Utánozd Jehovát a gyermekeid nevelésében!

„Vajon nem igazítja-e helyre minden szülő a gyermekeit?” (HÉBEREK 12:7, Contemporary English Version).

1—2. Miért nehéz napjainkban a szülőknek gyermekeket nevelni?

EGY felmérés szerint, melyet néhány évvel ezelőtt végeztek Japánban, a megkérdezett felnőtteknek körülbelül a fele érezte úgy, hogy a szülők és a gyermekeik túlságosan keveset beszélgetnek egymással, és hogy a szülők túl sok mindent elnéznek a gyermekeiknek. Egy másik felmérés szerint, melyet ugyanebben az országban végeztek, a válaszadóknak csaknem az egynegyede ismerte el, hogy nem tudja, hogyan kell bánni a gyermekekkel. Ez a tendencia nem korlátozódik a távol-keleti országokra. „Sok kanadai szülő beismeri, hogy nem tudja, miként lehetne jó szülő” — számolt be a The Toronto Star című újság. A szülők mindenütt nehéznek találják a gyermeknevelést.

² Miért nehéz a szülőknek gyermekeket nevelni? Ennek az az egyik legfontosabb oka, hogy „az utolsó napokban, válságos időkben” élünk, ’amelyekkel nehéz megküzdeni’ (2Timóteus 3:1). Ráadásul „az ember szívének gondolatja gonosz az ő ifjúságától fogva” — jelenti ki a Biblia (1Mózes 8:21). A fiatalok pedig különösen ki vannak szolgáltatva Sátán támadásainak, aki mint „egy ordító oroszlán”, tapasztalatlanokra vadászik (1Péter 5:8). Kétségtelen, hogy számos akadály gördül a keresztény szülők elé, akiknek szándékukban áll, hogy „Jehova fegyelmezésében és elmebeli szabályozásában” neveljék fel a gyermekeiket (Efézus 6:4). Hogyan segíthetnek a szülők a gyermekeiknek, hogy Jehova érett imádóivá váljanak, olyanokká, akik különbséget tudnak tenni ’a helyes és a helytelen között’? (Héberek 5:14).

3. Miért elengedhetetlen a sikeres gyermekneveléshez a szülőktől kapott fegyelmezés és iránymutatás?

³ „A gyermek elméjéhez [szívéhez, Újfordítású revideált Biblia] köttetett a bolondság” — jelentette ki a bölcs Salamon király (Példabeszédek 13:1; 22:15). A szülőknek szeretettel helyre kell igazítaniuk a gyermekeiket, ha szeretnék, hogy azok szívéből eltávozzon a bolondság. A fiatalok azonban nem mindig fogadják kitörő örömmel az effajta helyreigazítást, sőt gyakran zokon veszik, ha bárkitől is tanácsot kapnak. A szülőknek tehát meg kell tanulniuk, hogy „a gyermeket a neki megfelelő módon” neveljék (Példabeszédek 22:6, Úf.). A gyermekeknek életet jelenthet, ha ragaszkodnak ehhez a fegyelmezéshez (Példabeszédek 4:13). Mennyire létfontosságú, hogy a szülők tudják, mit foglal magában a gyermeknevelés!

Mit jelent a fegyelmezés?

4. Bibliai értelemben mi a „fegyelmezés” szó elsődleges jelentése?

⁴ Néhány szülő attól való félelmében, hogy a gyermekei fizikai, szóbeli vagy érzelmi bántalmazásával vádolják majd, nem igazítja helyre a gyermekeit. De nincs szükség ilyenfajta félelemre. A „fegyelmezés” szó bibliai értelemben nem utal semmiféle bántalmazásra vagy kegyetlenségre, mivel a „fegyelmezés” szó görög megfelelője elsősorban a tanítással, a helyreigazítással és időnként a határozott, ugyanakkor szeretetteljes testi fenyítéssel van összefüggésben.

5. Miért hasznos megfigyelnünk, hogy milyen nevelésben részesítette Jehova a népét?

⁵ Az effajta fegyelmezésben Jehova Isten a tökéletes példa. Pál apostol egy emberi apához hasonlítva Jehovát, ezt írta: „Vajon nem igazítja-e  helyre minden szülő a gyermekeit? . . . Emberi apáink rövid ideig igazítanak helyre minket, és aszerint teszik, ami jónak látszik előttük, de Isten az érdekünkben igazít minket helyre, mivel azt akarja, hogy szentek legyünk” (Héberek 12:7–10, Contemporary English Version). Igen, Jehova azzal a céllal fegyelmezi a népét, hogy az végül szent, vagyis tiszta legyen. Bizonyára sok mindent tanulhatunk a gyermekek fegyelmezéséről, ha megfigyeljük, milyen nevelésben részesítette Jehova a népét (5Mózes 32:4; Máté 7:11; Efézus 5:1).

