Mit jelent a szellemi paradicsom?

GUSTAVO * egy kis brazil városban nevelkedett. Gyermekkorától azt tanították neki, hogy a jó emberek a mennybe kerülnek a haláluk után. Semmit sem tudott Isten szándékáról, mely szerint a hűséges emberiség egy napon tökéletes életnek örvendhet egy földi paradicsomban (Jelenések 21:3, 4). És volt még valami, amiről nem tudott. Nem ismerte fel ugyanis azt, hogy már most szellemi paradicsomban élhetne.

De vajon mindenki hallott már erről a szellemi paradicsomról? Tudják-e az emberek, hogy mi az, és mit kell tenni ahhoz, hogy valakinek része legyen benne? Ahhoz, hogy igazán boldogok legyünk, tudnunk kell erről a paradicsomról.

Hol található a szellemi paradicsom?

Talán képtelenségnek hangzik, hogy valaki már ma paradicsomban élhet, mivel a mai világ aligha nevezhető paradicsomnak. Nagyon sokan a saját bőrükön tapasztalják, amit egy ókori héber király mondott: „ímé, nyilván van azoknak, a kik nyomorgattatnak, könnyhullatások, és vígasztalójok nincs nékik; és az őket nyomorgatóknak kezekből erőszaktételt szenvednek, és vígasztalójuk nincs nékik” (Prédikátor 4:1). Temérdek ember élete szenvedés a korrupt politikai, vallási és gazdasági helyzet miatt, és nincs, aki segítene nekik, nincs „vígasztalójuk”. Sokan mások erejüket megfeszítve igyekeznek kifizetni a számlákat, felnevelni a gyermekeiket, és elvégezni az életben maradáshoz szükséges megannyi teendőt. Ezek az emberek is alighanem örülnének egy vigasztalónak, aki csak egy kicsit is enyhítene terheiken. Valamennyiükről elmondható, hogy az életük korántsem paradicsomba illő.

De akkor hol található a szellemi paradicsom? Nos, a magyar „paradicsom” szó görög, perzsa és héber szavakból ered, melyek mind egy park vagy kert, egy békés, felüdítő hely gondolatát hordozzák magukban. A Biblia azt ígéri, hogy egy napon a föld fizikai értelemben paradicsommá lesz, vagyis a bűntelen emberek parkszerű otthonává (Zsoltárok 37:10, 11). Ennek tudatában érthető, hogy a szellemi paradicsom olyan légkör, amely gyönyörűség a szemünknek, amely kisimítja az idegeinket, és ahol ember és ember, valamint ember és Isten közötti békének örvendhetünk. Ma létezik egy ilyen paradicsom — erre most már Gustavo is ráébredt —, amely egyre több embert foglal magában.

Tizenkét éves korában Gustavo úgy döntött, hogy római katolikus pap lesz. Szülei jóváhagyásával papnevelő intézetbe ment. Ott zenével, színházzal és politikával foglalkozott, mely tevékenységeket az egyház támogatott, hogy a fiatalokat magához édesgesse. Gustavo tisztában volt azzal, hogy egy pap teljesen az embereknek kell hogy szentelje az életét, és nem nősülhet meg, ám ismert olyan papokat és papnövendékeket, akik erkölcstelen szokásokat gyakoroltak. Ilyen légkörben Gustavo hamarosan ivásra adta a fejét. Nyilvánvaló, hogy ekkor még nem találta meg a szellemi paradicsomot.

Egyik nap Gustavo elolvasott egy bibliai traktátust, amely egy földi paradicsomról szólt. Az olvasottak hatására elgondolkodott az élet céljáról. Így meséli: „Rendszeresen kezdtem olvasni a Bibliát, de nem értettem. Még azt sem vettem  észre, hogy Istennek van neve.” Otthagyta a papnevelő intézetet, és felkereste Jehova Tanúit, hogy segítséget kérjen a Biblia megértéséhez. Ettől kezdve gyorsan haladt előre, és nemsokára átadta életét Istennek. Gustavo kezdte megismerni a szellemi paradicsomot.

