Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

A feltámadás reménységének ereje van

A feltámadás reménységének ereje van

A feltámadás reménységének ereje van

„Mindent kárba veszni hagytam . . . hogy megismerjem [Jézus Krisztust], és az Ő feltámadásának erejét” (FILIPPI 3:8–10).

1., 2. a) Hogyan festette le a feltámadást egy lelkész évekkel ezelőtt? b) Hogyan fog megtörténni a feltámadás?

A SAJTÓ az 1890-es évek elején egy páratlan beszédről számolt be, amelyet egy lelkész tartott Brooklynban az Egyesült Államokban. A lelkész azt állította, hogy a feltámadáskor összegyűjtik és életre keltik az összes csontot és húst, amely valaha egy ember testét alkotta, akár tűz, akár baleset áldozata lett, vadállat falta fel, vagy trágya lett belőle. Úgy gondolta, hogy egy bizonyos 24 órás napon a levegő elfeketedik a több milliárd halott kezeitől, karjaitól, lábaitól, ujjaitól, csontjaitól, inaitól és bőrétől. Ezek a testrészek ugyanannak a testnek a többi részét fogják keresni. Ezután a lelkek előjönnek az égből és a pokolból, hogy beköltözzenek ezekbe a feltámasztott testekbe.

2 Egyrészt nem logikus az a gondolat, hogy a feltámadás az eredeti atomok újjászervezése által valósul meg, másrészt pedig az embereknek nincs halhatatlan lelkük (Prédikátor 9:7, 12; Ezékiel 18:4). Jehovának, a feltámadás Istenének nincs szüksége arra, hogy újra összeszedje annak az anyagnak az atomjait, amelyből eredetileg egy emberi test állt. Ő képes új testet formálni a feltámadóknak. Jehova hatalmat adott a Fiának, Jézus Krisztusnak a halottak feltámasztására, méghozzá úgy, hogy aztán örökké élhetnek (János 5:26). Ezért Jézus ezt mondta: „Én vagyok a feltámadás és az élet: a ki hisz én bennem, ha meghal is, él” (János 11:25, 26). Mennyire szívmelengető ígéret! Megerősít bennünket, hogy kiálljuk a próbákat, sőt a halállal is szembe tudjunk nézni mint Jehova hűséges Tanúi.

3. Miért kellett Pálnak megvédenie a feltámadást?

3 A feltámadás nincs összhangban azzal az elképzeléssel, hogy az embernek halhatatlan lelke van, ahogy Platón, a görög filozófus gondolta. Mi történt hát, amikor Pál apostol kiemelkedő görög személyiségeknek tanúskodott az athéni Areopáguson, utalt Jézusra, és azt mondta, hogy Isten feltámasztotta őt? A beszámoló így szól: „Mikor pedig a halottak feltámadásáról hallottak, némelyek gúnyolódtak” (Cselekedetek 17:29–34). Azok közül, akik látták a feltámasztott Jézus Krisztust, sokan még mindig éltek, és a gúnyolódás ellenére tanúskodtak arról, hogy feltámadt a halálból. A korinthusi gyülekezettel kapcsolatban levő hamis tanítók viszont tagadták a feltámadást. Pál éppen ezért nyomós érvekkel védte meg ezt a keresztényi tanítást a Korinthusbeliekhez írt első levelének 15. fejezetében. Érveinek gondos tanulmányozása minden kétséget eloszlat afelől, hogy a feltámadás reménysége biztos, és ereje van.

Szilárd bizonyíték Jézus feltámadására

4. Milyen szemtanúkra hivatkozott Pál, akik bizonyítják Jézus feltámadását?

4 Figyeld meg, hogyan indította Pál a védőiratát (1Korinthus 15:1–11). Hacsak a korinthusiak nem hiába lettek hívőkké, akkor ragaszkodni fognak a megmentés jó híréhez. Krisztus meghalt a bűneinkért, eltemették, majd feltámadt. A feltámadt Jézus megjelent Kéfásnak (vagyis Péternek), „azután a tizenkettőnek” (János 20:19–23). Mintegy ötszázan látták őt, talán akkor, amikor ezt parancsolta: ’Menjetek, tegyetek tanítvánnyá embereket’ (Máté 28:19, 20NW). Jakab is látta őt, meg az összes hűséges apostol is (Cselekedetek 1:6–11). Damaszkusz közelében Jézus megjelent Saulusnak, „mint egy koraszülöttnek” (NW) — mintha már szellemi életre támadt volna fel (Cselekedetek 9:1–9). A korinthusiak azért lettek hívőkké, mert Pál prédikált nekik, és ők elfogadták a jó hírt.

