Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Mennyi idejük van még a gonoszoknak?

Mennyi idejük van még a gonoszoknak?

Mennyi idejük van még a gonoszoknak?

„Miért . . . hallgatsz [Jehova], mikor a gonosz elnyeli a nálánál igazabbat?!” (HABAKUK 1:13).

1. Mikor telik be a föld Jehova dicsőségének az ismeretével?

EL FOGJA Isten valamikor pusztítani a gonoszokat? Ha igen, meddig kell még várnunk? A föld minden részén tesznek fel ehhez hasonló kérdéseket az emberek. Hol találhatjuk meg a válaszokat? Az Isten által meghatározott időre vonatkozó prófétai szavakban, melyeket ő ihletett. Ezek arról biztosítanak minket, hogy Jehova hamarosan végrehajtja ítéletét minden gonoszon. Csak akkor lesz az, hogy „az Úr dicsőségének ismeretével betelik a föld, a miképen a folyamok megtöltik a tengert”. Ezt a prófétai ígéretet Isten Szent Szavában, a Habakuk 2:14-ben találjuk meg.

2. Habakuk könyve Isten három büntetőítéletét tartalmazza. Melyek ezek?

2 Habakuk könyve, amely körülbelül i. e. 628-ban íródott, Jehova Isten három büntetőítéletéből áll. Az ítéletek közül kettőt már végrehajtottak. Az első Jehovának az ókori Júda akaratos nemzete elleni ítélete volt. Melyik volt a második? Ez Istennek az elnyomó Babilonon végrehajtott ítélete volt. Ezek szerint minden okunk megvan arra, hogy bízzunk abban, ezek közül az isteni ítéletek közül a harmadik is végre lesz hajtva. Valójában arra számíthatunk, hogy nagyon rövid időn belül beteljesedik. Azoknak az igazságosaknak az érdekében, akik ezekben az utolsó napokban élnek, Isten pusztulást hoz minden gonosz emberre. Közülük az utolsók a „mindenható Isten ama nagy napjának viadalában” pusztulnak el, mely sebesen közeledik (Jelenések 16:14, 16).

3. Mi fog történni bizonyosan a gonoszokkal napjainkban?

3 Isten nagy napjának a háborúja egyre közeledik. És az isteni ítélet napjainkban történő végrehajtása a gonoszokon ugyanannyira bizonyos, mint Jehova ítéleteinek a beteljesedése Júda és Babilon ellen. Képzeljük el, hogy Habakuk napjaiban élünk Júdában. Mi történik abban az országban?

Zűrzavar az országban

4. Milyen rémisztő hírt hall Habakuk?

4 Képzeld magad elé, amint Habakuk, Jehova prófétája a házának lapos tetején ül, és élvezi a hűvös esti szellőt. Hangszer van mellette (Habakuk 1:1; 3:19, végszó). Habakuk egyszer csak rémisztő hírt hall. Júda királya, Jojákim megölte Uriást, és a köznép temetőjébe vetette a próféta holttestét (Jeremiás 26:23). Igaz, Uriás nem őrizte meg Jehovába vetett bizalmát, félni kezdett, és elmenekült Egyiptomba, Habakuk mégis tudta, hogy Jojákim nem azért alkalmazott erőszakot, mert Jehovának szeretett volna tiszteletet szerezni. Ez abból vált nyilvánvalóvá, hogy a király teljes mértékben figyelmen kívül hagyta az isteni törvényeket, és gyűlölte Jeremiás prófétát, valamint azokat, akik szintén Jehovát szolgálták.

5. Milyen Júda szellemi állapota, és hogyan reagál erre Habakuk?

5 Habakuk látja, hogy a közeli házak tetejéről füstölőszer füstje száll fel. Az emberek azonban nem azért égetnek füstölőszert, mert Jehovát imádják. Hamis vallással kapcsolatos tevékenységekben vesznek részt, amelyeket Júda gonosz királya, Jojákim támogat. Micsoda szégyen! Habakuk szemei könnybe lábadnak, és így esedezik: „Meddig kiáltok még oh Uram, és nem hallgatsz meg! Kiáltozom hozzád az erőszak miatt, és nem szabadítasz meg! Miért láttatsz velem hamisságot, és szemléltetsz nyomorgatást? Pusztítás és erőszak van előttem, per keletkezik és versengés támad! Azért inog a törvény, és nem érvényesül az igaz ítélet; mert gonosz hálózza be az igazat, azért származik hamis ítélet!” (Habakuk 1:2–4).