Egy nép Isten nevének

Gustavo megtanulta, hogy egy bibliatanulmányozó számára Istennek a neve, a Jehova név nem csupán mellékes információ (2Mózes 6:3). Ez az igaz imádatnak fontos részét képezi. Jézus így tanította a követőit imádkozni: „Atyánk az egekben, szenteltessék meg a neved” (Máté 6:9). Jakab tanítvány ezt mondta, amikor a nem zsidó személyek kereszténnyé válásáról beszélt: „Isten a figyelmét a nemzetekre [fordította], hogy népet szerezzen közülük a nevének” (Cselekedetek 15:14). Az első században az a „nép”, amelyet ’Isten szerzett a nevének’, a keresztény gyülekezet volt. Ma is van olyan nép, melyet Isten szerzett a nevének? Igen, és Gustavo kezdte felismerni, hogy ezt a népet Jehova Tanúi alkotják.

Jehova Tanúi 235 országban és területen tevékenyek. Több mint hatmillió tagot számlálnak, és rajtuk kívül még nyolcmillió érdeklődő személy vesz részt az összejöveteleiken. Széles körben ismertek nyilvános szolgálatukról, mellyel beteljesítik Jézus szavait: „a királyságnak ezt a jó hírét prédikálni fogják az egész lakott földön tanúságul minden nemzetnek” (Máté 24:14). De miért gondolta úgy Gustavo, hogy Jehova Tanúi között szellemi paradicsomra lelt? Így magyarázza: „Összehasonlítottam a világban és különösen a papnevelő intézetben látottakat azzal, amit Jehova Tanúi között tapasztaltam. Nagy a különbség: a Tanúk között szeretet van.”

Másoknak is hasonló észrevételeik voltak Jehova Tanúiról. Egy brazil fiatalasszony, Miriam ezt mondta: „Nem tudtam, hogyan lehetek boldog, mert még a családomban sem voltam az. Akkor láttam először a szeretetet megnyilvánulni, amikor Jehova Tanúi társaságában voltam.” Egy Christian nevű férfi pedig megjegyezte: „Időnként belekóstoltam a spiritizmusba, de a vallásokat nem vettem komolyan. Inkább a társadalomban betöltött szerepemet tartottam nagyra, meg a mérnöki munkámat. Ám amikor a feleségem elkezdte tanulmányozni a Bibliát Jehova Tanúival, észrevettem, hogy megváltozott. Aztán nagy hatást gyakorolt rám azoknak a keresztény asszonyoknak az öröme és buzgalma is, akik jártak hozzá.” Miért mondanak az emberek ilyeneket Jehova Tanúiról?

Mit jelent a szellemi paradicsom?

Az egyik ok, amiért Jehova Tanúi kitűnnek mások közül, az, hogy értékelik a bibliai ismeretet. Hiszik, hogy a Biblia igaz, és hogy Isten Szava. Ezért nem elégednek meg pusztán vallásuk alaptanításainak ismeretével, hanem állandóan, valamint terv szerint haladva végeznek személyes tanulmányozást és olvassák a Bibliát. Minél régebben áll kapcsolatban valaki Jehova Tanúival, annál többet tanul Istenről és a Bibliában feljegyzett akaratáról.

Ez által az ismeret által Jehova Tanúi mentessé válnak olyan dolgoktól — például a babonáktól és a káros elméletektől —, melyek megfosztják az embereket a boldogságtól. Jézus ezt mondta: „az igazság szabaddá tesz titeket” (János 8:32). Jehova Tanúi tapasztalják ennek a kijelentésnek az igaz voltát. Fernando, aki egykor spiritizmust gyakorolt, ezt mondja ezzel kapcsolatban: „Óriási megkönnyebbülés volt, amikor hallottam az örök életről, mert előtte attól féltem, hogy a szüleim meghalnak, vagy én magam veszítem életemet.” Az igazság szabaddá tette Fernandót a szellemvilág és az úgynevezett túlvilág miatt érzett félelmétől.

A Bibliában Istennek ismerete szorosan összefügg a paradicsommal. Ézsaiás próféta ezt írta: „Nem ártanak és nem pusztítnak sehol szentségemnek hegyén, mert teljes lészen a föld az Úr ismeretével, mint a vizek a tengert beborítják” (Ézsaiás 11:9).

Persze az ismeret önmagában még nem elég ahhoz, hogy az Ézsaiás által megjövendölt  békét tapasztaljuk. Összhangban is kell cselekednünk azzal, amit tanulunk. Fernando megjegyzi: „Amikor az ember ápolja magában a szellem gyümölcseit, hozzájárul a szellemi paradicsomhoz.” Fernando ezzel Pál apostol szavaira utalt, aki a keresztények által kifejlesztendő jó tulajdonságokat „a szellem gyümölcsének” nevezte. Fel is sorolta, hogy milyen tulajdonságok tartoznak ide: „szeretet, öröm, béke, hosszútűrés, kedvesség, jóság, hit, szelídség, önuralom” (Galácia 5:22, 23).

