Emberhalászat az Égei-tengeren

A FÖLDKÖZI-TENGER keleti oldalának jókora részét az Égei-tenger foglalja el, melyet északon és nyugaton görög szárazföld, délen Kréta szigete, keleten pedig Törökország határol. A kisebb-nagyobb szigetekkel telehintett Égei-tenger néhány jelentős korai civilizáció bölcsője. Csipkézett partvonalú szigetek, elszórtan kicsiny, hófehér házakkal, melyek vakítóan ragyognak a napfényben — ez a kép arra ihletett egy költőt, hogy ezt a hasonlatot használja a szigetekre: „Kőből való makrancos sörényű mének.”

Nem csoda hát, ha ezek a szigetek a világ leglátogatottabb turistahelyei közé tartoznak! Külső szépségüket csak kiemelik az itt élő és dolgozó férfiak és nők nagyszerű tulajdonságai. Józanok, vendégszeretők és függetlenek — ezek az emberek jellemvonásaikkal nagymértékben hozzájárulnak a környék különleges voltához.

Sok szigetlakó az Égei-tengeren való halászattal keresi meg a kenyerét. Azonban a „halászatnak” egy másik fontos ága is igen eredményes ezen a területen. Az „emberhalászok”, vagyis Isten Királysága jó hírének hirdetői beutazzák az Égei-tenger szigeteit, hogy keresztény tanítványokat képezzenek (Máté 4:18, 19, Újfordítású revideált Biblia; Lukács 5:10).

Mintegy 19 évszázaddal ezelőtt a keresztény evangéliumhirdetők ellátogattak az Égei-szigetekre. I. sz. 56 körül Pál apostol a harmadik misszionáriusi útjáról hazatérve egy rövid időre megállt Lészvosz, Híosz, Számosz, Kósz és Rodosz szigetén. Pál mindig is lelkes prédikáló volt, így biztosan a szigetlakóknak is prédikált (Cselekedetek 20:14, 15, 24; 21:1, 2). Miután két évig börtönben volt Rómában, valószínűleg Krétára utazott, és részt vett a szigeten folyó keresztény tevékenységben. Az első század vége felé János apostolt Pátmosz szigetére száműzték „az Isten beszédéért és a Jézus Krisztus bizonyságtételéért” (Jelenések 1:9). Hogyan boldogulnak a jó hír mai hirdetői ezeken a szigeteken?

Jutalommal járó prédikálókampányok

Ezeken a szigetcsoportokon a prédikálás nehéz és fárasztó. Nagy erőfeszítéseket és önfeláldozást követel. Néhány sziget nagyon távol esik a többitől. Egyes szigetekre rendszertelen a hajó- vagy repülőjárat, más szigetekre pedig — főleg télen — egyáltalán nincs is. A tenger időnként vadul hullámzik, különösen amikor a meltemia, az időnként feltámadó erős északi szél fúj. Sok helyen a falvak elszigeteltek és nehéz megközelíteni őket, mert a poros, kövezetlen utak gyakran majdhogynem járhatatlanok. Néhány faluba csak csónakkal lehet eljutni.

Nézzük például Ikaría szigetét. A szigeten lévő kicsiny gyülekezetben a Királyság jó hírének 11 hírnöke nem tud minden falut bejárni a szigeten és a környező kis szigeteken. Ezért keresztény testvéreik és testvérnőik eljönnek Számoszról, hogy segítsenek prédikálni az Ikaría, Fúrni, Pátmosz és Lipszí szigeteken élő embereknek. Nemrégiben az  egyik ilyen kétnapos kampányon a Tanúk a bibliai témájú kiadványok közül 650 folyóiratot, 99 füzetet és 25 könyvet terjesztettek el! Meglepődtek, hogy olyan emberekkel találkoznak, akiknek fogalmuk sincs arról, ki Jehova, olyan emberekkel, akik könyörögnek nekik, hogy maradjanak még és tanítsák őket a Bibliából. Egy nő a következőt mondta az egyik Tanúnak: „Rendben, akkor maguk most elmennek. De nekem még rengeteg kérdésem van a Bibliáról. Ki fog most nekem segíteni?” A keresztény testvérnő megígérte, hogy telefonon tartja vele a kapcsolatot, és a bibliatanulmányozást is ezzel a módszerrel kezdték el.

