Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Megváltozott irányadó mértékek, becsapott emberek

Megváltozott irányadó mértékek, becsapott emberek

Megváltozott irányadó mértékek, becsapott emberek

I. Henrik (1100—1135) angol király napjaiban az egy yardot úgy számították ki, hogy lemérték „a király orra hegye és a maga elé nyújtott karjának a hüvelykujja közötti távolságot”. Mennyire voltak pontosak a Henrik király alattvalói által használt egyyardos mérőrudak? Alighanem csupán a királynál tett személyes látogatás során derülhetett volna ki.

AZ ETALONOKAT ma arra használják, hogy pontosabban határozzák meg a mértékegységeket. A méter például az a hosszúság, amelyet a fény vákuumban 1/299 792 458 másodperc alatt tesz meg. Hogy pontosak legyünk, ez olyan állandó hullámhosszú fény, melyet a lézer egy különleges fajtája bocsát ki. Ha valakinek megvan az eszköze ahhoz, hogy létrehozza az etalont, akkor bárhol ellenőrizni tudja, hogy ugyanolyan hosszmértékkel számol-e, mint mások.

Ám az etalonok csekély mértékű megváltozása is bizonytalansághoz vezethet, ennélfogva nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy óvják őket. Nagy-Britanniában például a súlymérték etalonja egy platinából és irídiumból ötvözött rúd, mely egy kilogrammot nyom. A rudat az angol Nemzeti Fizikai Laboratóriumban őrzik. A közúti és a légi közlekedésből származó légszennyezés napról napra nehezebbé teszi a kilogramm etalonját. Ez a fémrúd vagy henger azonban csak másolata a világszerte elfogadott etalonnak, melyet a sèvres-i (Franciaország) Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal egyik föld alatti helyiségében őriznek hármas üvegbúra alatt. De a mikroszkopikus nagyságú szennyeződés következtében még ennek az etalonnak is változik a súlya. Mind ez idáig a világ méréstechnikai szakemberei nem tudtak olyan etalont kitalálni, melynek súlya állandó maradna.

Bár a parányi változások jelentéktelennek tűnnek az átlagembereknek, az etalonok teljes megváltozása zavarba ejtő lehet. Az angolszász súlyegységekről (font és uncia) való áttérés a metrikus mértékegységrendszerre (kilogramm és gramm) igen nagy gyanakvást szült Nagy-Britanniában — és nem alaptalanul. Néhány gátlástalan boltos kihasználta, hogy a vevők általában véve nem ismerték az új rendszert, és becsapta őket.

Családi és erkölcsi irányadó mértékek

Mit mondhatunk a családi és erkölcsi irányadó mértékek változásáról? Ezeknek a változásoknak a hatása sokkal rombolóbb lehet. A családok felbomlásáról, a válogatás nélkül folytatott nemi kapcsolatokról, a gyermekek széles körű megbecstelenítéséről és bántalmazásáról szóló új keletű beszámolók sokakat megdöbbentenek, és megerősítik, hogy az alacsonyabb irányadó mértékek korában élünk. Az emberek hátat fordítanak az elfogadott irányadó mértékeknek, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy egyszülős családok vannak, egynemű „szülők” nevelnek gyermekeket, és némely állami gondozott gyermeknek szörnyű megbecstelenítést kell elszenvednie. Az emberek egyre inkább „önmagukat szeretők . . . , természetes vonzalom nélküliek . . . , a jóságot nem szeretők . . . , inkább gyönyörszeretők, semmint Istent szeretők” lesznek, ahogy a Biblia mintegy kétezer évvel ezelőtt megjövendölte (2Timóteus 3:1–4).

Az erkölcsi irányadó mértékek hanyatlása kéz a kézben jár a bizalommal való szívtelen visszaéléssel. Nemrégiben napvilágra került, hogy milyen kirívó módon semmibe veszik az orvosi hivatás magas irányadó mértékeit, amit egy észak-angliai kisvárosban, Hyde-ban történt eset szemléltet. A lakosok megbíztak „tisztelt és bizalomra méltó” családorvosaikban. De a bizalmukkal néhányszor csúnyán visszaéltek. Hogyan? Tárgyalásokról szóló jelentések feltárták, hogy egy orvos legalább 15 nőbetegének a halálát okozta. A rendőrségnek valójában több mint 130 további halálesetet kellett felülvizsgálnia, melyekhez köze volt az orvosnak. Az, hogy az orvost bűnösnek nyilvánították, és börtönbüntetésre ítélték, bizonyítja, hogy mennyire komolyan visszaélnek az emberek bizalmával. Két börtönőrt, akiknek az édesanyját feltehetően meggyilkolta az orvos, áthelyeztek, hogy ne nekik kelljen ellátni a hírhedt elítéltet. Nem csoda, hogy a The Daily Telegraph című újság egyik cikke, mely a perről szólt, az „»Ördög« orvosának” nevezte ezt a személyt.

Figyelembe véve, hogy az élet oly sok területén változnak és egyre alacsonyabbak az irányadó mértékek, felmerül a kérdés, hogy kiben bízhatunk? Hol találhatunk megváltoztathatatlan irányadó mértékeket, melyek mögött olyan hatalom áll, amelynek van ereje, hogy érvényt szerezzen nekik? A következő cikk ezekkel a kérdésekkel foglalkozik majd.