A szeretet legyen az ösztönző erő!

6. Miért lehet nehéz a szülőknek utánozniuk Jehova szeretetét?

⁶ „Az Isten szeretet” — mondja János apostol. Tehát mindig szeretet hatja át azt a nevelést, melyben Jehova részesíti az embereket (1János 4:8; Példabeszédek 3:11, 12). Vajon azt jelenti ez, hogy könnyű Jehovát utánozniuk azoknak a szülőknek, akik természetes vonzalmat éreznek a gyermekeik iránt? Nem szükségszerűen, mivel Isten szeretete alapelveken nyugvó szeretet. A görög nyelv egyik tudósa rámutat, hogy az ilyen szeretet „nincs minden esetben összhangban a természetes hajlamokkal”. Istent nem vakítja el az érzelgősség, mindig azt nézi, hogy mi a legjobb a népének (Ézsaiás 30:20; 48:17).

7—8. a) Hogyan mutatta meg Jehova az izraelitákkal való bánásmódjában azt, hogy mit jelent az alapelveken nyugvó szeretet? b) Hogyan utánozhatják a szülők Jehovát, amikor segítenek a gyermekeiknek kifejleszteni azt a képességet, hogy a bibliai alapelveket alkalmazzák?

⁷ Gondolj arra a szeretetre, melyet Jehova mutatott az izraelitákkal való bánásmódjában. Mózes egy gyönyörű hasonlatot használt, amikor Jehova szeretetét ecsetelte, melyet Izrael újonnan megalakult nemzete iránt érzett: „mint mikor a sas kirebbenti fészkét, és fiókái fölött repdes, kiterjesztett szárnyára veszi, evező-tollán hordozza őket. Az ÚR vezette egymaga [Jákobot]” (5Mózes 32:9, 11, 12, Úf.). Az anyasas, hogy megtanítsa a fiókáját repülni, „kirebbenti fészkét”, csapkod, verdes a szárnyával, hogy repülésre bírja a kicsiket. Amikor a fióka végül kirepül a fészekből, mely gyakran a magas sziklaszirteken található, az anya ’fölötte repdes’. Ha úgy látszik, hogy a fióka a földre fog zuhanni, az anya hirtelen alászáll, és „szárnyára veszi”. Jehova szeretettől áthatottan ugyanígy törődött újonnan megalakult nemzetével, például gondoskodott számára a Mózesi Törvényről (Zsoltárok 78:5–7). Majd éles szemmel figyelte a népet, készen állva arra, hogy a segítségére siessen, ha bajba kerül.

⁸ Hogyan utánozhatják a keresztény szülők Jehova szeretetét? Először is meg kell tanítaniuk gyermekeiknek az Isten Szavában található alapelveket és irányadó mértékeket (5Mózes 6:4–9). A cél az, hogy segítsenek a fiataloknak a bibliai alapelvekkel összhangban döntéseket hozni. Miközben erre törekszenek, a szerető szülők úgyszólván a csemetéik fölött repdesnek, és figyelik, hogy azok miként alkalmazzák a már megtanult alapelveket. Ahogy a gyermekek egyre idősebbé válnak, és egyre nagyobb és nagyobb szabadságot kapnak, a törődő szülők készek „hirtelen alájuk szállni”, és ’szárnyukra venni’ őket, ha veszély adódik. Miféle veszély?