Így most már világosan látható, hogy miért érezné az ember igazán paradicsomban magát, ha olyan emberekkel társulna, akik ilyen tulajdonságok ápolására törekszenek, nem igaz? Sofóniás próféta megjövendölte, hogy a szellemi paradicsom ilyen emberek között fog létrejönni. A próféta ezt írta: „nem cselekszik hamisságot, nem szól hazugságot, és nem találtatik szájában álnokságnak nyelve, hanem legelésznek és lenyugosznak és nem lesz a ki felrettentse őket” (Sofóniás 3:13).

A szeretet létfontosságú szerepe

Láthattuk, hogy a szellem Pál által említett gyümölcsei között az első a szeretet. A Biblia sokat beszél erről a tulajdonságról. Jézus ezt mondta róla: „Arról fogja tudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretet van köztetek” (János 13:35). Igaz ugyan, hogy Jehova Tanúi nem tökéletesek, és olykor személyes nézeteltérések vannak közöttük, mint ahogy Jézus apostolai között is voltak ilyenek. De igazán szeretik egymást, és imádkoznak azért, hogy Isten szent szelleme támogassa őket eme tulajdonság ápolásában.

Ezért egyedülálló az ő közösségük. Nincs köztük törzsi megkülönböztetés vagy nacionalizmus, amely megosztottságot eredményezne. Sőt, még tulajdon életük kockáztatásával is megvédték egymást, amikor a XX. század utolsó éveiben sok Tanú etnikai tisztogatás és népirtás célpontjává vált. Bár „minden nemzetből, törzsből, népből és nyelvből” jöttek, mégis olyan egységnek örvendenek, amit nehéz elképzelni, amíg az ember nem látja a saját szemével (Jelenések 7:9).

Paradicsomi állapotok azok között, akik Isten akaratát cselekszik

A szellemi paradicsomban nincs helye a kapzsiságnak, az erkölcstelenségnek és az önzésnek. A keresztények ezt a tanácsot kapják: „ne szabjátok magatokat többé a dolgok ezen rendszeréhez, hanem változzatok át elmétek újjáalakítása által, hogy próbatétellel megállapíthassátok, mi az Isten jó, elfogadható és tökéletes akarata” (Róma 12:2). Ha tisztán és erkölcsösen élünk, valamint az élet más területein is Isten akarata szerint cselekszünk, akkor azzal elősegítjük a szellemi paradicsomot és egyben a saját boldogságunkat is. Carla tapasztalta, hogy ez tényleg így van. „Édesapám arra tanított, hogy keményen dolgozzak, hogy anyagilag a saját lábamon is megálljak — meséli. — Az egyetemi tanulmányaim némi biztonságérzetet nyújtottak ugyan, mégis hiányoltam a családi egységet és azt a biztonságérzetet, amit csakis az Isten Szavából szerzett ismeret képes nyújtani.”

Természetesen az, hogy szellemi paradicsomnak örvendünk, még nem jelenti azt, hogy nem lesznek fizikai gondjaink az életben. A keresztények ma még megbetegszenek, és az a nemzet  is polgári harcokba bonyolódhat, amelyben élnek. Sokaknak pedig szegénységben kell élniük. De az, hogy szoros kapcsolatban vannak Jehova Istennel — ami döntő fontosságú a szellemi paradicsomhoz —, azt jelenti, hogy Jehovához fordulhatnak segítségért. Sőt mi több, maga Isten buzdít minket arra, hogy ’vessük rá a terheinket’! Sokan tanúsíthatják, hogy Jehova a legnehezebb helyzetekben is milyen csodálatosan megsegítette őket (Zsoltárok 55:23; 86:16, 17). Isten azt ígéri, hogy még „a halál árnyékának völgyében” is az imádói mellett áll (Zsoltárok 23:4). Ha bízunk abban, hogy Isten kész támogatni minket, az segít megőrizni „Isten békéjét, amely felette áll minden gondolkodásnak”, s ami a szellemi paradicsom egyik alapeleme (Filippi 4:7).

