A hatalom iránti tisztelet — Miért hiányzik?

„A fennálló hatalommal való szembeszegülés — legyen az vallási vagy világi, társadalmi vagy politikai — olyan világméretű jelenség, melyet egy napon talán az elmúlt évtized jellegzetességeként fogunk emlegetni.”

HANNAH ARENDT filozófus és történész az 1960-as évekről beszélt. Évek teltek el azóta, és a hatalommal szembeni tiszteletlenség jobban burjánzik, mint valaha.

A londoni The Timesban például nemrégiben megjelent egy beszámoló, amely kijelenti: „Vannak szülők, akik nem hajlandók elismerni, hogy a tanároknak hatalmuk van a gyermekük felett, és amikor egy tanár megpróbálja fegyelmezni a gyereket, a szülők felemelik a szavukat.” Gyakran előfordul, hogy amikor a gyermeket fegyelmezik az iskolában, a szülők bemennek, és nemcsak megfenyegetik a tanárt, hanem egyenesen nekirontanak.

Az országos brit tanárszövetség szóvivője szerint „az emberek szívesebben hangoztatják azt, hogy »jogom van hozzá«, mint azt, hogy »kötelességem«”. Egyes szülők nemcsak azt mulasztják el, hogy gyermekeikbe neveljék a hatalom iránti egészséges tiszteletet, hanem azt is, hogy helyreigazítsák őket, és másoknak sem hagyják, hogy ezt megtegyék. A gyerekeknek — „jogaikra” hivatkozva — hagyják, hogy semmibe vegyék a szülői és a tanári hatalmat, a következmények pedig előre láthatók: „egy új generáció, amelyben csöppnyi tisztelet sincs a hatalom iránt, és amelynek fogalma sincs arról, hogy mi helyes és mi nem” — írja Margarette Driscoll rovatvezető.

A Time magazin az „Elveszett generáció” című cikkében az orosz fiatalok kiábrándultságáról beszélt, amikor idézte egy híres rapénekes szavait: „Hogyan bízhatna bárki is az emberekben, amikor olyan világra születik, ahol minden mulandó és igazságtalan?” Mihail Topalov szociológus egyetért ezzel a kijelentéssel: „Ezek a gyerekek nem buták. Látják, hogyan használja ki az állam a szüleiket, látják, hogyan veszítik el szüleik a megtakarított pénzüket és az állásukat. Hogyan várhatnánk el tőlük, hogy tiszteljék a hatalmat?”

Azonban helytelen lenne úgy következtetnünk, hogy a hatalommal szembeni bizalmatlanság csak a most felnövő generációra jellemző. Az emberek — bármilyen korúak legyenek is — mindenféle hatalommal szemben bizalmatlanok, sőt megvetők. Vajon azt jelenti ez, hogy egyetlen hatalomban sem lehet megbízni? A hatalom egy szótár meghatározása szerint „mások tettei ellenőrzésének, elbírálásának vagy megakadályozásának hatalma, illetve joga”. Ha helyesen gyakorolják, akkor jóra ösztönözhet. Javára válhat a társadalomnak mint egésznek, és az egyéneknek is. A következő cikk azt vizsgálja meg, hogyan.