Győzelem a korrupció felett, a szellem kardjával

„FEL KELL ÖLTENETEK AZ ÚJ EGYÉNISÉGET, AMELY ISTEN AKARATA SZERINT TEREMTETETT IGAZI IGAZSÁGOSSÁGBAN ÉS LOJALITÁSBAN” (Efézus 4:24, NW).

HATALMÁNAK fénykorában a Római Birodalom volt a világtörténelem legnagyobb emberi közigazgatási egysége. A római törvényhozás olyan hatékony volt, hogy sok országban még ma is az a jogszabálygyűjtemények alapja. De hiába értek el szép eredményeket, volt egy alattomos ellenségük, melyet még a római légiók sem tudtak legyőzni: a korrupció. És a korrupció végül Róma bukásához vezetett.

Pál apostol is a korrupt római hivatalnokok uralmától szenvedett. A római kormányzó, Félix, aki kihallgatta Pált, szemmel láthatólag elismerte az ártatlanságát. De Félix, lévén napjainak egyik legkorruptabb kormányzója, elhalasztotta Pál tárgyalását, abban a reményben, hogy Pál a szabadulásért cserébe majd pénzt ad neki (Cselekedetek 24:22–26).

De Pál nem fizette le Félixet, inkább becsületesen „igazságról, önmegtartóztatásról” beszélt neki. Félix nem változtatott életmódján, Pál pedig börtönben maradt, és nem próbálta megvesztegetéssel kikerülni a törvényes eljárást. Az igazságról és a becsületességről prédikált, és a szerint is élt. Ezt írta a zsidó keresztényeknek: „úgy vagyunk meggyőződve, hogy jó lelkiismeretünk van, igyekezvén mindenekben tisztességesen forgolódni” (Zsidók 13:18).

 Ez az álláspont szöges ellentétben állt napjainak erkölcsével. Félix testvére, Pallas az ókor egyik leggazdagabb embere volt, és vagyonát, melyet 45 millió dollárra becsülnek, csaknem teljes mértékben megvesztegetésekkel és zsarolással szerezte. Gazdagsága azonban eltörpül a mellett a több milliárd dollár mellett, melyet egyes XX. századi korrupt uralkodók titkos bankszámlákon helyeztek el. Világos, hogy csak a naiv ember gondolja azt, hogy napjaink kormányai legyőzték a korrupciót.

Mivel a korrupció ilyen régen meggyökeresedett, vajon azt gondolhatjuk, hogy ez pusztán az emberi természet része? Vagy tehetünk valamit a korrupció megfékezésére?

Hogyan fékezhető meg a korrupció?

Az első lépés a korrupció megfékezésében egyértelműen az, hogy felismerjük: a korrupció romboló és káros, mivel a gátlástalan emberek mások kárára húznak hasznot belőle. Kétségtelenül némi eredményt már értek el ebben. James Foley, az Egyesült Államok külügyminiszter-helyettese ezt mondta: „Mindannyian tudjuk, hogy a megvesztegetésért nagy árat kell fizetni. A megvesztegetés aláássa a jó kormányzást, kárt okoz a gazdasági termelékenységben és fejlődésben, eltorzítja a kereskedelmet, és hátrányos helyzetbe hozza az állampolgárokat mindenütt a világon.” Sokan egyetértenének vele. 1997. december 17-én 34 nagyobb ország írt alá egy „megvesztegetésről szóló egyezményt”, melynek célja, hogy „hatékony eszköz legyen a korrupció elleni világméretű küzdelemben”. Az egyezmény alapján „büntetendő cselekménynek számít, ha valaki megvesztegetést ajánl fel vagy ad külföldi országok hivatalos személyeinek, nemzetközi üzleti ügyek előmozdítása, illetve megakadályozása végett”.

Azonban a külföldi üzleti szerződések megnyerése céljából alkalmazott megvesztegetés a korrupció területén csupán a jéghegy csúcsa. A korrupció összes formájának felszámolásában sokkal nehezebb a következő lépés: a szívállapot, vagy inkább sok-sok szívállapot megváltoztatása. Az embereknek mindenütt meg kell tanulniuk gyűlöletet érezni a megvesztegetés és a korrupció ellen. Csakis így szüntethető meg a tisztességtelen haszon. A Newsweek folyóirat szerint néhányan úgy érzik, hogy ennek érdekében a kormányoknak „általánosan elfogadott közerkölcsre kellene buzdítania”. Egy korrupcióellenes nem kormányzati szervezet, a Transparency International szintén azt javasolja, hogy támogatóinak „a feddhetetlenség magvát kell vetniük” a munkahelyeken.

A korrupció elleni harc erkölcsi vonatkozású, amelyet nem lehet pusztán törvényhozással vagy a bírósági büntetés ’kardjával’ megnyerni (Róma 13:4, 5, NW). Az erény és a feddhetetlenség magvait az emberek szívébe kell ültetni. Ezt leginkább annak az eszköznek a segítségével lehet megtenni, amelyről Pál apostol írt: „a szellem kardjával”, vagyis Isten Szavával, a Bibliával (Efézus 6:17, NW).

