Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Gordiuszi csomó: miért kell szenvednie az embernek?

Gordiuszi csomó: miért kell szenvednie az embernek?

Gordiuszi csomó: miért kell szenvednie az embernek?

„MIÉRT ISTEN, MIÉRT?” Egy nagy olvasóközönségnek örvendő újság címoldalán ez a nagybetűs szalagcím jelent meg azután, hogy Kis-Ázsiában földrengés sújtott. A cikkhez tartozó képen egy zaklatott apa volt látható, amint karjában hozta ki sérült kislányát romba dőlt otthonukból.

A háborúk, éhínségek, járványok és természeti katasztrófák mérhetetlen fájdalmat, tengernyi könnyet és számtalan halálesetet okoztak már. Ehhez hozzájön még azok szenvedése, akik a nemi erőszaknak, a gyermekmegbecstelenítésnek és más bűntényeknek esnek áldozatul. Azután vegyük figyelembe még a balesetekből eredő sérülések és halálesetek óriási számát, valamint azon milliárdokat, akik betegségek, az idős kor és szeretteik halála miatt szenvednek.

Eddig a XX. század embere élte át a legborzasztóbb szenvedést. 1914 és 1918 között az első világháborúban majdnem tízmillió katona vesztette életét. Egyes történészek szerint ugyanennyi polgári személy is meghalt. A második világháborúban körülbelül 50 millió harcos, valamint polgári személy hunyt el, köztük védtelen nők, gyermekek és idős férfiak milliói. A múlt században további milliók estek áldozatul népirtásnak, forradalomnak, etnikai erőszaknak, éhezésnek és szegénységnek. A Historical Atlas of the Twentieth Century című mű becslései szerint több mint 180 millió ember halt meg ilyen „tömegeket érintő bajok” következtében.

1918 és 1919 során a spanyolnátha 20 millió ember életét követelte. Az elmúlt két évtizedben 19 millió körülire tehető azok száma, akik AIDS-ben haltak meg, és mintegy 35 millióra azoké, akik hordozzák az ezt kiváltó vírust. Gyermekek milliói maradtak szülők nélkül, mivel a szülők meghaltak AIDS-ben. És számtalan csecsemő azért hal meg AIDS-ben, mert még az anyaméhben elkapja azt.

Más okok miatt a gyermekek további szenvedésnek vannak kitéve. Az Angliában megjelenő Manchester Guardian Weekly című újságban, mely idézte az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja (UNICEF) által 1995 végén közzétett információkat, ez állt: „Az elmúlt évtized háborúiban 2 millió gyermek halt meg, 4-5 millió vált nyomorékká, 12 millió vált hajléktalanná, további 1 millió jutott árvaságra vagy lett elszakítva szüleitől, valamint 10 millió élt át lelki traumát.” Ehhez hozzájön még a becslések szerinti 40-50 millió abortusz, melyet egy év alatt hajtanak végre világszerte!

Mit tartogat a jövő?

Sokaknak rossz előérzetük van a jövőt tekintve. Tudósok egy csoportja kijelentette: „Az emberi tevékenységek . . . annyira átalakíthatják az élővilágot, hogy az képtelen lesz az eddig ismert módon fenntartani az életet.” Hozzátették még: „Jelen pillanatban minden ötödik ember óriási szegénységben él, nincs mit ennie, és minden tizedik ember szenved súlyos rosszultápláltságtól.” A tudósok megragadták az alkalmat, hogy „figyelmeztessék az egész emberiséget arra, hogy mi áll előttünk”, majd kijelentették: „Nagyon másképp kellene igazgatnunk a földet és a rajta lévő életet, ha szeretnénk elkerülni ezt a borzasztó sok szenvedést, és ha nem szeretnénk, hogy földi otthonunk, ez a bolygó helyrehozhatatlanul megrongálódjon.”

Miért engedte meg Isten ezt a sok szenvedést és gonoszságot? Hogyan és mikor szándékozik orvosolni ezt a helyzetet?

[Kép forrásának jelzése a 3. oldalon]

Fent: tolókocsi: UN/DPI Photo 186410C by P.S. Sudhakaran; középen: éhező gyermekek: WHO/OXFAM; lent: lesoványodott férfi: FAO photo/B. Imevbore