Minden újjá lesz — a jövendölésnek megfelelően

„Monda az, a ki a királyiszéken ül vala: Ímé mindent újjá teszek. És monda nékem . . . e beszédek hívek és igazak” (JELENÉSEK 21:5).

1., 2. Miért van az, hogy sok ember okkal nem szívesen gondol arra, hogy mit hoz a jövő?

GONDOLTÁL már arra, vagy mondtad már: „Ki tudja, mit hoz a holnap?” Érthető, hogy az emberek nem szívesen találgatják, mit hoz a jövő, és nem is bíznak az olyan személyekben, akik vakmerően azt állítják, meg tudják jövendölni, mi vár ránk. Az emberek egyszerűen nem képesek pontosan megjövendölni, mi történik majd az előttünk álló hónapokban vagy években.

² Egy folyóirat különszámot jelentetett meg az időről. Ebben a számban Robert Cringely, aki televíziós dokumentumműsorokat szokott vezetni, ezt írta: „Az idő valójában mindegyikünket megaláz, de az idő kezétől senki sem szenved jobban, mint a jósok. A jövő kitalálása egy olyan játék, melyben csaknem mindig veszítünk . . . Ennek ellenére az úgynevezett szakértők továbbra is közlik előrejelzéseiket” (Forbes ASAP).

3., 4. a) Milyen derűlátó nézetet vallanak egyesek a millenniummal kapcsolatban? b) Ésszerű módon mire számítanak mások a jövőt tekintve?

³ Bizonyára észrevetted, hogy mivel olyan sokat foglalkoznak az emberek az új évezreddel, most úgy tűnik, több ember gondol a jövőre.  Tavaly év elején egy folyóirat ezt írta: „Bár a kanadaiak többségének lehetséges, hogy 2000 csak egy újabb év lesz a naptárban, megtörténhet, hogy véletlenül egybeesik egy valóban új kezdettel is” (Maclean’s). Chris Dewdney, a York Egyetem professzora szerint a következő okunk van a derűlátásra: „a millennium azt jelenti, hogy moshatjuk a kezünket egy tényleg borzalmas évszázad után.”

⁴ De nem úgy tűnik, hogy ez az elképzelés csupán vágyálom? Egy Kanadában végzett felmérés azt mutatta, hogy a megkérdezetteknek csupán 22 százaléka „hiszi azt, hogy 2000 új kezdetet hoz majd a világnak”. Valójában a megkérdezetteknek csaknem fele „számít újabb világméretű összeütközésre”, vagyis világháborúra 50 éven belül. A legtöbben nyilvánvalóan érzékelik, hogy az új évezred nem képes eloszlatni gondjainkat, mindent újjátéve. Michael Atiyah, a brit Királyi Természettudományi Akadémia egyik volt elnöke ezt írta: „A gyors változás . . . azt jelenti, hogy a huszonegyedik század döntő kihívások elé állítja az emberiséget. A népesség növekedése, a korlátozott nyersanyagkészletek, a környezetszennyezés és a széles körű szegénység által okozott gondok már elértek minket, és valóban sürgető, hogy leküzdjük őket.”

5. Hol találhatunk megbízható felvilágosítást arra vonatkozóan, hogy mi vár ránk?

⁵ Ám lehetséges, hogy eltűnődsz a következőkön: „Ha egyszer az emberek nem tudják, mit tartogat a jövőnk, nem volna jobb egyszerűen nem is gondolni a jövőre?” A válasz: nem! Való igaz, az emberek nem tudják pontosan megmondani előre, mi vár ránk, de ne gondoljuk, hogy senki sem képes rá. Miért, ki képes megmondani, és mi okunk van rá, hogy derűlátóak legyünk a jövőt tekintve? Kielégítő válaszokat találhatsz négy konkrét jövendölésben. Ezek a feljegyzett jövendölések a legelterjedtebb és legszélesebb körben olvasott könyvben találhatók, ami ugyanakkor igazán félreértett és figyelmen kívül hagyott könyv is. Ez a könyv a Biblia. Bárhogyan vélekedsz is a Bibliáról, és függetlenül attól, hogy mennyire ismered, mindenképpen tartozol magadnak annyival, hogy megvizsgáld ezt a négy alapvető fontosságú szövegrészt. Ezek tulajdonképpen ragyogó jövőt jósolnak. Ez a négy kulcsfontosságú prófécia ezenfelül azt is vázolja, milyen lehet a saját jövőd és szeretteid jövője.

