„A te világosságod által látunk világosságot”
„A te világosságod által látunk világosságot”
A FÉNYT gyakran természetesnek vesszük egészen addig, amíg nincs áramszünet, és sötétségbe nem borul a környezetünk. Milyen jó, hogy égi „erőművünk”, a nap, teljes mértékben megbízható; a belőle érkező fénynek köszönhetően láthatunk, ehetünk, lélegezhetünk és élhetünk.
Mivel a fény létfontosságú az élethez, nem meglepő, hogy Mózes első könyvében arról olvasunk, hogy a világosság az első teremtési napon jelent meg. „Monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság” (1Mózes 1:3). Az istentisztelő emberek, mint például Dávid király, mindig is úgy tekintettek Jehovára, mint az élet és a világosság forrására. „Nálad van az életnek forrása; a te világosságod által látunk világosságot” — írta Dávid (Zsoltárok 36:10).
Dávid szavai fizikai értelemben és jelképesen is igazak. Az Encyclopædia Britannica kijelenti: „A fény elengedhetetlen a látáshoz.” Majd hozzáteszi: „A szemen keresztül több információ ér el az emberi agyba, mint bármely más érzékszerven keresztül.” Sok minden, amit tanulunk, a látás ajándékától függ, ahhoz pedig, hogy megfelelően lássunk, fényre van szükségünk. Ezért a fény vagy világosság olyan kifejezés, melyet a Szentírás jelképes értelemben is használ.
Ezért Jézus a következőket mondta a tanítványainak: „Én vagyok a világ világossága. Aki engem követ, semmiképpen nem fog sötétségben járni, hanem övé lesz az élet világossága” (János 8:12). A Jézus által említett jelképes világosság az igazság üzenete volt, melyet prédikált, s amely képes volt megvilágosítani a hallgatói elméjét és szívét. Az éveken át tartó szellemi sötétség után Jézus tanítványai végre megérthették Istennek az emberiséggel kapcsolatos szándékát és a Királyságról szóló reménységet. Ez valóban az „élet világossága” volt, hiszen ez az ismeret örök életet eredményezhetett. Jézus ezt mondta imájában égi Atyjának: „Az jelenti az örök életet, hogy ismeretet fogadjanak magukba rólad, az egyedüli igaz Istenről, és arról, akit elküldtél, Jézus Krisztusról” (János 17:3). Bárcsak sohase vennénk magától értetődőnek ezt a szellemi világosságot!