Jehova, akinek tetterős a hatalma

„Dinamikus energiájának bősége és tetterős hatalma következtében egyetlenegy sem hiányzik közülük” (ÉSAIÁS 40:26, NW).

1., 2. a) Milyen fizikai erőforrástól függünk mindannyian? b) Magyarázd el, miért Jehova minden erő alapvető Forrása!

AZ ERŐ, illetve az energia olyasvalami, amit sokan magától értetődőnek veszünk. Keveset gondolunk például a villamos energiára, amelynek segítségével világítunk és fűtünk, vagy arra, hogy micsoda kényelmet jelent, amikor valamelyik elektromos készülékünket csatlakoztatjuk a hálózathoz. Csak ha hirtelen áramszünet van, akkor értjük meg, hogy a városokban áram nélkül gyakorlatilag megáll az élet. A villamos energia nagy részét, amelytől függünk, közvetetten a föld legmegbízhatóbb energiaforrásából nyerjük, a Napból. * Ez a napreaktor másodpercenként ötmillió tonna nukleáris üzemanyag felhasználásával életadó energiát áraszt a földre.

² Honnan van a Napnak ilyen sok energiája? Ki hozta létre ezt az „égi erőművet”? Jehova Isten. A Zsoltárok 74:16 ezt mondja róla: „te formáltad a világosságot és a napot.” Igen, Jehova minden energia alapvető Forrása, mint ahogyan ő minden élet Forrása (Zsoltárok 36:10). Sose vegyük magától értetődőnek az erejét. Jehova a prófétája, Ésaiás által arra emlékeztet minket, hogy nézzünk fel az égitestekre, például a napra és a csillagokra, és elmélkedjünk el azon, hogy hogyan jöttek létre. „Emeljétek fel a magasba tekinteteteket és lássátok! Ki teremtette ezeket a dolgokat? Ő, aki előhozza seregüket szám szerint, sőt néven szólítja valamennyit. Dinamikus energiájának bősége és tetterős hatalma következtében egyetlenegy sem hiányzik közülük” (Ésaiás 40:26, NW; Jeremiás 32:17).

3. Milyen hasznunk származik Jehova hatalmának a megnyilvánulásaiból?

³ Mivel Jehovának tetterős hatalma van, biztosak lehetünk  afelől, hogy a nap továbbra is megadja az életünkhöz szükséges fényt és hőt. Ám az alapvető fizikai szükségleteinken túl is van valami, amiben sokkal inkább függünk Isten erejétől, illetve hatalmától. A bűntől és a haláltól való megváltásunk, a jövőbe vetett reményünk és a Jehovába vetett bizalmunk mind elválaszthatatlanul összefügg azzal, ahogyan a hatalmát gyakorolja (Zsoltárok 28:6–9; Ésaiás 50:2). A Bibliában bőségesen van olyan példa, amely azt bizonyítja, hogy Jehovának van hatalma a teremtésre, a megváltásra, valamint arra, hogy megmentse népét, és elpusztítsa ellenségeit.

Isten hatalma megnyilvánul a teremtésben

4. a) Milyen hatással volt Dávidra az éjszakai égbolt látványa? b) Mit tárnak fel az égitestek az isteni hatalomról?

