Kézzelfogható segítség a stressz enyhítésére
Kézzelfogható segítség a stressz enyhítésére
„Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik fáradtok és meg vagytok terhelve, és én felüdítelek benneteket” (MÁTÉ 11:28).
1—2. a) Mit tartalmaz a Biblia, ami segít enyhíteni a túlzott stresszt? b) Milyen hatással voltak az emberekre Jézus tanításai?
BIZTOSAN egyetértesz azzal, hogy a túl sok stressz káros, valóságos gyötrelmet okoz. A Biblia rámutat, hogy az egész emberi teremtést nehéz terhek sújtják, és sokan várják türelmetlenül a szabadulást napjaink gyötrelmeiből (Róma 8:20–22). De a Szentírás feltárja azt is, hogy van valami, ami már most jelentősen enyhítheti a gyötrelmeinket. Ez az enyhülés egy fiatal férfi tanácsainak és életútjának a követéséből származik. Ő kétezer évvel ezelőtt élt, és a foglalkozása ács volt. Ám a munkájánál sokkal fontosabbnak tartotta az embereket. Szavai megérintették a szívüket, törődött a szükségleteikkel, segített a gyengéken, és megvigasztalta a lesújtottakat. Sőt, sokaknak segített szellemiségük kiépítésében. Így ezeknek az embereknek sikerült leküzdeniük a túlzott mértékű stresszt — ez neked is sikerülhet (Lukács 4:16–21; 19:47, 48; János 7:46).
2 Ezt a férfit, a názáreti Jézust, nem a világi tudományok vezették, melyek elsajátítására sokan törekedtek az ókori Rómában, Athénben vagy Alexandriában. Mégis híre ment tanításainak, melyeknek témájuk egy kormányzat volt, mely által Isten eredményesen uralkodik majd földünk felett. Jézus olyan alapelvekre is megtanította az embereket, amelyek az életvitelüket határozták meg — ezek az alapelvek felbecsülhetetlen értékűek napjainkban. Azok, akik megismerik Jézus tanításait, és alkalmazzák azokat az életükben, azonnal érzik az ebből fakadó áldásokat, köztük azt is, hogy képesek leküzdeni a túlzott stresszt. Hát nem erre vágysz te is?
3. Milyen nagyszerű meghívást intézett Jézus az emberekhez?
3 Talán kétkedve fogadod ezt. „Hogyan lehetséges, hogy valaki, aki ilyen régen élt, hatással lehet az életemre?” Figyeld meg Jézus meghívását: „Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik fáradtok és meg vagytok terhelve, és én felüdítelek benneteket. Vegyétek magatokra az igámat, és tanuljatok tőlem, mert én szelíd érzületű és alázatos szívű vagyok, és felüdülést találtok lelketeknek. Mert az én igám kellemes, és a terhem könnyű” (Máté 11:28–30). Mire gondolt Jézus? Vizsgáljuk meg ezeket a szavakat részletesebben, és lássuk, miként segítenek a teherként ránk nehezedő stressz enyhítésében.
4. Kikhez szólt Jézus, és miért volt a hallgatóinak megterhelő az, amit vezetőik elvártak tőlük?
4 Jézus olyanokhoz beszélt, akik elkeseredetten igyekeztek eleget tenni a törvénynek, és ’meg voltak terhelve’, mivel a zsidó vezetők teherré tették a vallást (Máté 23:4). Ezek a vezetők csak a végeláthatatlan szabályokra figyeltek, melyek szinte az élet minden területét behálózták. Te nem tartanád nyomasztónak, ha mindig csak azt kellene hallgatnod, hogy „ezt sem szabad”, meg „azt sem szabad”? Ezzel ellentétben Jézus meghívása igazsághoz, igazságossághoz és jobb élethez vezette azokat, akik hallgattak rá. Igen, az igaz Isten megismeréséhez vezető út magában foglalta, hogy az emberek figyeltek Jézus Krisztusra, mert őt megismerve megláthatták — és megláthatják ma is —, milyen Jehova. Jézus ezt mondta: „Aki engem látott, látta az Atyát is” (János 14:9).
