A világosságban járók örvendeznek

„Jertek járjunk az Úrnak világosságában!” (ÉZSAIÁS 2:5).

1—2. a) Mennyire fontos a világosság? b) Miért olyan súlyos az a figyelmeztetés, amely szerint sötétség fogja borítani a földet?

JEHOVA a világosság Forrása. A Biblia azt mondja róla, hogy Ő az, aki „adta a napot, hogy világítson nappal, a ki törvényt szabott a holdnak és a csillagoknak, hogy világítsanak éjjel” (Jeremiás 31:35; Zsoltárok 8:4). Ő teremtette a napunkat, ezt az óriási „nukleáris kemencét”, amely mérhetetlen mennyiségű energiát bocsát ki a világűrbe, egyebek között fény és hő formájában. Ennek az energiának az a parányi része tartja fenn az életet a földön, amely napsugárzásként eljut hozzánk. A napsugárzás nélkül nem létezhetnénk. A föld élettelen bolygó lenne.

² Ezt észben tartva láthatjuk, milyen súlyos helyzetről beszélt Ézsaiás próféta, amikor kijelentette: „ímé, sötétség borítja a földet, és éjszaka a népeket” (Ézsaiás 60:2). Ez természetesen nem szó szerinti sötétségre utal. Ézsaiás nem úgy értette, hogy valamikor a napnak, a holdnak és a csillagoknak megszűnik a fénye (Zsoltárok 89:37, 38; 136:7–9). Ézsaiás szellemi sötétségről beszélt. A szellemi sötétség halált jelent. Hosszú távon az életünk ugyanúgy függ a szellemi világosságtól, mint a fizikai fénytől (Lukács 1:79).

3. Ézsaiás szavait figyelembe véve mit kell tenniük a keresztényeknek?

³ Ezt figyelembe véve fontos megjegyezni, hogy Ézsaiás szavai beteljesedtek ugyan az ókori Júdán, de ma van egy nagyobb beteljesedésük. Igen, a világot most szellemi sötétség borítja. Egy ilyen veszélyes helyzetben létfontosságú a szellemi világosság. A keresztényeknek ezért meg kell fogadniuk Jézus buzdítását: „engedjétek fényleni a ti világosságotokat az emberek előtt” (Máté 5:16). A hűséges keresztények képesek fényt gyújtani a sötétségben a szelídeknek, és ezáltal lehetőséget adnak nekik arra, hogy életet nyerjenek (János 8:12).

Sötét idők Izraelben

4. Mikor teljesedtek be először Ézsaiás prófétai szavai, de mi volt a helyzet már az ő napjaiban is?

⁴ Ézsaiásnak a földet borító sötétséggel kapcsolatos szavai akkor teljesedtek be először, amikor Júda pusztán hevert, a népe pedig fogságban volt Babilonban. De már ez előtt, Ézsaiás napjaiban is igaz volt, hogy a nemzet nagy része szellemi sötétségbe burkolózott. Ez a helyzet indította Ézsaiást arra, hogy így buzdítsa izraelita társait: „Jákóbnak háza! jertek járjunk az Úrnak világosságában!” (Ézsaiás 2:5; 5:20).

5—6. Mi minden járult hozzá a sötétséghez Ézsaiás idejében?

⁵ Ézsaiás „Uzziásnak, Jóthámnak, Akháznak és Ezékiásnak, a Júda királyainak napjaiban” prófétált Júdában (Ézsaiás 1:1). Ez zaklatott időszak volt, melyet politikai békétlenség, vallásos képmutatás, bírói korrupció és a szegények elnyomása jellemzett. Még a hűséges királyok — például Jótám — uralma alatt is hamis istenek oltárai voltak láthatók sok dombtetőn. A hűtlen királyok uralkodása idején a helyzet rosszabb volt. A gonosz Aház király például addig is elment, hogy a gyermekét rituális áldozatul ajánlotta fel Molok istennek. Micsoda sötétség volt! (2Királyok 15:32–34; 16:2–4).