⁴ Pál apostol elmagyarázta, hogy Teremtőnk ’örökkévaló hatalma az ő alkotásaiból megérthető’ (Róma 1:20). Évszázadokkal korábban a zsoltáríró Dávid, aki pásztorként biztosan gyakran nézte az éjszakai égboltot, érzékelte a világegyetem nagyságát és az Alkotója hatalmát. Ezt írta: „Mikor látom egeidet, a te újjaidnak munkáját; a holdat és a csillagokat, a melyeket teremtettél: Micsoda az ember — mondom — hogy megemlékezel róla? és az embernek fia, hogy gondod van reá?” (Zsoltárok 8:4, 5). Dávid, bár keveset tudott az égitestekről, azt megértette, hogy ő nagyon jelentéktelen hatalmas világegyetemünk Teremtőjéhez képest. A csillagászok ma már sokkal többet tudnak a világegyetem roppant terjedelméről, és az azt fenntartó erőről. Azt mondják például, hogy 100 000 millió megatonna TNT robbanásakor ugyanannyi energia szabadul fel, mint amennyi energiát a Nap másodpercenként kibocsát. * Ennek az energiának csak igen kis töredéke éri el a földünket, mégis bolygónkon minden élőlénynek elegendő jut belőle ahhoz, hogy életben maradjon. Azonban semmiképpen sem a Napunknak van a legnagyobb energiája a csillagok között.  Némelyik csillag annyi energiát sugároz ki egyetlen másodperc alatt, mint amennyit a Nap egy egész nap alatt. Képzeld csak el, micsoda hatalma lehet akkor annak a Valakinek, aki ilyen égitesteket teremtett! Elihu jogosan kiáltott fel így: „Mindenható! Nem foghatjuk meg őt; nagy az ő hatalma” (Jób 37:22).

5. Milyen bizonyítékát látjuk Jehova erejének az ő műveiben?

⁵ Ha ’kikutatjuk az ÚR tetteit’, vagy műveit, miként Dávid, akkor mindenütt hatalmának a bizonyítékát fogjuk látni: a szélben és a hullámokban, a mennydörgésben és a villámban, a hatalmas folyókban és a fenséges hegyekben (Zsoltárok 111:2, Újfordítású revideált Biblia; Jób 26:12–14). Jehova ezenkívül arra emlékeztette Jóbot, hogy az állatok is az Ő erejét bizonyítják. Ilyen állat például a behemót, vagyis a víziló is. Jehova azt mondta róla Jóbnak, hogy ’az ereje az ő ágyékában van, és lábszárai olyanok, mint a vasrudak’ (Jób 40:10–13). A bibliai időkben a bivaly félelmetes ereje is közismert volt. Dávid azért imádkozott, hogy hadd meneküljön meg „az oroszlán torkából, és a bivalyok szarvai közül” (Zsoltárok 22:22; Jób 39:12–14).

6. Mit jelképez a Szentírásban a bika, és miért? (Lásd a lábjegyzetet.)

⁶ Az ereje miatt a bika a Bibliában Jehova  hatalmát jelképezi. * János apostolnak a Jehova trónjáról látott látomása négy élőlényt jelenít meg, amelyek közül az egyik arca a bikáéhoz hasonló (Jelenések 4:6, 7, Úf). Ezek a kerubok Jehova négy fő tulajdonságát szemléltetik, és a bizonyítékok alapján az egyik tulajdonság ezek közül a hatalom. A többi a szeretet, a bölcsesség és az igazságosság. Mivel a hatalom ennyire fontos vonása Isten személyiségének, ha világosan megértjük, hogy mit jelent a hatalma, és hogy miként használja fel, akkor közelebb kerülünk hozzá. Ez segít nekünk utánozni a példáját, azáltal hogy jól használjuk fel az erőnket, illetve jól gyakoroljuk a hatalmunkat (Efézus 5:1).

„A seregeknek Ura, Izráel erős Istene”

7. Miért lehetünk biztosak abban, hogy a jó le fogja győzni a gonoszt?

⁷ A Szentírás „mindenható Istennek” nevezi Jehovát. Ez olyan cím, ami arra emlékeztet minket, hogy sose becsüljük alá a hatalmát, sem azt, hogy le tudja győzni az ellenségeit (1Mózes 17:1; 2Mózes 6:3). Úgy tűnik, mintha a dolgok sátáni gonosz rendszere jól körülsáncolta volna magát, Jehova szemében azonban „a népek, mint egy csöpp a vederben, és mint egy porszem a mérlegserpenyőben, olyanoknak tekintetnek” (Ésaiás 40:15). Hála az ilyen isteni hatalomnak, nem kétséges, hogy a jó le fogja győzni a gonoszt. Oly időkben, amikor mindenütt csak gonoszság van, vigasztalhat minket a tudat, hogy „a seregeknek Ura, Izráel erős Istene” egyszer s mindenkorra meg fogja szüntetni a gonoszságot (Ésaiás 1:24; Zsoltárok 37:9, 10).