Tele van stresszel az életed?
5—6. Mennyiben hasonlítanak Jézus napjainak munkakörülményei és munkabérei a mai helyzethez?
5 Talán azért érint téged ez a kérdés, mert a munkád vagy a családi helyzeted súlyos terheket ró rád. Vagy lehet, hogy más felelősségek terhét érzed a válladon. Ha így van, akkor a helyzeted azokhoz a tiszta szívű emberekéhez hasonló, akikkel Jézus találkozott, és akiknek segített. Vegyük például a megélhetést. Ma sokan küszködnek, hogy megkeressék a mindennapit, és így volt ez Jézus idejében is.
6 Abban az időben egy munkásnak napi 12 órát, és heti 6 napot kellett fáradságos munkával töltenie, és sokszor csupán egy dénárt kapott fizetségként egy napra (Máté 20:2–10). Mi a helyzet a te fizetéseddel vagy a barátaidéval? Persze nem könnyű összehasonlítani az ókori fizetéseket a maiakkal. De segíthet ebben, ha összehasonlítjuk a pénz vásárlóerejét. Egy tudós szerint Jézus napjaiban egy akkora kenyeret, amely négy pohár búzalisztből készült, úgy egyórányi munkabérért lehetett kapni. Egy másik tudós azt mondja, hogy egy pohár jó bor ára körülbelül kétórányi munkabér volt. Ezekből a részletekből láthatod, hogy az emberek már akkor is hosszasan és keményen fáradoztak, hogy előteremtsék a megélhetéshez szükséges dolgokat. Enyhülésre és felüdülésre volt szükségük, ahogy nekünk is. Ha például alkalmazottként dolgozol, talán érzed a nyomást, hogy többet várnak el tőled. Emiatt sokszor előfordulhat, hogy nincs időd jól átgondolt döntéseket hozni. Biztosan te is enyhülésre vágysz.
7. Hogyan reagáltak az emberek Jézus üzenetére?
7 Igen, Jézus meghívását, mely mindenkihez szólt, akik ’fáradtak és meg voltak terhelve’, biztosan szívesen hallgatták sokan, akik akkor jelen voltak (Máté 4:25; Márk 3:7, 8). És emlékezz csak, Jézus a következő ígéretet fűzte hozzá: „én felüdítelek benneteket.” Ez az ígéret ma is érvényes. Nekünk is szól, ha ’fáradunk és meg vagyunk terhelve’, és a szeretteinknek is, akik hasonló helyzetben vannak.
8. Hogyan járul hozzá a stresszhez a gyermeknevelés és az idős kor?
8 Vannak más dolgok is, amelyek teherként nehezednek az emberek vállára. Nehéz feladat például a gyermeknevelés. De gyermeknek lenni sem könnyű. Kortól függetlenül egyre többen találják szembe magukat elmebeli vagy fizikai egészségi problémákkal. És bár az emberek talán tovább élnek, az időseknek is megvannak a maguk nehézségei, amelyekkel meg kell küzdeniük, az orvostudomány fejlődése ellenére is (Prédikátor 12:3).
Iga alatt
9—10. Mit jelképezett az ősidőkben az iga, és miért intézte Jézus azt a meghívást az emberekhez, hogy vegyék magukra az ő igáját?
9 Megfigyelted? A Máté 11:28, 29-ből idézett szavak szerint Jézus ezt mondta: „Vegyétek magatokra az igámat, és tanuljatok tőlem.” Akkoriban az átlagemberek úgy érezhették, hogy olyan, mintha egy valóságos iga alatt dolgoznának. Az ősidőkben az iga a rabszolgasort vagy szolgaságot jelképezte (1Mózes 27:40; 3Mózes 26:13; 5Mózes 28:48). A napszámosok közül sokaknak, akikkel Jézus találkozott, szó szerint is iga volt a vállukon, amivel nehéz terheket cipeltek. Attól függően, hogy hogyan készítették el, az iga lehetett viszonylag kényelmes a nyaknak és a vállaknak, de dörzsölhetett is. Mivel Jézus ács volt, biztosan sok igát készített, és valószínűleg tudta, hogyan kell azt úgy kialakítani, hogy „kellemes” legyen. Talán azokat a részeket, amelyek a bőrrel érintkeztek, bevonta bőrrel vagy szövettel, hogy az iga a lehető legkényelmesebb legyen.
