Indíttatást éreznek a szolgálatra

VAJON mi indíthat 24 házaspárt arra, hogy az életük legszebb szakaszában elhagyják családjukat, barátaikat, megszokott környezetüket, és misszionáriusok legyenek külföldön? Hogyhogy örömmel mennek el olyan helyekre, mint Pápua Új-Guinea, Tajvan, és Afrika vagy Latin-Amerika országai? Talán a kalandvágy hajtja őket? Nem, inkább az indítja őket, hogy igazán szeretik Istent és a felebarátaikat (Máté 22:37–39).

Kik ők? Az Őrtorony Gileád Bibliaiskola 109. osztályának a végzősei. 2000. szeptember 9-én, szombaton összesen 5198-an gyűltek össze az Őrtorony Oktatási Központban (a New York állambeli Pattersonban) és más, közeli helyszíneken, hogy meghallgassák a szerető tanácsokat, melyek segítségükre lehetnek a végzősöknek abban, hogy sikeres misszionáriusok legyenek.

A program elnöklője Stephen Lett volt, aki tagja Jehova Tanúi Vezető Testülete Tanítói Bizottságának. Bevezető szavait a Máté 5:13-ra alapozta: „Ti vagytok a föld sója.” Lett testvér elmagyarázta, hogy Jézus szavai bizonyosan ráillenek a végzős tanulókra. A só például alkalmas arra, hogy jóízűvé tegye az ételeket. A misszionáriusokról is elmondható, hogy hatékony prédikálómunkájuk által jelképesen olyanok, mint a só.

Bátorító búcsúgondolatok

Lett testvér ezután néhány olyan személyt jelentett be, akik már régóta szolgálják Jehovát. Ők rövid, de hatásos előadásokat tartottak a Szentírás alapján. Elsőként John Wischukot hallgatták meg, aki az írói osztályon szolgál. „A legrövidebb zsoltár előmozdítja a misszionáriusi szellemet” — ez volt a témája, amely a 117. zsoltáron alapult. Ma a világon mindenütt szükség van rá, hogy tanúskodjunk a „pogányoknak” és a „népeknek” Jehováról és a Királyságáról. Wischuk testvér arra buzdította a tanulókat, hogy töltsék be a 117. zsoltár szavait, azáltal hogy buzdítanak másokat: „Dicsérjétek az Urat!”

Az elnöklő ezután Guy Pierce-et, a Vezető Testület egyik tagját jelentette be. Pierce testvér a következő témáról beszélt: „Legyetek rugalmasak, de határozottak!” Isten Szava szilárd. Az 5Mózes 32:4 Kősziklának hívja Jehova Istent, az ő Szava mégis teret ad a rugalmasságnak, hiszen minden nyelvcsoportnak és minden kultúrának íródott — igen, az egész emberiségnek! A tanulók buzdítást kaptak, hogy prédikálják Isten Szavát, és hagyják, hogy az üzenete megérintse az emberek szívét és lelkiismeretét (2Korintus 4:2). „Határozottan álljatok ki a helyes alapelvek mellett, de legyetek rugalmasak! Ne nézzétek le azokat, akik a megbízatási területeiteken élnek, amiatt hogy más a kultúrájuk!” — tanácsolta Pierce testvér.

Karl Adams, az egyik Gileád-oktató, aki már közel 53 éve szolgál a világközpontban, a következő gondolatébresztő témáról beszélt: „Hová mentek innen?” Igaz, a 24 házaspár megkapta misszionáriusi megbízatását a világ 20 különböző országába, de felmerül a  kérdés, hogy ha már ott lesznek, és látják, hogy milyen, akkor vajon mit fognak tenni. Nyughatatlan szellemű világban élünk. Az emberek új helyekre akarnak eljutni, új dolgokat kipróbálni, mert szeretnék jól érezni magukat. A tanulók viszont arra a helyre kapták a kinevezésüket Jehovától, ahol ő szeretné látni őket, amint önzetlenül törődnek a ’juhaival’. Nem lehetnek olyanok, mint az ókori Izraelben azok, akik önzésük miatt elszalasztották a lehetőséget, hogy Jehova felhasználja őket az egész emberiség megáldására. Inkább Jézus Krisztust kell utánozniuk, aki mindig önzetlenül az Atyja akaratát cselekedte, és mindenféle körülmények között engedelmes volt (János 8:29; 10:16).

