Isten szerinti nézőpont az erkölcsi tisztaságról

„Én vagyok az Úr, Istened, ki tanítlak hasznosra, és vezetlek oly úton, a melyen járnod kell” (ÉZSAIÁS 48:17).

1—2. a) Hogyan tekintik általában az emberek a nemi erkölcsöt? b) Hogyan gondolkodnak a keresztények a nemi erkölcsről?

MANAPSÁG már a föld sok részén magánügynek tartják, ki milyen erkölcs szerint él. Az emberek szemében a nemi kapcsolat a vonzalom természetes kifejezése, és amikor csak jólesik, megengedhetik maguknak, hiszen nem olyasmi ez, amit a házasságra kellene korlátozni. Úgy érzik, amíg senkinek sem származik baja belőle, semmi rossz sincs abban, hogy mindenki maga dönti el, hogyan viselkedik. Szerintük senkit sem kell megítélni erkölcsi szempontból, különösen, ha a szexualitásról van szó.

² Akik megismerték Jehovát, másképp gondolkodnak. Ők boldogan követik a Szentírás útmutatóit, mert szeretik Jehovát, és a kedvében akarnak járni. Érzik, hogy Jehova szereti őket, és a javukat akarja, amikor irányt mutat, olyan irányt, amely igazán hasznukra válik, és boldoggá teszi őket (Ézsaiás 48:17). Mivel Isten az élet Forrása, ésszerű módon tőle kell várniuk a vezetést arra vonatkozóan, hogy miként használják fel a testüket, különösen ezen a területen, amely oly szorosan összefügg az élet továbbadásával.

A szerető Teremtő ajándéka

3. Mire tanítottak sok embert a kereszténységben a nemi kapcsolatról, és mennyire egyezik ez azzal, amit a Biblia tanít?

³ A mai, Istentől elidegenedett világgal ellentétben a kereszténységben némelyek azt tanítják, hogy a nemi kapcsolat szégyenletes bűn, és az „eredeti bűn” az Éden-kertben az volt, hogy Éva elcsábította Ádámot szexuális vonzerejével.  Ez a nézet ellentétben áll azzal, amit az ihletett Írás mond. A bibliai feljegyzés így utal az első emberpárra: „az ember és az ő felesége” (1Mózes 2:25). Isten azt mondta nekik, hogy legyenek gyermekeik: „Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet” (1Mózes 1:28). Semmi értelme nem lett volna, hogy Isten azt parancsolja Ádámnak és Évának, hogy legyenek gyermekeik, aztán pedig megbüntesse őket, amiért végrehajtották az utasításait (Zsoltárok 19:9).

4. Miért adta Isten az embereknek a szexuális képességeket?

⁴ Az ősszüleinknek adott parancsból — amelyet Isten megismételt Noénak és a fiainak — láthatjuk, hogy a nemi kapcsolat elsődleges célja a gyermeknemzés (1Mózes 9:1). Isten Szava azonban rávilágít, hogy Isten házasságban élő szolgái nem kötelesek pusztán arra korlátozni a nemi kapcsolatukat, hogy igyekeznek gyermekeket nemzeni. A nemi kapcsolat megfelelően kielégíthet bizonyos érzelmi és fizikai szükségleteket, és gyönyörűséget szerezhet a házaspárnak. Módot ad nekik arra, hogy kifejezzék egymás iránti mélységes vonzalmukat (1Mózes 26:8, 9; Példabeszédek 5:18, 19; 1Korintus 7:3–5).

Istentől jövő korlátozások

5. Milyen tilalmakat vezetett be Isten az emberek szexuális tevékenységét illetően?

⁵ Bár a szexualitás Isten ajándéka, nem szabad korlátlanul élni vele. Ez az alapelv még a házassági elrendezésen belül is érvényes (Efézus 5:28–30; 1Péter 3:1, 7). A házasságon kívül tilos nemi kapcsolatot létesíteni. A Biblia nagyon konkrétan fogalmaz ebben a kérdésben. A Törvényben, melyet Isten Izrael népének adott, ez állt: „Ne törj házasságot” (2Mózes 20:14, Katolikus fordítás). Később Jézus a „paráznaságokat” és a „házasságtöréseket” azon „ártalmas okoskodások” között említette, amelyek az ember szívéből származnak, és beszennyezik az embert (Márk 7:21, 22). Pál apostol arra kapott ihletést, hogy a következő módon intse a korintusi keresztényeket: „Meneküljetek a paráznaságtól” (1Korintus 6:18). A hébereknek írt levelében pedig így fejezte ki magát: „A házasság tiszteletre méltó legyen mindenkinél, és a házaságy beszennyezetlen, mert az Isten meg fogja ítélni a paráznákat és a házasságtörőket” (Héberek 13:4).