10 Amikor Jézus azt mondta, hogy „vegyétek magatokra az igámat”, olyasvalakihez hasonlíthatta magát, aki jól elkészített igát kínál, olyat, amely „kellemes” viselet a munkás nyakának és vállának. Jézus ezért így folytatta: „a terhem könnyű.” Ezek a szavak olyan igára utalnak, amelyet nem volt kellemetlen hordozni, így a munka nem volt túl megerőltető. Igaz, Jézus a meghívásával, hogy fogadják el az ő igáját, nem ígért hallgatóinak azonnali szabadulást minden elnyomó körülménytől, amelyet akkor tapasztaltak. De az új szemléletmód, melyet tanított, nagy felüdülést jelentett. Az életmódjukban és az eljárásaikban tett kiigazítások szintén enyhülést hoztak számukra. Sőt, élő és biztos reményt kaptak, amely szintén segített nekik, hogy kevésbé találják megterhelőnek az életet.
Te is felüdülést találhatsz
11. Miért nem egyszerűen azt javasolta Jézus, hogy az emberek cseréljék le az igát?
11 Figyeld meg, Jézus nem azt mondta, hogy az emberek az egyik igát egy másikra cserélhetik. Továbbra is a Római Birodalom uralkodott a földjükön, mint ahogy napjainkban is a kormányzatok uralkodnak azok felett a helyek felett, ahol a keresztények élnek. Az első században nem szűnt meg a római adó. Az egészségi és gazdasági problémák megmaradtak. A tökéletlenség és a bűn ugyanúgy sújtotta az embereket. Mégis felüdülésre találhattak, ha elfogadták Jézus tanítását — és ugyanígy mi is felüdülésre találhatunk.
12—13. Mire világított rá Jézus, mi az, ami felüdülést hozhat, és hogyan reagáltak néhányan?
12 Jézus igáról szóló szemléltetésének egyik fő jelentése a tanítványképző munkával volt kapcsolatban. Jézus elsődleges tevékenysége egyértelműen mások tanítása volt, melynek során Isten Királyságára irányította az emberek figyelmét (Máté 4:23). Tehát amikor azt mondta, hogy „vegyétek magatokra az igámat”, ez az ő követését is jelentette, vagyis ugyanannak a tevékenységnek a végzését. Az evangéliumi beszámolók feltárják, hogy Jézus arra indított tiszta szívű embereket, hogy megváltoztassák a foglalkozásukat, azt, ami sok ember életében a legfontosabb helyen áll. Gondolj például Péter, András, Jakab és János elhívására: „Jöjjetek utánam, és én emberek halászaivá teszlek titeket” (Márk 1:16–20). Jézus szemléltette azoknak a halászoknak, hogy mennyire megelégedésükre szolgál majd, ha az ő vezetésével és segítségével azt a munkát végzik, amelyet ő is első helyre tett az életében.
13 Hallgatóságából néhány zsidó megértette, mit akart Jézus tanítani, és azután alkalmazta is azt. Képzeld magad elé például azt a tengerparti jelenetet, amelyről a Lukács 5:1–11-ben olvashatunk. Négy halász fáradozott egész éjjel, de semmit sem fogtak. Aztán egyszer csak a hálóik megteltek hallal! Ez nem a véletlen műve volt, hanem Jézus közbelépésére történt. Majd a part felé tekintve nagy tömeget láttak, amely érdeklődéssel hallgatta Jézus tanítását. Ez az eset segített, hogy megértsék, amit Jézus annak a négy férfinak mondott: „Mostantól majd embereket fogsz ki élve.” És hogy reagáltak? „Visszavitték a csónakokat a szárazföldre, és mindent otthagyva, követték őt.”