A Biblia elítéli a korrupciót

Miért nem nézte el Pál a korrupciót? Mert Isten akaratát kívánta cselekedni, „a ki nem személyválogató, sem ajándékot el nem fogad” (5Mózes 10:17). Ezenkívül Pál kétségtelenül emlékezett a Mózesi Törvény konkrét parancsára: „személyt se válogass; ajándékot se végy; mert az ajándék megvakítja a bölcsek szemeit, és elfordítja az igazak beszédét” (5Mózes 16:19). Dávid király is tudta, hogy Jehova gyűlöli a korrupciót, és arra vágyott, hogy Isten ne számolja őt a bűnösök közé, akiknek „jobbjuk telve vesztegetéssel” (Zsoltárok 26:10).

Azoknak, akik őszintén imádják Istent, további okaik is vannak arra, hogy elutasítsák a korrupciót. Salamon ezt írta: „A király igazsággal erősíti meg az országot; a ki pedig ajándékot vesz, elrontja azt” (Példabeszédek 29:4). Az igazság, különösen amikor a felsőbb hivatalokból gyakorolják, megerősíti az országot, míg a korrupció szegénységbe dönti azt. Érdekes módon a Newsweek ezt írta: „Egy olyan rendszerben, ahol mindenki szeretne magának egy darabkát a korrupt megvesztegetésből, és tudja, hogyan szerezze meg azt, a gazdaság egyszerűen összeomlik.”

Még ha a gazdaság nem omlik is össze teljes mértékben, az igazságszeretőket bántja, amikor  látják, hogy a korrupció zavartalanul virágzik (Zsoltárok 73:3, 13). Teremtőnket, aki belénk ültette az igazságosság utáni vágyat, szintén sérti a korrupció. A múltban Jehova közbelépett, hogy véget vessen az égbekiáltó korrupciónak. Jeruzsálem lakóinak például nyíltan megmondta, miért adja őket ellenségeik kezébe.

Prófétáján, Mikeáson keresztül Isten ezt mondta: „Halljátok ezt, kérlek, Jákób házának fejei és Izráel házának vezérei! a kik útáljátok az ítéletet, és minden igazságot elcsavartok . . . Kiknek fejedelmei ajándékért ítélnek, és papjaik jutalomért tanítanak, és prófétáik pénzért jövendölnek . . . Azért ti miattatok mezővé szántatik a Sion, és kőhalommá lesz Jeruzsálem.” A korrupció tönkretette Izráel társadalmát, csakúgy, mint Rómát évszázadokkal később. Isten figyelmeztetésének megfelelően mintegy egy évszázaddal azután, hogy Mikeás leírta ezeket a szavakat, Jeruzsálemet elpusztították és lakatlanná tették (Mikeás 3:9, 11, 12).

Egyetlen embernek vagy nemzetnek sem kell korruptnak lennie. Isten arra ösztönzi a gonoszokat, hogy hagyjanak fel eddigi életútjukkal és változtassák meg gondolkodásmódjukat (Ésaiás 55:7). Ő azt akarja, hogy mindegyikünkben a kapzsiság helyére az önzetlenség, a korrupció helyére pedig az igazságosság lépjen. Jehova erre emlékeztet minket: „Aki elnyomja a nincstelent, gyalázza Alkotóját, aki pedig könyörül a szegényen, az dicsőíti” (Példabeszédek 14:31, Újfordítású revideált Biblia).

Győzelem a korrupció felett, a Biblia igazságával

Mi indíthat valakit ilyen változásra? Ugyanaz ez erő, mely Pált arra indította, hogy hátat fordítson farizeusi életének, és Jézus Krisztus bátor követője legyen. „Az Istennek beszéde élő és ható” — írta (Zsidók 4:12). A szentírási igazság ma is előmozdítja a becsületességet, még azok között is, akik teljesen belebonyolódtak a korrupt eljárásmódokba. Figyeljünk meg egy példát.

A Kelet-Európában élő Alexander * nem sokkal azután, hogy befejezte katonai szolgálatát, egy bandához csapódott, melynek módszerei közé tartozott a zsarolás és a megvesztegetés. „Az én feladatom az volt, hogy védelmi pénzt csikarjak ki a tehetős üzletemberektől — mondja Alexander. — Ha már megnyertem egy üzletember bizalmát, a banda többi tagja erőszakosan megfenyegette. Én aztán felajánlottam, hogy elintézem az ügyet, persze csak komoly összeg ellenében. Az »ügyfeleim« hálásak voltak, hogy segítek nekik a problémáik megoldásában, miközben én okoztam azokat! Akármilyen furcsának tűnik is, ez volt a munkám egyik oldala, és szívesen csináltam.