8. Milyen égi seregeknek parancsol Jehova, és mi mutatja az erejüket és a hatalmukat?

⁸ A „seregeknek Ura” kifejezés, ami egyébként 285-ször fordul elő a Bibliában, ugyancsak Isten hatalmára emlékeztet minket. A „seregek” szó itt a szellemteremtmények seregére utal, amelynek Jehova parancsol (Zsoltárok 103:20, 21; 148:2). Közülük egy angyal egyetlen éjszaka 185 000, Jeruzsálem biztonságát fenyegető asszír katonát vágott le (2Királyok 19:35). Ha megismerjük Jehova égi seregeinek az erejét és hatalmát, akkor nem egykönnyen ijedünk meg az ellenségeskedőktől. Elizeus próféta nyugodt maradt, amikor egy egész sereg vette körül, ugyanis ő a szolgájával ellentétben hitszemével látta az őt támogató égi haderők hatalmas seregét (2Királyok 6:15–17).

9. Miért bízzunk Jézushoz hasonlóan az isteni védelemben?

⁹ Jézus is tudatában volt annak, hogy angyalok segítik, amikor egy karddal és bunkósbottal felszerelt tömeggel kellett szembenéznie a Gecsemáné-kertben. Miután utasította Pétert, hogy tegye vissza kardját a helyére, elmondta neki, hogy ha kell, Atyjától kérhetne „többet tizenkét sereg angyalnál” (Máté 26:47, 52, 53). Ha ugyanígy tisztában vagyunk vele, hogy Isten kezében vannak az égi seregek, akkor mi is fenntartás nélkül fogunk bízni abban, hogy Isten támogat minket. Pál apostol ezt írta. „Mit mondunk azért ezekre? Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?” (Róma 8:31).

10. Kiknek az érdekében használja fel Jehova a hatalmát?

¹⁰ Minden okunk megvan tehát arra, hogy bízzunk Jehova védelmében. Ő mindig jóra használja fel a hatalmát, és összhangban a többi tulajdonságaival: az igazságossággal, bölcsességgel és szeretettel (Jób 37:22; Jeremiás 10:12). Bár azok az emberek, akiknek hatalom van a kezükben, gyakran önző érdekek miatt elnyomják a szegény és alázatos embereket, Jehova azonban „felemeli az alacsonyt a porból”, és ’van hatalma a szabadításra’ (Zsoltárok 113:5–7; Ésaiás 63:1, Katolikus fordítás). Miként Mária, Jézus szerény édesanyja megértette, hogy „a Hatalmas” önzetlenül az őt félők érdekében gyakorolja a hatalmát, megalázza a gőgös embereket, és felmagasztalja az alázatosakat (Lukács 1:46–53).

Jehova megmutatja hatalmát a szolgáinak

11. Milyen bizonyságát látták az izraeliták Isten hatalmának i. e. 1513-ban?

¹¹ Jehova több alkalommal is megmutatta  hatalmát a szolgáinak. Az egyik ilyen alkalom i. e. 1513-ban volt a Sínai-hegynél. Az izraeliták abban az évben már látták Isten hatalmának mély benyomást keltő bizonyítékát. Tíz pusztító csapás tárta fel Jehova kezének erejét, és az egyiptomi istenek tehetetlenségét. Nem sokkal később az isteni erő további bizonyítékát mutatta, hogy csodálatos módon átkeltek a Vörös-tengeren, és elpusztult a fáraó serege. Három hónappal később a Sínai-hegy lábánál Jehova felkérte az izraelitákat, hogy legyenek ’valamennyi nép közül az övéi’. Az izraeliták ezt ígérték: „Valamit rendelt az Úr, mind megteszszük” (2Mózes 19:5, 8). Jehova ezután erőteljes bizonyítékát adta hatalmának. Mennydörgés, villámlás és hangos kürtzengés közepette a Sínai-hegy füstölt és remegett. A távolban álló emberek megijedtek. Mózes azt mondta nekik, hogy ebből a tapasztalatból istenfélelmet kell tanulniuk, olyan félelmet, amely arra készteti őket, hogy engedelmeskedjenek teljhatalmú és egyedül igaz Istenüknek, Jehovának (2Mózes 19:16–19; 20:18–20).