 ⁶ A nemzetközi helyzet is borús volt. Moáb, Edom és Filisztea fenyegetően ott állt Júda határainál. Izrael északi királysága a vérrokonság ellenére esküdt ellenség volt. Még északabbról Szíria fenyegette Júda békéjét. Náluk is veszélyesebb volt a kegyetlen Asszíria, amely folyton az alkalmat leste hatalmának kiterjesztésére. Ézsaiás prófétálásának idején Asszíria teljesen letörölte a térképről Izraelt, és csaknem elpusztította Júdát. Volt olyan időszak, amikor Jeruzsálem kivételével Júda összes megerősített városa asszír kézen volt (Ézsaiás 1:7, 8; 36:1).

7. Milyen utat választott Izrael és Júda, és mit tett erre Jehova?

⁷ Isten szövetséges népe azért szenvedett el ilyen borzalmas csapásokat, mert Izrael és Júda nem volt lojális Jehovához. A Példabeszédek könyvében említett emberekhez hasonlóan ’elhagyták az igazságnak útját, hogy járjanak a sötétség útjain’ (Példabeszédek 2:13). De Jehova — bár haragudott népére — nem hagyta el őket teljesen. Inkább színre léptette Ézsaiást, és még más prófétákat is, hogy gondoskodjanak szellemi világosságról a nemzetből mindenkinek, aki még mindig igyekezett hűségesen szolgálni Jehovát. Igazán drága világosság volt az, amiről a próféták gondoskodtak. Életet adott.

Sötét időszak napjainkban

8—9. Mi minden járul hozzá a világ mai sötét állapotához?

⁸ Ézsaiás napjaiban a helyzet nagyon hasonló volt a maihoz. Napjainkban az emberi vezetők hátat fordítanak Jehovának és trónra emelt Királyának, Jézus Krisztusnak (Zsoltárok 2:2, 3). A kereszténység vallási vezetői félrevezetik nyájaikat. Ezek a vezetők azt állítják, hogy Istent szolgálják, de valójában a legtöbbjük e világ isteneit támogatja — a nacionalizmust, a fegyverkezést, a vagyont és a híres személyiségeket —, nem is beszélve arról, hogy pogány tanokat tanítanak.

⁹ A kereszténység egyházai egyik hely után a másikon belekeverednek a háborúkba és polgári viszályokba, melyekben fontos szerep jut az etnikai tisztogatásnak és más rémségeknek. És ahelyett, hogy szilárdan állást foglalnának a Biblián alapuló erkölcsiség mellett, sok egyház vagy szemet huny az olyan erkölcstelen szokások felett, mint a paráznaság és a homoszexualitás, vagy pedig tevékenyen támogatja ezeket. Mivel vezetőik elutasítják a Biblia irányadó mértékeit, a kereszténység nyájai olyanok, mint akikről az ókori zsoltáríró beszélt: „Nem tudnak, nem értenek, setétségben járnak” (Zsoltárok 82:5). Igen, a kereszténység az ókori Júdához hasonlóan sűrű sötétségben van (Jelenések 8:12).

10. Hogyan ragyog ma fény a sötétségben? Hogyan merítenek hasznot ebből a szelídek?

¹⁰ E sötétség közepette Jehova fényt ragyogtat fel a szelídeknek. Erre „a hű és értelmes rabszolgát”, vagyis felkent, földi szolgáit használja fel, akik ’fénylenek mint világítótestek a világban’ (Máté 24:45; Filippi 2:15). Ez a rabszolga osztály — amelyet több millió társa, a „más juhok” csoportja támogat — szellemi világosságot sugároz, mely Isten Szaván,  a Biblián alapszik (János 10:16). Ebben a sötétségbe borult világban ez a világosság reményt ad a szelídeknek, segít, hogy kapcsolatot ápoljanak Istennel, és elkerüljék a szellemi csapdákat. Értékes ez a világosság, és életet ad.