„Értékeljétek Isten mélységes dolgait!” — erről a témáról beszélt Wallace Liverance, a Gileád Iskola titkára. A Biblia több helyen is úgy beszél Isten Szaváról, mint gazdagságról, drágakövekről, értékes fémekről és olyan dolgokról, amelyeket nagyra értékelnek és keresnek az emberek. A Példabeszédek 2:1–5 rámutat, hogy ha meg akarjuk találni „az Istennek ismeretét”, úgy kell kutatnunk azt, mint a „kincseket”. Az előadó arra buzdította a tanulókat, hogy továbbra is ássanak mélyre Isten mélységes dolgaiban, amint az új megbízatásukban szolgálnak. Liverance testvér így érvelt: „Ez hasznos dolog, mert építi a Jehovába vetett hitet és bizalmat, valamint megerősít az elhatározásotokban, hogy ragaszkodni  fogtok a megbízatásotokhoz. Segítségetekre lesz abban, hogy meggyőződéssel beszéljetek, és hatékonyabb tanítók legyetek, amikor elmagyarázzátok másoknak Isten szándékait.”

Az osztályhoz szólva, mintha csak a tanteremben lennének, a Gileád Iskola egy másik oktatója áttekintette, hogyan áldotta meg Jehova a tanulók szántóföldi tevékenységét az elmúlt öt hónapban. Lawrence Bowen Pál apostolnak a Cselekedetek 20:20 szerint mondott szavaira hivatkozott, melyek Pál Efézusban végzett nyilvános szolgálatára utalnak, és kiemelte, hogy Pál minden lehetőséget megragadott a tanúskodásra. A tanulók tapasztalatai azt szemléltették, hogy Pál apostolhoz hasonlóan azok, akiket az Isten és a felebarátaik iránti szeretetük ösztönöz a mi időnkben, soha nem vonakodnak az igazságot szólni, és engedni, hogy Isten Szavának az ereje kifejtse hatását másokban. Ez pedig Jehova gazdag áldását eredményezi.

Szóljon a tapasztalat

Az iskola ideje alatt a Gileád Iskola ezen osztályának tanulói különösen nagy hasznot merítettek abból, hogy élvezhették a fiókbizottsági tagok társaságát, akik 23 országból jöttek, és szintén a pattersoni Oktatási Központban kaptak különleges képzést. Leon Weaver és Merton Campbell, a szolgálati osztály munkatársai, interjút készítettek több fiókbizottsági taggal, akik közül néhányan maguk is Gileádot végzettek. A tanulók, a családjuk és a barátaik számára bátorító volt ezeket a tapasztalt misszionáriusokat hallani.

A végzős osztályt jó tanácsokkal látták el, hogy segítsenek nekik alkalmazkodni külföldi megbízatásukhoz. Például ilyen megjegyzéseket hallhattak: „Legyetek pozitívak! Ha olyasmit tapasztaltok, amit nagyon furcsának találtok, vagy amit nem tudtok megérteni, ne adjátok fel! Támaszkodjatok Jehovára!”; „tanuljatok meg elégedettnek lenni azzal, amitek van, és bízzatok abban, hogy Jehova gondoskodik az élet fenntartásához szükséges dolgokról”. Más hozzászólásoknak az volt a fő céljuk, hogy segítsenek a tanulóknak megőrizni az örömüket a megbízatásukban. Íme, néhány gondolat ezek közül: „Ne hasonlítsátok össze a megbízatási helyeteket azzal a hellyel, ahonnan jöttetek”; „tanuljátok meg a helyi nyelvet, és beszéljétek helyesen, hogy tudjatok kommunikálni az emberekkel”; „ismerkedjetek meg az emberek szokásaival és kultúrájával, mert ez segítségetekre lesz abban, hogy ragaszkodjatok a megbízatásotokhoz”. Ezek a hozzászólások nagyon buzdítólag hatottak az új misszionáriusokra.

