Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Hogyan segíthetünk egy „tékozló” gyermeknek?

Hogyan segíthetünk egy „tékozló” gyermeknek?

Hogyan segíthetünk egy „tékozló” gyermeknek?

’Örvendezz, mert elveszett, és megtaláltatott!’ (LUKÁCS 15:32).

1—2. a) Hogyan viszonyul néhány fiatal a keresztény igazsághoz? b) Mit érezhetnek a szülők és a gyermekek ilyen helyzetben?

„ELHAGYOM az igazságot!” — mennyire megrendítő, amikor az istenfélő szülők, akik keményen igyekeztek keresztényi módon nevelni a gyermekeiket, ezeket a szavakat hallják az egyik gyermekük szájából. Más fiatalok egyszerűen ’elsodródnak’ anélkül, hogy ezt másoknak bejelentenék (Héberek 2:1). Ezek közül a fiatalok közül sok hasonlít a Jézus példázatában szereplő tékozló fiúhoz, aki elhagyta apja házát, és egy távoli vidéken eltékozolta az örökségét (Lukács 15:11–16).

2 A legtöbb Jehova Tanúja nem néz szembe ezzel a nehézséggel, azoknál viszont, akiknek a gyermekük elhagyta az igazságot, nincs az a vigasztalás, mely teljesen meg tudná szüntetni a bánatukat. És nem szabad elfelejtkezni arról a boldogtalanságról sem, amelyet az önfejű fiatal tapasztalhat, mivel mélyen legbelül a lelkiismerete talán gyötri őt. Jézus példázatában a tékozló fiú — az édesapja nagy örömére — végül „észhez tért”. Hogyan segíthetnek a szülők és a gyülekezet tagjai a tékozlóknak, hogy ’észhez térjenek’? (Lukács 15:17).

Amiért néhányan úgy döntenek, hogy elhagyják az igazságot

3. Egyebek között miért hagyják el a fiatalok a keresztény gyülekezetet?

3 Több százezer fiatal boldogan szolgálja Jehovát a keresztény gyülekezetben. Miért hagyják el akkor a gyülekezetet más fiatalok? Talán úgy érzik, hogy kimaradnak valamiből, amit a világ felkínál (2Timóteus 4:10). Vagy úgy gondolhatják, hogy Jehova védelmező juhakla túlságosan korlátozza őket. Ha egy fiatalnak rossz a lelkiismerete, ha erőteljesen érdeklődik a másik nem iránt, illetve ha az a vágya, hogy elfogadják a társai, az szintén oka lehet annak, hogy elsodródik Jehova nyájától. Lehet, hogy egy fiatal azért hagy fel Jehova szolgálatával, mert a szülei vagy egyes keresztények képmutatónak tűnnek számára.

4. Gyakran mi a gyökere annak, hogy a fiatalok élete vakvágányra siklik?

4 Egy gyermek lázadó magatartása rendszerint a szellemi gyengeség jele, és visszatükrözi azt, hogy mi van a gyermek szívében (Példabeszédek 15:13; Máté 12:34). Bármilyen okból siklik is vakvágányra egy fiatal élete, a gond gyökere gyakran az, hogy nincs ’pontos ismerete az igazságról’ (2Timóteus 3:7). Fontos, hogy a fiatalok ne csupán gépiesen imádják Jehovát, hanem szoros, személyes kapcsolatot ápoljanak vele. Mi segíthet nekik, hogy így tegyenek?

Közeledjetek az Istenhez!

5. Mi elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy egy fiatal személyes kapcsolatot tudjon ápolni Jehovával?

5 „Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok” — írta Jakab tanítvány (Jakab 4:8). Ahhoz, hogy egy fiatal így tudjon tenni, segíteni kell neki, hogy megszeresse Isten Szavát (Zsoltárok 34:9). Eleinte „tejre”, azaz a Biblia alaptanításaira lesz szüksége, de amikor kezdi gyönyörűségét lelni Isten Szavában, és vágyakozni kezd a „szilárd eledelre”, vagyis a mélyebb szellemi információra, akkor már nem áll távol a szellemi érettségtől (Héberek 5:11–14; Zsoltárok 1:2). Egy fiatal, akit saját bevallása szerint korábban teljesen elnyelt a világ, kezdte nagyra becsülni a szellemi értékeket. Mi segített neki, hogy meg tudjon változni? Azóta, hogy azt a tanácsot kapta, hogy olvassa el a teljes Bibliát, rendszeres bibliaolvasási tervhez ragaszkodik. Igen, ha valaki szeretne szoros kapcsolatot ápolni Jehovával, akkor létfontosságú, hogy rendszeresen olvassa Isten Szavát.

