Miért burjánzik a korrupció?

„VESZTEGETÉSRE SZÁNT AJÁNDÉKOT NE FOGADJ EL, MERT AZ ILYEN AJÁNDÉK VAKKÁ TESZI A VILÁGOSAN LÁTÓKAT, ÉS AZ IGAZ BESZÉDET IS ELCSAVARJA” (2Mózes 23:8, Újfordítású revideált Biblia).

HÁROMEZER-ÖTSZÁZ évvel ezelőtt a Mózesi Törvény elítélte a megvesztegetést. Az azóta eltelt évszázadok alatt a korrupció ellen hozott törvények száma csak gyarapodott. De a törvényhozás nem járt sikerrel a korrupció megfékezésében. Többmilliós értékű, megvesztegetésre szánt pénzösszegek cserélnek gazdát naponta, és több milliárd ember szenvedi kárát.

A korrupció olyan széles körű és annyira kifinomultan működik, hogy már magát a társadalom szerkezetét fenyegeti. Néhány országban szinte semmit sem lehet megvesztegetés nélkül tenni. A megfelelő személyt lefizetve lehet átjutni a vizsgán, jogosítványt szerezni, kieszközölni egy szerződést, vagy megnyerni egy pert. „A korrupció komoly szennyfolt az emberek gondolkodásában” — panaszkodik Arnaud Montebourg párizsi ügyvéd.

A megvesztegetés különösen az üzleti világban burjánzik. Egyes vállalatoknál a nyereség egyharmada rendszeresen a korrupt kormányhivatalnokok megvesztegetésére megy el. Egy brit folyóirat, a The Economist szerint a nemzetközi fegyverkereskedelemre kiadott évi 25 milliárd dollár 10 százaléka a lehetséges vásárlók megvesztegetésére szolgál. És ahogyan a korrupció mértéke nő, a következmények egyre végzetesebbek. Az elmúlt évtizedben állítólag egész országok gazdaságát döntötte romba a „baráti” alapon működő kapitalizmus — a korrupt üzletek, melyek annak a néhány kiváltságosnak kedveztek, akiknek jók voltak az összeköttetéseik.

Egyértelmű, hogy a korrupciótól és az annak eredményeként létrejött gazdasági összeomlástól éppen azok szenvednek leginkább, akik nincsenek abban a helyzetben, hogy bárkit is megvesztegethetnének. Ahogy a The Economist röviden kifejezi, „a korrupció nem más, mint az elnyomás egyik formája”. Vajon le lehet győzni az elnyomásnak ezt a formáját, vagy elkerülhetetlen a korrupció? Hogy válaszolhassunk erre a kérdésre, először meg kell állapítanunk a korrupció néhány alapvető okát.

Mi váltja ki a korrupciót?

Miért folyamodnak az emberek a becsületesség helyett a korrupcióhoz? Vannak, akiknek ez a könnyebbik módja — ha nem az egyetlen módja — annak, hogy megszerezzék, amit akarnak. Időnként a megvesztegetés megfelelő eszköz lehet a büntetés elkerülésére. Sokan egyszerűen csak követik azoknak a politikusoknak, rendőröknek és bíróknak a példáját, akik szemet hunynak a korrupció felett, vagy maguk is gyakorolják azt.

Ahogy a korrupció mindjobban növekszik, egyre elfogadhatóbb, sőt idővel normális életformává válik. Azok az emberek, akiknek szánalmasan alacsony a fizetésük, egyszerűen úgy érzik, nincs más megoldás, megvesztegetést kell követelniük, ha meg akarnak élni valahogy. És látva,  hogy büntetlenek maradnak azok, akik kierőszakolják a megvesztegetést vagy azok, akik fizetnek, hogy valamilyen igazságtalan nyereséghez jussanak, kevesen képesek ellenállni a nyomásnak. „Mivelhogy hamar a szentenczia nem végeztetik el a gonoszságnak cselekedőjén, egészen arra van az emberek fiainak szíve ő bennök, hogy gonoszt cselekedjenek” — mondta Salamon király (Prédikátor 8:11).

Két hatalmas erő tartja mozgásban a korrupciót: az önzés és a kapzsiság. Az önzés miatt a korrupt emberek szemet hunynak a szenvedés felett, melyet a korrupció okoz másoknak, és azzal igazolják a megvesztegetést, hogy szükségük van rá. Minél több anyagi hasznot húznak belőle, annál kapzsibbá válnak a korrupció gyakorlói. Salamon megfigyelte: „Aki szereti a pénzt, nem elégszik meg a pénzzel; sem a jövedelemmel az, aki szereti a vagyont” (Prédikátor 5:9, Úf [5:10, Károli]). Persze a kapzsiság talán hasznos a pénzszerzésben, de az biztos, hogy szemet huny a korrupció és a törvénytelenség felett.

Egy másik tényező, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagynunk az, hogy milyen szerepet tölt be e világ láthatatlan uralkodója, akit a Biblia úgy azonosít, mint Sátánt, az Ördögöt (1János 5:19; Jelenések 12:9). Sátán tevékeny a korrupció előmozdításában. A legnagyobb értékű megvesztegetést, melyet a történelem során feljegyeztek, Sátán ajánlotta fel Krisztusnak. ’A világ minden országát neked adom, ha leborulva imádsz engem’ (Máté 4:8, 9).

Jézust azonban nem lehetett megvesztegetni, és követőit is arra tanította, hogy hozzá hasonlók legyenek. Vajon eredményesen küzdhetnénk napjainkban a korrupció ellen Krisztus tanításaival? A következő cikk ezt a kérdést fogja megvizsgálni.