Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

„Ha az Isten mellettünk van, ki lesz ellenünk?”

„Ha az Isten mellettünk van, ki lesz ellenünk?”

„Ha az Isten mellettünk van, ki lesz ellenünk?”

„Mit mondjunk tehát ezekre? Ha az Isten mellettünk van, ki lesz ellenünk?” (RÓMA 8:31).

1. Kik hagyták el Egyiptomot az izraelitákkal együtt, és mi indította őket erre?

AMIKOR az izraeliták szabaddá válva elhagyták Egyiptomot egy nagyrészt rabszolgaként eltöltött 215 éves időszak után, „sok elegy nép is méne fel velök” (2Mózes 12:38). Ezek a nem izraelita emberek szemtanúi voltak tíz félelmetes csapásnak, amely óriási pusztítást vitt véghez Egyiptomban, és nevetségessé tette az ország hamis isteneit. Ugyanakkor azt is látták — különösen a negyedik csapástól kezdve —, hogy Jehova képes megvédeni a népét (2Mózes 8:23, 24). Habár korlátozottak voltak az ismereteik Jehova szándékairól, egy dologban biztosak voltak: Egyiptom istenei nem tudták megvédeni az egyiptomiakat, Jehova viszont erős Istenként cselekedett az izraelitákért.

2. Miért támogatta Ráháb az izraelita kémeket, és miért mondhatjuk, hogy nem döntött rosszul, amikor az ő Istenükbe vetette a bizalmát?

2 Negyven évvel később, közvetlenül azelőtt, hogy az izraeliták bementek az Ígéret földjére, Mózes utódja, Józsué két férfit küldött el az ország kikémlelésére. A férfiak találkoztak Ráhábbal, aki Jerikóban lakott. Ráháb hallott róla, hogy az alatt a 40 év alatt, amióta az izraeliták eljöttek Egyiptomból, Jehova micsoda hatalmas tetteket hajtott végre, hogy megvédje őket. Tudta, hogy csak akkor számíthat Isten áldására, ha támogatja Isten népét. Bölcs döntésének köszönhetően ő és a családja megmenekülhetett a pusztulástól, amikor az izraeliták később elfoglalták a várost. Megmenekülésük nem mindennapi körülményei már önmagukban is cáfolhatatlanul bizonyították, hogy Isten velük van. Ráháb tehát nem döntött rosszul, amikor az izraeliták Istenébe vetette bizalmát (Józsué 2:1, 9–13; 6:15–17, 25).

3. a) Milyen csodát tett Jézus az újjáépített Jerikó közelében, és hogyan reagált a zsidó papság? b) Mit ismert fel néhány zsidó, később pedig sok nem zsidó?

3 Tizenöt évszázaddal később Jézus Krisztus meggyógyított egy vak koldust az újjáépített Jerikó közelében (Márk 10:46–52; Lukács 18:35–43). A férfi irgalomért könyörgött Jézushoz, és ezzel kimutatta, hogy felismerte, hogy Jézust Isten támogatja. A zsidó vallási vezetők és követőik viszont általánosságban nem fogadták el Jézus csodáit bizonyítékként arra, hogy Jézus Isten munkáját végzi. Ehelyett inkább belekötöttek (Márk 2:15, 16; 3:1–6; Lukács 7:31–35). Amikor szembe kellett nézniük a ténnyel, hogy Jézus feltámadt, miután ők megölték, még akkor sem voltak hajlandók elismerni, hogy ez Isten műve volt. Sőt, inkább nagy hévvel üldözni kezdték Jézus követőit, igyekezve akadályozni őket munkájukban, ’az Úr Jézusról szóló jó hír hirdetésében’. De néhány zsidó, később pedig sok nem zsidó felfigyelt ezekre az eseményekre, és helyesen értelmezte azokat. Előttük nyilvánvaló volt, hogy Isten elvetette az önelégült zsidó vezetőket, és már Jézus Krisztus alázatos követőit támogatja (Cselekedetek 11:19–21).