6—7. Hogyan segíthetnek a szülők a gyermekeiknek megszeretni Isten Szavát?

6 Milyen fontos, hogy a szülők segítsenek a gyermekeiknek megszeretni Isten Szavát! Egy tizenéves lány bűnözőkhöz csatlakozott, bár olyan családból származott, mely rendszeresen tanulmányozta együtt a Bibliát. A családi tanulmányozásukról ezt mondta: „Amikor apu feltette a kérdéseket, én egyszerűen felolvastam a válaszokat anélkül, hogy ránéztem volna.” A bölcs szülők nemcsak átveszik az anyagot a családi tanulmányozáson, hanem alkalmazzák a tanítás művészetét (2Timóteus 4:2). Egy fiatal akkor fogja élvezni a tanulmányozást, ha úgy érzi, hogy őt is bevonják abba. Miért ne tennél fel véleménynyilvánításra ösztönző kérdéseket, engedve, hogy a gyermeked elmondja, mit érez? Buzdítsd arra a fiatalt, hogy alkalmazza az életében azt, amiről tanultok. *

7 Ezenkívül tedd a Biblián alapuló beszélgetéseket élővé. Ha olyan a téma, hogy el lehet játszani, kérd meg a fiatalokat, hogy adják elő a bibliai eseményeket és drámákat. Segíts nekik, hogy maguk elé tudják képzelni azokat a helyeket és annak a vidéknek a jellegzetességeit, ahol a megbeszélt események játszódtak. Ehhez térképeket és táblázatokat használhatsz. Igen, egy kis képzelőerővel a családi tanulmányozást élővé és színessé lehet tenni. A szülők jól teszik azt is, ha megvizsgálják, hogy milyen a saját kapcsolatuk Jehovával. Amint maguk is közelednek Jehovához, segíteni tudnak a gyermekeiknek, hogy ők is ezt tegyék (5Mózes 6:5–7).

8. Hogyan segíthet az ima abban, hogy valaki Istenhez közeledjen?

8 Az ima is segít abban, hogy valaki Istenhez közeledjen. Egy lány, aki tízes éveinek az elején járt, nehezen tudta eldönteni, hogy a keresztény életutat válassza-e, vagy azokkal barátkozzon, akik nem osztják a hitnézeteit (Jakab 4:4). Mit tett? „Életemben első ízben mondtam el igazán Jehovának imában azt, amit éreztem” — ismeri be. Amikor a keresztény gyülekezetben sikerült találnia egy barátnőt, akit a bizalmába tudott avatni, azt a következtetést vonta le, hogy választ kapott az imájára. Mivel azt érezte, hogy Jehova irányítja őt, kezdett személyes kapcsolatot kiépíteni Istennel. A szülők segíthetnek a gyermekeiknek azáltal, hogy javítanak a saját imáik minőségén. Amikor családként együtt imádkoznak, a szülők kiönthetik a szívüket, s így a gyermekeik érezhetik, hogy a szülőknek személyes kapcsolatuk van Jehovával.

Legyél türelmes, de határozott!

9—10. Milyen példát mutatott Jehova a hosszútűrésben azáltal, ahogy a megátalkodott izraelitákkal bánt?

9 Amikor egy fiatal kezd elsodródni, talán megpróbálja elszigetelni magát, és visszautasítja a szülei arra tett erőfeszítéseit, hogy szellemi beszélgetést folytassanak vele. Mit tehetnek a szülők egy ilyen próbateljes helyzetben? Gondolj arra, hogyan bánt Jehova az ókori Izraellel. Több mint 900 éven át elnéző volt „keménynyakú” népével, és csak ezután hagyta őket sorsukra megátalkodott útjaikon (2Mózes 34:9; 2Krónika 36:17–21; Róma 10:21). Bár ismételten „kísértették” őt, „irgalmas” volt hozzájuk, ’sokszor elfordította haragját, és nem öntötte ki teljes búsulását’ (Zsoltárok 78:38–42). Isten kifogástalanul bánt a népével. A szerető szülők Jehovát utánozzák, és türelmesek, amikor a gyermekük nem reagál azonnal az érdekében tett erőfeszítésekre.