„Dicséretet zengek a nevednek”

11. Milyen felvilágosítást közölt Jehova Ézsaiás napjaiban?

¹¹ Milyenfajta vezetésről gondoskodott Jehova azokban a sötét napokban, amikor Ézsaiás élt, és az azt követő még sötétebb időszakban, amikor a babiloniak fogságba vitték Jehova nemzetét? Erkölcsi vezetésről gondoskodott, és emellett világosan meghatározta előre, hogyan fogja véghezvinni népével kapcsolatos szándékait. Vizsgáljuk meg például az Ézsaiás 25—27. fejezetében található csodálatos próféciákat. Ezek a fejezetek megmutatják, hogyan intézte Jehova az ügyeket akkoriban, és hogyan intézi őket ma.

12. Milyen szívből jövő kifejezéssel él Ézsaiás?

¹² Ézsaiás először kijelenti: „Ó, Jehova, te vagy az én Istenem! Magasztallak, dicséretet zengek a nevednek.” Mennyire szívből jövően fejezi ki dicséretét! De vajon mi indította a prófétát arra, hogy így imádkozzon? Az egyik fő okra rámutat a vers második része, melyben ezt olvassuk: „mert [te, Jehova] csodálatos dolgokat vittél véghez, hajdankori határozatokat, hűséggel, megbízhatóan” (Ézsaiás 25:1, NW).

13. a) Milyen ismeret fokozta Ézsaiásnak a Jehova iránti értékelését? b) Mit tanulhatunk Ézsaiás példájából?

¹³ Ézsaiás idejéig Jehova sok csodálatos dolgot vitt véghez Izraelért, és ezeket a tetteket feljegyezték. Ézsaiás nyilván jól ismerte ezeket az írásokat. Tudta például, hogy Jehova kihozta népét az egyiptomi rabszolgaságból, és megmentette őket a fáraó seregének haragjától a Vörös-tengernél. Tisztában volt vele, hogy Jehova átvezette népét a pusztán, és bevitte őket az Ígéret földjére (Zsoltárok 136:1, 10–26). Az ilyen történelmi feljegyzések arról tanúskodtak, hogy Jehova Isten hűséges és megbízható. ’Határozatai’ (vagyis mindaz, ami szándékában áll) valóra válnak. Az Istentől kapott pontos ismeret erőt adott Ézsaiásnak, hogy továbbra is a világosságban járjon. Így nagyszerű példát mutatott nekünk. Ha gondosan tanulmányozzuk Isten írott Szavát, és alkalmazzuk az életünkben, akkor mi is megmaradunk a világosságban (Zsoltárok 119:105; 2Korintus 4:6).

Elpusztul egy város

14. Milyen próféciát olvashatunk egy városról, és valószínűleg melyik városról van szó?

¹⁴ Isten határozataira találhatunk egy példát az Ézsaiás 25:2-ben, mely így szól: „a városból kőrakást csináltál, az erős városból romot, az idegenek palotáját olyanná tetted, hogy nincs többé város; soha örökké meg nem épül.” Melyik városról van itt szó? Ézsaiás valószínűleg Babilonról beszélt prófétailag. Valóban elérkezett az idő, amikor Babilon puszta kőrakássá lett.

15. Milyen „nagy város” létezik ma, és mi lesz a sorsa?

¹⁵ Vajon van ennek az Ézsaiás által említett városnak mai megfelelője? Igen, van. A Jelenések könyve beszél ’a nagy városról, melynek királysága van a föld királyai felett’ (Jelenések 17:18). Ez a nagy város „Nagy Babilon”, a hamis vallás világbirodalma (Jelenések 17:5). Nagy Babilon kiemelkedő része ma a kereszténység, melynek a papsága élen jár abban, hogy ellenzi Jehova népének Királyság-prédikáló munkáját (Máté 24:14). Ámde az ókori Babilonhoz hasonlóan nemsokára Nagy Babilon is megsemmisül, és soha többé nem áll helyre.

16—17. Hogyan dicsőítették Jehovát az ellenségei az ókorban és a mi időnkben?

