Győzelem az emberi gyengeség fölött
Győzelem az emberi gyengeség fölött
„Az elmének a hústestre való irányítása halált jelent” (RÓMA 8:6).
1. Hogyan tekintik némelyek az emberi testet, és milyen kérdést érdemes megvizsgálni?
„ÁLDALAK, amiért csodálatosan megalkottál” (Zsoltárok 139:14, Katolikus fordítás). Így énekelt a zsoltáríró Dávid, miközben Jehova egyik alkotásáról, az emberi testről elmélkedett. Némelyik vallási tanító nem él ilyen jogos dicsérettel, inkább a bűn leshelyének és eszközének tekinti a testet. Hívták már „a tudatlanság leplének, a bűn alapjának, a romlottság bilincseinek, sötét börtönnek, élő halálnak, eleven holttestnek, mozgó sírnak” is. Igaz, hogy Pál apostol kijelentette: ’a hústestemben semmi jó nem lakik’ (Róma 7:18). De vajon ez azt jelenti, hogy bűnös testünk csapdájában vagyunk, és a helyzetünk reménytelen?
2. a) Mit jelent „az elmének a hústestre való irányítása”? b) Milyen küzdelem áll fenn a „hústest” és a „szellem” között azokban az emberekben, akik szeretnének Isten kedvében járni?
2 A Bibliában a „hústest” néha a tökéletlen embert képviseli mint a lázadó Ádám bűnös leszármazottját (Efézus 2:3; Zsoltárok 51:7; Róma 5:12). Ádámtól kapott örökségünk szülte ’a hústest gyengeségét’ (Róma 6:19). És Pál így figyelmeztetett: „az elmének a hústestre való irányítása halált jelent” (Róma 8:6). „Az elmének a hústestre való irányítása” azt jelenti, hogy az embert a bukott hústest kívánságai irányítják és hajtják (1János 2:16). Ha tehát megpróbálunk Isten kedvében járni, állandó küzdelem áll fenn a szellemiségünk és bűnös természetünk között, amely könyörtelenül nyomást gyakorol ránk, hogy „a hústest cselekedeteit” vigyük véghez (Galácia 5:17–23; 1Péter 2:11). Pál, miután beszélt erről a benne zajló, fájdalmas összeütközésről, felkiáltott: „Én nyomorult ember! Ki szabadít meg engem a testből, mely alá van vetve e halálnak?” (Róma 7:24). Vajon Pál a kísértés védtelen áldozata volt? A Biblia határozottan nemmel felel erre a kérdésre.
A kísértés és a bűn valóságos
3. Hogyan tekintik sokan a bűnt és a kísértést, de hogyan figyelmeztet a Biblia arra, hogy kerüljük az ilyen szemléletmódot?
3 Ma sok ember nem fogadja el a bűn fogalmát. Némelyek humorosan használják a „bűn” szót, mint ami egy ódivatú kifejezés az emberi gyarlóság leírására. Nem fogják fel, hogy „mindnyájunknak nyilvánvalóvá kell válnunk a Krisztus bírói széke előtt, hogy ki-ki megkapja jutalmát a test által tett dolgokért, aszerint, amit gyakorolt, akár jó, akár hitvány az” (2Korintus 5:10). Mások talán félvállról megjegyzik: „Mindennek ellen tudok állni, csak a kísértésnek nem!” Sokan olyan kultúrában élnek, amely az azonnali kielégülést helyezi középpontba, legyen szó akár az evésről, akár a szexualitásról, a szórakozásról vagy az eredményekről. Nemcsak hogy mindent akarnak, de ráadásul most azonnal akarják! (Lukács 15:12). Nem látnak túl az azonnali élvezeteken, és nem veszik észre „a valódi élet” jövőbeli örömeit (1Timóteus 6:19). A Biblia azonban arra tanít, hogy körültekintően gondolkodjunk, legyünk előrelátók, és kerüljünk mindent, ami szellemileg vagy másképpen kárt okozna nekünk. Egy ihletett példabeszéd így szól: „Az eszes meglátja a bajt, elrejti magát; az esztelenek neki mennek, kárát vallják” (Példabeszédek 27:12).