10 A hosszútűrés vagy türelem azt is jelenti, hogy egy aggasztó helyzetben nem adunk fel minden reményt, hogy a dolgok jobbra fordulnak majd. Jehova példát mutatott a hosszútűrésben. Kezdeményező volt, „ismételten” elküldte a követeit az izraelitákhoz, és bár „kigúnyolták . . . követeit, megvetették üzeneteit”, ő mégis „kímélni akarta népét” (2Krónika 36:15, 16, Katolikus fordítás). „Térjetek meg már mindnyájan a ti gonosz útaitokról” — kérlelte az izraelitákat (Jeremiás 25:4, 5). Ám Jehova nem alkudott meg igazságos alapelveiben: arra tanította az izraelitákat, hogy ’térjenek meg’ hozzá, és járjanak az ő útjain.

11. Hogyan lehetnek a szülők hosszútűrők, ugyanakkor határozottak a rossz útra tért gyermekükkel való bánásmódjukban?

11 A szülők úgy utánozhatják Jehova hosszútűrését, hogy nem adják fel gyorsan a reményt, ha a gyermekük rossz útra tért. Anélkül, hogy reményvesztetté válnának, kezdeményezők lehetnek abban, hogy nyitva tartsák a gondolatközlési csatornát, vagy hogy újra jó kommunikációt alakítsanak ki a gyermekükkel. Miközben ragaszkodnak az igazságos alapelvekhez, „ismételten” kérhetik a gyermeküket, hogy térjen vissza az igazság útjára.

Amikor kiközösítenek egy kiskorút

12. Milyen felelősségük van azoknak a szülőknek, akiknek olyan kiskorú gyermekük van, aki velük él, de kiközösítették a gyülekezetből?

12 Mi a teendő akkor, ha egy olyan kiskorú fiatal követ el súlyos bűnt, aki a szüleivel él, és megbánást nem tanúsító magatartása miatt ki is közösítik a gyülekezetből? Mivel a gyermek a szüleivel él, a szülők még mindig felelősek azért, hogy Isten Szavával összhangban tanítsák és fegyelmezzék őt. Hogyan lehet ezt megtenni? (Példabeszédek 6:20–22; 29:17).

13. Hogyan próbálhatják meg a szülők elérni vétkező gyermekük szívét?

13 A szülő esetleg úgy dönthet, hogy a gyermekkel folytatott külön tanulmányozás során részesíti őt ilyen tanításban és fegyelmezésben. Tulajdonképpen ez a legjobb megoldás. A szülőnek túl kell látnia a gyermek megkeményedett viselkedésén, és meg kell próbálnia felismerni, hogy mi van a gyermek szívében. Mennyire fertőzte meg a gyermeket a szellemi betegség? (Példabeszédek 20:5). Meg lehet érinteni a szíve érzékeny részét? Milyen bibliaverseket lehetne hatékonyan felhasználni? Pál apostol erről biztosít minket: „Az Isten szava élő, és erőt fejt ki, és élesebb bármely kétélű kardnál, és egészen odáig hatol, hogy szétválasztja a lelket és a szellemet, az ízületeket és velőjüket, és képes tisztán látni a szív gondolatait és szándékait” (Héberek 4:12). Igen, a szülők többet tehetnek annál, mint hogy azt mondják a gyermeküknek, hogy ne kövessék el újra a helytelenséget. Megpróbálhatják kezdeményezni és előmozdítani a gyógyító folyamatot.

14. Mi az első lépés, melyet a vétkező gyermeknek meg kell tennie, hogy helyreállítsa a kapcsolatát Jehovával, és hogyan segíthetnek ebben a szülők?