6., 7. Mikor prófétált Ésaiás, és hogyan teljesedtek bámulatos módon a jövendölései?

⁶ Az első jövendölést Ésaiás könyvének 65. fejezetében találhatjuk. Mielőtt elolvasnánk, világosan rögzítsük elménkben a keretet: azt, hogy mikor íródott, és milyen helyzettel foglalkozik. E szavakat Isten prófétája, Ésaiás jegyezte fel, aki több mint egy évszázaddal azelőtt élt, hogy Júda királysága elpusztult. A vég akkor érkezett el, amikor Jehova megvonta védelmét a hűtlen zsidóktól, megengedve a babiloniaknak, hogy feldúlják Jeruzsálemet, és fogságba vigyék a népét. Erre több mint száz évvel Ésaiás jövendölése után került sor (2Krónika 36:15–21).

⁷ Ahhoz, hogy megértsük a jövendölés teljesedésének történelmi hátterét, idézzük emlékezetünkbe, hogy Isten irányításával Ésaiás pontosan megjövendölte annak a még meg nem született perzsa férfinak, Czírusnak a nevét, aki végül megdöntötte Babilont (Ésaiás 45:1). Czírus készítette elő a helyzetet arra, hogy a zsidók visszatérjenek hazájukba i. e. 537-ben. Bámulatos módon Ésaiás megjövendölte ezt a helyreállítást, amint a 65. fejezetben olvashatjuk. Arra a helyzetre összpontosított, mely az izraeliták közt uralkodik majd, amikor újra hazájukban lesznek.

8. Milyen boldog jövőről beszélt Ésaiás, és mely kifejezés különösen érdekes?

⁸ Az Ésaiás 65:17–19-ben ezt olvassuk: „ímé, új egeket és új földet teremtek, és a régiek ingyen sem emlittetnek, még csak észbe sem jutnak; hanem örüljetek és örvendjetek azoknak mindörökké, a melyeket én teremtek; mert ímé, Jeruzsálemet vígassággá teremtem, és az ő népét örömmé. És vígadok Jeruzsálem fölött, és örvendek népem fölött, és nem hallatik többé abban siralomnak és kiáltásnak szava!” Ésaiás nyilvánvalóan olyan állapotokról írt, melyek sokkal jobbak azoknál, amiket a zsidók Babilonban tapasztaltak. Örömről és vigadozásról  jövendölt. Figyeljük csak meg ezt a kifejezést: „új egek és új föld”. Ez az első a négy hely közül, ahol ez a kifejezés előfordul a Bibliában, és ennek a négy szövegrésznek közvetlen hatása lehet a jövőnkre, sőt meg is jövendölheti azt.

9. Hogyan vettek részt az ókori zsidók az Ésaiás 65:17–19 beteljesedésében?

⁹ Az Ésaiás 65:17–19 első beteljesedésében az ókori zsidók vettek részt, akik — pontosan Ésaiás jövendölése szerint — valóban visszatértek hazájukba, majd pedig újjáélesztették ott a tiszta imádatot (Ezsdrás 1:1–4; 3:1–4). Természetesen tudjuk, hogy hazájuk, ahová visszatértek, ugyanazon a bolygón volt, nem pedig valahol máshol a világegyetemben. Ez a felismerés segíthet nekünk megállapítani, hogy mit értett Ésaiás új egeken és új földön. Nem kell találgatásokba bocsátkoznunk, ahogyan egyesek teszik Nostradamus vagy más emberi jósok homályos próféciái alapján. A Biblia maga tisztázza, mit értett Ésaiás ezen a kifejezésen.

10. Hogyan értelmezzük az új „földet”, amelyről Ésaiás jövendölt?

¹⁰ A Biblia szóhasználatában a „föld” nem mindig a Földre mint bolygóra utal. A Zsoltárok 96:1 például ezt mondja: „énekelj az Úrnak te egész föld!” Tudjuk, hogy bolygónk — ami a szárazföldet és a hatalmas óceánokat jelenti — nem tud énekelni. Énekelni az emberek szoktak. Igen, a Zsoltárok 96:1 a földön élő emberekre utal. * Az Ésaiás 65:17 azonban „új egekről” is beszél. Ha a „föld” az emberek új társadalmát jelenti a zsidók hazájában, akkor mit jelent az „új egek” kifejezés?