6. Mit foglal magában a „paráznaság” szó a Bibliában?

⁶ Mit értsünk a „paráznaság” szó alatt? A szó a görög por·neiʹa szóból ered, amelyet néha a nem házasságban élő emberek nemi kapcsolatára alkalmaznak (1Korintus 6:9). Más helyeken, például a Máté 5:32-ben és a Máté 19:9-ben a kifejezés tágabb jelentésű, és magában foglalja a házasságtörést, a vérfertőzést és az állatokkal való fajtalankodást is. Más, olyan szexuális szokások is por·neiʹának nevezhetők, amelyeket a házasság kötelékén kívül gyakorolnak, például a szájon vagy végbélen át történő közösülés, és egy másik személy nemi szerveinek a jogtalan használata. Isten Szava minden ilyen szokást elítél — vagy közvetlenül, vagy közvetetten (3Mózes 20:10, 13, 15, 16; Róma 1:24, 26, 27, 32). *

Isten erkölcsi törvényei a javunkra válnak

7. Hogyan válik javunkra, ha erkölcsileg tiszták maradunk?

⁷ A tökéletlen embereknek nehéz feladat lehet követni Jehova szexuális magatartást érintő útmutatását. Maimonidész, a híres XII. századi zsidó filozófus ezt írta: „Az egész Tórában [Mózesi Törvényben] nincs még egy tiltás, amelyet annyira nehéz lenne betartani, mint a tiltott egyesülésre és a meg nem engedett nemi kapcsolatra vonatkozót.” De ha követjük Isten útmutatását, az nagyon is a javunkra válik (Ézsaiás 48:18). Az engedelmesség ezen a területen megóvhat bennünket például a nemi úton terjedő betegségektől, amelyek némelyike gyógyíthatatlan, és halálos kimenetelű lehet. * Védve vagyunk a házasságon kívüli terhességtől. Az isteni bölcsesség alkalmazása továbbá tiszta lelkiismeretet eredményez. Növeli az önbecsülésünket, és kivívhatjuk mások tiszteletét, például a rokonaink, házastársunk, gyermekeink, keresztény testvéreink és testvérnőink tiszteletét. Emellett egészséges, pozitív gondolkodásunk lesz a szexualitásról, ami hozzájárul a boldog házassághoz. Egy keresztény nő ezt írta: „Isten Szavának igazsága a lehető legjobb védelem. Még nem vagyok férjnél, és ha egyszer  férjhez megyek, büszkén fogom elmondani annak a keresztény férfinak, aki elvesz, hogy tiszta maradtam.”

8. Hogyan mozdíthatja elő tiszta magatartásunk a tiszta imádatot?

⁸ Tiszta magatartásunk megőrzésével sokat tehetünk azért is, hogy eloszlassuk az igaz imádatról kialakult téves nézeteket, és az embereket ahhoz az Istenhez vonzzuk, akit imádunk. Péter apostol így írt: „Őrizzétek meg kiválónak a viselkedéseteket a nemzetek között, hogy amiben ellenetek beszélnek mint gonosztevők ellen, abban — kiváló cselekedeteitek eredményeként, melyeknek szemtanúi — dicsőítsék az Istent az ő szemléjének napján” (1Péter 2:12). Még ha azok, akik nem szolgálják Jehovát, nem veszik is észre vagy nem helyeslik is tiszta magatartásunkat, biztosak lehetünk abban, hogy égi Atyánk látja és helyesli, sőt örül neki, hogy az ő iránymutatását igyekszünk követni (Példabeszédek 27:11; Héberek 4:13).

9. Miért bízzunk meg Isten vezetésében még akkor is, ha talán nem teljesen látjuk át utasításainak az okait? Szemléltesd!