5. Az 1Korinthus 15:12–19-ben feljegyzettek szerint milyen érvelési menetet alkalmazott Pál?

5 Figyeld meg Pál érvelési menetét (1Korinthus 15:12–19). Ha szemtanúk prédikálják, hogy Krisztus feltámadt, akkor hogyan mondhatják egyesek, hogy nincs feltámadás? Ha Jézus nem támadt fel a halottak közül, akkor a prédikálásunk és a hitünk hiábavaló, és hazugok vagyunk, akik Isten ellen tanúskodunk, hiszen azt mondjuk, hogy feltámasztotta Krisztust. Ha a halottak nem támadnak fel, ’még bűneinkben vagyunk’, akik pedig Krisztussal egységben meghaltak, azok elvesztek. Mi több, „ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk”.

6. a) Mivel erősítette meg Pál Jézus feltámadását? b) Mi az „utolsó ellenség”, és hogyan lesz megsemmisítve?

6 Pál megerősíti Jézus feltámadását (1Korinthus 15:20–28). Minthogy Krisztus a ’zsengéje’ azoknak, akik halálalvásba merültek, mások is fel fognak támadni. Ahogy egy embernek, Ádámnak az engedetlensége halálhoz vezetett, úgy a feltámadás is egy ember, mégpedig Jézus által valósul meg. Az övéinek az ő jelenlétekor kell feltámadniuk. Krisztus „eltöröl minden birodalmat és minden hatalmat és erőt”, amely szembeszegül Isten szuverenitásával, azután pedig Királyként uralkodik, míg Jehova a lába alá nem veti az összes ellenségét. Jézus áldozatának az értéke alapján még az „utolsó ellenség” — az Ádámtól örökölt halál — is meg lesz semmisítve. Krisztus ezután átadja a Királyságot Istenének és Atyjának, és aláveti magát „annak, a ki neki mindent alávetett, hogy az Isten legyen minden mindenben”.

A halottakért megkeresztelkedni?

7. Kik azok, akik „abból a célból keresztelkednek meg, hogy halottak legyenek”, és mit jelent ez az ő esetükben?

7 A feltámadás tanításának ellenzőitől Pál ezt kérdezi: „mit tesznek majd azok, akik abból a célból keresztelkednek meg, hogy halottak legyenek?” (1Korinthus 15:29NW). Pál nem arra gondolt, hogy az élőknek a halottakért kell megkeresztelkedniük — ahogyan arra sok bibliafordítás utal —, hiszen Jézus tanítványainak személyesen kell tanulniuk, hinniük és megkeresztelkedniük (Máté 28:19, 20; Cselekedetek 2:41). A felkent keresztények úgy ’keresztelkednek meg abból a célból, hogy halottak legyenek’, hogy olyan életúton járnak, amely halálhoz és feltámadáshoz vezet. Ez a fajta keresztelkedés akkor kezdődik, amikor Isten szelleme létrehozza bennük az égi reménységet, és akkor fejeződik be, amikor a halálból halhatatlan szellemi életre támadnak fel az égben (Róma 6:3–5; 8:16, 17; 1Korinthus 6:14).

8. Miben lehetnek biztosak a keresztények még akkor is, ha Sátán és a szolgái megölnék őket?

8 Pál szavai arra utalnak, hogy a feltámadás reménységének a segítségével a keresztények képesek minden órában elviselni a veszélyt, és nap mint nap szembenézni a halállal a Királyság-prédikáló munka végzéséért (1Korinthus 15:30, 31). Tudják, hogy ha Jehova megengedi, hogy Sátán és a szolgái megöljék őket, úgyis fel tudja őket támasztani. Egyedül Isten képes megsemmisíteni a lelküket, vagyis az életüket a gyehennában, amely az örök pusztulást jelképezi (Lukács 12:5).