6. Mi történt Júdában a törvénnyel és az igazságossággal?

6 Igen, virágzik a pusztítás és az erőszak. Bárhova néz is Habakuk, mindenhol csak bajt, pert és versengést lát. „Inog a törvény”, teljesen megbénult. És az igazságosság? Lám, „nem érvényesül” győzedelmesen! Sohasem diadalmaskodik. Helyette a „gonosz hálózza be az igazat”, kijátssza azokat a jogi intézkedéseket, amelyeknek az ártatlanok megvédése a céljuk. Valóban, ’hamis ítélet származik’. Elferdítik az ítéletet. Milyen nyomorúságos helyzet!

7. Mit határozott el Habakuk?

7 Habakuk szünetet tart, és átgondolja a helyzetet. Vajon meghátrál? Egyáltalán nem! Miután végiggondolta Isten hűséges szolgáinak üldöztetését, ez a lojális férfi megújítja elhatározását, hogy Jehova szilárd, állhatatos prófétája marad. Habakuk továbbra is hirdetni fogja Isten üzenetét — még akkor is, ha emiatt meg kell halnia.

Jehova hihetetlen ’dolgot cselekszik’

8., 9. Milyen hihetetlen ’dolgot cselekszik’ Jehova?

8 Habakuk látomásban meglátja a hamis vallás követőit, akik Istent gyalázzák. Hallgasd csak, mit mond nekik Jehova: „Nézzetek szét a népek között, vizsgálódjatok és csodálkozással csodálkozzatok.” Habakuk valószínűleg szeretné tudni, miért szólítja meg Isten ilyen módon ezeket a gonosz embereket. Majd meghallja, amint Jehova ezt mondja nekik: „csodálkozzatok, mert oly dolgot cselekszem a ti napjaitokban, mit el sem hinnétek, ha beszélnék” (Habakuk 1:5). Tulajdonképpen maga Jehova cselekszi ezt a hihetetlen dolgot. De mi ez?

9 Habakuk feszülten figyel Isten további szavaira, amelyeket a Habakuk 1:6–11. versekben olvashatunk. Ez Jehova üzenete — és ennek beteljesedését egyetlen hamis isten vagy élettelen bálvány sem tudja megakadályozni. Katolikus fordítás szerint ez így hangzik: „idehozom a káldeusokat, ezt a vad és kegyetlen nemzetet, amely messze földeket bejár, hogy elfoglalja mások hajlékát. Borzalmas és rettenetes nép, ereje szab neki törvényt és hatalmat. Lovai gyorsabbak a párducnál, mérgesebbek az esti farkasnál. Lovasai özönlenek [csatalovai kapálják a földet, NW], lovasai messziről jönnek, repülnek, mint a sas, amely lecsap a zsákmányra. Fosztogatni jön valamennyi, izzik az arcuk, mint a keleti szél, annyi rabot ejtenek, mint a fövény. Ez a nép gúnyt űz a királyokból, a fejedelmeket nevetségessé teszi; fittyet hány minden erődre, töltést emel és beveszi őket. Aztán megfordul, és elvonul, mint a szélvész. Bűnös, akinek az ereje az istene!”

10. Kiket hoz elő Jehova?

10 Micsoda prófétai figyelmeztetés a Legfelségesebbtől! Jehova előhozza a kaldeusokat, Babilon kegyetlen nemzetét. Mialatt átvonul „messze földeken”, sok-sok lakóhelyet hódít meg. Milyen borzalmas! A kaldeus horda „borzalmas és rettenetes”, iszonyatos és félelmetes. Saját, merev törvényeket hoz. „Ereje szab neki törvényt.”