Ma kiket támogat Isten?

4—5. a) Milyen érzések irányítanak némelyeket a vallásuk megválasztásánál? b) Mi a kulcskérdés az igaz vallás azonosítását illetően?

4 Egy egyházi személy nemrégiben így nyilatkozott egy tévéinterjúban az igaz vallás kérdéséről: „Változatlanul az a véleményem, hogy akkor igaz egy vallás, ha jobbá teszi azt, aki a szerint a vallás szerint él.” Az igaz vallás kétségkívül jobbá teszi az embereket. De vajon önmagában az a tény, hogy egy vallás jobbá teszi a híveit, elegendő-e annak bizonyítására, hogy Isten támogatja azt a bizonyos vallást? Valóban ez az egyetlen ismertetőjel, ha el akarjuk dönteni, hogy egy vallás igaz-e?

5 Mindenki értékeli azt a lehetőségét, hogy szabadon dönthet, például a vallási hovatartozásáról. A döntési szabadság azonban nem szavatolja, hogy mindenki helyesen is dönt. Némelyek például a családi hagyományok alapján választják meg vallásukat, vagy az alapján, hogy hány tagot számlál az adott vallás, mekkora vagyona van, mennyire pompásak a szertartásai. Ezek közül egyik szempont sem döntő semmilyen mértékben azt illetően, hogy egy vallás igaz-e, vagy sem. A kulcskérdés ebben a témában a következő: Melyik az a vallás, amely arra buzdítja a követőit, hogy Isten akaratát cselekedjék? Igen, melyik vallásnak van szilárd bizonyítéka az isteni támogatottságra, úgyhogy a hívei bizalommal jelenthetik ki, hogy az Isten mellettük van?

6. Jézus mely szavai derítenek fényt az igaz és a hamis vallás kérdésére?

6 Jézus meghatározta a szabályt, amely alapján különbséget lehet tenni az igaz és a hamis imádat között: „Óvakodjatok a hamis prófétáktól, akik juhok ruhájában jönnek hozzátok, de belül prédaleső farkasok. Gyümölcseikről fogjátok felismerni őket” (Máté 7:15, 16; Malakiás 3:18). Tekintsük át az igaz vallás néhány ’gyümölcsét’, vagyis azonosító jegyét. Így becsületesen eldönthetjük, hogy kiket támogat ma Isten.

Azok azonosító jegyei, akiket Isten támogat

7. Mit jelent csak olyasmit tanítani, ami a Biblián alapul?

7 Tanításaikat a Bibliára alapozzák. Jézus ezt mondta: „Amit tanítok, az nem az enyém, hanem azé, aki küldött engem. Ha valaki cselekedni kívánja az Ő akaratát, tudni fogja a tanításról, hogy az Istentől van-e, vagy saját magamtól szólok.” Máskor kijelentette: „Aki az Istentől van, figyel az Isten beszédeire” (János 7:16, 17; 8:47). Logikus, hogy ha valaki Isten támogatását szeretné élvezni, akkor csak azt taníthatja, amit Isten kinyilatkoztat a Szavában, és el kell utasítania az olyan tanításokat, amelyek emberi bölcsességen vagy hagyományon alapulnak (Ézsaiás 29:13; Máté 15:3–9; Kolosszé 2:8).

8. Miért fontos használni Isten nevét az imádatban?

8 Használják és ismertté teszik Isten nevét, a Jehova nevet. Ézsaiás megjövendölte: „így szólotok ama napon: Adjatok hálát az Úrnak, magasztaljátok az Ő nevét, hirdessétek a népek közt nagyságos dolgait, mondjátok, hogy nagy az Ő neve. Mondjatok éneket az Úrnak, mert nagy dolgot cselekedett; adjátok tudtára ezt az egész földnek!” (Ézsaiás 12:4, 5). Jézus így tanította imádkozni a követőit: „Atyánk az egekben, szenteltessék meg a neved” (Máté 6:9). Ezért a keresztényeknek — akár zsidó származásúak voltak, akár nem — ’Isten népének kellett lenniük, melyet a nevének szerzett’ (Cselekedetek 15:14). Isten nyilvánvalóan örömmel támogatja azokat, akik büszkék rá, hogy ’a nevének szerzett népet’ alkothatják.