Az interjúk után David Splane, aki korábban misszionárius volt, és a Gileád Iskola 42. osztályában végzett, most pedig Jehova Tanúi Vezető Testületének tagjaként szolgál, a fő előadást a következő figyelemfelkeltő téma köré építette fel: „Tanulók vagy végzettek — kik vagytok?” Megkérdezte a végzős osztálytól: „Hogyan fogjátok tekinteni magatokat, amikor a misszionáriusi megbízatásotok helyére értek? Úgy, mint végzett misszionáriusokat, akik már mindent tudnak a misszionáriusi munkáról, vagy mint tanulókat, akiknek még sok mindent kell tanulniuk?” Splane testvér rávilágított, hogy a bölcs végzett személy tanulónak tekinti magát. A misszionáriusoknak úgy kell gondolkodniuk, hogy akivel csak találkoznak a misszionáriusi megbízatásukban, mindenki taníthat nekik valamit (Filippi 2:3). Az előadó arra buzdította a tanulókat, hogy szorosan működjenek együtt misszionáriustársaikkal, a fiókhivatallal és a helyi gyülekezettel. „Letettétek a záróvizsgát, de még mindig tanulók vagytok. Tegyétek nyilvánvalóvá mindenki előtt, hogy tanulni szeretnétek!” — ösztönözte őket Splane testvér.

Ez után az előadás után a tanulók megkapták a diplomájukat, és a hallgatóságnak be lett jelentve, hová szól a megbízatásuk. Utána megható pillanatokat éltek át a végzős tanulók, amint az osztály képviselője felolvasott egy határozatot, amelyben megfogalmazódott a végzősök elhatározása: engedni fogják, hogy amit Isten Szavából tanultak, az nagyobb tettekre sarkallja őket a szent szolgálatban.

Kétségkívül minden jelenlevő egyformán úgy érezte, hogy a kapott tanácsok megerősítették a végzősök elhatározását, hogy ki fogják mutatni Isten és embertársaik iránti szeretetüket. Abban is minden eddiginél jobban megerősödött az eltökéltségük, hogy szellemileg segíteni fognak az embereknek a misszionáriusi megbízatásukban.

[Kiemelt rész a 25. oldalon]

OSZTÁLYSTATISZTIKA

Képviselt országok száma: 10

Kijelölt országok száma: 20

Tanulók létszáma: 48

Átlagéletkor: 33,7

Az igazságban eltöltött évek átlaga: 16,2

A teljes idejű szolgálatban eltöltött évek átlaga: 12,5

[Kép a 26. oldalon]

Az Őrtorony Gileád Bibliaiskolát elvégző 109. osztály

Az alábbi felsorolásban a sorok számozása elölről hátra, a nevek felsorolása minden sorban balról jobbra történik.

1. Collins, E.; Miles, L.; Alvarado, A.; Lake, J. 2. Van Dusen, L.; Biharie, A.; Heikkinen, H.; Koós, S.; Smith, H. 3. Ashford, J.; Ashford, C.; Boor, C.; Richard, L.; Wilburn, D.; Lake, J. 4. Csicsii, K.; Csicsii, H.; Ramirez, M.; Baumann, D.; Becker, G.; Biharie, S.; Ramirez, A. 5. Van Dusen, W.; Lemâtre, H.; Pisko, J.; Cutts, L.; Russell, H.; Johnson, R. 6. Becker, F.; Baumann, D.; Johnson, K.; Pifer, A.; Madsen, C.; Lemâtre, J.; Heikkinen, P. 7. Smith, R.; Russell, J.; Collins, A.; Pisko, D.; Wilburn, R.; Koós, Gy. 8. Cutts, B.; Boor, J.; Madsen, N.; Pifer, S.; Richard, E.; Miles, B.; Alvarado, R.