Ébereknek kell lennünk

9. Mit nem szabad tennünk, ha szeretnénk, hogy a feltámadás reménysége az erő forrása legyen az életünkben?

9 A feltámadás reménysége megerősítette Pált. Efézusban tartózkodott, amikor az ellenségei feltehetően az arénába dobták, hogy vadállatokkal küzdjön (1Korinthus 15:32). Ha így történt is, Pál kiszabadult, ahogy Dániel is megmenekült az oroszlánoktól (Dániel 6:16–22; Zsidók 11:32, 33). Mivel Pál hitt a feltámadásban, nem úgy gondolkodott, ahogy a júdai hitehagyottak Ésaiás idejében. Ők ezt mondták: „együnk, igyunk, mert holnap meghalunk!” (Ésaiás 22:13). Ha szeretnénk, hogy a feltámadás reménysége a mi életünkben is az erő forrása legyen, mint Pál életében, nem szabad ilyen ártalmas szellemet kialakítanunk. „Ne tévelyegjetek — figyelmeztetett Pál. — Jó erkölcsöt megrontanak gonosz társaságok” (1Korinthus 15:33). Ez az alapelv természetesen az életnek sok területén alkalmazható.

10. Hogyan tarthatjuk életben a feltámadással kapcsolatos reménységünket?

10 Pál ezt mondta azoknak, akik kételkedtek a feltámadásban: „Serkenjetek fel igazán és ne vétkezzetek; mert némelyek nem ismerik Istent; megszégyenítéstekre mondom” (1Korinthus 15:34). Ebben a „végső időben” összhangban kell cselekednünk az Istenről és Krisztusról szerzett pontos ismerettel (Dániel 12:4; János 17:3). Ez életben tartja majd a feltámadással kapcsolatos reménységünket.

Milyen testben támadnak fel a halottak?

11. Hogyan szemléltette Pál a felkent keresztények feltámadását?

11 Pál ezután konkrét kérdésekkel foglalkozott (1Korinthus 15:35–41). Valaki, aki kételyt akar támasztani a feltámadást illetően, talán ezt kérdezheti: „Mi módon támadnak fel a halottak? és minémű testtel jönnek ki?” Pál rámutatott, hogy a földbe vetett mag valójában elhal, miközben kifejlődik belőle a növény. Ehhez hasonlóan a szellem által nemzett embereknek meg kell halniuk. Ahogy a növény új testként támad a magból, ugyanúgy a felkent keresztények feltámasztott teste is más, mint az emberi test. Bár az egyéniségük ugyanolyan, mint a haláluk előtt, de új teremtményekként támadnak fel, szellemi testben, amely képes az égben élni. Akik a földön fognak feltámadni, azok természetesen emberi testben lesznek életre keltve.

12. Mire utal a „mennyei testek” és a „földi testek” kifejezés?

12 Pál szavainak megfelelően az emberi test különbözik az állatok testétől. Sőt, az állatok teste is más és más, attól függően, milyen állatról van szó (1Mózes 1:20–25). A szellemteremtmények ’mennyei testének’ más a dicsősége, mint a fizikai, ’földi testeké’. A nap, a hold és a csillagok dicsősége között is vannak különbségek. A feltámasztott felkenteknek azonban sokkal nagyobb a dicsőségük.

13. Az 1Korinthus 15:42–44 szerint mi vettetik el, és mi támasztatik fel?

13 Pál, miután megemlítette ezeket a különbségeket, még hozzátette: „Épenígy a halottak feltámadása is” (1Korinthus 15:42–44). Ezt mondta: „Elvettetik romlandóságban, feltámasztatik romolhatatlanságban.” Pál itt feltehetően a felkentekről mint csoportról beszél. Ez a csoport elvettetik romlandóságban, és feltámasztatik romolhatatlanságban, bűn nélkül. Bár a világ gyalázatosan bánik velük, égi életre lesznek feltámasztva, és nyilvánvalóvá válnak Krisztussal dicsőségben (Cselekedetek 5:41; Kolossé 3:4). A halálukkor „fizikai test” (NW) vettetik el, de „szellemi test” (NW) támad fel. Ha ez megtörténhet a szellem által nemzett keresztényekkel, akkor biztosak lehetünk benne, hogy mások is életre kelhetnek a földön.