14 Egy vétkező fiatalnak arra van szüksége, hogy helyreálljon a kapcsolata Jehovával. Ebben az első lépés az, hogy ’megbánást tanúsítson és megtérjen’ (Cselekedetek 3:19; Ézsaiás 55:6, 7). Amikor a szülők segíteni próbálnak az otthonukban élő gyermeküknek megbánást tanúsítani, ’féken kell tartaniuk magukat rossz körülmények között, szelídséggel oktatva a kedvezőtlen beállítottságú’ gyermeket (2Timóteus 2:24–26). Bibliai értelemben meg kell feddniük őt. A „megfedd” egyik formájával visszaadott görög szót úgy is lehet fordítani, hogy „meggyőző tanúbizonysággal szolgál” (Jelenések 3:19; János 16:8). A feddés tehát magában foglalja, hogy elegendő bizonyítékot tárnak a gyermek elé, s így meggyőzik arról, hogy bűn az, amit tesz. Kétségtelen, hogy a szülők feladata nem könnyű. Ha lehetőség van rá, megpróbálhatnak a gyermek szívére hatni, minden olyan eszközt felhasználva a meggyőzésére, mely a Bibliával összeegyeztethető. A szülőknek igyekezniük kell megértetni a gyermekkel, hogy ’gyűlölnie kell a gonoszt, és szeretnie a jót’ (Ámosz 5:15). Így talán ’észre tér majd az Ördög csapdájából’.

15. Milyen szerepe van az imának abban, hogy a vétkezőnek helyreálljon a Jehovával ápolt kapcsolata?

15 Az ima nélkülözhetetlen ahhoz, hogy helyreálljon a Jehovával ápolt kapcsolat. Természetesen senkinek sem szabad ’kéréssel előállni’ olyan nyilvánvaló bűn esetében, melyet bűnbánat nélkül gyakorol valaki, aki egykor kapcsolatban volt a keresztény gyülekezettel (1János 5:16, 17; Jeremiás 7:16–20; Héberek 10:26, 27). A szülők azonban kérhetik Jehovát, hogy adjon nekik bölcsességet, hogy megbirkózzanak a helyzettel (Jakab 1:5). Ha egy kiközösített fiatal bizonyítékát adja a bűnbánatának, de nincs ’beszédbeli nyíltsága az Isten felé’, a szülők imádkozhatnak azért, hogy ha Isten lát valamilyen alapot arra, hogy megbocsássa a gyermek vétkét, akkor legyen meg az Ő akarata (1János 3:21). Amikor egy fiatal hallja ezeket az imákat, az segíthet neki felismerni, hogy Jehova irgalmas Isten (2Mózes 34:6, 7; Jakab 5:16). *

16. Hogyan segíthetünk a kiközösített fiatalkorúak családtagjainak?

16 Ha egy megkeresztelt fiatalt kiközösítenek a gyülekezetből, a gyülekezet tagjaitól elvárják, ’hogy ne keveredjenek többé e g y társaságba’ vele (1Korintus 5:11; 2János 10, 11). Ez végül segíthet neki, hogy ’észhez térjen’, és visszajöjjön Isten védelmező aklába (Lukács 15:17). Akár visszajön ez a személy, akár nem, a gyülekezet tagjai buzdíthatják a kiközösített fiatal családját. Mindannyian kereshetjük a lehetőségeket, hogy „rokonérzést” tanúsítsunk a családtagok iránt, és „gyengéden könyörületesek” legyünk (1Péter 3:8, 9).

Ahogyan mások segíthetnek

17. Mit kell a gyülekezet tagjainak az elméjükben tartaniuk, amikor megpróbálnak segíteni egy tévelygő gyermeknek?

17 Mi a helyzet azokkal a fiatalokkal, akiket nem közösítettek ki a keresztény gyülekezetből, de elgyengültek a hitben? „Ha szenved az egyik tag, vele együtt szenved az összes többi tag is” — írta Pál apostol (1Korintus 12:26). Némelyek tevékeny érdeklődést mutathatnának az ilyen fiatalok iránt. Természetesen szükség van az óvatosságra, hiszen egy szellemileg beteg fiatal rossz irányba befolyásolhatja a többi fiatalt (Galácia 5:7–9). Az egyik gyülekezetben jó szándékú felnőttek segíteni akartak szellemileg legyengült fiataloknak, ezért meghívták őket társas összejövetelekre, hogy népszerű zeneszámokat játsszanak együtt. Bár a fiatalok készségesen és élvezettel vettek részt ezeken az összejöveteleken, olyan hatással voltak egymásra, hogy végül megszakították a kapcsolatukat a gyülekezettel (1Korintus 15:33; Júdás 22, 23). Igazából nem a szellemi irányítás nélkül megtartott társas összejövetelek segíthetnek a gyengélkedő gyermeknek, hanem az olyan társaság, mely segít neki megszeretni a szellemi dolgokat. *