11. Mire utal az „új egek” kifejezés?

¹¹ Egy bibliai lexikon kijelenti: „Mindenhol, ahol egy prófétai látomás színhelyét látjuk, ott az ég . . . az uralkodó hatalmak teljességét jelenti . . . , mely az alattvalók fölött van és uralkodik rajtuk, éppen úgy, ahogyan a természetes ég a föld fölött van és uralkodik rajta” (M’Clintock és Strong: Cyclopædia of Biblical, Theological, and Ecclesiastical Literature). Az „egek és föld” szavak alkotta kifejezésről szólva ugyanez a lexikon elmondja, hogy „prófétai nyelven ez a kifejezés különféle rangú személyek politikai helyzetére utal. Az ég jelenti a legfőbb hatalmat; a föld pedig az alattvalókat, azokat az embereket, akiken a feljebbvalók uralkodnak.”

12. Hogyan látták meg az ókori zsidók „az új egeket és új földet”?

 ¹² Amikor a zsidók visszatértek hazájukba, akkor mondhatni a dolgoknak egy új rendszerét nyerték el. Új uralom volt felettük. Zorobábel, Dávid király leszármazottja volt a kormányzó, és Jósua volt a főpap (Aggeus 1:1, 12; 2:21; Zakariás 6:11). Ők alkották az „új egeket”. Mi fölött uralkodtak? Az „új föld”, vagyis a megtisztított emberi társadalom fölött, amely visszatért hazájába, hogy újjáépítse Jeruzsálemet és a Jehova imádatára szolgáló templomot. Ezért hát ebben a valós értelemben volt új ég és új föld a beteljesedésben, amely az akkor élt zsidókat foglalta magában.

13., 14. a) Milyen más példa van még az „új egek és új föld” kifejezésre, amit figyelembe kell vennünk? b) Miért van különleges jelentősége a mi időnkben Péter próféciájának?

¹³ Legyünk óvatosak, nehogy célt tévesszünk. Célunk nem az, hogy a bibliamagyarázatot gyakoroljuk, és nem is az, hogy pusztán visszatekintsünk az ókori történelemre. Ez abból is látható, ha figyelmünket egy másik olyan helyre irányítjuk, ahol előfordul az „új egek és új föld” kifejezés. A 2Péter 3. fejezetében találjuk meg ezt a helyet, és látni fogjuk majd, hogy a mi jövőnket is érinti.

¹⁴ Péter apostol több mint 500 évvel azután írta levelét, hogy a zsidók visszatértek hazájukba. Mivel Péter Jézus egyik apostola volt, ő Krisztusnak, vagy ahogyan a 2Péter 3:2 utal rá, „az Úrnak” követőihez intézte a szavait. A negyedik versben Péter megemlíti Jézus „eljövetelének ígéretét”, ami napjainkra nézve nagy jelentőségűvé teszi ezt a próféciát. Rengeteg bizonyíték van, ami azt mutatja, hogy az I. világháború óta Jézus jelen van abban az értelemben, hogy hatalmat kapott mint Isten égi Királyságának Uralkodója (Jelenések 6:1–8; 11:15, 18). Ennek különleges jelentősége van, ha figyelembe vesszük, amit Péter még ugyanebben a fejezetben megjövendölt.

15. Hogyan teljesedik Péternek az „új égről” szóló próféciája?

¹⁵ A 2Péter 3:13-ban ezt olvassuk: „új eget és új földet várunk az ő ígérete szerint, a melyekben igazság lakozik.” Talán tudod már, hogy az égben lévő Jézus a legfőbb Uralkodó az „új égben” (Lukács 1:32, 33). Más bibliai szövegrészek viszont arra utalnak, hogy nem egyedül uralkodik. Jézus megígérte, hogy az apostolok és még néhány, hozzájuk hasonló más személy is helyet kap az égben. A Zsidókhoz írt levélben Pál apostol úgy jellemezte őket, mint akik „mennyei elhívásnak részesei”. És Jézus azt mondta, hogy az ebbe a csoportba tartozók trónokon ülnek majd az égben vele együtt (Zsidók 3:1, kiemelés tőlünk; Máté 19:28; Lukács 22:28–30; János 14:2, 3). A lényeg az, hogy mások is uralkodnak Jézussal az új égben. De mit értett Péter az „új föld” kifejezésen?