14. a) Hogyan találhatunk felüdülést napjainkban? b) Milyen felüdítő jó hírt hirdetett Jézus?
14 Te is hasonlóképpen reagálhatsz. Az a munka, melynek során az embereket a Biblia igazságára tanítjuk, még mindig folyik. Jehova Tanúi világszerte mintegy hatmillióan elfogadták Jézus meghívását, hogy ’vegyék magukra az igáját’, és „emberek halászaivá” lettek (Máté 4:19). Néhányan teljes idejükben ezt a munkát végzik, míg mások annyit tesznek, amennyit részidőben tudnak. Ezt mindannyian felüdítőnek találják, így kevésbé érzik megterhelőnek az életet. Azt teszik, ami örömet szerez nekik, vagyis jó hírt mondanak másoknak — „a királyság jó hírét” (Máté 4:23). Mindig nagy öröm jó hírről beszélni, erről a jó hírről pedig különösen az. A Bibliában találhatjuk meg azokat az alapvető információkat, melyek segítségével sokaknak segíthetünk meggyőződni arról, hogy lehetséges kevésbé megterhelő életet élni (2Timóteus 3:16, 17).
15. Hogyan fordíthatod javadra Jézusnak az életről szóló tanításait?
15 Bizonyos mértékig azok is hasznot merítenek Jézusnak az életvitelre vonatkozó tanításaiból, akik még épphogy csak elkezdtek tanulni Isten Királyságáról. Sokan őszintén elmondhatják, hogy Jézus tanításai felüdítették őket, és segítettek nekik, hogy megváltozzon az életük. Ez a te esetedben is igaz lehet, ha megvizsgálsz néhány alapelvet, mely az életre vonatkozik, s a Jézus életéről és szolgálatáról szóló beszámolókban található, különösen Máté, Márk és Lukács evangéliumában.
Hogyan találhatsz felüdülést?
16—17. a) Hol találhatod meg Jézus néhány alapvető tanítását? b) Mi szükséges ahhoz, hogy Jézus tanításait átültessük a gyakorlatba, és így felüdülést találjunk?
16 Időszámításunk szerint 31 tavaszán Jézus elmondott egy beszédet, mely a mai napig világhírű. Ezt általában a hegyi beszéd néven ismerik. A Máté 5—7. és a Lukács 6. fejezetében lett feljegyezve, és Jézusnak sok tanítását összefoglalja. Jézus további tanításait az evangéliumok más részeiben találhatod meg. Sok dolog, amit mondott, magától értetődő, átültetni a gyakorlatba viszont már nem olyan egyszerű. Miért ne olvasnád el ezeket a fejezeteket alaposan, figyelmesen? Engedd, hogy gondolatainak az ereje hasson a gondolkodásodra és a magatartásodra.
17 Természetesen Jézus tanításait sokféleképpen lehetne rendszerezni. Csoportosítsuk most úgy a legfontosabbakat, hogy a hónap minden napjára jusson egy, azzal a céllal, hogy azután majd alkalmazzuk az életünkben. Hogyan? Nos, ne fuss végig gyorsan a pontokon. Emlékezz a gazdag emberre, ő megkérdezte Jézus Krisztust: „Mit tegyek, hogy örök életet örököljek?” Amikor Jézus felsorolta Isten Törvényének néhány alapvető követelményét, a férfi a válaszában elmondta, hogy mindezeknek ő már eleget tesz. Ennek ellenére felismerte, hogy többet kell tennie. Jézus ekkor arra kérte, hogy tegyen nagyobb erőfeszítéseket az isteni alapelvek gyakorlati alkalmazásában, legyen tevékeny tanítvány. A férfi nyilván nem akart ilyen messzire menni (Lukács 18:18–23). Tehát annak, aki ma meg akarja ismerni Jézus tanításait, nem szabad elfelejtenie, hogy nem elég csupán egyetérteni azokkal; gyakorolnia is kell, így segíteni fognak a stressz enyhítésében.