9. a) Miért jellemző az öröm az igaz vallás tagjaira? b) Hogyan állítja szembe Ézsaiás az igaz és a hamis vallást?

9 Visszatükrözik Isten örömteli személyiségét. A „jó hír” forrása, Jehova „boldog Isten” (1Timóteus 1:11). Hogyan lehetnének hát az imádói boldogtalanok vagy krónikusan borúlátók? Az igaz keresztények a világot sújtó bajok és egyéni gondjaik ellenére is megőrzik örömteli szellemüket, mert rendszeresen gazdag szellemi eledelből lakomáznak. Ézsaiás szembeállítja őket a hamis vallás gyakorlóival: „így szól az Úr Isten: Ímé, szolgáim esznek, ti pedig éheztek, ímé, szolgáim isznak, ti pedig szomjúhoztok, ímé, szolgáim örvendnek, de ti megszégyenültök! Ímé, szolgáim vígadnak szívök boldogságában, és ti kiáltani fogtok szívetek fájdalmában, és megtört lélekkel jajgatni fogtok” (Ézsaiás 65:13, 14).

10. Hogyan kerülhetik el az igaz vallás gyakorlói, hogy a saját kárukon kelljen tanulniuk a próbálkozásaik eredményeként?

10 Viselkedésüket és döntéseiket a bibliai alapelvek irányítják. A Példabeszédek könyvének írója ezt tanácsolja nekünk: „Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál. Minden te útaidban megismered őt; akkor ő igazgatja a te útaidat” (Példabeszédek 3:5, 6). Isten azokat támogatja, akik őrá tekintenek vezetésért, nem pedig olyan emberek egymásnak ellentmondó nézeteire, akik semmibe veszik az isteni bölcsességet. Amilyen mértékben hajlandó valaki Isten Szavának megfelelően alakítani az életét, olyan mértékben kerüli el, hogy a saját kárán kelljen tanulnia a próbálkozásai eredményeként (Zsoltárok 119:33; 1Korintus 1:19–21).

11. a) Miért nem lehet az igaz vallás tagjait szétválasztani egy papi és egy laikus osztályra? b) Milyen példát kell állítaniuk a nyáj elé azoknak, akik vezetik Isten népét?

11 Az első századi keresztény gyülekezet mintáját követi a szervezetük. Jézus a következő alapelvet határozta meg: „Titeket . . . ne hívjanak rabbinak, mert e g y a ti tanítótok, ti pedig mind testvérek vagytok. Ezenkívül senkit se hívjatok atyátoknak a földön, mert e g y a ti Atyátok, az égi. »Vezetőnek« se hívjanak benneteket, mert e g y a Vezetőtök, a Krisztus. Hanem aki a legnagyobb köztetek, az legyen a szolgátok” (Máté 23:8–11). Egy testvérekből álló gyülekezet eleve kizárja egy öntelt papi osztály létét, amely zengzetes címekkel tünteti ki és a laikusok fölé emeli magát (Jób 32:21, 22). Akik Isten nyáját terelgetik, azok azt az utasítást kapják, hogy ezt ’ne kényszerűségből, hanem önként tegyék; ne is tisztességtelen nyereség szeretetéből, hanem buzgó készséggel; ne is úgy, hogy hatalmaskodnak azokon, akik Isten öröksége, hanem úgy, hogy példaképeivé válnak a nyájnak’ (1Péter 5:2, 3). Az igazi keresztény pásztorok nem próbálnak urak lenni mások hite fölött. Mint munkatársak Isten szolgálatában, egyszerűen igyekeznek jó példát mutatni (2Korintus 1:24).

12. Az emberi kormányzatokkal kapcsolatban milyen kiegyensúlyozott állásfoglalást vár el Isten azoktól, akik szeretnék élvezni a támogatását?