11. Hogyan írnád le azt, ahogyan a babiloni seregek Júda ellen jönnek?

11 Babilon lovai gyorsabbak a száguldó párducnál. Lovassága mérgesebb, mint az éjszakában vadászó éhes farkasok. ’Csatalovai kapálják a földet’, felajzottan az indulásra. A távoli Babilonból Júda felé tartanak. Repülve, mint amikor egy sas siet ízletes eledelére, a kaldeusok hamarosan lecsapnak zsákmányukra. De vajon ez csupán fosztogatás, csupán néhány katona rajtaütése lesz? Ó, nem! „Fosztogatni jön valamennyi”, mint egy hatalmas csapat, amely azért özönlik, hogy teljes pusztítást végezzen. Arcuk mohóságtól izzik; nyugatra, azaz Júda és Jeruzsálem felé lovagolnak, oly gyorsan vágtatnak, mint a keleti szél. A babiloni haderők „annyi rabot ejtenek, mint a fövény”.

12. Hogyan viselkednek a babiloniak, és miért „bűnös” ténylegesen ez a félelmetes ellenség?

12 A kaldeus sereg gúnyt űz a királyokból, és nevetségessé teszi a fejedelmeket, akik mind gyengék ahhoz, hogy megállítsák könyörtelen előrehaladását. „Fittyet hány minden erődre”, mert minden erődítmény elesik, amikor a babiloniak ’töltést emelnek’ — mesterséges dombot építenek —, amelyről megtámadják az erődítményeket. Jehova meghatározott idejében a félelmetes ellenség bizonyára „megfordul, és elvonul mint a szélvész”. Júda és Jeruzsálem megtámadásakor ténylegesen „bűnös” azáltal, hogy bántalmazza Isten népét. A kaldeusok parancsnoka így dicsekszik majd egy fergeteges győzelem után: ’Erőnk az istenünk.’ De mily keveset tud ő valójában!

Jó alap a reményre

13. Miért telik meg Habakuk reménnyel és bizalommal?

13 Miután Habakuk jobban megérti Jehova szándékát, remény ébred szívében. Teljesen megtelik bizalommal, és Jehovát dicsőítve szól. A Habakuk 1:12-ben a próféta ezt mondja a Katolikus fordítás szerint: „Nem te vagy-e Uram, ősidőktől fogva az én Istenem, Szentem, aki nem hal meg?” Valóban, Jehova „öröktől fogva mindörökké” Isten (Zsoltárok 90:1, 2).

14. Milyen utat jártak Júdában a hitehagyottak?

14 Átgondolva Istentől kapott látomását, és örvendezve az ezáltal nyert éleslátásnak, a próféta így folytatja: „Ítéletre rendelted őt, oh Uram, fenyítőül választottad őt, én erősségem [Kősziklám, Újfordítású revideált Biblia]!” Isten elmarasztaló ítéletet hozott Júda hitehagyottaira, akikre Jehovától jövő fenyítés, szigorú büntetés vár. Őrá kellett volna tekinteniük mint Kősziklájukra, az egyetlen valódi erősségre, menedékre és a megmentés Forrására (Zsoltárok 62:8; 94:22; 95:1). Júda hitehagyott vezetői viszont nem közelednek Istenhez, és továbbra is elnyomják Jehova imádóit, akik senkinek sem ártanak.

15. Milyen értelemben ’tisztábbak Jehova szemei, hogysem nézhetné a gonoszt’?

15 Ez a helyzet nagyon aggasztja Jehova prófétáját, ezért ezt mondja: „Tisztábbak szemeid, hogysem nézhetnéd a gonoszt, és a nyomorgatást nem szemlélheted” (Habakuk 1:13). Igen, Jehova ’szemei tisztábbak, hogysem nézhetné a gonoszt’, vagyis hogy megtűrhetné a helytelenséget.