18. Hogyan utánozhatjuk a Jézus példázatában szereplő tékozló fiú apjának a magatartását?

18 Képzeld csak el, hogyan érezhet az a fiatal, aki elhagyta a gyülekezetet, és újra eljön a Királyság-terembe, vagy részt vesz egy kongresszuson! Nem kellene-e utánoznunk a Jézus példázatában szereplő tékozló fiú apjának a szívélyes magatartását? (Lukács 15:18–20, 25–32). Egy tizenéves, aki elhagyta a keresztény gyülekezetet, és később részt vett egy kerületkongresszuson, kijelentette: „Azt gondoltam, hogy mindenki átnéz majd egy olyan személyen, mint én, de a testvérek és testvérnők odajöttek hozzám és üdvözöltek. Nagyon megható volt.” Újra elkezdte tanulmányozni a Bibliát, és később megkeresztelkedett.

Ne add fel!

19—20. Miért őrizzük meg derűlátó szemléletmódunkat a tékozló gyermekkel kapcsolatban?

19 A szülőknek és másoknak türelmesnek kell lenniük, amikor segíteni próbálnak egy „tékozló” gyermeknek, hogy ’észhez térjen’, és nagy erőfeszítéseket is kell tenniük. Nem szabad feladniuk. „Jehova nem lassú az ígéretét illetően, amint némelyek a lassúságról vélekednek, hanem türelmes hozzátok, mert nem kívánja, hogy bárki is elpusztuljon, hanem azt kívánja, hogy mindenki megbánásra jusson” (2Péter 3:9). A Biblia biztosít minket arról, hogy Jehova azt szeretné, hogy az emberek megbánják a bűneiket és éljenek. Valójában már lépéseket is tett azért, hogy megbékéltesse az embereket önmagával (2Korintus 5:18, 19). A türelme millióknak teszi lehetővé, hogy észhez térjenek (Ézsaiás 2:2, 3).

20 Vajon nem kell a szülőknek minden lehetséges, Bibliával összeegyeztethető módszert kipróbálniuk, hogy segítsenek tékozló, kiskorú gyermeküknek, hogy észhez térjen? Jehovát utánozva legyél hosszútűrő, miközben határozott lépéseket teszel, hogy segíts gyermekednek visszatérni Jehovához. Szilárdan ragaszkodj a bibliai alapelvekhez, és próbáld meg Jehova tulajdonságait, a szeretetet, igazságosságot, bölcsességet visszatükrözni, miközben Isten segítségéért imádkozol. Éppen úgy, ahogyan sok megkeményedett szívű lázadó reagált Jehova szerető meghívására, és visszatért hozzá, a te tékozló fiad vagy lányod is visszatérhet Isten védelmező aklába (Lukács 15:6, 7).

[Lábjegyzetek]

^ 6. bek. Az Őrtorony 1999. július 1-jei számának 13—7. oldalán további javaslatokat találsz arra, hogy miként lehet a fiatalokat hatékonyan tanítani.

^ 15. bek. A nyilvános gyülekezeti összejöveteleken nem mondunk ilyen imákat egyik kiközösített kiskorúért sem, mivel mások talán nincsenek tisztában a kiközösített személy helyzetével. (Lásd Az Őrtorony 1979. október 15-i angol számának a 31. oldalát.)

^ 17. bek. Konkrét javaslatokat találhatsz az Ébredjetek! 1972. június 22-i angol számának a 13—6. oldalán, valamint az 1996. szeptember 22-i számának a 21—3. oldalán.

Emlékszel?

• Mi lehet a gond gyökere, amikor egy fiatal elhagyja a gyülekezetet?

• Hogyan lehet segíteni a fiataloknak, hogy személyes kapcsolatot ápoljanak Jehovával?

• Miért legyenek a szülők hosszútűrők, ugyanakkor határozottak, amikor tékozló gyermeküknek segítenek?

• Hogyan segíthetnek a gyülekezet tagjai egy tékozló fiatalnak visszatérni?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 15. oldalon]

A szülők szívből jövő imája érezteti a gyermekkel, hogy a szülőknek személyes kapcsolatuk van Jehovával

[Kép a 15. oldalon]

Ha valaki szeretne szoros kapcsolatot ápolni Jehovával, akkor létfontosságú, hogy olvassa Isten Szavát

[Kép a 17. oldalon]

Fogadjuk szívélyesen a tékozló fiút, amikor ’észhez tér’

[Kép a 18. oldalon]

Tegyél határozott lépéseket, hogy segíts gyermekednek visszatérni Jehovához