12., 13. Milyen körülmények miatt hagyta el Illés a megbízatását, és hogyan erősítette őt Jehova?

¹² Néhány évszázaddal később, Illés idejében, a Sínai-hegynél az isteni hatalom egyéb bizonyságának is tanúi lehettek. A próféta már látta működés közben Isten hatalmát. Isten három és fél évre ’bezárta az eget’ Izráel nemzetének hitehagyása miatt (2Krónika 7:13). Az ezt követő szárazság idején egy holló táplálta Illést a Kérith-patak völgyében, később pedig egy özvegyasszony csekélyke lisztje és olaja csodálatos módon kitartott sokáig, hogy legyen élelme Illésnek. Jehova még arra is hatalmat adott Illésnek, hogy támassza fel az özvegyasszony fiát. Végül pedig az istenség drámai próbáján a Karmel-hegyen tűz jött le az égből, és felemésztette Illés áldozatát (1Királyok 17:4–24; 18:36–40). Nem sokkal később azonban Illés félni kezdett, és elkeseredett, amikor Jézabel megfenyegette, hogy megöli (1Királyok 19:1–4). Elmenekült az országból, azt gondolván, hogy ő már befejezte prófétai munkáját. Jehova kedvesen, személyre szólóan mutatta meg isteni hatalmát, hogy bátorítsa és erősítse Illést.

¹³ Míg Illés egy barlangban rejtőzött, félelmetes megnyilvánulását látta három olyan erőnek, melynek Jehova az ura: az erős szélnek, a földrengésnek, végül pedig a tűznek. Amikor viszont Jehova Illéssel beszélt, ’halk, szelíd hangon’ szólt hozzá. Még több munkát adott neki, és elmondta, hogy 7000 hűséges imádója maradt az országban (1Királyok 19:9–18). Ha valamikor is lehangoltnak érezzük magunkat, mint Illés, mert nem vagyunk eredményesek a szolgálatban, akkor kérhetjük Jehovát, hogy adjon „rendkívüli erőt”, olyan erőt, amely arra serkent, hogy megállás nélkül folytassuk a jó hír prédikálását (2Korinthus 4:7, Úf).

Jehova hatalma a biztosíték arra, hogy teljesíti az ígéreteit

14. Mire utal Jehova személyes neve, és milyen összefüggésben van a hatalma a nevével?

¹⁴ Jehova hatalma szoros összefüggésben van nevével, és akaratának a véghezvitelével is. Ennek az egyedülálló Jehova névnek a jelentése: ’előidézi, hogy legyen’, ami arra utal, hogy előidézi, hogy ígéreteinek a Beteljesítője legyen. Senki és semmi nem akadályozhatja meg Istent abban, hogy valóra váltsa szándékait, bármennyire valószínűtlennek tartják is a kételkedők. Amint Jézus egyszer az apostolainak mondta: „Istennél minden lehetséges” (Máté 19:26).

15. Hogyan emlékeztették Ábrahámot és Sárát arra, hogy semmi sem lehetetlen Jehovának?

¹⁵ Szemléltetésül: Jehova egyszer megígérte Ábrahámnak és Sárának, hogy leszármazottaik nagy nemzetté lesznek. Ennek ellenére évek múlva sem volt gyermekük. Már mindketten igen idősek voltak, amikor Jehova azt mondta nekik, hogy az ígéret nemsokára beteljesedik. Sára ekkor nevetett. Erre reagálva egy angyal ezt mondta: „Avagy az Úrnak lehetetlen-é valami?” (1Mózes 12:1–3; 17:4–8; 18:10–14). Négy évszázaddal később Mózes végül egybegyűjtötte Moáb mezőségén Ábrahám leszármazottait, amely ekkor már nagy nemzet volt, és emlékeztette őket, hogy Isten teljesítette ígéretét. Mózes ezt mondta: „mivel [Jehova] szerette a te atyáidat, és kiválasztotta az ő magvokat  is ő utánok, és kihozott téged az ő orczájával Égyiptomból, az ő nagy erejével: Hogy kiűzzön náladnál nagyobb és erősebb népeket előled, hogy bevigyen téged, és adja néked az ő földjöket örökségül, mint a mai napon van” (5Mózes 4:37, 38).