Élveztem a pénzt és az izgalmakat, amelyeket ez az életforma kínált. Drága autóval jártam, gyönyörű házban laktam, és annyi pénzem volt, hogy bármit megvehettem, amit csak akartam. Az emberek féltek tőlem, és ettől úgy éreztem, hatalmam van felettük. Valahogy úgy éreztem, hogy senki nem tud ártani nekem, és hogy a törvény felett állok. Bármikor gondom volt a rendőrséggel, mindig meg tudtam oldani, vagy egy ügyes ügyvéd segítségével, akinek megvoltak a módszerei az igazságszolgáltatási rendszer megkerülésére, vagy a megfelelő személy megvesztegetésével.

De azok között, akik a korrupcióból élnek, nincs lojalitás. A banda egyik tagja megutált engem, és így kegyvesztett lettem. Hirtelen elvesztettem a luxusautómat, a pénzemet, »luxusbarátnőmet«. Sőt, még kegyetlenül meg is vertek. Ez a fordulat komolyan elgondolkodtatott az élet értelmén.

Néhány hónappal azelőtt édesanyám Jehova Tanúja lett, én pedig elkezdtem olvasni a kiadványaikat. A Példabeszédek 4:14, 15 elgondolkodtatott: »A hitetleneknek útjára ne menj, se ne járj a gonoszok ösvényén. Hagyd el, át ne menj rajta; térj el tőle, és menj tovább.« Az ehhez hasonló bibliai idézetek meggyőztek arról, hogy nincs biztos jövőjük azoknak, akik bűnöző életmódot akarnak folytatni. Elkezdtem imádkozni Jehovához, és azt kértem tőle, hogy vezessen engem a helyes útra. Tanulmányoztam a Bibliát Jehova Tanúival, és végül átadtam az életem Istennek. Azóta becsületesen élek.

 Persze a becsületesség azt jelenti, hogy jóval kevesebb pénzt keresek. De most tudom, hogy van jövőm, hogy az életem valódi értelmet nyert. Felismertem, hogy korábbi életformám — minden illetéktelen jövedelmével — olyan volt, mint egy kártyavár, amely bármelyik pillanatban összedőlhet. Korábban a lelkiismeretem érzéketlen volt. De most, a Biblia tanulmányozásának köszönhetően mindig furdal a lelkiismeret, amikor kísértést érzek arra, hogy becstelen legyek, akár kis dolgokban is. Igyekszem a Zsoltárok 37:3 szavaival összhangban élni, amely így szól: »Bízzál az Úrban és jót cselekedjél; e földön lakozzál és hűséggel élj.«”

„Aki gyűlöli a vesztegetést, az élni fog”

Ahogyan azt Alexander is tapasztalta, a Biblia igazsága képes arra indítani az embert, hogy legyőzze a korrupciót. Ő változtatott az életén, azzal összhangban, amit Pál apostol mond az efézusiakhoz írt levelében: „le kell vetnetek a régi egyéniséget, amely korábbi viselkedésmódotokhoz igazodik, és amely megromlik megtévesztő kívánságai szerint; meg kell pedig újulnotok az elméteket mozgató erőben, és fel kell öltenetek az új egyéniséget, amely Isten akarata szerint teremtetett igazi igazságosságban és lojalitásban. Ennélfogva most, hogy levetettétek a hamisságot, igazságot szóljon mindegyikőtök a felebarátjával, mivel egymáshoz tartozó tagok vagyunk. Aki lop, többé ne lopjon, hanem inkább dolgozzon keményen, azt cselekedve kezével, ami jó munka, hogy legyen mit odaadnia a szükségben levőnek” (Efézus 4:22–25, 28, NW). Az emberiség jövője függ ettől az átalakulástól.

A szabadon burjánzó kapzsiság és a korrupció tönkreteheti a földet, hiszen annak idején a Római Birodalom bukását is ez okozta. Örömmel mondhatjuk azonban, hogy az emberiség Teremtője nem bízza az ilyen dolgokat a véletlenre. Elhatározta, hogy ’elpusztítja azokat, akik a földet pusztítják’ (Jelenések 11:18). És Jehova azt ígéri azoknak, akik vágyakoznak egy olyan világ után, amely mentes a korrupciótól, hogy hamarosan létrejön egy ’új ég és új föld, amelyekben igazság lakozik’ (2Péter 3:13).

Igaz, talán nem könnyű manapság becsületesen élni. De Jehova arról biztosít minket, hogy hosszú távon „kárt okoz saját házának a nyerészkedő, de aki gyűlöli a vesztegetést, az élni fog” * (Példabeszédek 15:27, Úf). Ha elutasítjuk a korrupciót, kimutatjuk, hogy őszinte az Istenhez intézett imánk: „jőjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is” (Máté 6:10).

Míg arra várunk, hogy ez a Királyság elkezdje tevékenységét, mindannyian ’vessünk igazságot’ azáltal, hogy nem nézzük el és nem gyakoroljuk a korrupciót (Hóseás 10:12, Úf). Ha így teszünk, a mi életünk is tanúsítani fogja, milyen ereje van Isten ihletett Szavának. A szellem kardja képes győzelmet aratni a korrupció felett.

[Lábjegyzetek]

[Kép a 7. oldalon]

A Biblia segítségével kifejleszthetjük az „új egyéniséget”, és elkerülhetjük a korrupciót