Királyság-hírnökök jelentik

Hitük jutalma

PÁL apostolnak rendkívüli hite volt, és arra buzdította hívőtársait, hogy ők is fejlesszenek ki hitet. Ezt mondta: „a ki Isten elé járul, hinnie kell, hogy ő létezik és megjutalmazza azokat, a kik őt keresik” (Zsidók 11:6). A következő tapasztalatok, melyek Mozambikból érkeztek, megmutatják, hogyan jutalmazza meg Jehova az erős hitet, és hogyan válaszol a buzgó imákra.

• Egy özvegy testvérnő, aki az északon fekvő Nyasza tartományban él, amiatt aggódott, hogyan fog ő és hat gyermeke eljutni az „Isten szerinti életút” kerületkongresszusra. Bevételeinek egyedüli forrása az volt, hogy a helyi piacon árult, és amikor közeledett a kongresszus időpontja, mindössze az odaútra volt elég pénze magának és a családjának. De elhatározta, hogy Jehova gondoskodásában fog bízni, és nekilátott a tervezésnek, hogy jelen lehessen a kongresszuson.

Felszállt a vonatra hat gyermekével. Az utazás alatt a kalauz, miközben a jegyet kérte tőle, észrevette a kitűzőkártyáját, és megkérdezte, miért viseli. A testvérnő elmondta neki, hogy azért van rajta, mert küldöttként részt vesz Jehova Tanúi kerületkongresszusán. „Hol lesz ez a kongresszus?” — kérdezte a kalauz. Miután megtudta, hogy a kongresszust a szomszédos Nampula tartományban tartják, mintegy 300 kilométerre tőlük, a testvérnő legnagyobb megdöbbenésére csak a jegy árának a felét kérte el tőle! Majd a pénz másik feléért odaadta nekik a visszaútra szóló jegyeket is. Milyen boldog volt a testvérnő, hogy bízott Jehovában! (Zsoltárok 121:1, 2).

• Egy nagyon vallásos nő 25 éven keresztül azért imádkozott Istenhez, hogy mutassa meg neki, hogyan helyes imádni őt. Az egyháza ötvözte a vallásos szertartásokat és a hagyományos rítusokat, de ő kételkedett benne, hogy ez az imádati forma tetszik Istennek.

Így meséli el: „Mindig eszembe jutottak Jézus szavai a Máté 7:7-ben feljegyzettek szerint: »Kérjetek és adatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek.« Erre az írásszövegre gondolva rendszeresen imádkoztam Istenhez, hogy vezessen el az igazsághoz. Egyházunk lelkipásztora egy napon mindenkit megkért, aki a helyi piacon dolgozik, hogy hozzon neki egy bizonyos pénzösszeget, meg az áruiból valamennyit, hogy megáldhassa a híveket. Úgy gondoltam, kérése nincs összhangban a Bibliával, így hát nem vittem semmit. Amikor a lelkipásztor meglátta, hogy nem vittem »felajánlást«, az összes egyháztag előtt elkezdett sértegetni. Aznap felismertem, hogy Isten nem ilyenfajta imádatot szeretne, úgyhogy otthagytam az egyházat. Közben még mindig kitartóan imádkoztam, hogy megtalálhassam az igazságot.

Végül összeszedtem a bátorságom, és megkerestem az egyik rokonomat, aki Jehova Tanúja. Felajánlott nekem egy traktátust, és ahogy olvastam, rögtön felismertem, hogy ezzel Isten válaszol az imáimra. Idővel az élettársam is értékelni kezdte a bibliai igazságokat, és törvényesítettük a kapcsolatunkat. Ám később a férjem nagyon beteg lett. Még így is egészen a haláláig arra buzdított, hogy tartsak ki az igazság útján, hogy újra találkozhassunk a Paradicsomban.

Örökre hálás leszek Jehovának, mert meghallgatta az imáimat, és megmutatta nekem, hogyan helyes imádni őt. Az imáim úgy is meghallgatásra találtak, hogy mind a nyolc gyermekem Jehova önátadott szolgája lett.”