¹⁶ Mit jövendöl még Ézsaiás az „erős városról”? Jehovához fordul, és ezt mondja: „Ezért tisztel téged az erős nép, téged fél a hatalmas nemzetek városa” (Ézsaiás 25:3, Újfordítású revideált Biblia). Hogyan lehet, hogy ez az ellenséges város, a „hatalmas nemzetek városa” dicsőíti Jehovát? Nos, emlékezzünk vissza,  mi történt Babilon leghatalmasabb királyával, Nabukodonozorral. Miután kijózanító élményben volt része, amely rámutatott saját gyengeségére, kénytelen volt elismerni Jehova nagyságát és mindenek felett való hatalmát (Dániel 4:31, 32). Amikor Jehova él a hatalmával, még az ellenségei is kénytelenek elismerni hatalmas tetteit, bár nem szívesen teszik meg ezt.

¹⁷ Vajon volt már olyan, hogy Nagy Babilon kénytelen volt elismerni Jehova hatalmas tetteit? Igen. Az első világháború idején Jehova felkent szolgái nyomorúságos körülmények között prédikáltak. 1918-ban szellemi értelemben fogságba kerültek, amikor a Watch Tower Society vezető hivatalnokait bebörtönözték. A szervezett prédikálómunka lényegében leállt. Aztán 1919-ben Jehova újjászervezte őket, és erőt öntött beléjük a szelleme által, mire ők hozzáláttak, hogy teljesítsék a megbízatásukat, mely szerint az egész lakott földön prédikálniuk kell a jó hírt (Márk 13:10). A Jelenések könyve megjövendölte mindezt, és azt is, hogy milyen hatással lesznek ezek az események az ellenségeikre. „Megrémültek, és dicsőséget adtak az ég Istenének” (Jelenések 11:3, 7, 11–13). Nem mintha mindnyájan megtértek volna, de ez alkalommal kénytelenek voltak felismerni Jehova hatalmas tettét, Ézsaiás jövendölésének megfelelően.

’Erőssége a gyöngének’

18—19. a) Miért nem sikerült Jehova népe ellenfeleinek megtörni e nép feddhetetlenségét? b) Hogyan szűnik meg „a zsarnokoskodók éneke”?

¹⁸ Ézsaiás most azzal kezd foglalkozni, hogy milyen kedvesen bánik Jehova a világosságban járókkal. A próféta így szól Jehovához: „erőssége voltál a gyöngének, erőssége a szegénynek szorongásában; a szélvész ellen oltalom, árnyék a hévség ellen, mikor az erőszakosok haragja olyan volt, mint kőfalrontó szélvész. Mint hévséget száraz földön, megalázod az  idegeneknek háborgását, mint a hévség sűrű felleg miatt, megszünt a pogányoknak [zsarnokoskodók, NW] éneke” (Ézsaiás 25:4, 5).

¹⁹ A zsarnokok 1919 óta mindent megpróbáltak, hogy megtörjék az igaz imádók feddhetetlenségét, de kudarcot vallottak. Miért? Mert Jehova a népének erőssége és oltalma. Hűsítő árnyékot ad az üldözés perzselő heve elől, és szilárd falként áll az ellenségeskedéssel szemben, mely olyan, mint a szélvész. Mi, akik Isten világosságában járunk, bizalommal előretekinthetünk arra az időre, amikor ’megszűnik a zsarnokoskodók éneke’. Igen, alig várjuk már azt a napot, amikor eltűnnek Jehova ellenségei.

20—21. Milyen lakomát rendez Jehova, és mit foglal majd magában ez a lakoma az új világban?

²⁰ Jehova többet tesz annál, mint hogy megvédi a szolgáit. Szerető Atyaként gondoskodik róluk. Miután 1919-ben megszabadította népét Nagy Babilonból, győzelmi lakomát, bőséges szellemi eledelt készített neki. Ezt jövendölte meg az Ézsaiás 25:6, ahol ezt olvassuk: „szerez a seregek Ura minden népeknek e hegyen lakodalmat [lakomát, Újfordítású revideált Biblia] kövér eledelekből, lakodalmat erős borból; velős, kövér eledelekből, megtisztult erős borból.” Mekkora áldást jelent nekünk, hogy részesülhetünk ebből a lakomából! (Máté 4:4). „Jehova asztala” igencsak meg van rakva finom ennivalókkal (1Korintus 10:21). „A hű és értelmes rabszolga” által mindent megkapunk, amire csak szükségünk lehet szellemi értelemben.