4. Milyen figyelmeztetést közölt Pál az 1Korintus 10:12, 13-ban feljegyzettek szerint?
4 Amikor Pál a Korintusban élő keresztényeknek írt — ez a város az erkölcsi romlottságáról volt híres —, gyakorlatias figyelmeztetést közölt a kísértéssel és a bűn erejével kapcsolatosan. Ezt mondta: „aki úgy gondolja, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essen. Nem ért benneteket más kísértés, csak ami általános az embereknél. De hű az Isten, és nem hagy titeket azon felül kísérteni, amit el tudtok viselni, hanem a kísértéssel együtt a kivezető utat is elkészíti, hogy kitartóan tudjátok tűrni” (1Korintus 10:12, 13). Mi mindannyian — fiatalok és idősek, férfiak és nők egyaránt — sokféle kísértéssel találkozunk az iskolában, a munkahelyen vagy másutt. Vizsgáljuk meg ezért Pál szavait, és nézzük, milyen jelentőségük van számunkra.
Ne legyünk túl magabiztosak!
5. Miért veszélyes a túlzott magabiztosság?
5 Pál kijelenti: „aki úgy gondolja, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essen.” Veszélyes, ha túl magabiztosak vagyunk, és nagyon erősnek gondoljuk magunkat erkölcsileg. Ez arról árulkodna, hogy nem vagyunk tisztában a bűn természetével és erejével. Mivel olyanok is bűnbe estek, mint Mózes, Dávid, Salamon és Péter apostol, vajon van-e okunk úgy érezni, hogy mi nem vagyunk sebezhetők? (4Mózes 20:2–13; 2Sámuel 11:1–27; 1Királyok 11:1–6; Máté 26:69–75). „A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott” — mondja a Példabeszédek 14:16. Jézus pedig kijelentette: „A szellem . . . buzgó, de a hústest gyenge” (Máté 26:41). Egyetlen tökéletlen ember sem mentes az erkölcstelen vágyaktól, ezért komolyan kell vennünk Pál figyelmeztetését, és ellen kell állnunk a kísértésnek, különben az elesés veszélye fenyegetne (Jeremiás 17:9).
6. Mikor és hogyan készüljünk fel a kísértésre?
6 Bölcs dolog felkészülni a váratlanul adódó nehézségekre. Asa király felismerte, hogy a békés időszak a megfelelő idő arra, hogy kiépítse a védelmi rendszerét (2Krónika 14:2, 6, 7). Tudta, hogy a támadás pillanatában már túl késő lenne felkészülni. Ugyanígy a legjobb tiszta fejjel, nyugodt pillanatokban eldönteni, mit fogunk tenni, ha kísértés ér bennünket (Zsoltárok 63:7). Dániel és istenfélő barátai már azelőtt eldöntötték, hogy hűségesek lesznek Jehova törvényéhez, mielőtt nyomást gyakoroltak rájuk, hogy egyenek a király csemegéiből. Ezért nem haboztak, hanem ragaszkodtak meggyőződésükhöz, és nem fogyasztottak a tisztátalan ételekből (Dániel 1:8). Mielőtt kísértést jelentő helyzetekbe kerülnénk, szilárdítsuk meg az elhatározásunkat, hogy erkölcsileg tiszták maradunk. Így képesek leszünk ellenállni a bűnnek.
7. Miért vigasztaló tudni azt, hogy másoknak sikerült ellenállniuk a kísértésnek?
7 Mennyire vigasztalónak érezzük Pál szavait: „Nem ért benneteket más kísértés, csak ami általános az embereknél” (1Korintus 10:13). Péter apostol ezt írta: „szálljatok szembe [az Ördöggel], a hitben szilárdan, tudva, hogy a szenvedéseket illetően ugyanazok mennek végbe testvéreitek egész közösségében a világon” (1Péter 5:9). Igen, mások is hasonló kísértésekkel néztek szembe, és Isten segítségével sikerült ellenállniuk. Nekünk is sikerülhet. Mivel azonban igaz keresztényekként egy züllött világban élünk, mindannyian számíthatunk rá, hogy előbb-utóbb kísértéssel kerülünk szembe. Hogyan lehetünk hát biztosak abban, hogy győzelmet tudunk aratni az emberi gyengeség és a bűnre érzett kísértés fölött?
Ellen tudunk állni a kísértésnek!