16. Hogyan foglalnád össze a Habakuk 1:13–17-et?

16 Habakuknak ezért néhány elgondolkodtató kérdés jut eszébe. Ezt kérdezi: „miért szemléled hát a hitszegőket? és hallgatsz, mikor a gonosz elnyeli a nálánál igazabbat?! Olyanokká teszed az embert, mint a tenger halai, és mint a csúszó-mászó állatok, a melyeknek nincsen vezérök? Mindnyáját kivonsza horoggal, gyalomjába keríti, és hálójába takarítja be őket; ezért örül és vígad. Ezért áldozik gyalomjának, és füstöl az ő hálójának, mert ezekkel kövér az ő része, és zsíros az ő eledele. Vajjon azért ürítheti-é gyalmát, és szüntelen ölheti-é a nemzeteket kímélet nélkül?!” (Habakuk 1:13–17).

17. a) Hogyan segítik elő a babiloniak Isten szándékának a megvalósulását azáltal, hogy megtámadják Júdát és Jeruzsálemet? b) Mit fog feltárni Jehova Habakuknak?

17 Júdának és fővárosának, Jeruzsálemnek megtámadásával a babiloniak saját vágyaik szerint cselekszenek. Nem tudják, hogy Isten használja fel őket arra, hogy végrehajtsák igazságos ítéletét egy hűtlen népen. Könnyű belátni, miért érti meg Habakuk nehezen, hogy Isten a gonosz babiloniakat használja az Ő ítéletének a végrehajtására. Ezek a könyörtelen kaldeusok nem Jehova imádói. Ők az embereket csupán ’halaknak és csúszó-mászó állatoknak’ tartják, akiket foglyul kell ejteni és le kell igázni. Ám Habakuk zavarodottsága nem tart sokáig. Jehova hamarosan feltárja prófétájának, hogy a babiloniak nem maradnak büntetlenül kapzsi fosztogatásuk és súlyos vérbűnük miatt (Habakuk 2:8).

Kész meghallgatni Jehova további szavait

18. Mit tanulhatunk Habakuk magatartásából, amely a Habakuk 2:1-ből látható?

18 Azonban Habakuk most még arra vár, hogy meghallja Jehova hozzá intézett további szavait. A próféta eltökélten kijelenti: „Őrhelyemre állok, és megállok a bástyán, és vigyázok, hogy lássam, mit szól hozzám, és mit feleljek én panaszom dolgában” (Habakuk 2:1). Habakuk módfelett érdeklődik aziránt, mit közöl még Isten majd rajta, vagyis az ő prófétáján keresztül. Mivel hisz Jehovában, mint olyan Istenben, aki nem tűri meg a rosszat, ez arra készteti, hogy eltűnődjön, miért van fölényben a gonoszság. Mindazonáltal kész elfogadni azt is, ha változtatni kell a gondolkodásán. És velünk mi a helyzet? Amikor eltűnődünk azon, miért tűr meg Jehova bizonyos gonosz dolgokat, a Jehova Isten igazságosságába vetett hitünknek segítenie kell, hogy megőrizzük kiegyensúlyozottságunkat, és várjunk rá (Zsoltárok 42:6, 12).

19. Mi történt az akaratos zsidókkal Isten Habakuknak mondott szavához híven?

19 Habakuknak mondott szavához híven Isten végrehajtotta ítéletét az akaratos zsidó nemzeten, azáltal hogy a babiloniaknak megengedte, hogy megszállják Júdát. I. e. 607-ben elpusztították Jeruzsálemet és a templomot, megölték mind az időseket, mind a fiatalokat, és sok foglyot ejtettek (2Krónika 36:17–20). Hosszú babiloni fogság után a zsidók egy hűséges maradéka visszatért szülőföldjére, és végül is újjáépítette a templomot. Ezt követően azonban a zsidók megint csak hűtlenné váltak Jehovához — különösen akkor, amikor elutasították Jézust mint Messiást.