⁹ Az istenhithez az is hozzátartozik, hogy bízunk abban, hogy Isten tudja, mi a legjobb nekünk, még akkor is, ha nem teljesen látjuk át az összes okot, amiért ő egy meghatározott irányba vezet minket. Nézzünk erre egy példát a Mózesi Törvényből. A katonai táborozásra vonatkozó egyik előírás szerint az ürüléket el kellett ásni a táboron kívül (5Mózes 23:13, 14). Az izraeliták talán kíváncsiak voltak, vajon mi az oka ennek az útmutatásnak; lehet, hogy némelyek szükségtelennek is tartották. Azóta azonban az orvostudomány felismerte, hogy ez a törvény hozzájárult, hogy a vízforrások ne fertőződjenek meg, és az izraelitákat sok olyan betegségtől megóvta, amelyet rovarok terjesztenek. Ehhez hasonlóan szellemi, társadalmi, érzelmi, fizikai és pszichológiai okokra vezethető vissza, hogy Isten a hitvesi ágyra korlátozta a nemi kapcsolatot. Vizsgáljunk meg most néhány bibliai példát — olyanokét, akik megőrizték erkölcsi tisztaságukat.

József, aki áldásban részesült erkölcsös magatartásáért

10. Ki próbálta elcsábítani Józsefet, és hogyan válaszolt József?

¹⁰ Valószínűleg ismered a Bibliából Józsefnek, Jákob fiának a példáját. Tizenhét évesen József rabszolgaként dolgozott Pótifárnál, aki az egyiptomi fáraó testőrségének a parancsnoka volt. Jehova megáldotta Józsefet, és Pótifár idővel kinevezte egész háza fölé. A húszas éveire József „szép termetű és szép arczú” lett. Felkeltette Pótifár feleségének az érdeklődését. Az asszony megpróbálta elcsábítani. József világosan közölte vele az álláspontját, elmagyarázta, hogy ha engedne a csábításnak, azzal nemcsak az urát árulná el, hanem ’az Isten ellen is vétkezne’. Miért érvelt így József? (1Mózes 39:1–9).

11—12. Bár Isten még nem gondoskodott írott törvényről, amely megtiltotta volna a paráznaságot és a házasságtörést, valószínűleg miért érvelt József úgy, ahogyan olvashatjuk?

 ¹¹ Józsefet nyilván nem az attól való félelem vezette döntésében, hogy az emberek tudomására jut, hogy mit tett. A családja távol lakott, és az apja azt hitte, hogy József meghalt. Ha József szexuális erkölcstelenségbe keveredett volna, a családja sohasem tudta volna meg. Ez a bűn biztosan rejtve maradhatott volna Pótifár és a szolgái előtt is, hiszen voltak olyan időszakok, amikor ők nem voltak a házban (1Mózes 39:11). De József tudta, hogy Isten előtt nem titkolhatja az ilyen viselkedést.

¹² József valószínűleg arra alapozta érvelését, amit Jehováról tudott. Kétségtelenül tudta, hogy Jehova kijelentette az Éden-kertben: „Annakokáért elhagyja a férfiú az ő atyját és az ő anyját, és ragaszkodik feleségéhez: és lesznek egy testté” (1Mózes 2:24). József alighanem azzal is tisztában volt, hogy mit mondott Jehova az egyik filiszteus királynak, aki megpróbálta elcsábítani József dédnagymamáját, Sárát. Jehova így szólt ahhoz a királyhoz: „Ímé meghalsz az asszonyért, a kit elvettél, holott férjnél van . . . azért tartóztattalak én is, hogy ne vétkezzél ellenem, azért nem engedtem, hogy illessed azt” (1Mózes 20:3, 6, kiemelés tőlünk). Jehova abban az időben ugyan nem gondoskodott még írott törvényről, érzései a házassággal kapcsolatban mégis egyértelműek voltak. Mivel Józsefnek jól működött az erkölcsi érzéke, és Jehova kedvében akart járni, visszautasította az erkölcstelenséget.