9. Milyen konkrét veszélynek kell tudatában lenniük a szerető szülőknek? Szemléltesd!

 ⁹ Jehova Isten figyelmeztette az izraelitákat, hogy milyen következményekkel jár az, ha rossz társaságba keverednek (4Mózes 25:1–18; Ezsdrás 10:10–14). Ma is gyakran fennáll a veszélye annak, hogy valaki nem megfelelő személyekkel barátkozik (1Korintus 15:33). A keresztény szülők jól teszik, ha utánozzák Jehovát, amikor ilyen helyzetet próbálnak orvosolni. A 15 éves Lisa érdeklődni kezdett egy fiú iránt, aki nem osztotta a család erkölcsi és szellemi irányadó mértékeit. „A szüleim azonnal észrevették, hogy megváltozott a viselkedésem, és nyugtalanok lettek emiatt — meséli Lisa. — Olykor helyreigazítottak, máskor pedig gyengéden buzdítottak.” Leültek Lisával, türelmesen meghallgatták, így segítve neki megbirkózni azzal, amit a baj gyökerének gondoltak: Liza vágyott rá, hogy elfogadják a társai. *

Tartsd nyitva a kommunikációs csatornát!

10. Hogyan mutatott Jehova nagyszerű példát abban, ahogyan az izraelitákkal kommunikált?

¹⁰ Ahhoz, hogy a szülők sikeresek legyenek a gyermeknevelésben, törekedniük kell rá, hogy nyitva tartsák a kommunikációs csatornát a gyermekeikkel. Noha Jehova teljesen tudatában van annak, hogy mi rejlik a szívünkben, arra buzdít minket, hogy beszélgessünk vele (1Krónika 28:9). Miután Jehova az izraelitáknak adta a Törvényt, megbízta a lévitákat, hogy tanítsák az embereket. Prófétákat küldött, hogy győzzék meg és igazítsák helyre a népet. Kész volt arra is, hogy meghallgassa az imáikat (2Krónika 17:7–9; Zsoltárok 65:3; Ézsaiás 1:1–3, 18–20; Jeremiás 25:4; Galácia 3:22–24).

11. a) Mit tehetnek a szülők azért, hogy jó gondolatcsere legyen közöttük és a gyermekeik között? b) Miért fontos, hogy a szülők jó hallgatók legyenek, amikor a gyermekeikkel beszélgetnek?

¹¹ Hogyan tudnak a szülők Jehovát utánozva beszélgetni a gyermekeikkel? A legfontosabb az, hogy időt szakítsanak rájuk. A szülők jól teszik, ha kerülik a meggondolatlan, gúnyos megjegyzéseket, mint például: „Ennyi az egész? Azt hittem, valami fontosat akarsz mondani!” „Ostobaság!” „Mire számítottál? Hiszen még gyerek vagy!” (Példabeszédek 12:17). Azért, hogy a gyermekek megnyíljanak, a bölcs szülők igyekeznek jó hallgatók lenni. Azok a szülők, akik figyelmen kívül hagyják a gyermekeiket, amikor azok még kicsik, talán azt fogják tapasztalni, hogy a gyermekek ugyanezt fogják velük tenni, amikor nagyobbak lesznek. Jehova mindig kész meghallgatni a népét, és figyel azokra, akik alázatosan imádkoznak hozzá (Zsoltárok 91:15; Jeremiás 29:12; Lukács 11:9–13).

12. A szülők mely tulajdonságai könnyíthetik meg a gyermekeknek, hogy közeledjenek hozzájuk?

 ¹² Figyeld meg azt is, hogy Isten személyiségének bizonyos vonásai hogyan könnyítették meg a népének, hogy szabadon közeledjen hozzá. Például az ókori Izrael királya, Dávid súlyos bűnbe keveredett, amikor házasságtörést követett el Bethsabéval. Mivel Dávid tökéletlen ember volt, elkövetett más súlyos bűnöket is az életében, ám sohasem mulasztott el Jehovához közeledni, kérve a megbocsátását, és azt, hogy feddje meg őt. Isten szerető-kedvessége és irgalma bizonyára megkönnyítette Dávidnak, hogy visszatérjen hozzá (Zsoltárok 103:8). Az olyan isteni tulajdonságok kimutatásával, mint például a könyörület és az irgalom, a szülők sokat tehetnek azért, hogy nyitva tartsák a kommunikációs csatornát, még akkor is, amikor a gyermekük vétkezik (Zsoltárok 103:13; Malakiás 3:17).

Az ésszerűség haszna

13. Mit foglal magában az ésszerűség?

¹³ Amikor a szülők meghallgatják a gyermekeiket, ésszerűnek kell lenniük, és „felülről való bölcsességet” kell tükrözniük (Jakab 3:17). „Ésszerűségetek legyen ismertté minden ember előtt” — írta Pál apostol (Filippi 4:5). Mit jelent ésszerűnek lenni? Egy meghatározás szerint az „ésszerűség”-nek fordított görög szó azt jelenti, hogy „valaki nem ragaszkodik a törvény betűihez”. Hogyan lehetnek a szülők ésszerűek a megváltozhatatlan erkölcsi és szellemi irányadó mértékekhez való ragaszkodásukban?