16. Miért estek a szadduceusok abba a hibába, hogy elvetették a halottak feltámadását?

¹⁶ Évszázadokkal később Jézus megrótta a szadduceusokat, mivel nem hittek a feltámadásban. Miért nem voltak hajlandók hinni Istennek abban az ígéretében, hogy életre kelti a halottakat? Jézus ezt mondta nekik: „nem ismeritek sem az írásokat, sem az Istennek hatalmát” (Máté 22:29). A Szentírás arról biztosít minket, hogy ’mindazok, a kik a koporsókban vannak, meghallják az Emberfiának szavát’ (János 5:27–29). Ha tudjuk, mit mond a Biblia a feltámadásról, akkor az Isten hatalmába vetett bizalmunk arról fog meggyőzni minket, hogy a halottak fel fognak támadni. Isten „örökre megsemmisíti a halált . . . Ő, az Úr mondta ezt” (Ésaiás 25:8, K. f.).

17. Milyen időszak fog elkövetkezni a jövőben, amikor létfontosságú lesz, hogy különleges módon bízzunk Jehovában?

¹⁷ A közeljövőben lesz olyan idő, amikor különleges módon kell bíznia mindannyiunknak Isten megmentő hatalmában. Sátán, az Ördög meg fogja támadni Isten védtelennek tűnő népét (Ezékiel 38:14–16). Isten ekkor kinyilvánítja nagy hatalmát az érdekünkben, és meg kell tudnia mindenkinek, hogy ő Jehova (Ezékiel 38:21–23). Most annak van itt az ideje, hogy építsük a Mindenható Istenbe vetett hitünket és bizalmunkat, nehogy meginogjunk azokban a nehéz időkben.

18. a) Milyen áldások származnak abból, ha Jehova hatalmán elmélkedünk? b) Milyen kérdést fogunk megvizsgálni a következő cikkben?

¹⁸ Kétségtelenül sok okunk van, amiért elmélkednünk kell Jehova hatalmán. Miközben műveit szemléljük, alázatosan arra érzünk indíttatást, hogy dicsérjük Nagy Teremtőnket, és adjunk hálát, amiért ilyen bölcsen és szeretettel használja fel a hatalmát. Sosem fogunk megijedni, ha a seregek Jehovájában bízunk. Megingathatatlan lesz az ígéreteibe vetett hitünk. Ne feledjük azonban, hogy Isten képmására lettünk megteremtve. Így hát nekünk is van erőnk, illetve hatalmunk, bár korlátozottan. Hogyan utánozhatjuk Teremtőnket abban, ahogyan az erőnket felhasználjuk, és ahogyan a hatalmunkat gyakoroljuk? Ezt fogjuk megvizsgálni a következő cikkben.

[Lábjegyzetek]

Tudsz válaszolni ezekre a kérdésekre?

• Hogyan bizonyítja a teremtésmű Jehova hatalmát?

• Milyen seregeket tud felhasználni Jehova népének a megsegítésére?

• Többek között milyen alkalmakkor mutatta meg Jehova a hatalmát?

• Mi a biztosíték arra, hogy Jehova teljesíteni fogja ígéreteit?

[Tanulmányozási kérdések]

[Képek a 10. oldalon]

„Emeljétek fel a magasba tekinteteteket és lássátok! Ki teremtette ezeket a dolgokat?”

[Forrásjelzés]

Photo by Malin, © IAC/RGO 1991

[Képek a 13. oldalon]

Ha elmélkedünk Jehova hatalmának a megnyilvánulásain, az építi az ígéreteibe vetett hitünket