Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

A Gileád Iskola 108. osztályának tanulóit szent szolgálatra buzdítják

A Gileád Iskola 108. osztályának tanulóit szent szolgálatra buzdítják

A Gileád Iskola 108. osztályának tanulóit szent szolgálatra buzdítják

A BIBLIÁBAN Isten imádatát gyakran nevezik „szent szolgálatnak”. Ez egy görög kifejezésből származik, amely az Istennek végzett szolgálatra utal (Róma 9:4NW). Az 5562 jelenlévő, aki részt vett az Őrtorony Gileád Bibliaiskolát elvégző 108. osztály diplomaosztási programján, az előadásokban gyakorlatias tanácsokat hallhatott, amelyek segítenek majd a végzősöknek, hogy Jehova Isten előtt elfogadható szent szolgálatot végezzenek. *

Theodore Jaracz, Jehova Tanúi Vezető Testületének egyik tagja volt az elnöklő. A program az 52. énekkel kezdődött, melynek címe: „Atyánk neve”. Az ének második versszakának egy részlete így szól: „Mi is megszenteljük híven, nagy és páratlan neved.” Ez igazán kifejezte a végzős osztály 10 országból való tanulóinak szívbéli vágyát, hogy felhasználják a most kapott képzést misszionáriusi megbízatásaikban, amelyek 17 országba szólnak.

Jaracz testvér a bevezető szavaiban beszélt a tanulók öt hónapos intenzív bibliai képzéséről, amely felkészítette őket arra, hogy külföldi területeken szolgáljanak. Ez segített nekik, hogy ’mindent megvizsgáljanak’, vagyis hogy Isten Szavának fényében kutassanak azok után, amelyeket már korábban megtanultak, és hogy ’a jót megtartsák’ (1Thessalonika 5:21, Újfordítású revideált Biblia). Arra buzdította őket, hogy ragaszkodjanak hűségesen Jehovához, a Szavához és a megbízatásukhoz, melyre képzést kaptak. Mi segít majd nekik mindebben?

Gyakorlatias tanácsok a szent szolgálat végzéséhez

Lon Schilling, a Bétel üzemeltetési bizottságának tagja a következő témáról beszélt: „Kiállod az ésszerűség próbáját?” Rámutatott arra, milyen értékes az ésszerűség, hiszen abból Isten szerinti bölcsesség tükröződik (Jakab 3:17). Az ésszerűség azt jelenti, hogy rugalmasak, pártatlanok, mértéktartók, megfontoltak és elnézők vagyunk. „Az ésszerű ember kiegyensúlyozottan bánik másokkal, nem esik túlzásokba” — mondta Schilling testvér. Mi segíthet egy misszionáriusnak, hogy ésszerű legyen? Ha szerény véleménye van magáról, ha kihasználja a lehetőségeket, hogy figyeljen másokra és tanuljon tőlük, valamint ha készségesen meghallgatja mások véleményét, miközben nem alkuszik meg az isteni alapelvekben (1Korinthus 9:19–23).

„Ne felejtsetek el enni!” — ezzel az érdekes címmel tartotta meg a következő programpontot Samuel Herd, aki szintén a Vezető Testület tagja. Kiemelte, mennyire fontos a helyes szellemi étrend ahhoz, hogy alkalmasak maradjunk a szent szolgálat végzésére. Herd testvér ezt mondta: „A szellemi tevékenységekből mindjárt több lesz, amint belevetitek magatokat a prédikálási és tanítási megbízatásotokba. Ezért arra lesz szükségetek, hogy több szellemi eledelt vegyetek magatokhoz, hogy így egyensúlyban és szinten tartsátok erőtöket.” A szellemi eledelből álló kiegyensúlyozott étrend segíthet a misszionáriusoknak, hogy megelőzzék a szellemi levertséget és a honvágyat. Hozzájárul ahhoz, hogy elégedettek legyenek, és segít nekik, hogy ragaszkodjanak ahhoz az elhatározásukhoz, hogy kitartanak a szent szolgálatban kapott megbízatásukban (Filippi 4:13, Katolikus fordítás).

Lawrence Bowen Gileád-oktató arra buzdította a végzős tanulókat, hogy menjenek „Vissza a kezdethez”. Mire gondolt ezzel? Arra kért minden jelenlévőt, hogy lapozzák fel a Példabeszédek 1:7-et, amely így szól: „Az ÚRnak félelme az ismeret kezdete” (Úf). Az előadó kifejtette: „Bármi, ami figyelmen kívül hagyja Jehova létezésének alapvető tényét, soha nem nevezhető igazi ismeretnek, és nem is eredményez valódi értelmet.” Bowen testvér az Isten Szavában, a Bibliában rejlő részleteket egy kirakós játék darabjaihoz hasonlította. Amikor összerakjuk a darabokat, összeáll a kép. Minél több darabot teszünk hozzá, annál nagyobb és tisztább lesz a kép, és annál nagyobb értékelést fejleszt ki bennünk. Ez segít mindannyiunknak abban, hogy szent szolgálatot végezzünk Istennek.