²¹ Ez a lakoma, melyet Isten rendez, még többet jelent. A szellemi lakoma, melyben most részünk van, emlékeztet bennünket arra, mennyire bőségesen lesz majd fizikai táplálék Isten megígért új világában. Akkor a „lakodalom kövér eledelekből” azt is magában foglalja majd, hogy bőségesen lesz fizikai táplálék. Senkinek nem kell majd éheznie sem fizikailag, sem szellemileg. Mekkora megkönnyebbülés lesz ez azoknak a drága hűségeseknek, akik most szenvednek a megjövendölt „élelmiszerhiányok” miatt, melyek részét alkotják Jézus jelenléte „jelének”! (Máté 24:3, 7). A zsoltáríró szavai igazán vigasztalóan hatnak rájuk. Ezt olvassuk: „Bő gabona legyen az országban a hegyek tetején is” (Zsoltárok 72:16).

22—23. a) Milyen „takaró” vagy „fátyol” fog eltűnni, és hogyan? b) Hogyan lesz eltávolítva ’Jehova népének gyalázata’?

²² Most pedig figyeljünk meg egy még csodálatosabb ígéretet. Ézsaiás a „takaróhoz” vagy „fátyolhoz” hasonlítva a bűnt és a halált, ezt mondja: Jehova „elveszi e hegyen a  fátyolt, mely beboríta minden népeket, és a takarót, mely befödött vala minden népségeket” (Ézsaiás 25:7). Képzeljük csak el! Megszűnik a bűn és a halál, mely fojtó takaróként nehezedett az emberiségre. Mennyire vágyunk már arra a napra, amikor Jézus váltságáldozatának az áldásai teljesen alkalmazva lesznek az engedelmes és hűséges emberiségre! (Jelenések 21:3, 4).

²³ Előremutatva erre a dicsőséges időszakra, az ihletett próféta a következőről biztosít bennünket: „elveszti a halált örökre, és letörli az Úr Isten a könyhullatást minden orczáról: és népe gyalázatát eltávolítja az egész földről; mert az Úr szólott” (Ézsaiás 25:8). Senki sem fog meghalni természetes okok miatt, és nem fog sírni amiatt, hogy elveszített valakit, akit szeretett. Milyen áldásos változás! Ezenkívül a földön sehol sem lehet majd hallani azt a gyalázkodást és hazug propagandát, melyet Isten és a népe olyan régóta elvisel. Miért nem? Mert Jehova eltávolítja ennek a forrását: a hazugság atyját, Sátánt, az Ördögöt, egész magvával együtt (János 8:44).

24. Hogyan fogadják a világosságban járók Jehova hatalmas tetteit, amelyeket az érdekükben hajt végre?

²⁴ Jehova hatalmának ezen megnyilvánulásain elmélkedve a világosságban járók indíttatást éreznek, hogy így kiáltsanak fel: „Ímé Istenünk, a kit mi vártunk és a ki megtart minket; ez az Úr, a kit mi vártunk, örüljünk és örvendezzünk szabadításában!” (Ézsaiás 25:9). Az igazságos embereknek hamarosan minden okuk meglesz az örvendezésre. A sötétség teljesen elmúlik, és a hűségesek örökkön-örökké Jehova világosságában járnak majd. Lehet-e ennél dicsőségesebb reménysége az embernek? Biztos, hogy nem!

Meg tudod magyarázni?

• Miért létfontosságú ma a világosságban járni?

• Miért dicsőítette Ézsaiás Jehova nevét?

• Miért nem fogják Isten népének ellenségei soha megtörni e nép feddhetetlenségét?

• Milyen gazdag áldások várnak a világosságban járókra?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 12., 13. oldalon]

Júda lakói gyermekeket áldoztak Moloknak

[Képek a 15. oldalon]

Jehova hatalmas tetteinek ismerete arra indította Ézsaiást, hogy Jehova nevét dicsőítse

[Kép a 16. oldalon]

Az igazságosak örökre Jehova világosságában járnak majd