13. Valószínűleg mi volt az oka annak, hogy József nem tudta elkerülni a találkozást Pótifár feleségével?

¹³ Pótifár felesége azonban kitartó volt: „mindennap” könyörgött neki, hogy szeretkezzen vele. Vajon József miért nem kerülte el egyszerűen a találkozást az asszonnyal? Nos azért, mert mint rabszolga, teljesítenie kellett a kötelességeit, és nemigen tudott változtatni a helyzetén. Régészeti bizonyítékok alapján feltételezhető, hogy az egyiptomi házak úgy voltak megtervezve, hogy át kellett menni a ház központi helyiségén, csak úgy lehetett eljutni a tárolóhelyiségekbe. Emiatt lehetséges, hogy József képtelen volt kitérni Pótifár felesége elől (1Mózes 39:10).

14. a) Mi történt Józseffel, miután elszaladt Pótifár felesége elől? b) Hogyan áldotta meg Jehova Józsefet a hűségéért?

¹⁴ Egy napon csak ők ketten voltak a házban. Pótifár felesége megragadta Józsefet, és így kiáltott: „Hálj velem.” József elszaladt. Az asszonynak nagyon fájt, hogy visszautasította, ezért megvádolta Józsefet, azt állítva, hogy megpróbált erőszakot elkövetni rajta. Mi lett ennek a következménye? Vajon Jehova azonnal megjutalmazta Józsefet a feddhetetlenségéért? Nem. Józsefet börtönbe vetették és bilincsbe verték (1Mózes 39:12–20; Zsoltárok 105:18). Jehova látta az igazságtalanságot, és végül kiemelte Józsefet a börtönből a palotába. Ő lett a második leghatalmasabb személyiség Egyiptomban, és feleséggel meg gyermekekkel áldatott meg (1Mózes 41:14, 15, 39–45, 50–52). Ezenkívül a József feddhetetlenségéről szóló beszámolót 3500 évvel ezelőtt feljegyezték, és Isten szolgái azóta is elgondolkodhatnak rajta. Milyen csodálatos áldásokban részesült József, amiért ragaszkodott Isten igazságos törvényeihez! Ugyanígy napjainkban talán mi sem mindig látjuk azonnal hasznát az erkölcsi téren mutatott feddhetetlenségünk megőrzésének,  de biztosak lehetünk abban, hogy Jehova lát minket, és a maga idejében meg fog áldani (2Krónika 16:9).

Jób ’szövetsége a szemével’

15. Mit jelentett az, hogy Jób ’szövetségre lépett a szemével’?

¹⁵ Jób is azok között van, akik megőrizték feddhetetlenségüket. Miközben az Ördög okozta megpróbáltatásoktól szenvedett, Jób áttekintette életét, és kijelentette, hogy kész komoly büntetést viselni, ha megszegte egyebek között Jehovának a nemi erkölcsre vonatkozó alapelvét. Így szólt: „Szövetségre léptem szemeimmel, és hajadonra mit sem ügyeltem” (Jób 31:1). Ezzel azt akarta mondani, hogy mivel elhatározta, megőrzi Isten iránti feddhetetlenségét, eltökélte magában, hogy még csak nem is fog kéjsóváran nőre nézni. Persze látott ő nőket a mindennapokban, és biztosan segített nekik, ha rászorultak. Azt viszont nem engedte meg magának, hogy olyan értelemben legyen velük figyelmes, aminek már romantikus célzata lett volna. Mielőtt elkezdődtek a megpróbáltatásai, nagyon gazdag férfi volt, „nagyobb vala keletnek minden fiánál” (Jób 1:3). Mégsem használta fel a gazdagság hatalmát arra, hogy sok nőre igyekezzen hatással lenni. Természetesen sosem játszott el a gondolattal, hogy fiatalabb nőkkel meg nem engedett nemi kapcsolatot létesítsen.

16. a) Miért mutatott Jób kiváló példát azoknak a keresztényeknek, akik házasságban élnek? b) Miért volt nagyon más a Malakiás napjaiban élő férfiak viselkedése, mint Jóbé, és mit mondhatunk a mi időnkről?