Az előadások közül az utolsót Wallace Liverance, a Gileád Iskola titkára tartotta, ezzel a címmel: „Ajánljátok fel hálaadó áldozatotokat Istennek”. Felhívta a figyelmet arra a beszámolóra, mely szerint Jézus tíz leprást gyógyított meg, de csupán egy jött vissza, hogy dicsérje Istent és megköszönje Jézusnak, amit tett (Lukács 17:11–19). „Nyilván a többiek is örültek, hogy megtisztultak. Biztosan nagyon jól érezték magukat, de úgy tűnik, megelégedtek azzal, hogy a pap tisztának nyilvánította őket” — jegyezte meg Liverance testvér. A szellemi megtisztulás — amely abból származik, hogy megismertük az igazságot — hálával párosulva arra kell hogy indítson minket, hogy köszönetet mondjunk Istennek az ő jóságáért. A Gileád 108. osztályának tanulóit arra buzdították, hogy elmélkedjenek Isten minden tettén és jóságán, hogy így szolgálatuk és áldozataik az Isten iránt érzett hálájukat tükrözzék vissza (Zsoltárok 50:14, 23; 116:12, 17).

Tapasztalatok és interjúk arról, hogyan csinálják

Mark Noumair, egy másik Gileád-oktató vezette a következő programrészt. Ez az osztálynak a képzés ideje alatt szerzett szántóföldi tapasztalataival foglalkozott. A tanulók átlagosan mintegy 12 évet töltöttek a teljes idejű szolgálatban, mielőtt a Gileád Iskolára jöttek. Az oktatás ideje alatt sok bibliatanulmányozást bevezettek különböző hátterű embereknél. Ez azt mutatja, hogy ezek a tanulók tudják, hogyan kell ’mindenfajta embernek mindenné lenni’ (1Korinthus 9:22NW).

A tanulók tapasztalatai után Charles Molohan és William Samuelson interjút készített néhány Bétel-család taggal és utazófelvigyázóval, akik korábban részt vettek a Gileádon. Az egyik megkérdezett testvér, Robert Pevy a Gileád 51. osztályának elvégzése után a Fülöp-szigeteken szolgált. Ő erre emlékeztette az osztályt: „Amikor valamilyen nehézség adódik, mindenki előáll a javaslataival, hogyan is kellene megoldani azt. Mindig van valaki, aki okosabb, mint te, valaki, akinek egy jobb ötlete támad. De ha fellapozod a Bibliát, és megpróbálod kifürkészni, hogyan gondolkodik Isten, azt senki sem múlhatja felül. Mindig így találhatod meg a legjobb megoldást.”

Ennek a nagyszerű szellemi programnak a méltó befejezéseként John Barr, a Vezető Testület egyik tagja arról beszélt, hogy „Végezzünk elfogadható, szent szolgálatot Jehovának”. Rámutatott, hogy a szántóföldön végzett szent szolgálat hogyan segíthet a helyes szívállapotú embereknek abban, hogy elfogadható módon imádják Istent. Miután felolvasta Jézusnak a Máté 4:10-ben található szavait, Barr testvér ezt mondta: „Ha csakis Jehovát szeretnénk imádni, kerülnünk kell a bálványimádás minden alattomos formáját, mint amilyen a kapzsiság, a gazdagság után való vágyakozás és az önhittség. Milyen boldogok vagyunk, ha arra gondolunk, hogy misszionáriusaink az 1940-es évek elejétől kezdve rendkívüli példát mutattak ebben! És biztosak vagyunk abban, hogy a Gileád 108. osztályának végzősei is követik majd az ő nagyszerű példájukat. Jehovának fogtok szent szolgálatot végezni, mert egyedül ő méltó erre.”

Ez nagyszerű befejezése volt ennek az építő programnak. Eljött hát az ideje annak, hogy bejelentsék az üdvözleteket és jókívánságokat, melyeket a világ minden részéről küldtek, átadják a diplomákat és felolvassák a levelet, melyben az osztály kifejezte értékelését a kapott képzésért. A végzős osztályt arra buzdították, hogy legyenek állhatatosak megbízatásukban és Jehova szolgálatában. A jelenlévők — köztük a 25 országból idelátogató vendégek — énekkel és imával zárták a programot.

[Lábjegyzet]

^ 2. bek. A 2000. március 11-én megtartott programot a New York államban lévő pattersoni Őrtorony Oktatási Központ szervezte.

[Kiemelt rész a 23. oldalon]

Osztálystatisztika

Képviselt országok száma: 10

Kijelölt országok száma: 17

Tanulók létszáma: 46

Átlagéletkor: 34

Az igazságban eltöltött évek átlaga: 16

A teljes idejű szolgálatban eltöltött évek átlaga: 12

[Kép a 24. oldalon]

Az Őrtorony Gileád Bibliaiskolát elvégző 108. osztály

Az alábbi felsorolásban a sorok számozása elölről hátra, a nevek felsorolása minden sorban balról jobbra történik.

1. Amadori, E.; Cook, O.; Byrne, M.; Lee, A. 2. Newsome, D.; Pederzolli, A.; Bigras, H.; Kato, T.; Gatewood, D. 3. Eade, D.; Eade, J.; Wells, S.; Jamison, J.; Gonzales, M.; Gonzales, J. 4. Kato, T.; Lohn, D.; Niklaus, Y.; Preiss, S.; Foster, P.; Ibarra, J. 5. Amadori, M.; Manning, M.; James, M.; Boström, A.; Gatewood, B.; Newsome, D. 6. Foster, B.; Jamison, R.; Hifinger, A.; Koffel, C.; Koffel, T.; Byrne, G. 7. Hifinger, K.; Manning, C.; Cook, J.; Boström, J.; Lohn, E.; Pederzolli, A. 8. James, A.; Wells, L.; Preiss, D.; Niklaus, E.; Lee, M.; Ibarra, P.; Bigras, Y.