Olvasók kérdései

Hogyan tekintsék az igaz keresztények azt az elterjedt szokást, hogy némelyek egymás között megosztják a kereskedelmi célból kiadott számítógépes programok másolatait?

Néhányan tévesen Jézus szavaira utalva próbálhatják indokolni ezt a szokást: „Ingyen kaptátok, ingyen adjátok!” Természetesen Jézus itt nem olyan anyagok ingyenes példányainak az osztogatására utalt, mint amilyenek például a szerzői joggal védett irodalmi művek vagy számítógépes programok (szoftver), melyek használatát törvények szabályozzák. Ő az adakozást a szolgálatunkra értette. Jézus azt mondta az apostoloknak, akik útnak indultak a különböző városok és falvak felé, hogy prédikálják a Királyságot, gyógyítsák meg a betegeket, és űzzenek ki démonokat. Ezt viszont az apostolok nem ellenszolgáltatás fejében tették, hanem azt az utasítást kapták, hogy ’ingyen adják’ (Máté 10:7, 8).

Mivel rengeteg személyi és irodai számítógép van használatban, sok embernek van ahhoz szükséges szoftverje. Ezeket rendszerint meg kell vásárolni. Igaz, vannak olyanok, akik ingyen közreadják az általuk írt programokat, kijelentve, hogy ezekből a programokból lehet másolatokat készíteni, és másoknak továbbadni. De a legtöbb számítógépszoftver kereskedelmi úton vásárolható meg. Akár saját használatra szeretnék az otthonukba, akár irodai használatra szánják, a szoftverek felhasználóitól elvárják, hogy megvásárolják a programokat, fizessenek értük. Ha valaki térítés nélkül magához venne vagy lemásolna magának egy szoftvercsomagot, az illegális cselekedet lenne, mint ahogy a könyvek tömeges  másolása is az, még akkor is, ha ingyen adja valaki tovább.

A legtöbb számítógépes programot, a játékokat is beleértve, licenc (felhasználói engedély) védi, melynek értelmében a tulajdonosnak/felhasználónak be kell tartania bizonyos előírásokat és korlátozásokat. Sok ilyen licenc kijelenti, hogy csak egy személy telepítheti, illetve használhatja a programot, ami általában annyit jelent, hogy csak egy számítógépre telepítheti rá a programot, legyen az otthoni, irodai vagy iskolai számítógép. Néhány licencben szerepel, hogy a felhasználó készíthet egy biztonsági másolatot saját használatra, de nem más felhasználók számára. Ha a felhasználó el szeretné ajándékozni a teljes programot (a licenccel és a dokumentációval együtt), megteheti. Így azonban többé nem áll jogában használni. Többféle licenc létezik, így aki vásárolni szeretne egy programot, vagy felajánlanak neki egyet, először vizsgálja meg a licencet, hogy milyen sajátos kikötései vannak.

Sok ország vesz részt szerzői joggal kapcsolatos egyezményekben, melyek védik a „szellemi tulajdont”, mint amilyenek például a számítógépes programok is, és ezek az országok megpróbálják érvényre juttatni a szerzői jogra vonatkozó törvényeket. Például a The New York Times 2000. január 14-i számában egy beszámoló arról írt, hogy „német és dán rendőrök egy elmondásuk szerint nagyszabású szoftverkalózbandának a tagjait tartóztatták le”, akik játék- és egyéb programokat sokszorosítottak és osztottak szét, sőt néhányat még az interneten keresztül is árultak.

Milyen állásponton van a keresztény gyülekezet ezzel a témával kapcsolatban? Nos, Jézus ezt mondta: „Fizessétek vissza a császárnak, ami a császáré, az Istennek pedig, ami az Istené” (Márk 12:17). Ez arra szólítja fel a keresztényeket, hogy tartsák be az ország törvényeit, amíg azok nem helyezkednek szembe Isten törvényével. A kormányzatokról beszélve Pál apostol ezt írta: „Minden lélek rendelje alá magát a felsőbb hatalmaknak . . . Aki tehát ellenszegül a hatalomnak, az Isten elrendezésével szállt szembe; akik szembeszálltak azzal, ítéletet fognak magukra vonni” (Róma 13:1, 2).

A keresztény gyülekezet véneit nem terheli az a felelősség, hogy ellenőrizzék mások számítógépét, mintha fel lennének hatalmazva a szerzői jogról szóló törvények értelmezésére és érvényre juttatására. Viszont meggyőződésüknek megfelelően azt tanítják, hogy a keresztények tartózkodjanak attól, hogy olyan dolgokhoz nyúljanak, melyek nincsenek a tulajdonukban, és hogy legyenek törvénytisztelők. Ez megóvja a keresztényeket attól, hogy törvénysértésért megbüntessék őket, és segít nekik tiszta lelkiismerettel állni Isten előtt. Pál ezt írta: „Így tehát kényszerítő okotok van rá, hogy alárendeltségben legyetek, nemcsak e harag miatt, hanem a lelkiismeretetek miatt is” (Róma 13:5). Ehhez hasonlóan Pál az igaz keresztények vágyát fejezte ki, amikor így írt: „bízunk benne, hogy tiszta lelkiismeretünk van, mivel tisztességesen óhajtunk viselkedni mindenben” (Héberek 13:18).

[Kiemelt rész a 29. oldalon]

Néhány cég és iskola többfelhasználós licencet vásárol, mely meghatározza, hogy maximum hány felhasználója lehet a programnak. 1995-ben Jehova Tanúinak gyülekezetei megbeszéltek egy cikket, mely a következő tanáccsal szolgált:

„A legtöbb társaság, amely számítógépes programokat készít és árul, fenntartja e programok szerzői jogát, és olyan engedélyt ad, amely vázolja, hogyan lehet a programokat törvényesen felhasználni. Az engedély általában megfogalmazza, hogy a tulajdonos nem adhat másoknak másolatokat a programból; valójában a szerzői jogról szóló nemzetközi törvények értelmében ez törvénytelen . . . Egyes nagyobb cégek olyan számítógépeket adnak el, amelyek már előre installált és engedélyezett programokat tartalmaznak. Bizonyos számítógépes üzletek azonban nem gondoskodnak az engedélyről, mert az általuk előre installált programok törvénytelen másolatok, ami azt jelenti, hogy a vásárló megszegi a törvényt a programok felhasználásával. Éppen ezért a keresztényeknek nem szabad ráhelyezni az elektronikus hirdetőtáblára vagy onnan lehívni olyan anyagot, amelynek fenntartják a szerzői jogát (mint amilyenek a Társulat kiadványai), és amelyet a tulajdonosok jogi beleegyezése nélkül másolnak le.”