Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Rejtett kód a Bibliában — Csakugyan létezik?

Rejtett kód a Bibliában — Csakugyan létezik?

Rejtett kód a Bibliában — Csakugyan létezik?

MINTEGY két évvel azután, hogy 1995-ben meggyilkolták Jichák Rabin izraeli miniszterelnököt, egy újságíró kijelentette, hogy számítógép segítségével felfedezte ennek az eseménynek az előrejelzését az eredeti héber Biblia szövegében elrejtve. Az újságíró, Michael Drosnin írt arról is, hogy ő már több mint egy évvel a gyilkosság előtt megpróbálta figyelmeztetni a miniszterelnököt, de hiába.

Más könyvek és cikkek is jelentek meg mostanában, melyekben azt állítják, hogy ez a rejtett kód tökéletes bizonyítéka a Biblia Istentől ihletett voltának. Csakugyan létezik egy ilyen kód? Vajon egy rejtett kód legyen az alapja abba vetett hitünknek, hogy a Biblia Istentől ihletett?

Új elképzelés?

A Biblia szövegében található rejtett kód elképzelése nem új keletű. Ez a központi tanítása a kabbalának, vagyis a hagyományos zsidó misztikának. A kabbalista tanítók szerint a Biblia szövegének alapjelentése nem az igazi jelentés. Úgy hiszik, hogy Isten a Héber Biblia szövegének egyes betűit jelképekként használta, melyek helyesen értelmezve nagyobb igazságokat tárnak fel. Nézeteik szerint Istennek konkrét célja volt minden egyes héber betűvel és annak a Biblia szövegében elfoglalt helyével.

A Biblia-kód egyik kutatója, Jeffrey Satinover szerint a zsidó misztika úgy tartja, hogy a Teremtés könyvében (Mózes első könyvében) található teremtési beszámoló leírására használt héber betűk rendkívüli misztikus erővel bírnak. Ezt írja: „Összefoglalva, a Teremtés könyve nem csupán egyszerű leírás; ez magának a teremtés folyamatának eszköze, egy fénymásolat Isten elméjében, amely azután fizikai formát kapott.”

Egy XIII. századi kabbalista rabbi, a zaragozai (Spanyolország) Bahja ben Ásér írt bizonyos rejtett információkról, amelyek akkor tárultak fel előtte, amikor úgy olvasott el egy részt a Teremtés könyvéből, hogy a szövegnek csak minden 42. betűjét olvasta. Ez a módszer, vagyis hogy a rejtett üzenetek feltárása céljából két kiolvasott betű között meghatározott számú betűt kihagyott, a modern Biblia-kód elképzelés alapja lett.

A számítógépek „feltárják” a kódot

A számítógépes korszak előtt az embernek korlátozottak voltak a lehetőségei arra, hogy ilyen módon vizsgálja a Biblia szövegét. 1994 augusztusában azonban a Statistical Science című folyóiratban megjelent egy cikk, amelyben a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora, Elijahu Rips és kutatótársai meglepő kijelentéseket tettek. Kifejtették, hogy a Teremtés könyvének héber szövegét szóközök nélkül olvasva, és két kiolvasott betű között egyenlő számú betűt kihagyva, a kódolt szövegben 34 híres rabbi nevét találták meg, más információkkal együtt, például a születésük és haláluk dátumával, amelyek a nevek közelében álltak. * Több kísérlet után a tudósok közreadták következtetésüket, mely szerint a Teremtés könyvének kódolt szövegében található információk a statisztika alapján kizárják a véletlen lehetőségét, és bizonyítják az információk ihletettségét, melyek szándékosan lettek kódokba rejtve a Teremtés könyvében, több ezer évvel ezelőtt.

Erre a módszerre alapozva az újságíró Drosnin saját kísérleteket végzett, rejtett információk után kutatva a héber Biblia első öt könyvében. Drosnin azt állítja, hogy minden 4772. betű kiolvasásával megtalálta Jichák Rabin nevét a Biblia szövegébe rejtve. A Biblia szövegét 4772 betűből álló sorokba rendezte, és azt vette észre, hogy így a függőlegesen olvasható Rabin nevet keresztezi egy olyan sor (az 5Mózes 4:42 vízszintesen), melyet Drosnin a „gyilkos, aki gyilkolni fog” szavakkal fordított.

Az 5Mózes 4:42 valóban beszél egy gyilkosról, aki nem szándékosan ölt. Ezért sokan kritikus szemmel nézték Drosnin sajátos megközelítési módját, és azt állították, hogy tudománytalan módszereivel bármilyen szövegben lehetne találni hasonló üzeneteket. De Drosnin nem tágított véleményétől, és a következő kihívással állt elő: „Ha kritikusaimnak sikerül rejtett üzenetet találniuk egy miniszterelnök meggyilkolásáról mondjuk a Moby Dick [című regényben], hiszek nekik.”

Az ihletettség bizonyítéka?

Brendan McKay, az Ausztráliai Nemzeti Egyetem számítástechnikai tanszékének professzora elfogadta Drosnin kihívását, és kiterjedt számítógépes kutatásokat végzett a Moby Dick angol szövegében. * A Drosnin által leírt módszert használva McKay azt állítja, hogy megtalálta az Indira Gandhi-, ifj. Martin Luther King-, John F. Kennedy- és Abraham Lincoln-gyilkosság „előrejelzéseit”, valamint más gyilkosságokét is. Továbbá McKay szerint Jichák Rabin meggyilkolását a Moby Dick is „megjövendölte”.