14. Hogyan állította szembe Pál Krisztust Ádámmal?

14 Pál ezután szembeállította Krisztust Ádámmal (1Korinthus 15:45–49). Ádám, az első ember „élő lélekké” lett (1Mózes 2:7). „Az utolsó Ádám [vagyis Jézus] megelevenítő szellemmé” lett. Életét váltságáldozatul adta, elsősorban a felkent követőiért (Márk 10:45). Ők mint emberek ’hordták a földinek ábrázatját’, de amikor feltámadnak, olyanok lesznek, mint az utolsó Ádám. Jézus áldozata természetesen az egész engedelmes emberiségnek a javára válik majd, azoknak is, akik a földön fognak feltámadni (1János 2:1, 2).

15. Miért nem hústestben támadnak fel a felkent keresztények, és hogyan támadnak fel Jézus jelenléte idején?

15 Amikor a felkent keresztények meghalnak, nem hústestben támadnak fel (1Korinthus 15:50–53). A hús és vér alkotta romlandó test nem örökölheti a romolhatatlanságot, sem az égi Királyságot. Némelyik felkentnek nem kell sokáig halálalvásban lennie. Akik Jézus jelenléte alatt fejezik be hűségesen a földi pályafutásukat, azok ’elváltoznak nagy hirtelen, egy szempillantásban’. Egy pillanat alatt feltámadnak szellemi életre, romolhatatlanságban és dicsőségben. Krisztus égi ’menyasszonyát’ végül 144 000 személy fogja alkotni (Jelenések 14:1; 19:7–9; 21:9; 1Thessalonika 4:15–17).

Győzelem a halál fölött!

16. Pál és a korábbi próféták szerint mi történik majd a bűnös Ádámtól örökölt halállal?

16 Pál diadalmasan kijelentette, hogy a halál örökre el lesz törölve (1Korinthus 15:54–57). Amikor a romlandó és a halandó romolhatatlanságba és halhatatlanságba öltözik, beteljesednek ezek a szavak: „Elnyeletett a halál diadalra. Halál! hol a te fullánkod? Pokol! [Halál, Újfordítású revideált Biblia] hol a te diadalmad?” (Ésaiás 25:8; Hóseás 13:14). „A halál fullánkja” a bűn, „a bűn ereje” pedig a Törvény volt, mivel halálra ítélte a bűnösöket. De Jézus áldozatának és feltámadásának köszönhetően a bűnös Ádámtól örökölt halál többé nem győzedelmeskedik (Róma 5:12; 6:23).

17. Hogyan alkalmazhatók ma az 1Korinthus 15:58 szavai?

17 „Azért szerelmes atyámfiai — mondja Pál — erősen álljatok, mozdíthatatlanul, buzgólkodván az Úrnak dolgában mindenkor, tudván, hogy a ti munkátok nem hiábavaló az Úrban” (1Korinthus 15:58). E vers utolsó szavai a felkentek ma élő maradékára és Jézus „más juhaira” alkalmazhatók, még akkor is, ha meghalnak ezekben az utolsó napokban (János 10:16). Nem hiába fáradoztak a Királyság hirdetésében, mert feltámadás vár rájuk. Ezért mint Jehova szolgáinak, legyen mindig sok tennivalónk az Úr munkájában, miközben várjuk azt a napot, amikor örömmel kiálthatunk fel: „Halál, hol a te diadalod?” (Úf).

Valóra válik a feltámadás reménysége!

18. Mennyire volt erős Pál reménysége a feltámadást illetően?

18 Pál szavaiból, melyek a Korinthusbeliekhez írt első levél 15. fejezetében vannak feljegyezve, nyilvánvalóan kiderül, hogy a feltámadás reménységének ereje volt Pál életében. Teljesen biztos volt benne, hogy Jézus feltámadt a halottak közül, és hogy mások is megszabadulnak majd az emberiség közös sírjából. Neked is ilyen szilárd a meggyőződésed? Pál a személyes előnyöket „szemétnek” ítélte, és ’mindent kárba veszni hagyott’, hogy ’megismerje Krisztust és az Ő feltámadásának erejét’. Az apostol kész volt olyan halált elszenvedni, mint Krisztus, abban a reményben, hogy részesülhet a „koraibb feltámadásban” (NW). Ezt „első feltámadásnak” is nevezi a Biblia, és Jézus 144 000 felkent követőjének lesz benne része. Igen, ők szellemi életre támadnak fel az égben, míg „a többi halott” a földön fog feltámadni (Filippi 3:8–11; Jelenések 7:4; 20:5, 6).

19., 20. a) Kik fognak életre kelni a földön azok közül, akik szerepelnek a bibliai feljegyzésekben? b) Kiknek a feltámadását várod már nagyon?