Mivel járulhatunk hozzá a szellemi paradicsomhoz?

A legtöbb ember szereti a parkokat vagy a kerteket. Szívesen átsétálnak egy parkon, talán üldögélnek egy padon, és élvezik a környezetet. Ehhez hasonlóan sokan élvezik Jehova Tanúi társaságát, mivel felüdítőnek és békésnek találják azt, s erőt ad nekik. Ám ahhoz, hogy egy szép kert paradicsomi szépségű maradjon, gondozni kell. A szellemi paradicsom hasonlóképpen csakis azért létezik ebben a paradicsominak éppen nem mondható világban, mert Jehova Tanúi „gondozzák”, és Isten megáldja az erőfeszítéseiket. Mivel járulhat akkor hozzá valaki érdemben ehhez a paradicsomhoz?

Először is kapcsolatot kell ápolnia Jehova Tanúi gyülekezetével, tanulmányoznia kell velük a Bibliát, és bibliai ismeretet kell szereznie, amely a szellemi paradicsom alapja. Carla hozzáteszi: „Szellemi eledel nélkül nincs szellemi paradicsom.” Ez a szellemi eledel pedig magában foglalja Isten Szavának rendszeres olvasását és az olvasottakon való elmélkedést. A megszerzett ismeret közelebb vonz minket Jehova Istenhez, és megszeretjük őt. Ezenkívül megtanulunk beszélgetni vele ima által, valamint megtudjuk, hogy miként kérjük irányítását és szellemét, hogy támogasson minket akarata cselekvésében. Jézus azt mondta, hogy tartsunk ki az imában (Lukács 11:9–13). Pál apostol pedig így írt: „Szüntelenül imádkozzatok” (1Tesszalonika 5:17). A szellemi paradicsomban fontos szerepe van annak a kiváltságnak, hogy Istenhez beszélhetünk ima által azzal a feltétlen bizalommal, hogy ő meghallgat minket.

Ahogy telik-múlik az idő, életünkben kedvező változásokat észlelünk a tanulmányozás hatására, és egy idő után eljutunk arra a pontra, hogy beszélni szeretnénk másoknak a tanultakról. Akkor engedelmeskedni tudunk Jézus következő parancsának: „engedjétek fényleni a ti világosságotokat az emberek előtt, hogy lássák kiváló cselekedeteiteket, és dicsőséget adjanak Atyátoknak, aki az egekben van” (Máté 5:16). Sok-sok boldogság származik abból, ha megosztjuk másokkal a Jehova Istenről és Jézus Krisztusról szóló ismeretet, valamint ha magasztaljuk az általuk kimutatott nagyfokú szeretetet.

Közeledik az idő, amikor az egész föld fizikai értelemben vett paradicsommá lesz — egy környezetszennyezéstől mentes kertszerű hellyé, mely megfelelő otthon lesz a hűséges emberek számára. Az, hogy ezekben a „válságos időkben”, ’amelyekkel nehéz megküzdeni’, létezik a szellemi paradicsom, Isten hatalmának a bizonyítéka, és ízelítő abból, hogy Isten mit képes és mit fog megvalósítani a jövőben (2Timóteus 3:1).

Azok, akik szellemi paradicsomnak örvendenek, már most tapasztalják az Ézsaiás 49:10 szellemi értelemben vett beteljesedését: „Nem éheznek, nem szomjúhoznak, nem bántja őket délibáb és a nap; mert a ki rajtok könyörült, vezeti őket, és őket vizek forrásaihoz viszi.” José is tanúsíthatja, hogy ez így igaz. Ő arról álmodozott, hogy híres zenész lesz belőle, de nagyobb megelégedettséget talált abban, hogy a keresztény gyülekezettel együtt Istent szolgálja. „Most értelmes életet élhetek — mondja. — Biztonságban érzem magam a keresztény testvériségben, és úgy ismerem Jehovát, mint szeretetteljes Atyát, akiben meg lehet bízni.” José és a hozzá hasonló milliók boldogságát szépen ecseteli a Zsoltárok 64:11 (Katolikus fordítás): „Az igaz az Úrban örül, nála talál menedéket.” Milyen szép jellemzés ez a szellemi paradicsomról!

[Lábjegyzet]

[Kép a 10. oldalon]

Miközben mi magunk szellemi paradicsomnak örvendünk, segítenünk kell annak kiterjesztésében