20. Hogyan idézte Pál a Habakuk 1:5-öt azokra vonatkoztatva, akik elutasítják Jézust?

20 A Cselekedetek 13:38–41 szerint Pál apostol felhívta az antiókhiai zsidók figyelmét arra, mit jelent az, ha elutasítják Jézust, és ezáltal megvetik a váltságáldozatát. Pál a görög Septuaginta fordításból idézte a Habakuk 1:5-öt, és így figyelmeztetett: „Meglássátok azért, hogy rajtatok ne essék, a mit a próféták megmondottak: Lássátok meg, ti megvetők, és csodálkozzatok és semmisüljetek meg; mert én oly dolgot cselekszem a ti időtökben, oly dolgot, melyet nem hinnétek, ha valaki elmondaná néktek.” Összhangban azzal, amit Pál idézett, másodszor is beteljesedett a Habakuk 1:5, amikor i. sz. 70-ben a római seregek elpusztították Jeruzsálemet és templomát.

21. Hogyan vélekedtek a Habakuk napjaiban élt zsidók arról, hogy Isten „oly dolgot” cselekszik, hogy a babiloniak elpusztítsák Jeruzsálemet?

21 A Habakuk napjaiban élt zsidók számára elképzelhetetlen volt, hogy Isten „oly dolgot” cselekedjen, hogy a babiloniak elpusztítsák Jeruzsálemet, mert ez a város volt Jehova imádatának székhelye, és az a hely, ahol trónra emelték felkent királyát (Zsoltárok 132:11–18). Mivel ilyen helyzete volt, Jeruzsálemet soha azelőtt nem rombolták le. Templomát sohasem égették fel. Dávid királyi házát sohasem fosztották meg a tróntól. Elképzelhetetlen volt, hogy Jehova megengedjen ilyen dolgokat. Habakuk által azonban Isten egyértelmű figyelmeztetést adott, hogy ezek a megdöbbentő események meg fognak történni. A történelem pedig bizonyítja, hogy minden úgy történt, ahogy meg lett jövendölve.

Isten hihetetlen ’dolgot cselekszik’ napjainkban

22. Mit foglal majd magában napjainkban az a hihetetlen „dolog”, melyet Jehova cselekszik?

22 Vajon Jehova napjainkban is fog hihetetlen ’dolgot cselekedni’? Biztosak lehetünk benne, hogy fog tenni, még akkor is, ha ez a kétkedőknek hihetetlennek tűnik. Korunkban a kereszténység elpusztítása lesz az a hihetetlen dolog, melyet Jehova cselekszik. Az ókori Júdához hasonlóan a kereszténység azt állítja, hogy Istent imádja, azonban velejéig romlottá vált. Jehova gondoskodni fog arról, hogy a kereszténység vallási rendszerének minden nyomát hamarosan eltüntessék, ugyanúgy, ahogyan „nagy Babilont”, a hamis vallás világbirodalmát is megsemmisítik (Jelenések 18:1–24).

23. Mire indította még Habakukot Isten szelleme?

23 Jehova Habakukot más munkával is megbízta, még Jeruzsálem i. e. 607-ben bekövetkezett pusztulása előtt. Mit mondott el még Isten a prófétájának? Nos, Habakuk olyan dolgokat hallott, amelyek arra indították, hogy elővegye hangszerét, és Jehovának imádságos szellemben gyászénekeket énekeljen. Először azonban Isten szelleme arra indította a prófétát, hogy drámai csapásokat hirdessen ki. Biztosan nagyra értékelnénk, ha még jobban megértenénk ezeknek az Isten által meghatározott időről szóló prófétai szavaknak a mély értelmét. Ezért fordítsuk még figyelmünket Habakuk próféciájára.

Emlékszel?

• Milyen állapotok uralkodtak Júdában Habakuk napjaiban?

• Milyen hihetetlen ’dolgot cselekedett’ Jehova Habakuk idejében?

• Mi volt Habakuk reményének az alapja?

• Milyen hihetetlen ’dolgot fog cselekedni’ Isten a mi napjainkban?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 9. oldalon]

Habakuk szerette volna tudni, hogy miért engedte meg Isten, hogy fölényben legyen a gonoszság. Te is szeretnéd tudni?

[Kép a 10. oldalon]

Habakuk megjövendölte, hogy szerencsétlenséggel fogják sújtani a babiloniak Júda országát

[Kép a 10. oldalon]

Jeruzsálem régészeti munkák során feltárt romjai. A várost i. e. 607-ben pusztították el