12 Alárendelik magukat az emberi kormányzatoknak, de semlegesek maradnak. Aki nem ’rendeli alá magát a felsőbb hatalmaknak’, nem számíthat Isten támogatására. Miért nem? Azért, mert „a létező hatalmak Isten által állnak fenn a maguk viszonylagos állásában. Aki tehát ellenszegül a hatalomnak, az Isten elrendezésével szállt szembe” (Róma 13:1, 2). Jézus azonban elismerte, hogy előadódhat olyan helyzet, amikor az érdekek ütköznek. Ezt mondta: „Fizessétek vissza a császárnak, ami a császáré, az Istennek pedig, ami az Istené” (Márk 12:17). Akik szeretnék élvezni Isten támogatását, azoknak ’továbbra is keresniük kell először Isten királyságát és az Ő igazságosságát’, és közben engedelmeskedniük kell országuk azon törvényeinek, amelyek összeegyeztethetők Isten iránti, magasabb rendű kötelezettségeikkel (Máté 6:33; Cselekedetek 5:29). Jézus a semlegességet hangsúlyozta, amikor ezt mondta tanítványairól: „Ők nem része a világnak, mint ahogy én sem vagyok része a világnak.” Később még hozzátette: „Az én királyságom nem része e világnak” (János 17:16; 18:36).

13. Milyen szerepe van a szeretetnek Isten népe azonosításában?

13 Részrehajlás nélkül ’a jót cselekszi mindenkivel’ (Galácia 6:10). A keresztényi szeretet nem ismer részrehajlást, minden embert elfogad attól függetlenül, hogy milyen a bőrszíne, az anyagi helyzete, műveltsége, nemzetisége, illetve hogy milyen nyelven beszél. Akiket Isten támogat, azokat azonosítja az a tény, hogy a jót cselekszik mindenkivel, kiváltképp azokkal, akik hozzájuk tartoznak a hitben. Jézus kijelentette: „Arról fogja tudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretet van köztetek” (János 13:35; Cselekedetek 10:34, 35).

14. Szükségszerű-e, hogy akiket Isten támogat, azok általános elismerésnek örvendjenek? Magyarázd meg!

14 Készek elszenvedni az üldözést Isten akarata cselekvéséért. Jézus előre figyelmeztette követőit: „Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak; ha az én szavamat megtartották, a tiéteket is meg fogják tartani” (János 15:20; Máté 5:11, 12; 2Timóteus 3:12). Akiket Isten támogat, azok mindig népszerűtlenek voltak, például Noé is, aki a hite által elítélte a világot (Héberek 11:7). Azok, akik ma vágynak Isten támogatására, nem veszik maguknak a bátorságot, hogy felhígítsák Isten szavát, vagy megalkudjanak az isteni alapelvekben csak azért, hogy elkerüljék az üldözést. Tudják, hogy mindaddig, amíg hűségesen szolgálják Istent, az emberek ’össze lesznek zavarodva, és folyton becsmérlően beszélnek róluk’ (1Péter 2:12; 3:16; 4:4).

Ideje kiértékelni a tényeket

15—16. a) Mely kérdések segítségével azonosíthatjuk azt a vallási csoportot, amelyet Isten támogat? b) Milyen következtetésre jutott több millió ember, és miért?

15 Tedd fel magadnak a következő kérdéseket: Melyik vallási csoport híres arról, hogy szorosan ragaszkodik Isten Szavához, még akkor is, ha annak tanításai eltérnek attól, amit a legtöbb ember hisz? Kik hangsúlyozzák Isten személyes nevének a fontosságát, és kik azok, akik önmagukat is ezzel a névvel azonosítják? Kik mondják derűlátóan, hogy Isten Királysága az egyetlen megoldás az emberek összes gondjára? Kik igazodnak a Biblia viselkedési szabályaihoz, még ha ezért maradinak tartják is őket mások? Melyik csoport ismert arról, hogy nincs fizetett papsága, és minden tagja prédikál? Kiket szoktak megdicsérni azért, mert törvénytisztelő állampolgárok, jóllehet nem politizálnak? Kik azok, akik szeretettől indíttatva időt és pénzt fordítanak arra, hogy segítsenek másoknak Istenről és az ő szándékairól tanulni? És kik azok, akiket az összes dicséretes jellemzőjük ellenére lenéznek, gúnyolnak és üldöznek?

