„Továbbra is őrködjetek”

„Továbbra is őrködjetek tehát, mert nem tudjátok, mely napon jön meg a ti Uratok!” (MÁTÉ 24:42, NW).

1. Hogyan éreznek Jehova régi szolgái sokévi, odaadó szolgálatuk felől? Mondj egy példát!

JEHOVA sok régi szolgája ismerte meg az igazságot fiatal korában. Ahhoz a kereskedőhöz hasonlóan, aki egy nagy értékű gyöngyre talált, és eladta mindenét, hogy megvegye, ezek a lelkes bibliatanulmányozók megtagadták önmagukat, és átadták életüket Jehovának (Máté 13:45, 46; Márk 8:34). Milyen érzéseik vannak amiatt, hogy a vártnál talán tovább kellett már eddig is várakozniuk arra, hogy Istennek a földre vonatkozó szándékai beteljesedjenek? Egyáltalán nem sajnálkoznak! Egyetértenek A. H. Macmillan testvérrel, aki csaknem 60 éve tartó, Istennek való odaadó szolgálat után ezt mondta: „Minden eddiginél inkább eltökélt vagyok, hogy megőrzöm hitemet. Ez ad értelmet az életemnek. Még mindig segít, hogy félelem nélkül nézzek a jövőbe.”

2. a) Milyen időszerű tanácsot adott Jézus a követőinek? b) Milyen kérdéseket fogunk megvizsgálni a cikkben?

² Mi a helyzet veled? Korodtól függetlenül figyeld csak meg Jézus szavait: „Továbbra is őrködjetek tehát, mert nem tudjátok, mely napon jön meg a ti Uratok!” (Máté 24:42, NW). Ez az egyszerű kijelentés alapvető igazságot közöl. Nem tudjuk, mely napon jön meg az Úr, hogy végrehajtsa ítéletét e gonosz rendszer felett, és nincs is szükség rá, hogy tudjuk. Arra viszont szükségünk van, hogy olyan módon éljük az életünket, hogy az eljövetelekor ne kelljen sajnálkoznunk miatta. Milyen példákat találunk erre a Bibliában, amelyek segítenek nekünk, hogy továbbra is őrködjünk? Hogyan szemléltette Jézus ennek szükségességét? És milyen bizonyítékunk van napjainkban arra, hogy ennek az istentelen világnak az utolsó napjaiban élünk?

Intő példa

3. Miben hasonlít ma sok ember a Noé napjaiban élt emberekhez?

³ A mai emberek sok szempontból olyanok, mint azok a férfiak és nők, akik Noé napjaiban éltek. A földet akkoriban erőszak töltötte be, és az emberek szívének indítéka „szüntelen csak gonosz” volt (1Mózes 6:5). A legtöbben belemerültek az élet mindennapi teendőibe. Jehova azonban mielőtt elhozta a Vízözönt, lehetőséget adott az embereknek, hogy megbánást tanúsítsanak. Megbízta Noét, hogy prédikáljon, Noé pedig engedelmeskedett, és mint „az igazság hirdetője” szolgált talán 40-50 évig vagy még tovább (2Péter 2:5).  Az emberek azonban figyelmen kívül hagyták Noé figyelmeztető üzenetét. Nem őrködtek. Ezért végül csak Noé és a családja menekült meg Jehova ítéletének a végrehajtásakor (Máté 24:37–39).

4. Milyen értelemben mondhatjuk eredményesnek Noé szolgálatát, és miért mondható el ugyanez a te prédikálómunkádról is?

⁴ Eredményes volt Noé szolgálata? Ne aszerint ítéld meg, hogy hányan reagáltak rá. Igen, Noé prédikálása betöltötte a célját, függetlenül attól, hogyan fogadták. Miért? Azért, mert bőven adott alkalmat az embereknek arra, hogy eldöntsék, szeretnék-e szolgálni Jehovát vagy sem. Mi a helyzet a te prédikálóterületeddel? Nagyszerű eredményeket érsz el, még akkor is, ha kevesen reagálnak kedvezően. Miért? Azért, mert a prédikálással Isten figyelmeztetését ismerteted, és ezáltal teljesíted a megbízatást, melyet Jézus adott a követőinek (Máté 24:14; 28:19, 20).