Amikor egy utazófelvigyázó ellátogatott Ikaríára, megszervezte, hogy egy hétvége alatt mindenkit felkeressenek a szigeten. Meghívott körülbelül 30 Királyság-hírnököt Számoszról, hogy segítsenek. Ezek a testvérek két éjszakát töltöttek a szigeten, és maguk állták a szállodai költségeket, valamint az autók és négykerék-meghajtású járművek kölcsönzésének költségeit is. Két napig zuhogott az eső, és az időjárás-előrejelzés nem volt valami biztató. De a testvérek nem hagyták, hogy ez eltántorítsa őket, hanem a Prédikátor 11:4 szavaira gondoltak: „A ki a szelet nézi, nem vet az; és a ki sűrű fellegre néz, nem arat.” Végül az idő valamivel jobb lett, és miután a testvérek a szigeten mindenhová eljuttatták fontos üzenetüket, boldogan és elégedetten tértek haza.

Az Ándrosz szigetén élő 16 hírnök nagy erőfeszítéseket tett, hogy az egész szigeten mindenkinek beszéljen a jó hírről. Amikor két testvér eljutott egy elszigetelt faluba, úgy döntött, hogy minden lakónak prédikál. Beszéltek az emberekkel az otthonaikban, az utcákon és a szántóföldeken. Még a rendőrségre is ellátogattak, és kiadványokat is hagytak ott. Amikor már úgy gondolták, hogy biztosan mindenkivel beszéltek, készültek hazamenni. Amint elindultak a főtérről, meglátták a görög ortodox papot. Eszükbe jutott, hogy neki nem tanúskodtak, ezért felajánlottak neki egy rövid kiadványt, és a pap örömmel elfogadta azt. Most már biztosak lehettek abban, hogy senkit sem hagytak ki a prédikálásuk során!

Gávdosz (vagy Klauda) egy mindössze 38 lakosú sziget Kréta alatt; állítólag ez Európa legdélibb pontja (Cselekedetek 27:16). Egy utazófelvigyázó és a felesége egy másik házaspárral együtt három napot töltött ott prédikálással. Hogy kevesebb legyen a kiadásuk, sátorban aludtak. Minden lakót elértek a jó hírrel, és a testvérek örültek, hogy az ott élő embereknek nem voltak előítéleteik. Még semmit sem hallottak Jehova Tanúiról, se jót, se rosszat. A helyi emberek, köztük a pap is, elfogadtak 19 könyvet és 13 füzetet. Amint a Tanúk egy kis csónakon visszafelé utaztak Krétára, a tenger viharos lett, és még az életük is veszélybe került. „Hálásak voltunk Jehovának, hogy épségben hazaértünk, és dicsőítettük őt azért is, mert megengedte nekünk, hogy tiszteletet szerezhessünk az ő nevének Európának ezen a legdélibb pontján” — mondták.