8. Alapvetően hogyan kerülhetjük el a kísértést?
8 Alapvetően úgy érhetjük el, hogy többé ne „legyünk rabszolgái a bűnnek”, hogy amikor csak lehet, kerüljük a kísértést (Róma 6:6). A Példabeszédek 4:14, 15 így ösztönöz bennünket: „A hitetleneknek útjára ne menj, se ne járj a gonoszok ösvényén. Hagyd el, át ne menj rajta; térj el tőle, és menj tovább.” Gyakran előre tudjuk, hogy bizonyos körülmények valószínűleg bűnhöz fognak vezetni. Ezért egy kereszténynek magától értetődően ’tovább kell mennie’, mindenkitől, mindentől és minden olyan helytől távol tartva magát, aki vagy ami helytelen kívánságokat ébresztene, és tisztátalan szenvedélyt lobbantana lángra benne.
9. Hogyan hangsúlyozza a Szentírás a megalkuvásra késztető helyzetekből való elmenekülést?
9 Egy másik alapvető lépés a kísértés feletti győzelem felé az, ha elmenekülünk a kísértést jelentő helyzetből. Pál ezt tanácsolta: „Meneküljetek a paráznaságtól” (1Korintus 6:18). Ezt is írta: „meneküljetek a bálványimádástól” (1Korintus 10:14). Az apostol ezenkívül arra figyelmeztette Timóteust, hogy meneküljön az anyagi gazdagság utáni túlzott vágytól, valamint „a fiatalkorral járó kívánságoktól” (2Timóteus 2:22; 1Timóteus 6:9–11).
10. Mely két ellentétes példa mutatja annak értékét, ha elmenekülünk a kísértés elől?
10 Vegyük szemügyre, mi történt Dáviddal, Izrael királyával. Amint szétnézett palotájának a tetejéről, meglátott egy gyönyörű nőt fürdőzés közben, és helytelen vágyak ébredtek szívében. El kellett volna mennie a tetőről, és elmenekülni a kísértés elől. Ő azonban érdeklődött a nő felől, akit Bethsabénak hívtak, és a következmények lesújtóak voltak (2Sámuel 11:1—12:23). Ezzel szemben hogyan viselkedett József, amikor urának erkölcstelen felesége unszolta őt, hogy létesítsen vele nemi kapcsolatot? A beszámoló elmondja nekünk: „az asszony mindennap azt mondogatá Józsefnek, de ő nem hallgata reá, hogy vele háljon és vele egyesüljön.” Noha Jehova még nem közölte az emberekkel a Mózesi Törvényt, így József nem ismerhette a benne levő parancsokat, mégis így válaszolt Pótifár feleségének: „hogy követhetném hát el ezt a nagy gonoszságot és hogyan vétkezném az Isten ellen?” Egy nap az asszony megragadta Józsefet, és ezt mondta neki: „Hálj velem.” Vajon József ott maradt, és megpróbált érvelni neki? Nem, inkább „elfuta és kiméne”. Nem adott esélyt arra, hogy erőt vegyen rajta a szexuális kísértés. Elmenekült! (1Mózes 39:7–16).
11. Mit tehetünk, ha újra meg újra kísértésnek vagyunk kitéve?
11 A futást néha gyávaságnak tartják, pedig gyakran az a bölcs eljárás, ha fizikailag kivonjuk magunkat egy helyzetből. Lehet, hogy a munkahelyünkön újra meg újra kísértésnek vagyunk kitéve. Habár talán nem tudunk állást változtatni, más módokon is kivonhatjuk magunkat a kísértést jelentő körülmények közül. Mindentől menekülnünk kell, amiről tudjuk, hogy rossz, és eltökéltnek kell lennünk, hogy csak azt tesszük, ami helyes (Ámosz 5:15). Máskor a kísértés elől való menekülés azt teheti szükségessé, hogy kerüljük a pornográf tartalmú internetes oldalakat és a kétes hírű szórakozóhelyeket. Azt is jelentheti, hogy kidobunk egy folyóiratot, vagy új barátok után nézünk — olyanok után, akik szeretik Istent, és akik talán tudnak nekünk segíteni (Példabeszédek 13:20). Bármi csábít is a bűnre, bölcsen tesszük, ha határozottan visszautasítjuk (Róma 12:9).