16. Mi a már létező „új föld”?

¹⁶ Akárcsak az ókori beteljesedés — amikor a zsidók visszatértek hazájukba —, a 2Péter 3:13 jelenlegi beteljesedése is olyan emberekre vonatkozik, akik alávetik magukat eme új ég uralmának. Több millióan vannak, akik örömmel vetik alá magukat ennek az uralomnak. Ők javukra fordítják oktatási programját, és törekszenek alkalmazkodni a Bibliában található törvényeihez (Ésaiás 54:13). Ezek a személyek alkotják az „új föld” alapját abban az értelemben, hogy egy minden nemzetiségből, nyelvből és rasszból álló világméretű társadalmat alkotnak, és együttműködnek, alávetve magukat az uralkodó Királynak, Jézus Krisztusnak. Fontos megjegyeznünk, hogy te is része lehetsz ennek az embercsoportnak! (Mikeás 4:1–4).

17., 18. Miért van okunk a 2Péter 3:13 szavai alapján várni a jövőt?

¹⁷ Ne gondold, hogy ez minden, s hogy nem tudjuk még részletesebben megismerni a jövőt. Sőt, ha szövegösszefüggésében vizsgálod a 2Péter 3. fejezetét, akkor nagy változás előjeleit fedezheted fel. Az 5. és a 6. versben Péter Noé napjainak Özönvizéről ír, mely véget vetett az akkori gonosz világnak. Péter a 7. versben megemlíti, hogy „a mostani egek . . . és a föld”, azaz az uralmak és az embertömegek egyaránt fenn vannak tartva „az ítéletnek és az istentelen emberek romlásának napjára”. (Kiemelés tőlünk.) Ez megerősíti, hogy „a mostani egek . . . és föld”  kifejezés nem az anyagi világegyetemre utal, hanem az emberekre és a felettük lévő uralmakra.

¹⁸ Péter ezután elmagyarázza, hogy Jehova eljövendő napja nagy tisztogatást valósít meg, utat készítve a 13. versben említett új égnek és új földnek. Emlékezz csak ennek a versnek a végére: ezekben „igazság lakozik”. Vajon nem arra utal ez, hogy nagyszabású, javulást ígérő változásoknak kell bekövetkezniük? Vajon nem ígér valóban új dolgokat, egy olyan időt, amikor az emberek nagyobb élvezetet találnak az életben, mint napjainkban? Ha eljutottál erre a felismerésre, akkor jobban megértetted, amiről a Biblia jövendöl; ez olyan éleslátás, amely csak keveseknek adatik meg.

19. Milyen keretben mutat a Jelenések könyve az eljövendő „új egekre és új földre”?

¹⁹ De lépjünk tovább. Megvizsgáltuk Ésaiás könyvének 65. fejezetében azt a helyet, ahol előfordul az „új egek és új föld” kifejezés, illetve egy másik helyet is Péter második levelének 3. fejezetében. Lapozzunk most a Jelenések könyve 21. fejezetéhez, melyben egy másik olyan helyet találunk, ahol ez a kifejezés olvasható a Bibliában. A szövegkörnyezet megértése most is segíteni fog. Két fejezettel előbb, a Jelenések könyve 19. fejezetében egy háború leírását találjuk gazdag jelképes nyelvezettel — ámde ez a háború nem ellenséges nemzetek közt dúl. Az egyik fél „Isten ígéje”. Bizonyára felismered, hogy ez a cím Jézus Krisztusra utal (János 1:1, 14). Ő az égben van, és ez a látomás égi seregeivel együtt mutatja be őt. Kik az ellenfeleik? A fejezet említ „királyokat”, „vezéreket” és különféle rangú személyeket, „kicsinyeket és nagyokat”. Ez a csata Jehova eljövendő napjával, a gonoszság elpusztításával kapcsolatos (2Thessalonika 1:6–10). Ha továbbmegyünk, a Jelenések könyvének 20. fejezete annak leírásával kezdődik, hogy eltávolítják „a régi kígyót, a ki az ördög és Sátán”. Ez adja meg a Jelenések könyve 21. fejezetének a hátterét.

20. Milyen jelentős változás várható a Jelenések 21:1 szerint?

²⁰ János apostol az alábbi izgalmas szavakkal kezdi a fejezetet: „láték új eget és új földet; mert az első ég és az első föld elmúlt vala; és a tenger többé nem vala.” Annak alapján, amit Ésaiás könyvének 65. fejezetével és Péter második levelének 3. fejezetével kapcsolatban láttunk, biztosak lehetünk abban, hogy ez nem a szó szerinti egeknek és bolygónknak, illetve a rajta lévő mély vizeknek a megsemmisítésére utal. Ahogy az előző fejezetek megmutatták, a gonosz emberek és uralmaik, köztük a láthatatlan uralkodó, Sátán — ezek lesznek eltávolítva. Igen, ez az ígéret a dolgoknak egy új rendszeréről szól, mely a földön élő embereket is magában foglalja.