Pátmosz az a sziget, ahol János apostol megírta a Biblia utolsó könyvét, a Jelenéseket. A szigeten egészen mostanáig nem voltak Jehova Tanúi. A Számoszon élő testvérek gondos előkészületeket tettek, hogy prédikálókampányt szervezzenek erre a szigetre. Tudták, hogy heves ellenállásra számíthatnak, mivel a szigeten a görög ortodox egyháznak erős befolyása volt. Az egyik asszony, akinek felkínálták a jó hírt, behívta a két testvérnőt a lakásba. Az asszony férje egyre csak azt kérdezgette, hogy ki küldte a testvérnőket hozzájuk. Amikor elmagyarázták, hogy mindenkit meglátogatnak, a férj  újra megkérdezte: „Biztos, hogy nem valamelyik szomszéd küldte magukat?” A feleség, aki már hallott Jehova Tanúiról, amikor Zaire-ban éltek, később elmondta a két testvérnőnek, mi történt aznap reggel: „Imádkoztam Jehovához, mint ahogy más napokon is szoktam, hogy küldjön Tanúkat a szigetre. A férjem kinevetett. Amikor megláttam magukat az ajtóban, én is, és a férjem is nagyon meglepődtünk. Ezért kérdezgette folyton, hogy ki küldte magukat” — mesélte. Rögtön bibliatanulmányozást kezdtek az asszonnyal. Tíz hónapon keresztül telefonon folytatták a tanulmányozást, annak ellenére, hogy ez igen sokba került a testvérnőnek is, és az érdeklődő asszonynak is. Végül megkeresztelkedett, és most ő az egyedüli Tanú azon a szigeten, ahol 1900 évvel ezelőtt János apostol élt a társaitól elszigetelve.

„Halászat” a kikötőkben

Minden nyáron nagy óceánjárók állnak meg az Égei-tenger kikötőiben, sok idelátogató turistával a fedélzetükön. Jehova Tanúinak ez különleges lehetőség, hogy sokféle nemzetiségű, különféle anyanyelvű emberekkel beszéljenek. A gyülekezetek több nyelven tartanak raktáron bibliai irodalmat, a hírnökök pedig több ezer folyóiratot terjesztenek el a turisták között. Vannak olyan óceánjárók, amelyek minden héten ugyanabban a kikötőben kötnek ki, és ez nagyszerű lehetőség a testvéreknek arra, hogy újralátogatásokat végezzenek, sőt akár bibliatanulmányozásokat is vezessenek a hajó legénysége közül valókkal.

1996 nyarán egy testvérnő, aki egyébként teljes időben prédikál, Rodosz szigetén tanúskodott egy jamaicai fiatalembernek. A fiatalember egy nagy óceánjárón dolgozott, amely minden pénteken kikötött Rodoszon. A következő pénteken a testvérnő meghívta a férfit, hogy vegyen részt a szigeten tartott kerületkongresszuson. Az úttörő testvérnő, angol Bibliával a kezében segített a férfinak megérteni a programon elhangzott bibliai igazságok közül néhányat. A fiatalemberre nagy hatással volt a szeretet és a szívélyesség, melyet a kongresszuson a Tanúk kimutattak. A következő pénteken meghívott két úttörő testvért a hajóra. Az úttörők vittek angol és spanyol nyelvű kiadványokat, de a táskájuk alig egy óra alatt kiürült! A fiatal jamaicai férfi minden pénteken tanulmányozta a Bibliát, egészen nyár végéig. A következő nyáron újra visszatért, és kész volt  folytatni a tanulmányozást. Ez alkalommal azt is elhatározta, hogy munkát változtat, hogy fejlődhessen szellemileg. Aztán megint elment. Milyen boldogok voltak a rodoszi testvérek, amikor hallották, hogy 1998 elején ez a fiatalember megkeresztelkedett!

Vándorló „halak” fogása

Az Égei-tengerről köztudott, hogy bőven vannak benne vándorló halak, mint például szardínia vagy kardhal, amelyek átszelve ezeket a vizeket az ügyes halászok hálóiban végzik. Ehhez hasonlóan a Királyság evangéliumhirdetői sok fogékony szívű embert találnak a bevándorló munkások között, akik kelet-európai országokból költöztek Görögországba.