19 A feltámadás reménysége dicsőséges valósággá vált azoknak a felkenteknek az esetében, akik halálukig hűségesek voltak (Róma 8:18; 1Thessalonika 4:15–18; Jelenések 2:10). „A nagy nyomorúság” túlélői megláthatják a feltámadás reménységének valóra válását a földön, amikor ’a tenger kiadja a halottakat, akik őbenne vannak; és a halál és a pokol is kiadja a halottakat, akik őnáluk vannak’ (Jelenések 7:9, 13, 14; 20:13). A földön feltámadók között lesz Jób is, aki hét fiát és három lányát veszítette el. Képzeld el, milyen örömmel látja majd őket újra, ők pedig mennyire boldogok lesznek, hogy még hét öccsük és három szép húguk van! (Jób 1:1, 2, 18, 19; 42:12–15).

20 Milyen áldás lesz, amikor Ábrahám és Sára, Izsák és Rebeka — és még sokan mások, például „a próféták mind” — életre kelnek a földön! (Lukács 13:28). A próféták egyike volt Dániel, aki ígéretet kapott arra, hogy a messiási uralom alatt fel fog támadni. Dániel mintegy 2500 éve a sírban nyugszik, de a feltámadás ereje által hamarosan ’felkel a sorsára’ mint azok egyike, akik ’fejedelmek lesznek mind az egész földön’ (Dániel 12:13; Zsoltárok 45:17). Milyen izgalmas lesz üdvözölni a régen élt hűségesek mellett az édesapádat, édesanyádat, fiadat, lányodat vagy más szeretteidet, akiket elrabolt tőled az ellenségünk, a halál.

21. Miért tegyünk jót másokkal késedelem nélkül?

21 Lehet, hogy a barátaid és szeretteid közül néhányan évtizedek óta szolgálják Istent, és már eléggé idősek. Az időskor miatt talán nem könnyű megküzdeniük az életben adódó nehézségekkel. A szeretetünkről tanúskodik, ha segítünk nekik, amiben csak tudunk, méghozzá most! Így később, ha esetleg meghalnak, nem kell amiatt sajnálkoznunk, hogy valamilyen területen elhanyagoltuk őket (Prédikátor 9:13; 12:3–9; 1Timótheus 5:3, 8). Biztosak lehetünk benne, hogy Jehova nem felejti el, ha jót teszünk másokkal, attól függetlenül, hogy mennyi idősek, és milyenek a körülményeik. Pál ezt írta: „míg időnk van, cselekedjünk jót mindenekkel, kiváltképen pedig a mi hitünknek cselédeivel” (Galátzia 6:10; Zsidók 6:10).

22. Mit határozzunk el, amíg valóra válik a feltámadás reménysége?

22 Jehova „az irgalmasságnak atyja és minden vígasztalásnak Istene” (2Korinthus 1:3, 4). Szava megvigasztal minket, és segít nekünk, hogy meg tudjunk vigasztalni másokat a feltámadás erőteljes reménységével. Addig is, míg tanúi leszünk e remény beteljesedésének, amikor a halottak életre kelnek a földön, Pálhoz hasonlóan higgyünk a feltámadásban. Különösen Jézust kell utánoznunk, akinek valóra vált az abban való reménysége, hogy Istennek van hatalma feltámasztani őt. Akik az emléksírokban vannak, hamarosan meghallják Krisztus hangját, és kijönnek. Legyen ez vigasztalásunkra és örömünkre! Mindenekelőtt pedig legyünk hálásak Jehovának, aki Jézus Krisztus, a mi Urunk által lehetővé tette a halál fölötti győzelmet!

Mit felelsz rá?

• Milyen szemtanúkra hivatkozott Pál, akik bizonyítják Jézus feltámadását?

• Mi az „utolsó ellenség”, és hogyan kell majd megsemmisülnie?

• A felkent keresztények esetében mi vettetik el, és mi támasztatik fel?

• Kikkel szeretnél találkozni azok közül, akik szerepelnek a bibliai feljegyzésekben, és a földön fognak életre kelni?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 16. oldalon]

Pál apostol nyomós érvekkel védte meg a feltámadást

[Képek a 20. oldalon]

Határtalan lesz az öröm, amikor feltámad majd Jób és a családja, valamint sokan mások!