18. Magyarázd el, hogyan használhatod eredményesen a bekeretezett részt!
18 Jézus tanításainak a megvizsgálásához és alkalmazásához első lépésként nézd meg a bekeretezett rész első pontját. Ez a Máté 5:3–9-re hivatkozik. Persze hosszasan el tudnánk időzni az ezekben a versekben található nagyszerű tanácsokon. Ám ha átfogóan tekinted őket, mit tanulhatsz belőlük a szemléletmódodat illetően? Ha igazán szeretnél enyhíteni a túlzott stressz okozta terheken az életedben, mi fog segíteni ebben? Hogyan fog segíteni az, ha fokozottabban összpontosítasz a szellemi dolgokra, és engeded, hogy azok egyre jobban hatással legyenek a gondolataidra? Van olyan terület az életedben, amelynek kisebb fontosságot kellene tulajdonítanod, hogy így több figyelmet tudj szentelni a szellemi kérdéseknek? Ha így teszel, az már most hozzájárul a boldogságodhoz.
19. Mit tehetsz azért, hogy még jobban megérts egy tanítást?
19 Most menj egy lépéssel tovább. Miért ne beszélnéd meg ezeket a verseket Isten egyik szolgájával, mondjuk a házastársaddal, egy közeli rokonoddal vagy egy barátoddal? (Példabeszédek 18:24; 20:5). Emlékezz csak, a gazdag elöljáró is megkérdezett valakit — Jézust — egy fontos dologról. A válasz segíthetett volna neki abban, hogy boldogabb legyen, és hosszan tartó életet éljen. A hívőtársad, akivel megbeszéled ezeket a verseket, persze nem egyenrangú Jézussal, de a Jézus tanításairól való beszélgetés mindkettőtök javára fog válni. Próbáld ki mielőbb.
20—21. Milyen ütemterv szerint tanulhatsz Jézus tanításaiból, és hogyan követheted nyomon az előrehaladásodat?
20 Most nézd meg újra a „Tanítások, melyek segítenek neked” című bekeretezett részt. Ezeket a tanításokat úgy csoportosítottuk, hogy minden napra jut legalább egy, amit megvizsgálhatsz. Először talán elolvashatnád, mit mondott Jézus azokban a versekben, amelyekre utal az adott pont. Azután gondolkozz el a szavain. Gondold végig, hogyan alkalmazhatnád azokat az életedben. Ha úgy érzed, hogy már így teszel, akkor gondold át, tehetnél-e még többet, hogy e szerint az isteni tanítás szerint élj. Dolgozz rajta aznap. Ha nem teljesen érted, vagy nem igazán látod, hogyan alkalmazhatnád, foglalkozz vele másnap is. De ne felejtsd el, hogy nem kell tökéletességre törekedned, mielőtt a következő pontra lépsz. Másnap megvizsgálhatsz egy másik tanítást. A hét végén áttekintheted, milyen eredménnyel alkalmaztad Jézusnak azt a négy-öt tanítását, amelyet a héten megvizsgáltál. A következő héten újabbakkal foglalkozhatsz, mindennap egy másikkal. Ha azt veszed észre, hogy valamelyik tanítás alkalmazásában visszaestél, ne keseredj el. Ilyesmi minden kereszténnyel előfordul (2Krónika 6:36; Zsoltárok 130:3; Prédikátor 7:20; Jakab 3:8). Folytasd a harmadik és a negyedik héten is.