Semmibe vették Isten prófétáit

5. a) Milyen állapotok uralkodtak Júdában Habakuk napjaiban, és hogyan reagáltak az emberek a prófétai üzenetre? b) Hogyan mutatta ki Júda népe ellenséges érzületét Jehova prófétáival szemben?

⁵ Több évszázaddal a Vízözön után Júda királyságának az állapota nagyon súlyosra fordult. Mindennapos volt a bálványimádás, az igazságtalanság, az elnyomás, sőt a gyilkosság. Jehova előidézte, hogy színre lépjen Habakuk, akinek figyelmeztetnie kellett az embereket, hogy nagy csapást mérnek rájuk a kaldeusok vagy babiloniak, ha nem tanúsítanak megbánást (Habakuk 1:5–7). Ám a nép nem volt hajlandó odafigyelni. Így érvelhettek: De hát Ésaiás próféta már több mint száz évvel ezelőtt hasonló figyelmeztetést hirdetett, és még mindig nem történt semmi! (Ésaiás 39:6, 7). Júda hivatalnokai közül sokan közömbösek voltak a hír iránt, sőt még magukkal a hírvivőkkel is ellenségeskedtek! Egyszer megkísérelték megölni Jeremiás prófétát, és ez talán sikerült is volna, ha nem lép közbe Ahikám. Jojákim király maga ölette meg Uriás prófétát, amikor feldühítette egy újabb prófétai üzenet (Jeremiás 26:21–24).

6. Hogyan erősítette meg Jehova Habakukot?

⁶ Habakuk üzenete sem volt kevésbé erőteljes, és ugyanolyan népszerűtlen volt, mint Jeremiásé, akit arra ihletett Isten, hogy jövendölje meg, Júda 70 évig pusztán hagyatik (Jeremiás 25:8–11). Ezért érthető, mennyire gyötrődött Habakuk, amikor így kiáltott fel: „Meddig kiáltok még oh Uram, és nem hallgatsz meg! Kiáltozom hozzád az erőszak miatt, és nem szabadítasz meg!” (Habakuk 1:2). Jehova irgalmasan a következő hiterősítő szavakkal válaszolt Habakuknak: „e látomás bizonyos időre szól, de vége felé siet és meg nem csal; ha késik is, bízzál benne; mert eljön, el fog jőni, nem marad el!” (Habakuk 2:3).  Jehova tehát kijelölt egy „bizonyos időt”, amikor véget vet az igazságtalanságnak és az elnyomásnak. Ha úgy tűnt is, hogy ez késik, Habakuknak nem volt szabad elkeserednie, sem lelassulnia, hanem inkább ’bíznia kellett benne’, és mindennap a sürgősség érzetével kellett élnie! Jehova napja nem marad el!

7. Miért várt újabb pusztulás Jeruzsálemre i. sz. az első században?

⁷ Mintegy 20 évvel azután, hogy Jehova beszélt Habakukkal, Júda fővárosa, Jeruzsálem elpusztult. Később újjáépítették Jeruzsálemet, és felhagytak sok olyan helytelenséggel, amely annyira aggasztotta Habakukot. I. sz. az első században viszont újbóli pusztulás várt a városra lakóinak hűtlensége miatt. Jehova irgalmasan gondoskodott róla, hogy a helyes szívállapotú emberek életben maradjanak. Az üzenet átadásával ezúttal nem kisebb prófétát bízott meg, mint Jézus Krisztust. I. sz. 33-ban Jézus ezt mondta követőinek: „Mikor pedig látjátok Jeruzsálemet hadseregektől körülvéve, akkor tudjátok meg, hogy elközelgett az ő elpusztulása. Akkor a kik Júdeában lesznek, fussanak a hegyekre” (Lukács 21:20, 21).

8. a) Mi történhetett néhány kereszténnyel, ahogy teltek az évek Jézus halála után? b) Hogyan teljesedtek Jézusnak a Jeruzsálemről mondott prófétai szavai?