Segíthet az ima
12. Mit kérünk Istentől, amikor így imádkozunk: „ne vigyél minket kísértésbe.”
12 Pál bátorító módon erről biztosít: „hű az Isten, és nem hagy titeket azon felül kísérteni, amit el tudtok viselni, hanem a kísértéssel együtt a kivezető utat is elkészíti, hogy kitartóan tudjátok tűrni” (1Korintus 10:13). Jehova egyebek között úgy segít nekünk, hogy meghallgatja imáinkat, melyeket azért mondunk, hogy segítsen leküzdenünk a kísértést. Jézus Krisztus így tanított minket imádkozni: „ne vigyél minket kísértésbe, hanem szabadíts meg a gonosztól” (Máté 6:13). Jehova válaszol az ilyen szívből jövő imára, és nem hagy magunkra a kísértésben; megszabadít Sátántól és fortélyaitól (Efézus 6:11). Kérnünk kell Istentől, hogy segítsen nekünk felismerni a kísértéseket, és adjon erőt, hogy ellen tudjunk állni nekik. Ha könyörgünk hozzá, hogy ne hagyjon minket elesni a kísértésben, támogatni fog bennünket, hogy Sátán, „a gonosz” ne tudjon rászedni.
13. Mi tegyünk, ha folyamatosan kísértésnek vagyunk kitéve?
13 Főleg akkor kell buzgón imádkoznunk, amikor folyamatosan kísértésnek vagyunk kitéve. Bizonyos kísértések heves belső küzdelmet idézhetnek elő, és olyan gondolataink, érzéseink támadhatnak, amelyek megrázó módon emlékeztetnek rá, hogy milyen gyengék is vagyunk (Zsoltárok 51:7). Mit tehetünk például akkor, ha valamilyen korábbi, züllött szokás emlékei kínoznak? Mi van, ha kísértést érzünk arra, hogy visszatérjünk ehhez a szokáshoz? Ne próbáljuk egyszerűen elnyomni az ilyen érzéseket, hanem inkább tárjuk Jehova elé a dolgot imában — ha kell, többször is (Zsoltárok 55:23). Szavának és szent szellemének erejével képes nekünk segíteni, hogy megtisztítsuk az elménket a tisztátalan hajlamoktól (Zsoltárok 19:9, 10).
14. Miért elengedhetetlen az ima ahhoz, hogy le tudjuk küzdeni a kísértést?
14 Jézus, amikor a Gecsemáné-kertben észrevette, hogy apostolai álmosak, erre buzdította őket: „Kitartóan virrasszatok, és folyton imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek. A szellem persze buzgó, de a hústest gyenge” (Máté 26:41). Az egyik módja a kísértés leküzdésének az, ha éberek vagyunk azt illetően, hogy milyen formákban jelentkezhet a kísértés, és észrevesszük a finom megnyilvánulásait. Az is létfontosságú, hogy késedelem nélkül beszéljünk imában a kísértésről, hogy szellemileg fel legyünk készülve az ellene vívandó harcra. Mivel a kísértés a legsebezhetőbb pontunkon támad, nem tudunk egyedül ellenállni neki. Az ima elengedhetetlen, mert az Istentől kapott erő képes felvértezni Sátán ellen (Filippi 4:6, 7). Szükségünk lehet még „a gyülekezet idősebb férfiainak” a szellemi támogatására és imáira is (Jakab 5:13–18).
Tevékenyen álljunk ellen a kísértésnek!
15. Mit foglal magában a kísértésnek való ellenállás?
15 Amellett, hogy amikor csak lehet, elkerüljük a kísértést, tevékenyen ellen kell állnunk neki, míg el nem múlik, illetve amíg a helyzet meg nem változik. Amikor Sátán kísértette Jézust, Jézus ellenállt, míg az Ördög végül elment (Máté 4:1–11). Jakab tanítvány ezt írta: „álljatok ellen az Ördögnek, és elmenekül tőletek” (Jakab 4:7). Az ellenállás azzal kezdődik, hogy felvértezzük elménket Isten Szavával, és szilárdan elhatározzuk, hogy ragaszkodni fogunk az irányadó mértékeihez. Jó, ha megjegyzünk olyan fontos írásszövegeket, amelyek a mi konkrét gyengeségünkkel foglalkoznak, és elmélkedünk ezeken. Bölcs lenne keresni egy érett keresztényt — talán egy vént —, akivel megoszthatjuk aggodalmainkat, és akitől segítséget kérhetünk, amikor valamire hirtelen kísértést érzünk (Példabeszédek 22:17).
