Emlékszel rá?

Értékeléssel olvastad Az Őrtorony legutóbbi számait? Nos, lássuk, tudsz-e válaszolni a következő kérdésekre:

• Milyen jogi, a vallást is érintő győzelemhez járult hozzá a németországi Szövetségi Alkotmánybíróság?

A bíróság hatályon kívül helyezte egy másik bíróság kedvezőtlen ítéletét, amely Jehova Tanúival és a közjogi testületként történő bejegyzésükkel foglalkozott. A győztes ítélet szerint a vallásszabadság nyújtotta kereteken belül bárki engedelmeskedhet „inkább a vallásos alapelveknek”, mint az állam követeléseinek. (8/15 8. oldal.)

• Mennyi ideig szenvedett Jób?

Jób könyve nem utal arra, hogy Jób éveken át szenvedett volna. Jób szenvedése néhány hónapon belül mehetett végbe, talán egy évig sem tartott. (8/15 31. oldal.)

• Miért lehetünk biztosak abban, hogy az Ördög létezése nem csupán babona?

Jézus Krisztus tudta, hogy az Ördög valóságos lény. Jézust egy valóságos személy kísértette meg, nem valamiféle benne lakozó gonoszság (Máté 4:1–11; János 8:44; 14:30). (9/1 5—6. oldal.)

• A Példabeszédek 10:15 kijelenti: „A gazdagnak marhája az ő megerősített városa; szűkölködőknek romlása az ő szegénységök.” Hogyan bizonyul ez a kijelentés igaznak?

A gazdagság oltalmul lehet az életben adódó bizonytalan helyzetek idején, mint ahogyan a megerősített város is valamennyire biztonságot ad a benne lakóknak. A szegénység viszont veszedelmes lehet, ha valami váratlan esemény történik. (9/15 24. oldal.)

• Milyen értelemben kezdték „segítségül hívni az Úrnak nevét” Énós napjaiban? (1Mózes 4:26).

Isten nevét már az emberi történelem kezdete óta használják, ezért ami Énós életidejében történt, az nem azt jelenti, hogy akkor kezdték Jehovát a nevén szólítani a hitben. Előfordulhat, hogy tiszteletlen módon Isten nevét magukra vagy olyanokra kezdték alkalmazni, akik által látszólag Istent imádták. (9/15 29. oldal.)

• Mit jelent bibliai értelemben a „fegyelmezés” szó?

A szó nem utal semmiféle bántalmazásra vagy kegyetlenségre (Példabeszédek 4:13; 22:15). A „fegyelmezés” szó görög megfelelője elsősorban a tanítással, a helyreigazítással és időnként a határozott, ugyanakkor szeretetteljes testi fenyítéssel van összefüggésben. Egyik fontos módja annak, ahogyan a szülők utánozhatják Jehovát, az, ha törekednek arra, hogy nyitva tartsák a kommunikációs csatornát a gyermekeikkel (Héberek 12:7–10). (10/1 8., 10. oldal.)

• Hogyan mutatják ki ma az igaz keresztények azt, hogy az isteni kormányzatért élnek?

Isten Királyságát hirdetve Jehova Tanúi nem folynak bele a politikába, és nem szítanak lázadást még olyan országokban sem, ahol a Tanúk munkája be van tiltva (Titusz 3:1). Inkább azon igyekeznek, hogy hasznosan járuljanak hozzá a társadalom jólétéhez, úgy, ahogy Jézus és a korai tanítványai tették. Ezenkívül próbálnak segíteni az embereknek alkalmazkodni az egészséges, bibliai értékekhez, melyek között a becsületességet, az erkölcsi tisztaságot és a jó munkamorált említhetnénk. (10/15 6. oldal.)

• Miként folyik életadó víz az Andokban?

Jehova Tanúi erőfeszítést tesznek, hogy elvigyék a bibliai igazságokat az Andokban élő emberekhez az ottani két helyi nyelven, a kecsua és ajmara nyelven is. A Tanúk a Titicaca-tó szigetein, köztük az „úszó” szigeteken is felkeresik az embereket. Ezek a szigetek olyan sásból készülnek, amely a tó vizében nő. (10/15 8—10. oldal.)

• Miről gondoskodott számunkra Isten az életünk irányításával kapcsolatban, ami a modern utasszállító repülőgépek számítógépes irányítórendszeréhez hasonlítható?

Isten olyan képességgel ruházott fel bennünket, embereket, hogy erkölcsileg tudjuk magunkat irányítani, vagyis belső erkölcsi érzékkel áldott meg minket. Ez a velünk született lelkiismeret (Róma 2:14, 15). (11/1 3—4. oldal.)

• Miért van Jézus halálának nagy értéke?

Amikor a tökéletes ember, Ádám vétkezett, halált hozott mind magára, mind pedig a leszármazottaira (Róma 5:12). Jézus tökéletes emberként feláldozta emberi életét, és így váltságról gondoskodott, amely lehetővé teszi a hűséges embereknek, hogy örökké tartó életet nyerjenek. (11/15 5—6. oldal.)

• Kik voltak a Kolosszé 3:11-ben említett szkíták?

A szkíták egy nomád nép voltak, Eurázsia sztyeppéinek az urai i. e. 700—300 táján. Bámulatos lovasok és harcosok voltak. A Kolosszé 3:11 vélhetően nem egy konkrét nemzetre utal, hanem a barbár emberek legrosszabb fajtájára. (11/15 24—25. oldal.)

• Miért mondhatjuk, hogy az aranyszabály olyan tanítás, amely megérdemli, hogy állandó figyelmet szenteljünk neki?

Ezt az etikai igazságot már a judaizmus, a buddhizmus, a görög filozófia és a konfucianizmus is megfogalmazta. Amire azonban Jézus utasítást adott a hegyi beszédében, az jótetteket követel, és hatással van minden ember életére, bárhol és bármilyen korban éljen is (Máté 7:12). (12/1 3. oldal.)