⁸ Ahogy teltek az évek, a Jeruzsálemben élő keresztények közül néhányan talán eltűnődtek azon, mikor teljesedik be Jézus próféciája. Gondolj csak arra, milyen áldozatokkal járhatott ez néhányuknál. Valószínűleg vonzó üzleti ajánlatokat utasítottak el amiatt, hogy eltökélték, továbbra is őrködni fognak. Vajon az idő múltával elfáradtak? Vajon arra következtettek, hogy csak az idejüket pazarolják, s azzal érveltek, hogy Jézus szavai egy későbbi nemzedékre utalnak, nem az övékére? Jézus próféciája i. sz. 66-ban kezdett teljesedni, mikor a római seregek körülvették Jeruzsálemet. Azok, akik folyamatosan őrködtek, felismerték a jelt, elmenekültek a városból, és életben maradtak, vagyis nem voltak ott Jeruzsálem pusztulásakor.

Szemléltetés annak szükségességéről, hogy őrködni kell

9., 10. a) Hogyan foglalnád össze Jézusnak a szemléltetését, mely azokról a rabszolgákról szól, akik várták, hogy uruk visszatérjen, miután házasságot kötött? b) Miért lehetett nehéz a rabszolgáknak várniuk az urukra? c) Miért vált a rabszolgák javára, hogy türelmesek voltak?

⁹ Jézus — hangsúlyozva, hogy őrködni kell — olyan rabszolgákhoz hasonlította tanítványait, akik várják, hogy uruk visszatérjen, miután házasságot kötött. Azt tudták, hogy melyik éjszakán tér vissza, de azt nem, hogy melyik órában. Az első őrjárat alatt? A második alatt? Vagy a harmadik alatt? Nem tudták. Jézus ezt mondta: „És ha [az úr] a második őrjáráskor vagy a harmadik őrjáráskor érkezik is meg, és [őrködve] találja őket, boldogok azok” (Lukács 12:35–38, NW). Képzeljük csak el ezeknek a rabszolgáknak a várakozását. Minden zörej, minden megrebbenő árny biztosan fokozta várakozásukat: Talán az uruk jön?

¹⁰ Mi van akkor, ha az uruk a második őrjárat alatt érkezik meg éjjel, ami körülbelül este kilenckor kezdődött és éjfélig tartott? Vajon készen áll majd minden rabszolga a köszöntésére, még azok is, akik kora reggel óta keményen dolgoznak? Vagy lesz olyan, aki elaludt? Mi lesz akkor, ha az uruk a harmadik őrjárat alatt tér vissza, mely körülbelül az éjféltől hajnali háromig terjedő időszakot foglalta magában? Vajon lesznek néhányan, akik elcsüggednek vagy elégedetlenkednek uruk látszólagos késlekedése miatt? * Csakis azok mondhatók boldogoknak, akik őrködtek, amikor az uruk megérkezett. Rájuk biztosan vonatkoznak a Példabeszédek 13:12 szavai: „A halogatott reménység beteggé teszi a szívet; de a megadatott kivánság életnek fája.”

11. Mi kell ahhoz, hogy az ima segítsen továbbra is őrködnünk?

¹¹ Mi segít Jézus követőinek, hogy a látszólagos  késés időszaka alatt továbbra is őrködjenek? Jézus nem sokkal a letartóztatása előtt a Gecsemáné-kertben ezt mondta három apostolának: „Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek” (Máté 26:41). Péter, aki ott volt ennél az alkalomnál, évekkel később hasonló tanácsot adott keresztény hittársainak. Ezt írta: „minden dolog vége elközeledett. Legyetek tehát józan gondolkodásúak és éberek az ima tekintetében” (1Péter 4:7, NW). Egyértelmű, hogy a buzgó imát keresztény mindennapjaink részévé kell tennünk. Igen, szüntelenül azért kell könyörögnünk Jehovához, hogy segítsen nekünk továbbra is őrködni (Róma 12:12; 1Thessalonika 5:17).