21., 22. Milyen áldások felől biztosít minket János, és mit jelent a könnyek eltörlése?

²¹ Ennek a csodálatos próféciának a további része is erről biztosít minket. A 3. vers vége arról az időről beszél, amikor Isten az emberiséggel lesz, s figyelmét az akaratát cselekvő emberekre irányítja, jót téve velük (Ezékiel 43:7). János így folytatja a 4. és 5. versben: „És az Isten eltöröl minden könyet az ő szemeikről; és a halál nem lesz többé; sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak. És monda az, a ki a királyiszéken ül vala: Ímé mindent újjá teszek. És monda nékem: Írd meg, mert e beszédek hívek és igazak.” Milyen felemelő prófécia!

²² Álljunk meg, és ízlelgessük, mit jövendöl  meg itt a Biblia! „Isten eltöröl minden könyet az ő szemeikről.” Ez nem utalhat csak általában a könnyekre, mely érzékeny szemünket mossa, és az örömkönnyekre sem utalhat. Nem, Isten azokat a könnyeket törli majd el, melyeket a szenvedés, bánat, csalódás, bajok és gyötrelmek okoznak. Miért lehetünk biztosak ebben? Nos, Istennek ez a rendkívüli ígérete, hogy eltörli a könnyeket, a ’halál, gyász, kiáltás és fájdalom elmúlásával’ van kapcsolatban (János 11:35).

23. Milyen állapotok megszűnését garantálja János próféciája?

²³ Vajon nem azt bizonyítja ez, hogy teljesen megszűnnek a rákos megbetegedések, az agyérkatasztrófák, a szívrohamok, sőt még a halál is? Ki az közülünk, aki nem vesztette el valamelyik szeretett hozzátartozóját betegség, baleset vagy katasztrófa következtében? Isten itt azt ígéri, hogy megszűnik a halál, ami még arra is utal, hogy az esetleg abban az időben születendő gyermekekre nem az vár, hogy növekszenek, azután pedig megöregszenek, ami a halálhoz vezet. Ez a prófécia még azt is jelenti, hogy nem lesz többé Alzheimer-kór, csontritkulás, rostdaganat, zöld hályog, sőt még szürke hályog sem, melyek oly gyakoriak idős korban.

24. Miért lesz áldás az „új ég és új föld”, és mit fogunk még megvizsgálni?

²⁴ Azzal kétségtelenül egyetértesz, hogy a halál, az öregség és a betegségek megszüntetése által alábbhagy a gyász és a kiáltás. Mi a helyzet viszont a nyomasztó nincstelenséggel, a gyermekek bántalmazásával és megbecstelenítésével, valamint a neveltetés vagy bőrszín miatti elnyomó megkülönböztetéssel? Ha ezek — a napjainkban gyakori — dolgok megmaradnának, akkor nem szabadulnánk meg a gyásztól és a kiáltástól. Az „új égben és új földön” való életet nem fogják megkeseríteni ezek a ma szomorúságot okozó gondok. Micsoda változás! Mindeddig azonban csak három olyan helyet vizsgáltunk meg, ahol a Biblia az „új egek és új föld” kifejezést használja. Van még egy, amely kapcsolódik a már megvizsgáltakhoz, és ez hangsúlyozza, miért van okunk örömmel várni azt, hogy mikor és hogyan fogja Isten teljesíteni az ígéretét, hogy ’mindent újjá tesz’. A következő cikk ezt a próféciát fogja vizsgálni, és azt, hogy milyen hatással lehet ez a prófécia a boldogságunkra.

[Lábjegyzet]

Mire emlékszel?

• Sorolj fel három olyan esetet, ahol a Biblia az „új egekről és új földről” jövendöl!

• Hogyan vettek részt az ókori zsidók az „új egekről és új földről” szóló prófécia beteljesedésében?

• A megértettek alapján hogyan teljesedik a Péter által említett „új égről és új földről” szóló prófécia?

• Hogyan irányítja figyelmünket a Jelenések könyvének 21. fejezete egy ragyogó jövőre?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 10. oldalon]

Amint Jehova megjövendölte, Czírus készítette elő a helyzetet arra, hogy a zsidók visszatérjenek hazájukba i. e. 537-ben