Miért üldözték a „lengyel testvéreket”?

1638-ban a lengyel országgyűlés komoly csapást mért egy kis vallásos csoportra, mely a „lengyel testvérek” néven volt ismert. A csoport templomát lerombolták, nyomdagépüket pedig összezúzták. A Rakówi Egyetemet bezárták, az ott tanító professzorokat pedig száműzetésbe küldték.

Húsz évvel később az országgyűlés még egy lépéssel továbbment. A csoport minden tagját — 10 000 vagy annál is több embert — kiutasította az országból. Hogyan vált a helyzet ennyire válságossá abban az országban, amelyet a kor egyik legtoleránsabb országának tartottak Európában? Mit tettek a lengyel testvérek, amiért így bántak velük?

MINDEN akkor kezdődött, amikor a lengyelországi kálvinista egyházban komoly meghasonlás támadt. A viszály főként a Háromság tantétele miatt alakult ki. Az egyházon belül létrejött egy haladó mozgalom, melynek vezetői elvetették a Háromságot, mint Írás-ellenes tantételt. Ez haragra ingerelte az egyház vezetőit, ami a haladó mozgalom elszakadását idézte elő.

A kálvinisták ezeket az egyháztól elszakadtakat ariánusoknak * nevezték, ennek az új csoportnak a követői viszont szívesebben nevezték magukat keresztényeknek, vagy lengyel testvéreknek. De hívták őket socinianusoknak is az olasz Laelius Socinusról, akire nagy hatással volt Servet, és akinek unokaöccse Faustus Socinus Lengyelországba utazott, és ott kiemelkedő szerepet töltött be a mozgalomban.

Abban az időben egy lengyel nemesember, Jan Sienieński igyekezett ennek az új egyháznak — saját szavaival élve — „nyugodt, félreeső helyet” biztosítani a megerősödéshez. A lengyel királytól kapott különleges kiváltságát felhasználva Sienieński megalapította Raków városát, amely később a lengyelországi socinianizmus központja lett. Sienieński a város lakóinak különféle jogokat biztosított, például az imádati szabadság jogát.

Az új város mindenféle embert vonzott — mestereket, orvosokat, gyógyszerészeket, városiakat és köznemeseket —, különféle felekezetekből valókat. Lelkészek is özönlöttek ide Lengyelország más részeiről, Litvániából, Erdélyből, Franciaországból, sőt még Angliából is. Azonban az újonnan érkezők közül nem mindenki értett egyet a socinianusok tanaival, így a következő három év folyamán, 1569 és 1572 között Raków végeláthatatlan teológiai hitviták székhelye lett. Milyen eredménnyel?

Megosztott egyház

A socinianusok mozgalma maga is megosztottá vált; az egyik szárny radikálisabb nézeteket vallott, míg a másik oldal nézetei jóval visszafogottabbak voltak. De a különbözőségektől eltekintve voltak igen jellegzetes közös hitnézeteik. Tagadták a Háromságot, elvetették a csecsemőkeresztelést,  általában nem fogtak fegyvert és sokszor nem vállaltak el semmilyen köztisztviselői állást sem. * Tagadták a pokolnak, vagyis a gyötrelem helyének létezését is. Mindezekben hátat fordítottak a népszerű vallási hagyományoknak.

A kálvinista és a katolikus papság ádáz ellenállást tanúsított a csoporttal szemben, de II. Zsigmond Ágost és Báthori István lengyel királyok a vallási toleranciát mozdították elő, a socinianus lelkészek pedig kihasználták ezt a lehetőséget tanaik terjesztésére.

Budny mérföldkőnek számító munkája

A Biblia kálvinista fordítása, amely széles körben terjedt el abban az időben, sok olvasó igényét nem elégítette ki. Nem az eredeti nyelvről fordították, hanem a latin Vulgata és egy korabeli francia fordítás alapján. Az egyik szakvélemény szerint „a hitelességet és a pontosságot feláldozták a szép stílusért”. Így sok hiba csúszott be. Ezért egy jól ismert tudóst, Szymon Budny-t felkérték, hogy dolgozza át a fordítást. Ő úgy döntött, hogy egyszerűbb egy teljesen új fordítást elkészíteni, mint kijavítani a régit. Budny 1567 körül látott munkához.

Fordítás közben Budny olyan alaposan elemzett minden szót és azok különféle formáit, ahogy azt még soha senki Lengyelországban. Ahol a héber szöveg gondot okozott, lapszéli jegyzetben megadta a szó szerinti fordítást. Új szavakat alkotott, ahol arra szükség volt, és igyekezett korának egyszerű, mindennapi lengyel nyelvezetét használni. Célja az volt, hogy a Biblia hiteles és pontos fordítását tárja az olvasók elé.

A Budny által készített teljes bibliafordítást 1572-ben adták ki. A mű kiadói azonban némileg változtattak a Görög Iratok fordításán. De ez nem szegte Budny kedvét, hanem nekilátott egy átdolgozott kiadás elkészítésének, amelyet két évvel később fejezett be. Budny nagyszerű fordítása a Görög Iratokról kimagaslóan jobb volt, mint a korábbi lengyel fordítások. Ráadásul sok helyen visszaállította a Bibliában Isten nevét, a Jehova nevet.

