Olyanok vagyunk, akiknek van hitük

A jó hírt hirdetik Tajvan rizsföldjein

TAJVANT gyakran öntözi bőséges eső, és ez lehetővé teszi, hogy évente kétszer arassanak gazdag rizstermést az országban. Időnként azonban az eső elmarad, és a palánták elszáradnak. Ilyenkor vajon a földműves feladja? Nem. Tudja, hogy kitartásra van szükség. Új palántákat nevel, és újra beülteti a földeket. És ha a körülmények javulnak, a földműves bőséges termést arathat. A szellemi ültetés és aratás sokszor nagyon hasonló ehhez.

Kitartás a szellemi aratásban

Az évek folyamán Jehova Tanúi Tajvanon keményen dolgoztak, hogy elültessék a Szentírás igazságának magvait, és learassák a termést azokon a területeken, amelyek nem tűntek túl termékenynek. Az egyik ilyen hely Miaoli megye. A Tanúk már többször erőfeszítéseket tettek, hogy tanúskodjanak azon a területen, de nem sokan reagáltak kedvezően. Majd 1973-ban kineveztek egy különleges úttörő házaspárt, hogy ott szolgáljanak mint teljes idejű Királyság-hirdetők. Kezdetben néhányan érdeklődést mutattak a jó hír iránt. De ez az érdeklődés hamar lelankadt. A különleges úttörőket ekkor máshová nevezték ki.

1991-ben másik két különleges úttörőt neveztek ki ide. De megint úgy tűnt, hogy a légkör nem alkalmas a szellemi növekedésre. Néhány évvel később a különleges úttörőket olyan területre nevezték ki, amely termékenyebbnek ígérkezett. Így ez a terület parlagon maradt egy időre.

Újabb erőfeszítések, amelyek ezúttal sikeresek

1998 szeptemberében döntés született, mely szerint erőfeszítéseket tesznek, hogy felkutassák a termékenyebb részeket Tajvan hatalmas, ki nem utalt területein. Hogyan valósították meg ezt? Kineveztek körülbelül 40 ideiglenes különleges úttörőt, hogy a sűrűbben lakott, ki nem utalt területeken prédikáljanak.

A kampányra kiválasztott területek közé tartozott két szomszédos város Miaoli megyében. Négy egyedülálló testvérnő három hónapig prédikált ott, hogy kipróbálja, milyen a terület. Nem sokkal a megérkezésük után lelkesítő beszámolókat írtak arról, milyen sok ember érdeklődik ott. Mire befejezték három hónapos úttörőmunkájukat azon a részen, sok házi bibliatanulmányozást vezettek. Egy szomszédos gyülekezetből való vén segítségével megszerveztek egy könyvtanulmányozási csoportot is.

A testvérnők közül hárman kifejezték, hogy szeretnék tovább folytatni ott a szolgálatukat, hogy gondját viseljék azoknak a zsenge „palántáknak”, melyek olyan szépen növekednek. Ezért kettőjüket kinevezték állandó különleges úttörőnek, a harmadik testvérnő pedig általános úttörőként folytatta ott a szolgálatot. Az egyik közeli gyülekezetből a területre költözött egy vén is, hogy segítsen nekik. Az első nyilvános előadáson, melyet ezen a területen tartottak, több mint 60-an voltak jelen. Most a szomszédos gyülekezet segít ennek a szárnyait bontogató csoportnak, hogy rendszeresen megtarthassák a vasárnapi összejöveteleiket, és több könyvtanulmányozási csoportot is létrehoztak. Hamarosan talán egy új gyülekezet alakul majd azon a területen.

 A kitartás jutalommal jár Tajvan más területein is

Más területeken is hasonlóan reagáltak az emberek. Jilan megyében a sziget északkeleti részén egy új könyvtanulmányozási csoportot hoztak létre azon a területen, ahol az ideiglenes különleges úttörők prédikáltak.

Mialatt az egyikük házról házra tanúskodott az esti órákban, találkozott egy fiatalemberrel, és mutatott neki egy meghívót, amely a gyülekezeti összejövetelekre szólt. A fiatalember rögtön ezt kérdezte: „Elmehetnék erre az összejövetelre holnap este? És ha igen, milyen ruhában kell mennem?” Az úttörő hamarosan már hetente nyolc bibliatanulmányozást vezetett az érdeklődőkkel. Rövid idő elteltével a bibliatanulmányozók közül többen azt tervezték, hogy ők maguk is a jó hír hírnökei lesznek, majd pedig megkeresztelkednek.

Ugyanebben a városban egy másik személy már évek óta járt a templomba, de nem talált senkit, aki tanítaná neki a Bibliát. Amikor hallott a bibliatanulmányozási elrendezésről, megragadta a lehetőséget. Arra buzdították, hogy készüljön fel előre a kijelölt fejezetre. Amikor az ideiglenes különleges úttörő meglátogatta, hogy levezesse a tanulmányozást, látta, hogy az asszony elvégezte a „házi feladatot”: vett egy jegyzetfüzetet, amelybe felírta a tanulmányozási anyag nyomtatott kérdéseit, azután minden kérdésre leírta a saját válaszait. Ezenkívül kiírta az összes olyan bibliaverset is, amelyre a füzet utalt. Mire a testvérnő megérkezett, hogy levezesse az első tanulmányozást, az asszony már az első három fejezetre felkészült!

Hasonló tapasztalatokról számoltak be Dongshi városból, Tajvan középső részéről. Az ideiglenes különleges úttörők több mint 2000 füzetet terjesztettek el az alatt a három hónap alatt, mialatt ott prédikáltak. A harmadik hónapban már 16 házi bibliatanulmányozást vezettek. 1999. szeptember 21-én földrengés rázta meg Tajvan középső részét, és a város nagy része romba dőlt. Néhány érdeklődő azonban továbbra is előrehalad szellemi téren, bár majdnem egy órát kell utazniuk a legközelebbi Királyság-teremig, hogy részt vehessenek az összejöveteleken. Igen, kitartás kell ahhoz, hogy gazdag termést arassunk, és ez a fizikai és a szellemi termésre egyaránt igaz.

[Térkép a 8. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

KÍNA

Tajvani-szoros

TAJVAN

[Forrásjelzés]

Mountain High Maps® Copyright © 1997 Digital Wisdom, Inc.