¹⁶ Így hát Jób erkölcsileg feddhetetlen maradt akkor is, amikor jól ment a sora, és akkor is, amikor nehéz időket élt át. Jehova megfigyelte ezt, és gazdagon megáldotta Jóbot (Jób 1:10; 42:12). Milyen kiváló példát mutatott Jób azoknak a keresztényeknek, akik házasságban élnek, a férfiaknak és a nőknek egyaránt! Nem csoda, hogy Jehova annyira szerette őt! Ma ellenben sokan inkább ahhoz hasonlóan viselkednek, ahogy Malakiás napjaiban tették az akkor élők. A próféta nyíltan elítélte azt az eljárásmódot, hogy sok férj elhagyta feleségét, gyakran azért, hogy egy fiatalabb nőt vegyen el. Jehova oltárát elborították az elhagyott feleségek könnyei, és Isten elítélte azokat, akik így ’megcsalták’ a párjukat (Malakiás 2:13–16).

Egy tiszta fiatal lány

17. Hogyan bizonyult Sulamit olyannak, mint egy „berekesztett kert”?

¹⁷ Egy harmadik személy, aki megőrizte feddhetetlenségét, egy sulamita hajadon volt. Fiatalságával és szépségével nemcsak egy pásztorfiúban ébresztett vonzalmat, hanem Izrael gazdag királyában, Salamonban is. Az Énekek Énekében olvasható gyönyörű történetben Sulamit végig tiszta maradt, s ezzel kivívta a környezetében élők tiszteletét. Bár visszautasította Salamont, a király ihletést kapott, hogy feljegyezze a történetét. A lányt szerelme, a pásztor is tisztelte tiszta viselkedéséért. Egyszer azon merengett, hogy Sulamit olyan, mint egy „berekesztett kert” (Énekek Éneke 4:12). Az ókori Izraelben a gyönyörű kerteket sokféle zöldség, illatos virág és fenséges fa tette kellemes látvánnyá. Ezeket a kerteket általában sövény vagy fal vette körül, és csak  egy bezárható kapun keresztül lehetett bejutni a kertbe (Ézsaiás 5:5). A pásztor szemében Sulamit erkölcsi tisztasága és bája olyan volt, mint egy ilyen rendkívül szép kert. A lány teljesen tiszta volt. Gyöngéd vonzalmát egyedül a jövendőbeli férjének adja majd.

18. Mire emlékeztet minket a Józsefről, Jóbról és Sulamitról szóló beszámoló?

¹⁸ Az erkölcsi feddhetetlenségben Sulamit kiváló példát állított a mai keresztény nők elé. Jehova látta és értékelte a sulamita lány erényét, és megáldotta őt, ahogy megáldotta Józsefet és Jóbot is. A feddhetetlen tetteiket útmutatóul feljegyezték nekünk Isten Szavában. Igaz, ma nem kerül be a Bibliába, hogy mi hogyan fáradozunk feddhetetlenségünk megőrzésén, de Jehovának van egy ’emlékkönyve’ azok számára, akik igyekeznek az ő akaratát cselekedni. Soha ne felejtsük el, hogy Jehova ’figyel’, és örvendezik, ha mi lojálisan arra törekszünk, hogy erkölcsileg tiszták maradjunk (Malakiás 3:16).

19. a) Hogyan kell tekintenünk az erkölcsi tisztaságot? b) Mit tárgyal a következő cikk?

¹⁹ A hitetlenek talán csúfolódnak, mi mégis örvendezve engedelmeskedünk szerető Teremtőnknek. Nekünk magasabb erkölcsi normáink vannak, az Isten szerinti erkölcsöt követjük. Olyasmi ez, amire büszkék lehetünk, amit nagyra becsülhetünk. Ha tiszták maradunk erkölcsileg, akkor Isten áldását élvezhetjük, és megőrizhetjük a jövőbeli végtelen áldások ragyogó reménységét. De vajon mit tehetünk a gyakorlatban, hogy erkölcsileg tiszták tudjunk maradni? A következő cikk ezt a fontos kérdést tárgyalja.

[Lábjegyzetek]

Meg tudod magyarázni?

• Mit tanít a Biblia a nemi kapcsolatról?

• Mit foglal magában a „paráznaság” szó a Bibliában?

• Hogyan válik javunkra, ha erkölcsileg tiszták maradunk?

• Miért mondhatjuk, hogy József, Jób és a sulamita hajadon kiváló példát mutatott a mai keresztényeknek?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 9. oldalon]

József elszaladt az erkölcstelenség elől

[Kép a 10. oldalon]

A sulamita lány olyan volt, mint egy „berekesztett kert”

[Kép a 11. oldalon]

Jób ’szövetségre lépett a szemével’