Visszatérve a Teremtés könyvének héber szövegére, McKay professzor és társai kifogásolták a Rips és munkatársai által végzett kísérletek eredményeit is. Állításuk szerint ezeknek az eredményeknek semmi közük valamiféle ihletett kódolt üzenethez, inkább a kutatók módszereinek és megközelítésének köszönhetők — az időpontok egybeesését csak a kutatók egyéni megítélése szülte. A tudományos viták tovább folynak erről a kérdésről.

Egy másik kérdés akkor merült fel, amikor olyan állítások láttak napvilágot, melyek szerint az ilyen rejtett üzenetek szándékosan lettek beágyazva a „mértékadónak elfogadott”, vagy „eredeti” héber szövegbe. Rips és társai állítólag kutatásaikhoz a „Teremtés könyvének . . . mértékadónak elfogadott . . . szövegét” használták. Drosnin ezt írja: „A ma létező valamennyi héber nyelvű Biblia betűről betűre ugyanazt a szöveget tartalmazza.” De csakugyan így van? A ma használatban lévő héber Bibliák között nincs „mértékadónak elfogadott” szöveg, hanem számtalan egymástól eltérő kiadás létezik, melyek különböző ókori kéziratok alapján készültek. A Biblia üzenete mindegyikben ugyanaz, viszont az egyes kéziratok nem egyeznek meg betűről betűre.

Sok mai fordítás a Leningrádi kódex alapján készült — ez a legrégibb teljes héber maszoréta kézirat, melyet i. sz. 1000 körül másoltak. De Rips és Drosnin nem ezt vette alapul, hanem egy másik szöveget, név szerint a Korent. A Harvard Egyetem egyik ortodox rabbija és matematikusa, Slomo Sternberg kifejti, hogy a Leningrádi kódex „csupán a Mózes 5. könyvében 41 betűvel tér el a Drosnin által használt Korentől”. A Holt-tengeri tekercsek olyan részeket tartalmaznak a Biblia szövegéből, melyeket több mint 2000 évvel ezelőtt másoltak. Ezekben a tekercsekben a helyesírás sok helyen jelentős mértékben eltér a később készült maszoréta szövegektől. Néhány tekercsben több szabadon betoldott betű is található a magánhangzók jelölésére, hiszen akkor még nem létezett a magánhangzó-pontozási rendszer. Más tekercsekben pedig kevesebb betűt használtak. Az összes meglévő bibliai kézirat összevetése azt mutatja, hogy a Biblia szövegének értelme változatlan maradt. Ebből azonban az is egyértelműen kiderül, hogy a helyesírása és a betűk száma szövegenként eltér.

Egy feltételezett rejtett üzenet utáni kutatás csak akkor sikeres, ha a szöveg teljesen változatlan marad. Már csupán egy betűeltérés is teljesen megváltoztatná a kihagyásokkal kapott betűsorozatot és az üzenetet, már ha egyáltalán van ilyen. Isten megőrizte üzenetét, mely a Bibliában található. De nem őrzött meg minden egyes betűt sértetlenül, mintha olyan jelentéktelen kérdésekkel foglalkozna, mint például a helyesírás változásai az évszázadok folyamán. Vajon nem arra következtethetünk ebből, hogy Isten nem rejtett titkos üzeneteket a Biblia szövegébe? (Ésaiás 40:8; 1Péter 1:24, 25).

Szükségünk van egy rejtett Biblia-kódra?

Pál apostol egyértelműen fogalmazott, amikor azt írta, hogy „a teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített” (2Timótheus 3:16, 17). A Bibliában található világos és egyértelmű üzenetet nem nehéz megérteni vagy alkalmazni, sokan mégis figyelmen kívül hagyják azt (5Mózes 30:11–14). A Bibliában nyíltan feltárt próféciák szilárd alapul szolgálnak arra, hogy elhiggyük az ihletettségét. * A bibliai próféciák nem olyanok, mint valamiféle rejtett kód, nem tetszés szerintiek, és nem „támadnak saját magyarázatból” (2Péter 1:19–21).

Péter apostol azt írta, hogy „nem mesterkélt meséket követve ismertettük meg veletek a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és eljövetelét” (2Péter 1:16). A Biblia-kód elképzelése a zsidó misztikában gyökerezik, „mesterkélt” módszereken alapul, elhomályosítva és eltorzítva a Biblia ihletett szövegének világos jelentését. A Héber Iratok egyértelműen elveti az ilyesfajta misztikus szemléletmódot (5Mózes 13:1–5; 18:9–13).

Milyen boldogok lehetünk, hogy eljutott hozzánk a Bibliában található világos üzenet és tanítás, amely segít megismernünk Istent! Sokkal nagyszerűbb ez annál, mintha úgy próbálnánk megtudni valamit Teremtőnkről, hogy rejtett üzenetek után kutatunk, amelyek egyének magyarázatai és a számítógép ihlette képzelet szüleményei (Máté 7:24, 25).

[Lábjegyzetek]

^ 9. bek. A héber nyelvben a betűknek számértékük is van. Ennélfogva ezeket az évszámokat nem számokkal jelölték a héber szövegben, hanem betűkkel.

^ 13. bek. A héber nyelvben nincsenek magánhangzók. A magánhangzókat az olvasó illeszti be a szövegösszefüggés alapján. Ha figyelmen kívül hagyjuk a szövegösszefüggést, teljesen megváltozhat egy szó jelentése, attól függően, hogy milyen magánhangzókat illesztünk be. Az angol nyelvben rögzítve vannak a magánhangzók, így az ilyen jellegű kutatás sokkal nehezebb és korlátozottabb.

^ 19. bek. A Biblia ihletettségével és a bibliai próféciákkal kapcsolatban további információ végett lásd az Egy könyv minden embernek című füzetet; Jehova Tanúi kiadványa.