A XVI. század vége felé és a XVII. század első három évtizedében Raków, a mozgalom fővárosa vallási és szellemi központ lett. A lengyel testvérek vezetői és írói itt adták ki röpirataikat és műveiket.

Az oktatás előmozdítása

A lengyel testvérek kiadói munkája nagy lendületet kapott, amikor 1600 körül üzembe helyeztek egy nyomdagépet Rakówban. A nyomdagéppel kisebb tanulmányokat és terjedelmesebb könyveket is lehetett készíteni, méghozzá több nyelven. Raków rövid időn belül Európa egyik legjobb nyomtatási központja lett. Azt mondják, az elkövetkező 40 év alatt 200 kiadványt is nyomtattak ezen a nyomdagépen. Az irodalmakhoz szükséges jó minőségű papírt egy közeli papírmalomban készítették, mely a lengyel testvérek birtokában volt.

A lengyel testvérek hamarosan látták, hogy szükség van hívőtársaik, valamint mások oktatására. Ezért 1602-ben megalapították a Rakówi Egyetemet. A lengyel testvérek fiúgyermekei, valamint katolikus és protestáns fiúk jártak az egyetem osztályaiba. Bár az egyetem papnevelde volt, nem a vallás volt az egyetlen tantárgy. Idegen nyelvek, etika, közgazdaságtan, történelem, jog, logika, természettudományok, matematika, orvostudomány és testnevelés szintén az oktatás része volt. Az egyetemnek nagy könyvtára volt, amely a helyi nyomda munkájának köszönhetően folyamatosan bővült.

Ahogy telt-múlt a XVII. század, úgy tűnt, hogy tovább folytatódik a lengyel testvérek munkásságának virágkora. Ez azonban nem így volt.

Az egyház és az állam heves ellenállása

Zbigniew Ogonowski, a Lengyel Tudományos Akadémia tagja kifejti: „A XVII. század harmadik évtizedének végére az ariánusok helyzete Lengyelországban egyre rosszabb lett.” Ez a katolikus papság egyre merészebb tevékenységének volt köszönhető. A papság felhasznált minden lehetséges eszközt, köztük a rágalmazást és a hamis vádakat is, hogy rossz hírbe keverje a lengyel testvéreket. Az ellenállást csak tetézte, hogy megváltozott Lengyelország politikai helyzete. Az új  lengyel király, III. Zsigmond ellenségesen viseltetett a lengyel testvérekkel szemben. Utódai, főként pedig II. János Kázmér, szintén támogatták a katolikus egyház erőfeszítéseit, hogy legyőzzék a lengyel testvéreket.

Az események akkor érték el csúcspontjukat, amikor állítólag néhány rakówi diák előre megfontolt szándékkal megszentségtelenített egy keresztet. Ezt az incidenst ürügyül használták fel arra, hogy megsemmisítsék a lengyel testvérek fővárosát. Raków főurát az országgyűlési bíróság előtt azzal vádolták, hogy a Rakówi Egyetemnek és a nyomdai munkának a támogatása által veszedelmes dolgokat terjeszt. A lengyel testvéreket azzal vádolták, hogy tevékenységük romboló, hogy orgiákon vesznek részt, és hogy erkölcstelen életet élnek. Az országgyűlés úgy határozott, hogy a Rakówi Egyetemet be kell zárni, a lengyel testvérek nyomdagépét és templomát pedig meg kell semmisíteni. A hívőknek el kellett hagyniuk a várost. Az egyetemi professzorokat halálbüntetés terhe mellett kiutasították az országból. A lengyel testvérek közül néhányan biztonságosabb helyekre menekültek, például Sziléziába és Szlovákiába.

1658-ban az országgyűlés hozott egy rendeletet, mely szerint a lengyel testvéreknek három éven belül el kell adniuk vagyontárgyaikat, és el kell hagyniuk az országot. Később a határidőt két évre módosították. Bárkit, aki ezek után az ő követőjüknek vallotta magát, kivégeztek.

Néhány socinianus Hollandiában telepedett le, és folytatta a nyomdai tevékenységet. Erdélyben egészen a XVIII. század elejéig működött egy gyülekezetük. Összejöveteleiken — melyeket hetente háromszor is tartottak — zsoltárokat énekeltek, beszédeket hallgattak, és felolvasást tartottak egy katekizmusból, amelyben tanításaikat fejtegették. Hogy megőrizzék a gyülekezet tisztaságát, a hívőtársakat helyreigazították, megfeddték, és ha szükséges volt, ki is közösítették.

A lengyel testvérek Isten Szavának tanulmányozói voltak. Felismertek néhány értékes igazságot, és habozás nélkül megosztották azokat másokkal. Végül azonban szétszéledtek Európában, és így egyre nehezebb volt megőrizniük egységüket. Idővel a lengyel testvérek mozgalma szertefoszlott.

[Lábjegyzetek]

[Kép a 23. oldalon]

Ez a ház egy socinianus lelkészé volt

[Képek a 23. oldalon]

Fent: Raków ma; jobbra látható az a monostor, melyet 1650-ben alapítottak, hogy az „arianizmus” minden nyomát eltüntessék; lent: ezen a helyen a katolikus papság egy keresztet állíttatott fel, hogy provokálja a lengyel testvéreket

[Kép forrásának jelzése a 21. oldalon]

Title card of Biblia nieświeska by Szymon Budny, 1572