12. Mi a különbség a számítgatás és az éberség között?

¹² Figyeld meg, mit mondott még Péter: „minden dolog vége elközeledett.” De mégis mennyire? Emberek nem állapíthatják meg hajszálpontosan a napot és az órát (Máté 24:36). Különbség van aközött, hogy számítgatni kezdünk, amit a Biblia nem támogat, illetve aközött, hogy állandóan várjuk a véget, amit viszont támogat a Biblia. (Vesd össze: 2Timótheus 4:3, 4; Titus 3:9.) Többek között, hogyan várhatunk folyton a végre? Úgy, hogy gondosan odafigyelünk a bizonyítékra, mely szerint a vég közel van. Ezért tekintsünk át hat okot, amely azt bizonyítja, hogy ennek az istentelen világnak az utolsó napjaiban élünk.

Hat meggyőző bizonyíték

13. Hogyan győz meg téged Pálnak a Timótheushoz írt 2. levél 3. fejezetében található próféciája arról, hogy „az utolsó napokban” élünk?

¹³ Először is világosan látjuk, amint teljesedik Pál apostolnak „az utolsó napokról” mondott próféciája. Pál ezt írta: „az utolsó napokban nehéz idők állanak be. Mert lesznek az emberek magukat szeretők, pénzsóvárgók, kérkedők, kevélyek, káromkodók, szüleik iránt engedetlenek, háládatlanok, tisztátalanok, szeretet nélkül valók, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértékletlenek, kegyetlenek, a jónak nem kedvelői. Árulók, vakmerők, felfuvalkodottak, inkább a gyönyörnek, mint Istennek szeretői. Kiknél megvan a kegyességnek látszata, de megtagadják annak erejét. És ezeket kerüld. A gonosz emberek pedig és az ámítók nevekednek a rosszaságban, eltévelyítvén és eltévelyedvén” (2Timótheus 3:1–5, 13). Vajon nem azt látjuk, hogy napjainkban teljesedik ez a prófécia? Ezt csak azok tagadhatják, akik figyelmen kívül hagyják a tényeket! *

14. Hogyan teljesednek napjainkban a Jelenések 12:9 Ördögre vonatkozó szavai, és mi fog hamarosan történni vele?

¹⁴ Másodszor, látjuk, milyen hatása van a Jelenések 12:9 teljesedésének, vagyis hogy Sátánt és démonait eltávolították az égből. Ebben a versben ezt olvashatjuk: „vetteték a nagy sárkány, ama régi kígyó, a ki neveztetik ördögnek és a Sátánnak, ki mind az egész föld kerekségét elhiteti, vetteték a földre, és az ő angyalai is ő vele levettetének.” Ennek következményeként sok jaj van a földön. Tényleg sok jaj sújtotta az emberiséget, főleg 1914 óta. De a Jelenések könyvében található prófécia még hozzáteszi, hogy amikor az Ördögöt levetik a földre, tudja, „hogy kevés ideje van” (Jelenések 12:12). Sátán ez idő alatt háborút folytat Krisztus felkent követőivel (Jelenések 12:17). Bizony a mi időnkben látjuk támadásának a hatásait. * Sátánt azonban hamarosan a mélységbe vetik, hogy „többé el ne hitesse a népeket” (Jelenések 20:1–3).

15. Hogyan bizonyítja a Jelenések 17:9–11, hogy a végidőben élünk?

¹⁵ Harmadszor, a Jelenések 17:9–11-ben lejegyzett próféciában található nyolcadik és egyben utolsó „király” idején élünk. János apostol itt hét királyról beszél, akik hét világhatalmat szemléltetnek: Egyiptomot, Asszíriát, Babilont, Méd—Perzsiát, Görögországot, Rómát és az angol—amerikai kettős világhatalmat. Lát viszont  egy ’nyolcadikat is, amelyik a hétből ered’ (NW). Ez a nyolcadik király — az utolsó azok közül, melyeket János látomásban látott — most az Egyesült Nemzetek Szervezetét jelenti. János azt mondja, hogy ez a nyolcadik király „veszedelemre megy”, és ez után nincs szó más királyról. *

16. A Nabukodonozor állóképről látott álmának teljesedését igazoló tények hogyan bizonyítják, hogy az utolsó napokban élünk?