21 Körülbelül egy hónap elteltével valószínűleg sikerül átvenned mind a 31 pontot. Hogyan fogod érezni magad? Vajon nem leszel boldogabb, és talán nyugodtabb is? Ha csupán kis előrehaladást sikerült is elérned, valószínűleg így is azt fogod érezni, hogy kevesebb a stressz az életedben, vagy legalábbis könnyebben megbirkózol majd vele, mert kezedben lesz hozzá a kulcs. És ne felejtsd el, hogy Jézus tanításainak sok más nagyszerű pontja is van, amelyek nincsenek ezen a listán. Miért ne kutatnál fel néhányat, hogy megpróbáld azokat is átültetni a gyakorlatba? (Filippi 3:16).
22. Milyen eredménnyel járhat, ha követjük Jézus tanításait, és milyen további részletek érdemelnek figyelmet?
22 Láthatod, hogy Jézus igája, bár nem súlytalan, mégis igazán kellemes. A tanításaiból és a tanítványságból fakadó teher könnyű. János apostol, Jézus szeretett barátja több mint 60 évnyi élettapasztalattal a háta mögött így érzett: „az Isten szeretete azt jelenti, hogy megtartjuk a parancsolatait; a parancsolatai pedig nem megterhelőek” (1János 5:3). Ebben te is biztos lehetsz. Minél régebb óta alkalmazod Jézus tanításait, annál inkább tapasztalod majd, hogy ami ma sokak életében stresszt jelent, az számodra egyre kevésbé lesz megterhelő. Érezni fogod, hogy enyhülésre leltél (Zsoltárok 34:9). De van Jézus kellemes igájának egy másik jellemzője is, melyet meg kell vizsgálnunk. Jézus arról is beszélt, hogy ő „szelíd érzületű és alázatos szívű”. Mit jelent ez számunkra, miközben tanulunk Jézustól, és utánozzuk őt? A következő cikkben ezt fogjuk megvizsgálni (Máté 11:29).
Mi a válaszod?
• Miért tekintsünk Jézusra, ha szeretnénk enyhíteni a ránk nehezedő túlzott stresszen?
• Mit jelképezett az iga, és miért?
• Miért hívta meg Jézus az embereket, hogy vegyék fel az ő igáját?
• Hogyan lelhetsz te is szellemi felüdülésre?
[Tanulmányozási kérdések]
[Oldalidézet a 14. oldalon]
Jehova Tanúi éviszövege 2002-re a következő lesz: „Jöjjetek hozzám . . . , és én felüdítelek benneteket” (Máté 11:28).
[Kiemelt rész/kép a 12–13. oldalon]
Tanítások, melyek segítenek neked
Milyen hasznot meríthetsz a Máté evangéliumának 5—7. fejezetéből? Ezek a fejezetek olyan tanításokat tartalmaznak, melyeket a mesteri tanító, Jézus egy galileai domboldalon mondott el. Kérünk, olvasd el a következő verseket a saját Bibliádból, azután pedig tedd fel magadnak az utána szereplő kérdéseket.
1. 5:3–9 Mit mond ez nekem a saját szemléletmódomról? Mi segítene, hogy boldogabb legyek? Hogyan szentelhetnék nagyobb figyelmet a szellemi szükségleteimnek?
2. 5:25, 26 Mi az, ami helyesebb a ma általánosan elterjedt vitatkozó szellem utánzásánál? (Lukács 12:58, 59).
3. 5:27–30 Mire utalnak Jézus szavai a romantikus fantáziálással kapcsolatban? Ha ezt elkerülöm, az hogyan járul hozzá a boldogságomhoz és az elmebeli békémhez?
4. 5:38–42 Miért kell kerülnöm a mai társadalomban elfogadott agresszív magatartást?
5. 5:43–48 Hogyan válik javamra, ha jobban megismerem azokat, akiket korábban talán ellenségnek tekintettem? Valószínűleg milyen szerepet fog ez játszani a feszültség csökkentésében vagy megszüntetésében?
6. 6:14, 15 Ha időnként hajlamos vagyok arra, hogy ne legyek megbocsátó, akkor lehet, hogy ennek a fő oka az irigység vagy a sértődékenység? Hogyan változtathatok ezen?