16. Hogyan maradhatunk erkölcsösek?
16 A Biblia arra buzdít, hogy öltsük fel az új egyéniséget (Efézus 4:24). Más szavakkal, hagynunk kell, hogy Jehova formáljon és alakítson minket. Munkatársának, Timóteusnak írva Pál ezt mondta: „Törekedj pedig az igazságosságra, az Isten iránti odaadásra, a hitre, a szeretetre, a kitartásra, az érzületbeli szelídségre. Harcold meg a hit kiváló harcát, ragadd meg szilárdan az örök életet, amelyre elhívtak” (1Timóteus 6:11, 12). Azáltal ’törekedhetünk az igazságosságra’, hogy szorgalmasan tanulmányozzuk Isten Szavát, ami által alaposan megismerhetjük Isten személyiségét, azután pedig a követelményeinek megfelelően viselkedünk. Létfontosságú emellett, hogy minél több időt töltsünk keresztényi elfoglaltságokkal, például a jó hír prédikálásával és az összejövetelek látogatásával. Ha közeledünk Istenhez, és teljesen javunkra fordítjuk mindazt, amiről szellemi téren gondoskodik, az hozzájárul, hogy szellemileg növekedjünk és erkölcsösek maradjunk (Jakab 4:8).
17. Honnan tudjuk, hogy Isten nem fog elhagyni bennünket a kísértés idején?
17 Pál arról biztosít bennünket, hogy bármilyen kísértéssel nézzünk is szembe, az soha nem lesz nagyobb, mint amekkorát Isten segítségével képesek lennénk leküzdeni. Jehova ’elkészíti a kivezető utat, hogy kitartóan tudjuk tűrni’ (1Korintus 10:13). Ha folyton Istenre támaszkodunk, ő valóban nem engedi, hogy egy kísértés olyannyira ellenállhatatlan legyen, hogy szellemileg ne legyünk elég erősek a feddhetetlenségünk megőrzéséhez. Isten azt szeretné, ha sikerülne tevékenyen ellenállnunk az arra irányuló kísértésnek, hogy azt tegyük, ami helytelen az ő szemében. Továbbá hihetünk az ígéretében: „Semmi esetre sem hagylak cserben, és el sem hagylak semmiképpen” (Héberek 13:5).
18. Miért lehetünk biztosak az emberi gyengeség fölött aratott győzelemben?
18 Pál nem volt bizonytalan abban, hogy mi lesz a kimenetele az emberi gyengeséggel vívott harcának. Nem tartotta magát a testi vágyai szánalmas és tehetetlen játékszerének. Ellenkezőleg, így nyilatkozott: „Úgy futok tehát, hogy az nem bizonytalan; ütéseimet úgy irányítom, hogy ne a levegőt üssem; hanem megöklözöm testemet, és rabszolgává teszem, hogy miután másoknak prédikáltam, én magam valamiképpen alkalmatlanná ne váljak” (1Korintus 9:26, 27). Mi is sikeresen harcolhatunk a tökéletlen hústest ellen. A Szentírás, a Biblián alapuló kiadványok, a keresztény összejövetelek és érett keresztény hittársaink által szerető égi Atyánk folyton emlékeztetőkkel lát el minket, amelyek támogatnak abban, hogy a helyes úton járjunk. Az ő segítségével győzelmet arathatunk az emberi gyengeség fölött!
Emlékszel?
• Mit jelent „az elmének a hústestre való irányítása”?
• Hogyan készülhetünk fel a kísértésre?
• Mit tehetünk, hogy leküzdjük a kísértést?
• Milyen szerepe van az imának a kísértés legyőzésében?
• Honnan tudjuk, hogy győzelmet lehet aratni az emberi gyengeség fölött?
[Tanulmányozási kérdések]
[Képek a 10. oldalon]
A Biblia nem azt tanítja, hogy testi kívánságaink tehetetlen áldozatai vagyunk
[Kép a 12. oldalon]
A bűn elkerülésének egyik alapvető módja a kísértés elől való elmenekülés