¹⁶ Negyedszer, abban az időszakban élünk, amelyet a Nabukodonozor álmában szereplő állókép lába jelképez. Dániel próféta magyarázta meg ezt a titokzatos álmot, mely az ember formájú, hatalmas állóképről szól (Dániel 2:36–43). Az állóképet alkotó négy fém különféle világhatalmakat szemléltet, kezdve a fejjel (a Babiloni Birodalommal) egészen a lábig és a lábujjig (ma uralkodó kormányzatokig). Az állóképben szemléltetett összes világhatalom már megjelent. Most abban az időben élünk, melyet az állókép lába szemléltet. A látomás nem említ további hatalmakat. *

17. Hogyan bizonyítja még a Királyság-prédikáló tevékenységünk is, hogy a végidőben élünk?

¹⁷ Ötödször, látjuk, amint világszerte végzik a prédikálómunkát, amiről Jézus azt mondta, hogy közvetlenül a dolgok e rendszerének vége előtt fog megtörténni. Jézus kijelentette: „az Isten országának ez az evangyélioma hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jő el a vég” (Máté 24:14). Ma minden korábbinál nagyobb méretekben teljesedik ez a prófécia. Igaz, vannak még érintetlen területek, és lehet, hogy Jehova a kellő időben megnyitja egy nagyobb mértékű tevékenység kapuját (1Korinthus 16:9). A Biblia mindenesetre sehol sem utal arra, hogy Jehova mindaddig vár, amíg nem tanúskodnak a földön élő minden egyes embernek személyesen. Ehelyett a jó hírt addig kell prédikálni, amíg Jehova kielégítőnek nem tartja, és akkor jön el a vég. (Vesd össze: Máté 10:23.)

18. Nyilvánvalóan mi lesz igaz néhány felkent keresztényre, amikor megkezdődik a nagy nyomorúság, és ezt miből lehet megállapítani?

¹⁸ Hatodszor, Krisztus igazi felkent tanítványainak a száma csökken, bár néhányan közülük nyilván még a földön lesznek, amikor a nagy nyomorúság megkezdődik. A maradékhoz tartozók többsége meglehetősen idős, és az évek múltával azok száma, akik valóban felkentek, egyre csökken. Jézus ennek ellenére ezt mondta a nagy nyomorúságra utalva: „ha azok a napok meg nem rövidíttetnének, egyetlen ember sem menekülhetne meg; de a választottakért megrövidíttetnek majd azok a napok” (Máté 24:21, 22). Ezért hát Krisztus ’választottai’ közül néhányan még nyilvánvalóan a földön lesznek akkor, amikor megkezdődik a nagy nyomorúság. *

Mi vár még ránk?

19., 20. Miért mondhatjuk, hogy még soha nem volt olyan sürgős, mint most, hogy éberek maradjunk, és továbbra is őrködjünk?

¹⁹ Mit tartogat számunkra a jövő? További izgalmas időszak előtt állunk. Pál arra figyelmeztetett, hogy „az Úrnak [Jehovának, NW] napja úgy jő el, mint a tolvaj éjjel”. Olyan emberekre  utalva, akik világi szempontból bölcsnek látszanak, ezt mondja: „a mikor ezt mondják: Békeség és biztonság, akkor hirtelen veszedelem jő rájok.” Pál ezért így inti olvasóit: „Ne is aludjunk azért, mint egyebek, hanem legyünk éberek és józanok” (1Thessalonika 5:2, 3, 6). Igen, azok, akik az emberi intézményekre tekintenek a béke és biztonság reményében, figyelmen kívül hagyják a tényeket. Az ilyen emberek mélyen alszanak!

²⁰ A dolgok e rendszerének a pusztulása meglepően hirtelen érkezik majd el. Ezért várjunk továbbra is Jehova napjára. Maga Isten mondta Habakuknak: „nem marad el!” Igen, sosem volt még ennyire sürgős, hogy továbbra is őrködjünk.

[Lábjegyzetek]

Emlékszel?

• Milyen bibliai példák segíthetnek abban, hogy továbbra is őrködjünk?

• Hogyan szemléltette Jézus annak szükségességét, hogy őrködnünk kell?

• Milyen hat ok bizonyítja, hogy az utolsó napokban élünk?

[Tanulmányozási kérdések]

[Képek a 9. oldalon]

A. H. Macmillan közel hat évtizeden át szolgálta hűségesen Jehovát

[Kép a 10. oldalon]

Jézus virrasztó rabszolgákhoz hasonlította tanítványait