7. 6:16–18 Hajlamos vagyok arra, hogy jobban figyeljek a külsőmre, mint a belső énemre? Minek kellene nagyobb figyelmet szentelnem?
8. 6:19–32 Milyen hatása lehet annak, ha túl fontosnak tartom a pénzt és az anyagi javakat? Min kell gondolkodnom, hogy kiegyensúlyozott legyek ezen a téren?
9. 7:1–5 Hogyan érzek, amikor olyan emberek vesznek körül, akik könnyen megítélnek és kritizálnak másokat, akik folyton a hibát keresik a másikban? Miért fontos figyelnem arra, hogy ne legyek ilyen?
10. 7:7–11 Ha helyes kitartónak lenni, amikor Istenhez könyörgök, mi a helyzet a kitartással az élet más területein? (Lukács 11:5–13).
11. 7:12 Bár ismerem az aranyszabályt, milyen gyakran alkalmazom ezt a tanácsot a másokkal való bánásmódomban?
12. 7:24–27 Mivel én vagyok a felelős a saját életem irányításáért, hogyan lehetek felkészültebb az élet viharaival és bajaival szemben? Miért kell ezen már most elgondolkodnom? (Lukács 6:46–49).
További tanítások, melyeket megvizsgálhatok:
13. 8:2, 3 Hogyan mutathatok könyörületet a hátrányos helyzetűek iránt, ahogyan azt Jézus oly gyakran tette?
14. 9:9–38 Milyen szerepe van az irgalom kimutatásának az életemben, és hogyan mutathatnék ki még nagyobb irgalmat?
15. 12:19 A Jézusról szóló próféciából tanulva törekszem-e arra, hogy elkerüljem a vitatkozásokat?
16. 12:20, 21 Milyen jó származhat abból, ha nem okozok másoknak sérelmet sem a szavaimmal, sem a tetteimmel?
17. 12:34–37 Általában miről szoktam beszélni? Természetes, hogy a narancsból csak narancslé jöhet ki — miért kell tehát figyelmet szentelnem annak, hogy milyen ember vagyok belül, hogy mi van a szívemben? (Márk 7:20–23).
18. 15:4–6 Jézus megjegyzéseiből milyen tanulságot vonhatok le az idősebbekkel való szerető törődés terén?
19. 19:13–15 Mire kell időt szakítanom?
20. 20:25–28 Miért nem vezet jó eredményre, ha valaki csak a saját hasznára gyakorolja a hatalmát? Hogyan utánozhatom ebben Jézus példáját?
További gondolatok, melyeket Márk jegyzett fel:
21. 4:24, 25 Mennyire lényeges az, hogy hogyan bánok másokkal?
22. 9:50 Ha szavaim és tetteim jó modorról árulkodnak, az valószínűleg milyen jó eredményeket fog szülni?
Végül néhány tanítás Lukács feljegyzéséből:
23. 8:11, 14 Ha engedem, hogy az aggodalmaskodás, a gazdagság és az élvezetek uralják az életemet, az milyen következményekkel járhat?
24. 9:1–6 Bár Jézusnak hatalma volt a betegek meggyógyítására, mi az, amit ennél fontosabbnak tartott?
25. 9:52–56 Könnyen megsértődöm? Kerülöm a bosszúálló szellemet?
26. 9:62 Hogyan kell tekintenem azt a felelősségemet, hogy beszéljek Isten Királyságáról?
27. 10:29–37 Hogyan bizonyíthatom, hogy felebarát vagyok, nem pedig idegen?
28. 11:33–36 Milyen változtatásokat tehetek, hogy egyszerűsítsem az életemet?
29. 12:15 Milyen kapcsolat áll fenn az élet és az anyagi javak között?
30. 14:28–30 Mit kerülhetek el azzal, ha időt szakítok a döntéseim alapos átgondolására, és hogyan válik ez a javamra?
31. 16:10–12 Hogyan válik javamra a feddhetetlen életút?
[Képek a 10. oldalon]
A Jézus igája alatt végzett életmentő munka felüdítő