16 Világszerte több millió ember értékelte ki a tényeket, és győződött meg arról, hogy egyedül Jehova Tanúi gyakorolják az igaz vallást. Az alapján jutottak erre a következtetésre, amit Jehova Tanúi tanítanak, és ahogyan viselkednek, valamint ennek a vallásnak a nagyszerű eredményei alapján (Ézsaiás 48:17). A Zakariás 8:23 jövendölésének megfelelően milliók mintha csak ezt mondanák: „Hadd menjünk veletek, mert hallottuk, hogy veletek van az Isten!”

17. Miért mondhatjuk, hogy Jehova Tanúi nem bízzák el magukat, amikor rámutatnak, hogy övék az igaz vallás?

17 Vajon Jehova Tanúi elbízzák magukat, amikor rámutatnak, hogy csak őket támogatja Isten? Valójában nem jobban, mint amikor az izraeliták Egyiptomban azt állították, hogy Isten őket támogatja az egyiptomi hittel szemben, vagy amikor az első századi keresztények kijelentették, hogy Isten őket támogatja, a vakbuzgó zsidókat pedig nem. A tények önmagukért beszélnek. Jehova Tanúi 235 országban végzik azt a munkát, amelyről Jézus megjövendölte, hogy igaz követői végzik majd a vég idején: „a királyságnak ezt a jó hírét prédikálni fogják az egész lakott földön tanúságul minden nemzetnek; és akkor jön el a vég” (Máté 24:14).

18—19. a) Miért nincs okuk Jehova Tanúinak arra, hogy felhagyjanak a prédikálómunkával, még ha mások ellenzik is, amit tesznek? b) Hogyan támasztja alá a Zsoltárok 41:12 azt, hogy a Tanúkat Isten támogatja?

18 Jehova Tanúi továbbra is teljesítik ezt a megbízást, és soha nem fogják hagyni, hogy az üldözés vagy az ellenállás akadályozza tevékenységüket. Jehova munkáját el kell végezni, és el is lesz végezve. Bárhogyan próbálták is egyesek megakadályozni a Tanúkat Isten munkájának a végzésében az elmúlt évszázadban, végül kudarcot vallottak, mivel Jehova megígérte: „Egy ellened készült fegyver sem lesz jó szerencsés, és minden nyelvet, mely ellened perbe száll, kárhoztatsz: ez az Úr szolgáinak öröksége, és az ő igazságuk, mely tőlem van” (Ézsaiás 54:17).

19 Az a tény, hogy Jehova Tanúi most erősebbek és aktívabbak, mint korábban bármikor — méghozzá a világszerte tapasztalt ellenségeskedés ellenére —, azt bizonyítja, hogy Jehovának tetszik, amit tesznek. Dávid király ezt mondta: „Abból tudom meg, hogy kedvelsz engemet, ha ellenségem nem ujjong felettem” (Zsoltárok 41:12; 56:10, 12). Isten ellenségei sohasem tudnak majd ujjongani Jehova népe felett, mert ennek a népnek a Vezetője, Jézus Krisztus előretör a végső győzelem felé!

Tudsz rá válaszolni?

• Többek között kiket támogatott Isten az ókorban?

• Egyebek között milyen azonosító jegyei vannak az igaz vallásnak?

• Téged mi győz meg arról, hogy Jehova Tanúit Isten támogatja?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 13. oldalon]

Akik szeretnék élvezni Isten támogatását, azoknak kizárólag az ő Szavára kell alapozniuk a tanításaikat

[Kép a 15. oldalon]

A keresztény vének a nyáj példaképei