Rezi tízéves volt, amikor először olvasott Jehováról és szándékairól Az Őrtorony és az Ébredjetek! lapjain. Ez Albániában történt. Három évvel később családjával együtt Rodosz szigetére költöztek. Egy nap Rezi imádkozott Jehovához, hogy segítsen neki megtalálni népét az új lakóhelyén. Másnap édesapja a már ismerős kiadványokkal, Az Őrtorony és az Ébredjetek! folyóirattal tért haza, Rezi legnagyobb örömére. A kislány kapcsolatba lépett a testvérnővel, akitől az édesapja a folyóiratokat kapta, és hamarosan elkezdett tanulmányozni az Ismeret, amely örök élethez vezet című könyv segítségével. Időnként azt kérte, hogy háromszor is tanulmányozzanak egy nap! Két hónap után kereszteletlen hírnök lett, és 14 évesen, 1998 márciusában megkeresztelkedett. Még ugyanazon a napon elkezdte a kisegítőúttörő-szolgálatot, hat hónappal később pedig általános úttörő, vagyis teljes idejű szolga lett.

Kósz szigetén egy testvér tanulmányozott néhány orosz emberrel. Amikor megkérdezte őket, hogy van-e a barátaik között, aki szívesen tanulmányozná a Bibliát, egy örmény házaspárhoz irányították, Leonidashoz és feleségéhez, Opheliához, akik mintegy 30 kilométerre laktak tőlük, egy faluban. A testvér meglepődött, amikor az örmény házaspár elővett egy táskát, amely tele volt a Watch Tower Society által kiadott örmény és orosz nyelvű bibliai irodalommal! Elmondták, hogy már tanulmányozták a Bibliát Jehova Tanúval, és eljutottak egészen addig a pontig, hogy kereszteletlen hírnökök lettek. De a politikai zavargások és a gazdasági nehézségek miatt el kellett hagyniuk a hazájukat. Amint megérkeztek Kószra, elkezdtek tanulmányozni Leonidas édesanyjával és húgával, akik már ott éltek. Így hát a Tanú egyszerre három új bibliatanulmányozást is vezetett: egyet Opheliával, egyet Leonidasszal, egyet pedig Leonidas édesanyjával és húgával. Ehhez hetente háromszor 30 kilométert kellett utaznia motorkerékpáron oda is, és azután vissza is. Néhány hónappal később Leonidas és a felesége megkeresztelkedett. Micsoda jutalom a helyi testvérek önfeláldozó szelleméért!

Jehova adja a növekedést

Jehova áldása egyértelműen látszik annak a több mint 2000 tevékeny Királyság-hirdetőnek a fáradhatatlan erőfeszítésein, akik az Égei-szigeteken laknak. Most Jehova Tanúinak 44 gyülekezete és 25 csoportja van ott. A csoportok között 17 idegen nyelvű van, hiszen Jehova akarata az, hogy „mindenfajta ember megmentésben részesüljön, és az igazság pontos ismeretére jusson” (1Timótheus 2:4, NW). Ezen kívül 13 különleges úttörő tesz nagy erőfeszítéseket, hogy még több embert érjenek el azokon az elszigetelt területeken.

Az Égei-tenger már évszázadok óta a kulturális fejlődés és a kereskedelem egyik központja. Az elmúlt évtizedekben több százezer turista kedvelt nyaralóhelye lett ez a környék. De ami sokkal fontosabb, a Királyság-hirdetők mint „emberhalászok” sok tiszta szívű embert találtak ezeken a szigeteken, akik vágynak arra, hogy dicsérhessék Jehovát. Mindahányan nagyszerűen reagáltak a prófétai felhívásra: „Adják az Úrnak a dicsőséget, és dicséretét hirdessék a szigetekben” (Ésaiás 42:12).

[Térkép a 22. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

Égei-tenger

GÖRÖGORSZÁG

Lészvosz

Híosz

Számosz

Ikaría

Fúrni

Pátmosz

Kósz

Rodosz

Kréta

TÖRÖKORSZÁG

[Kép a 23. oldalon]

Lészvosz szigete

[Kép a 24. oldalon]

Pátmosz szigete

[Kép a 24. oldalon]

Kréta szigete