14. Hogyan mutatott Jehova ésszerűséget a Lóttal való bánásmódjában?

¹⁴ Jehova kiváló példát mutat az ésszerűségben (Zsoltárok 10:17). Amikor arra ösztönözte Lótot és annak családját, hogy hagyják el a pusztulásra szánt Szodomát, Lót „késedelmeskedék”. Később, miután Jehova angyala arra kérte Lótot, hogy meneküljön a hegyekbe, Lót ezt mondta: „én nem menekűlhetek a hegyre . . . Ímhol az a város [Czóár] közel van, hogy oda fussak, kicsiny is, hadd menekűljek kérlek oda, lám kicsiny az.” Mit válaszolt erre Jehova? „Ím tekintek rád e dologban is, és nem pusztítom el a várost, a melyről szólottál” — mondta (1Mózes 19:16–21, 30). Jehova kész volt engedni Lót kérésének. Igen, a szülőknek ragaszkodniuk kell azokhoz az irányadó mértékekhez, melyeket Jehova Isten a Szavában, a Bibliában körvonalazott, ám amikor nincs szó a bibliai alapelvek áthágásáról, figyelembe lehet venni a fiatalok kívánságait.

15—16. Mit tanulhatnak a szülők az Ézsaiás 28:24, 25-ben található szemléltetésből?

¹⁵ Az ésszerűség magában foglalja azt, hogy a szülők felkészítik a gyermekek szívét, így a gyermekek készek lesznek tanácsok elfogadására. Ézsaiás szemléletesen egy földműveshez hasonlította Jehovát, és ezt kérdezte: „Hát mindig szánt-é a szántó, hogy vessen, és barázdálja és boronálja-é földét? Nemde, mikor elegyengette színét, hint fekete köményt, és szór illatos köményt, s vet sorban búzát és árpát a kijelölt földbe, és tönkölyt a szélére?” (Ézsaiás 28:24, 25).

¹⁶ Jehova ’szánt, hogy vessen’, ezenkívül ’barázdálja és boronálja a földjét’. Ezzel felkészíti a népe szívét, mielőtt fegyelmezésre kerül sor. Amikor a szülők helyreigazítják a gyermekeiket, hogyan ’szánthatnak’ azok szívében? Egy apa Jehovát utánozta, amikor helyreigazította négyéves kisfiát. Amikor a fiú megütött egy szomszédban lakó kisfiút, az apa először türelmesen végighallgatta a fia mentségeit. Majd ezután, jóformán a fia szívében ’szántva’, az apa elmondott egy történetet egy kisfiúról, akivel nagyon csúnyán bánt valaki, aki nála erősebb volt. Miután a fia végighallgatta a történetet, azt mondta, hogy az erőszakoskodót meg kell büntetni. Az effajta ’szántás’ felkészítette a fiú szívét; megkönnyítette neki annak felismerését, hogy amikor a szomszéd kisfiút megütötte, erőszakosan és helytelenül cselekedett (2Sámuel 12:1–14).

17. Milyen tanulságot szűrhetünk le a szülői helyreigazítással kapcsolatban az Ézsaiás 28:26–29-ből?

¹⁷ Ézsaiás ezután egy másik mezőgazdasági munkához, a csépléshez hasonlította a Jehovától érkező helyreigazítást. A gazda különféle cséplőeszközöket használt a gabonaszemet borító pelyva vastagságától függően. A zsenge feketeköményt bottal verték ki, a borsosköményt  pedig vesszővel, a vastagabb pelyvával borított szemek cséplésére pedig cséplőszánt vagy cséplőszekeret használtak. Ám a cséplő még a keményebb szemeket sem csépelte ki annyira, hogy összezúzódjanak. Ehhez hasonlóan, amikor Jehova szeretné a nemkívánatos dolgokat eltávolítani a szolgáiból, a szükségletnek és a körülményeknek megfelelően változtatja a bánásmódját. Ő sohasem önkényeskedő, és nem is elnyomó (Ézsaiás 28:26–29). Néhány gyermek a szüleinek a pillantásából is ért, és nála nincs is másra szükség, míg másokat ismételten emlékeztetni kell, megint másoknál pedig erőteljesebb rábeszélésre van szükség. Az ésszerű szülők a gyermek személyes szükségleteit figyelembe véve alkalmaznak majd helyreigazítást.

