Érdemes imádkozni?

IDŐNKÉNT majdnem mindenki szükségét érzi annak, hogy imádkozzon. Valójában az emberek szinte minden vallásban buzgón imádkoznak. Például lehet, hogy egy buddhista naponta számtalanszor elismétli ezt az imát: „Amida Buddhába vetem hitemet.”

A világszerte fennálló problémákra való tekintettel ésszerű feltenni a kérdést: Mit remélnek az emberek, hogy mit érhetnek el az imáikkal? Érdemes imádkozniuk?

Miért imádkoznak az emberek?

Sok keleti ember imádkozik az őseihez és a sintoizmusban vagy a taoizmusban tisztelt istenekhez. Annak reményében teszik ezt, hogy az iskolában átmenjenek a vizsgákon, bő termést arassanak vagy elkerüljék a betegségeket. A buddhisták remélik, hogy erőfeszítéseik által elnyerik a megvilágosodást. A hinduk áhítattal imádkoznak legkedvesebb isteneikhez és istennőikhez tudásért, jólétért és védelemért.

Néhány katolikus személy azt reméli, hogy hasznot hajt az emberiségnek, ha életét arra szánja, hogy szerzetesként vagy apácaként zárt kolostorokban illetve zárdákban él, és szüntelenül imádkozik. Katolikus emberek milliói kérik Mária segítségét kívülről megtanult imák által, talán rózsafüzért morzsolgatva. A keleti országokban sok ember imamalmot használ. A protestánsok az Úr imájának szavait ismételgetik, bár érzéseiket rögtönözve is kifejezik Istennek. Sok zsidó hatalmas távolságokat utazik azért, hogy a jeruzsálemi  Siratófalnál imádkozzon a templom helyreállításában és a jólét, valamint a béke új korszakában reménykedve.

Habár milliók imádkoznak buzgón, az emberi társadalmat mindinkább sújtják a szegénységből, függőségekből, családok széthullásából, bűnözésből és a háborúból fakadó problémák. Lehetséges, hogy ezek az emberek mind nem a megfelelő módon imádkoznak? És ha már erről van szó, vajon meghallgatja valaki az imákat?

Meghallgatja valaki az imákat?

Nem igazán van valódi haszna az imának akkor, ha nem talál meghallgatásra. Amikor egy ember imádkozik, kétségkívül hisz abban, hogy a láthatatlan szellembirodalomban valaki meghallgatja. Azonban az imákat nem az egyszerű hanghullámok közvetítik. Sok ember hiszi, hogy van valaki, aki még az imádkozó gondolataiban is tud olvasni. Ki lehet ez a személy?

Hogy pontosan hogyan keletkeznek a gondolatok az agykérget alkotó idegsejtek milliárdjaiban, az jórészt rejtély a kutatók számára. Mindazonáltal az csak ésszerű, hogy az a Valaki, aki megtervezte az agyat, tud olvasni az efféle gondolatokban. Ez a valaki nem más, mint a Teremtőnk, Jehova Isten (Zsoltárok 83:19; Jelenések 4:11). Hozzá kell intézni az imákat. De minden imára odafigyel Jehova?

Minden ima meghallgatásra talál?

Dávid, az ókori Izrael királya imádságos ember volt. Isteni ihletés alatt álló zsoltáríróként így énekelt: „Oh könyörgést meghallgató, hozzád folyamodik minden test” (Zsoltárok 65:3). Jehova képes az emberiség által beszélt több ezer nyelv bármelyikén elmondott imát megérteni. Az a tény, hogy egyetlen ember elméje sem képes feldolgozni ennyi információt, nem jelenti azt, hogy Isten nem tud odafigyelni mindazokra, akik elfogadható módon imádkoznak hozzá.

Azonban Jézus Krisztus, aki szintén imádságos ember volt, rámutatott, hogy nem minden ima tetszik Istennek. Figyeld meg, mit mondott Jézus arról az akkoriban népszerű szokásról, hogy kívülről megtanult imákat ismételgetnek. A Katolikus fordítás így adja vissza a szavait: „Amikor imádkoztok, ne szaporítsátok a szót, mint a pogányok, akik azt hiszik, hogy ha ömlik belőlük a szó, nyomban meghallgatásra találnak!” (Máté 6:7). Nem várhatjuk el Jehovától, hogy meghallgassa azokat az imákat, melyek nem tükrözik az igazi érzéseinket.

Rámutatva, hogy bizonyos imák miért nem tetszenek Istennek, egy bibliai példabeszéd ezt mondja: „Valaki elfordítja az ő fülét a törvénynek hallásától, annak könyörgése is útálatos” (Példabeszédek 28:9). Egy másik példabeszéd ezt mondja: „A gonoszoktól távol marad az Úr, de az igazak imáját meghallgatja” (Példabeszédek 15:29, K. f.). Egy időben, amikor az ókori Júda vezetőit súlyos bűn terhelte, Jehova kijelentette: „ha kiterjesztitek kezeiteket, elrejtem szemeimet előletek; sőt ha megsokasítjátok is az imádságot, én meg nem hallgatom: vérrel rakvák kezeitek” (Ézsaiás 1:1, 15).

Péter apostol még valamit megemlített, ami Isten előtt elfogadhatatlanná teszi az imákat: Ezt írta: „Ti férjek, hasonló módon továbbra is az ismeretnek megfelelően lakjatok [a feleségetekkel], tiszteletet adva nekik mint gyengébb edénynek — a nőinek —, mivel velük együtt örökösei is vagytok az élet ki nem érdemelt kegyének; hogy imáitok akadályba ne ütközzenek” (1Péter 3:7). Annak a férfinak, aki nem vett tudomást erről a tanácsról, nem juthattak az imái a mennyezetnél feljebb!

Nyilvánvaló, hogy bizonyos követelményeknek meg kell felelni ahhoz, hogy az imák meghallgatásra találjanak. Azonban sokan, akik imádkoznak, nem igazán törődnek azzal, hogy megtegyék, amit Isten megkíván tőlünk. Ezért van az, hogy annyi buzgó ima sem eredményezett jobb világot.

Akkor hát mi az, amit Isten megkíván tőlünk azért, hogy az imáink meghallgatásra találjanak? A válasz azzal függ össze, hogy milyen okból imádkozunk. Sőt, ha tudni szeretnénk, hogy érdemes-e imádkozni, meg kell értenünk az ima célját. Miért tette lehetővé számunkra Jehova, hogy beszéljünk hozzá?

[Kép forrásának jelzése a 3. oldalon]

G.P.O., Jerusalem