mindannak, ami igazán vonzó, Jehova, az örökkévalóság Királya a forrása.
Még csodálatosabb dolgok
17. Hogyan magasztalja Jehovát ’Mózes és a Bárány éneke’?
17 Az elmúlt hatezer év alatt az örökkévalóság Királya még csodálatosabb dolgokat indított el. A Biblia utolsó könyvében, a Jelenések 15:3. és 4. versében olyan égiekről olvasunk, akik győzelmet arattak démoni ellenségeik felett: „énekelik vala Mózesnek az Isten szolgájának énekét, és a Báránynak énekét, ezt mondván: Nagyok és csodálatosak a te dolgaid, mindenható Úr Isten; igazságosak és igazak a te útaid, óh szentek [örökkévalóság, NW] Királya! Ki ne félne téged, Uram! és ki ne dicsőítené a te nevedet? mert csak egyedül vagy szent. Mert eljőnek mind a pogányok és lehajolnak előtted; mert a te ítéleteid nyilvánvalókká lettek.” Miért hívják ezt ’Mózes és a Bárány énekének’? Vizsgáljuk meg.
18. Milyen csodálatos dolgot örökítettek meg a 2Mózes 15. fejezetében található énekben?
18 Mintegy 3500 évvel ezelőtt, amikor a fáraó hatalmas serege odaveszett a Vörös-tengernél, az izraeliták hálával dicsérték Jehovát énekben. A 2Mózes 15:1. és 18. versében ezt olvashatjuk: „Akkor éneklé Mózes és az Izráel fiai ezt az éneket az Úrnak, és szólának mondván: Éneklek az Úrnak, mert fenséges ő, lovat lovasával tengerbe vetett. Az Úr uralkodik mind örökkön örökké.” Az örökkévalóság e Királyának igazságos ítéletei nyilvánultak meg abban, hogy igazságot tett, és kivégezte a szuverenitását kihívó ellenségeket.
19., 20. a) Miért hozta létre Jehova Izráel nemzetét? b) Hogyan válaszolt a Bárány és mások is Sátán kihívására?
19 Miért vált ez szükségessé? Az Éden-kertben az agyafúrt Kígyó bűnbe vitte ősszüleinket. Ennek bűnös tökéletlenség lett a következménye, amelyet átörökítettek az egész emberiségre. Az örökkévalóság Királya azonban rögtön intézkedett eredeti szándékával összhangban, aminek az lesz az eredménye, hogy minden ellenségét kiűzi a föld területéről, és helyreállítja a paradicsomi körülményeket. Az örökkévalóság Királya azért hozta létre Izráel nemzetét, és azért látta el törvénnyel, hogy előárnyékolja, miként fogja ezt megvalósítani (Galátzia 3:24).
20 Idővel azonban éppen Izráel süllyedt hűtlenségbe, s ez a sajnálatra méltó állapot akkor ért a mélypontra, amikor vezetői átadták Isten egyetlen-nemzett Fiát a rómaiaknak, hogy gonoszul megkínozzák és megöljék (Cselekedetek 10:39; Filippi 2:8). De Jézus a haláláig feddhetetlen maradt, és ezáltal „Isten [áldozati] Bárányaként” kitűnően megválaszolt Isten ősi Ellenségének, Sátánnak a kihívására — mely szerint a földön egy ember sem tud hűséges maradni Istenhez súlyos próbák alatt (János 1:29, 36; Jób 1:9–12; 27:5). Bár tökéletlenséget örököltek Ádámtól, Istent félő emberek további milliói jártak Jézus nyomában azáltal, hogy feddhetetlenek maradtak Sátán támadásai ellenére (1Péter 1:18, 19; 2:19, 21).
21. Mit fogunk megvizsgálni legközelebb a Cselekedetek 17:29–31-gyel összhangban?
21 Most érkezett el a nap Jehova előtt, hogy megjutalmazza ezeket a hűségeseket, és hogy megítélje az igazság és az igazságosság minden ellenségét (Cselekedetek 17:29–31). Hogyan fog ez bekövetkezni? Következő cikkünk foglalkozik ezzel.
Áttekintés
□ Miért hívják Jehovát jogosan „az örökkévalóság Királyának”?
□ Hogyan mutatkozik meg Jehova bölcsessége a teremtésműveiben?
□ Az ember milyen értelemben a teremtés mesterműve?
□ Milyen tettek hívnak fel ’Mózes és a Bárány énekére’?
[Tanulmányozási kérdések]
[Kiemelt rész a 12. oldalon]
Jehova felülmúlhatatlan bölcsessége
Földi alkotásaiban oly sokféle módon tükröződik vissza az örökkévalóság Királyának bölcsessége! Figyeld meg Agur szavait: „Az Istennek teljes beszéde igen tiszta, és paizs az ahhoz folyamodóknak” (Példabeszédek 30:5). Agur ezután Isten sokféle élő teremtményére utal, kisebbekre, nagyobbakra. A 24–28. versben például leírja: „négy apró állata van a földnek, a melyek [ösztönösen, NW ] bölcsek.” E négy állat a hangya, a szirti borz, a sáska és a gekkó.
„Ösztönösen bölcsek” — igen, az állatok így lettek megteremtve. Nem gondolkodnak, mint az emberek, hanem a beléjük helyezett bölcsességre támaszkodnak. Elálmélkodtál már ezen? Mily rendezett teremtmények! A hangyák például kolóniákba rendeződnek, amelyekben van királynő, vannak dolgozók és hímek. Sőt, néhány fajnál a dolgozóhangyák saját építésű karámba terelik a tetveket. Ott megfejik őket, miközben a katonák elkergetnek minden rájuk törő ellenséget. A Példabeszédek 6:6 így int minket: „Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az ő útait, és légy bölcs!” Az ilyen példák vajon nem arra indítanak minket, embereket, hogy ’buzgólkodjunk az Úrnak dolgában’? (1Korinthus 15:58).
Az ember óriási repülőgépeket épít. De mennyivel ügyesebbek ezeknél a madarak, köztük a kolibri, amelynek a súlya kevesebb mint 30 gramm! Egy Boeing 747-esnek 180 000 liter üzemanyagot kell magával vinnie, képzett legénység kezeli, és bonyolult irányító rendszereket használ fel, hogy keresztülrepülje az óceánt. Egy parányi kolibri azonban csak egy gramm zsiradékot használ fel egész úton, hogy Észak-Amerikából a Mexikói-öblön keresztül egészen Dél-Amerika belsejébe eljusson. Nincs szüksége üzemanyagra, mely nehéz teher, nem kell képezni az irányításban, és nincs szüksége bonyolult térképekre vagy számítógépekre! Vajon ez a képessége az evolúció véletlenszerű folyamatának az eredménye? Aligha! Ez a parányi madár ösztönösen bölcs, a Teremtője, Jehova Isten programozta így.
[Kép a 10. oldalon]
Változatos teremtésművei „az örökkévalóság Királyának” dicsőségét magasztalják
[Kép a 15. oldalon]
Mint ahogy Mózes és az izraeliták mind Jehova győzelmét ünnepelték a Vörös-tengernél, nagy örvendezés lesz Armageddon után is