Tedd élvezetessé a családi beszélgetéseket!

18. Hogyan szakíthatnak időt a szülők a rendszeres családi bibliatanulmányozásra?

¹⁸ A gyermekeid tanításának az egyik legjobb módja a rendszeres családi bibliatanulmányozás és egy Írás szerinti gondolat naponkénti megbeszélése. A családi tanulmányozás akkor a leghatékonyabb, ha rendszeres, ezért ha a véletlenre vagy egy hirtelen döntésre bízod, akkor a legjobb esetben is csak alkalomszerű lesz. A szülőknek tehát ’meg kell vásárolniuk maguknak az alkalmas időt’ a tanulmányozásra (Efézus 5:15–17). Nehéz lehet konkrét időpontot választani, mely a család minden tagjának megfelel. Egy családfő azt tapasztalta, hogy amint a gyermekek egyre nagyobbak lettek, eltérő időtervük még nehezebbé tette azt, hogy az egész család össze tudjon jönni, de mindig együtt voltak a gyülekezeti összejövetelek estéin. Az apa ezért az egyik ilyen estére tette a családi tanulmányozást. Ez hatékonynak bizonyult, és ma már mind a három gyermek Jehova megkeresztelt szolgája.

19. Hogyan utánozhatják a szülők Jehovát, amikor családi bibliatanulmányozást vezetnek?

¹⁹ Ám nem elég a tanulmányozás során csupán átvenni valamilyen bibliai anyagot. Jehova a papok által tanította a hazatelepült izraelitákat. A papok „kifejtették” a Törvényt, „megmagyarázták a jelentését”, és „segítettek megérteni az olvasottakat” (Nehémiás 8:8, NW). Egy apa, aki segíteni tudott mind a hét gyermekének, hogy megszeressék Jehovát, mindig visszavonult a szobájába a családi tanulmányozás előtt, hogy felkészüljön, és a gyermekek szükségleteihez  igazítsa az anyagot. Élvezetessé tette a tanulmányozást a gyermekei számára. „A tanulmányozás mindig élmény volt — emlékszik vissza az egyik felnőtt fia. — Ha kint labdáztunk az udvaron, amikor hívtak minket a családi tanulmányozásra, azonnal leraktuk a labdát, és rohantunk befelé, hogy részt vegyünk azon. Ez volt a hét egyik legélvezetesebb estéje.”

20. A gyermekneveléssel járó milyen lehetséges nehézséget kell még megvizsgálni?

²⁰ A zsoltáríró kijelentette: „Ímé, az Úrnak öröksége, a fiak; az anyaméh gyümölcse: jutalom” (Zsoltárok 127:3). A gyermeknevelés időt és erőfeszítést igényel, de ha a szülők megfelelően nevelik a gyermeküket, az örök életet jelenthet azoknak. Milyen nagyszerű jutalom! Buzgón utánozzuk hát Jehovát a gyermekeink nevelésében. Bár a szülőkre hárul a felelősség, hogy „Jehova fegyelmezésében és elmebeli szabályozásában” neveljék a gyermekeiket, a sikerük nincs szavatolva (Efézus 6:4). Egy gyermek még a legjobb nevelés ellenére is lázadóvá válhat, és felhagyhat Jehova szolgálatával. Mit lehet tenni ilyenkor? Erről fog szólni a következő cikk.

[Lábjegyzet]

Mit felelsz rá?

• Hogyan utánozhatják a szülők Jehova szeretetét, melyet az 5Mózes 32:11, 12 ecsetel?

• Mit tanultál abból, ahogyan Jehova kommunikált az izraelitákkal?

• Mit tanít nekünk az, hogy Jehova meghallgatta Lót kérését?

• Milyen tanulságot szűrtél le az Ézsaiás 28:24–29-ből a gyermekek helyreigazításával kapcsolatban?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 8., 9. oldalon]

Mózes ahhoz hasonlította Jehovának a népével való bánásmódját, ahogyan egy sas bánik a kicsinyével

[Képel a 10. oldalon]

A szülőknek időt kell szakítaniuk a gyermekeikre

[Kép a 12. oldalon]

„Ez volt a hét egyik legélvezetesebb estéje”